MENÜ
 
  Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ,  Bánokszentgyörgy - Zalaegerszeg


 

Csalódott orvosok

2012.04.21.10:39:39

Csalódott, és magyarázatot vár a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az egészségügyi államtitkárságtól, mert a két nappal ezelőtt megjelent újabb „salátatörvény” tervezetében már csak bérkiegészítésként szerepel az egészségügyi dolgozóknak ígért béremelés összege – mondta Bélteczki János, a szervezet elnöke.

Ha valóban a leírtak szerint történik meg az összeg kifizetése, akkor az érintettek jelentős jövedelemkieséssel számolhatnak. Az egészségügyben ugyanis a boríték vastagságát az alapbér és az az alapján számolt pótlékok együttesen „duzzasztják”. Ez utóbbi a jövedelem harmada. Azaz ha az emelés nem lesz része az alapbérnek, kisebb összegből számolják majd a pótlékokat is. Bélteczki János hozzátette: azt elfogadták, hogy idén még nem lesz a pótlékszámítás része a béremelés, de januártól számítanak a magasabb összegű pótlékokra is.

Hasonló csalódást okozott számukra, hogy továbbra is van lehetőség az orvosok hatósági kirendelésére akár az ország egyik végéből a másikba. A jogszabály szövege kimondja, hogy „egészségügyi válsághelyzetben bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető”. Ezzel nem tudunk megbékélni – mondta az elnök.

A háziorvosok érdekvédő szervezete, a FAKOOSZ egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, és várják a társszervezetek csatlakozását. Péntekig nyilvánosan a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Szervezete jelezte, hogy a FAKOOSZ mellett részt vesz a bérharcban.

 

Danó Anna - www.nol.hu


 

Több ág is húzza az orvosokat

2012.04.20.09:48:45

Többen az eredeti – így belgyógyász, bőrgyógyász – szakvizsgájuk szerint magánpraxist is indítottak.
Tökéletesen egyetért a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) a lap azon felvetésével, hogy a kórházban dolgozó orvosok bérrendezése égetőbb feladat volt a háziorvosok jövedelmi helyzetének javításánál. A háziorvosok ugyanis a praxisok privatizációjakor lényeges gazdasági előnyhöz jutottak a jobb finanszírozás révén. Bélteczki János MOSZ-elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az akkor viszonylag magasnak számító bevétel több mint tíz éve változatlan, így az előny lassan elolvadt – írja a Magyar Hírlap – online.

 

Egy átlagos lélekszámú körzet háziorvosának körülbelül 800 ezer forint a bevétele a kártyapénzből, s ebből rezsit, asszisztenst, eszközöket is fizet. Többlethez akkor juthat, ha például üzemorvosi munkát is vállal, azt ugyanis nem a társadalombiztosító, hanem az adott munkáltatók fizetik neki a kettejük megállapodása szerint. Megmaradt azonban az az előny – közölte az elnök –, hogy a kötelező továbbképzések árát a zömmel vállalkozóként dolgozó háziorvosok költségként elszámolhatják, míg a közalkalmazottaknak a pénzt a már adózott bérükből kell kifizetniük.

A MOSZ-nak egyébként megközelítőleg háromezer háziorvos tagja van, köztük olyanok is, akik kórházi tevékenységükkel felhagyva körzetet vállaltak. Többen az eredeti – így belgyógyászi, reumatológusi, bőrgyógyászi – szakvizsgájuk szerint magánpraxist is indítottak, hogy azzal bővítsék bevételüket. Elegendő privát beteg esetén így már megérheti nekik a „háziorvoskodás".

Bélteczki a januárban indult és a felmondóleveles akciót megállító bértárgyalásokon mindvégig részt vett, s folyamatosan hangsúlyozta, a közalkalmazottak bérrendezését a praxisfinanszírozás megújításának kell követnie. Igaz, el kellett fogadnia az államtitkárság döntését, hogy ez csak második lépcsőben következhet be. A helyzet azért érdekes, mert az alapellátókat képviselő legnagyobb szervezet, a FAKOOSZ (Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége) kezdeményezésére a háziorvosok nemrég úgy döntöttek, mindaddig fenntartják a „sztrájkkészültséget", amíg céljaik nem teljesülnek, és a kórházi dolgozókéhoz hasonló mértékben nem emelkednek az ő béreik is.

A szerdán megjelent újabb „saláta" tervezetéről az elnök közölte, abban már finomodtak egyes passzusok, így például az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos döntés visszakerült a tiszti főorvosok kezébe. Azonban – emelte ki az elnök – bőven lenne még egyeztetnivaló az orvosok képviselőivel.

Egy másik, a munkavégzésre vonatkozó kérdéskörben a MOSZ egyik szeme sír, a másik nevet. Üdvözlik, hogy a tervek szerint – meghatározott ügyeleti szolgálat esetén – mégsem csökkenne a díjazás. Korábban ez kérdéses volt, ráadásul rontotta volna a küszöbönálló béremelés megítélését is. De a béremelést sajnos bérkiegészítésként, nem pedig alapbérként adják meg.

A szervezet ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ne változzon az orvosok eddigi munkarendje. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kórházban vagy osztályon – ezek vannak többségben –, ahol nincs kötelezően elrendelt folyamatos munkarend, az orvosok a hagyományos ügyeleti és készenléti szabályozással teljesítsenek szolgálatot. Ez alól kivételt csak az országos intézetek, valamint a kórházak sürgősségi osztályai jelentenek.

Forrás: Magyar Hírlap - Weborvos.hu

 

 

 


 

Ez rendelkezik a visszamenőleges béremelésről

2012.04.19.08:04:57
Megjelent egy újabb egészségügyi salátatörvény-tervezet, amely legfőbb elemeként a dolgozók visszamenőleges béremeléséről rendelkezik, részletes szabályokat tartalmaz munkaidejükre vonatkozóan, létrehozná a rezidensek országos érdek-képviseleti szervét, illetve kimondja a támogatott gyógyászati ellátások körének, az árukhoz nyújtott támogatás mértékének újraszabályozását is.

A kormány honlapjára szerdán felkerült dokumentumhoz csütörtök délutánig várják a véleményeket. A rendelet a tervezet szerint július elsején, vagyis az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján lépne hatályba.

Az újabb salátatörvény-tervezet nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. A tervezetben részletesen szabályozzák az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását. Ezek mellett viszont azt is kimondja, hogy „egészségügyi válsághelyzetben – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető”. Ha az egészségügyi válsághelyzet több megyét érint, akkor a kormány határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozókat is kirendelje.

A tervezet értelmében a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdek-képviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően. Ezen helyi érdek-képviseleti szervek tevékenységét a központi gyakornokok, illetve rezidensek országos érdek-képviseleti szerve koordinálná a jövőben.

A rendelettervezet értelmében – az egészségügyi dolgozók által régen várt – a béremelésükről szóló jogszabályi szintű garancia is megjelenik. A szöveg szerint a bérkiegészítés (illetménykiegészítés) összegét a 2012. júliusi bér (illetmény) kifizetésével egyidejűleg egy összegben kell az egészségügyi dolgozó részére kifizetni.

Mint kiemelték: a kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó havi alapbére nem lehet kevesebb, mint a tervezet 2. melléklete szerint számított összeg. Ennek értelmében egy kezdő, a legalsó, „A” kategóriába sorolt szakdolgozó bruttó havi bére minimum 93 ezer forint lehet. A melléklet táblázatában az eltöltött évek szerint tíz kategóriában állapították meg a béreket. A legmagasabb egészségügyi szakdolgozói fizetés bruttó 303 ezer forint lesz havonta.

A tervezet szövege emellett arra is kitért, hogy a kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti besorolási illetmény havi 31 435 forinttal növelt összege.

A másik táblázat az orvosi munkakörben dolgozók bérkiegészítését tartalmazza. Eszerint azok, akiknek havi bruttó bére eddig 350 ezer forint alatt volt, azoknak bruttó 65 820 forinttal, 350 ezer forint felett minden tízezer forintos sávban ötezer forinttal kevesebb béremelés jut az orvosoknak. A 450 ezer forinttal magasabb bruttó jövedelemmel rendelkezők béremelése pedig 10 ezer forint lesz.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet szerint az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét.

Felhatalmazást kapna továbbá a kormány, hogy rendeletben kijelölje a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesülését elősegítő szervet.

Szintén rendeletben határoznák meg az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét.

A tervezet több ponton foglalkozik a táppénz, valamint a baleseti táppénz szabályaival, de tartalmazza azt is, hogy a jövőben már nem 60, hanem 62 év felett lenne térítésmentes a fogászati ellátás.

A tervezet értelmében az egészségügyi rendszer teljesítményét is értékelik a jövőben.

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


Sok ezren maradnak ki az egészségügyi béremelésből

2012.03.28.10:16:30

 

Praktizáló szakdolgozóként a teljes alapellátói kör, így a 6800 háziorvos is kimarad az egészségügyi béremelésből. Úgy tudjuk, a Magyar Rezidens Szövetség tagjai jelentős részben szintén nem részesülnek a plusz pénzből: ők ugyanis - vesztükre - az alapellátásban dolgoznak.


Furcsa helyzetek állhatnak elő azután, hogy a kormánynak és az egészségügyi szervezeteknek múlt héten sikerült megegyezniük a béremelések mértékéről. A bejelentések szerint azok a doktorok, akik bruttó 350 ezer forintnál nem keresnek többet, egységesen 65 820 forintos emelésre számíthatnak. Ezt a összeget legkorábban augusztusban kaphatják kézhez, és a plusz pénz januártól jár nekik. 350 ezer forint felett tízezer forintonként ötezerrel csökken az emelés mértéke, tehát azok, akik 450 ezer forint bruttó fizetést vagy ennél is többet kapnak, egységesen tízezer forintra számíthatnak.

Az "egységes" emelés mást jelent egy kezdő szakembernek és megint mást egy PhD-vel rendelkező professzornak. Eddig a kezdő orvosok bére bruttó 129 500 forint volt, náluk a közel 60 ezer forintos többlet ötven százalékos fizetésemelést jelent. Egy középkorú, ötven év körüli orvos, akinek fizetése eddig bruttó 230 ezer forint volt, a 66 ezres plusszal 28 százalékos fizetésemelést könyvelhet el. A közalkalmazotti bértábla plafonja eddig a 289 ezer forint volt, amit az egészségügyben egy nyugdíjkor előtt álló, PhD-vel rendelkező professzor kaphatott - nála ugyanez az emelés 23 százalékot jelent.



Ahogyan arról már korábban is írtunk: számos egészségügyi dolgozó, így a komplett alapellátás viszont kimarad ebből a juttatásból. Létezik viszont egy szűk réteg, nagyjából kétszáz fő, akik háziorvos-rezidensek, és így az egyetemük alkalmazásában állnak: ők képzésük idejére megkapják a 66 ezer forint pluszt, viszont amint önállóan, háziorvosként helyezkednek el praxisban, már vállalkozók lesznek, és nem jár nekik az emelés. Úgy tudjuk, a Magyar Rezidens Szövetség vezetőségéből többen is az alapellátásban dolgoznak, így például ők nem számíthatnak béremelésre.

A magyar háziorvosok abszurd helyzetéről beszélt a köztévében Komáromi Zoltán háziorvos is. Mint mondta, hiába szereti Szócska Miklós hangoztatni, hogy egy háziorvos havi egymillió forintot kap a praxisa után, ő egy kétezer fős praxisra valóban ennyit vesz fel, de ebből az összegből 400-450 ezer forint elmegy a rendelő működtetésére, a maradék 550 ezer forintból kell négy ember bérét kifizetni. Emiatt három másik munkahelyen dolgozik azért, hogy a keresetéből – sok kollégájához hasonlóan – finanszírozni tudja a praxis működését.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke lapunknak azt mondta, feladatuk az volt, hogy ösztönözzék az államot egy új bértábla megalkotására, ez most sikerült. Az egyeztetés egyik eredménye, hogy egy önálló ágazati bértáblát sikerült kialakítani. Papp Magor szerint több intézményben  az ügyeleti díjak is emelkednek, ugyanis március elsejétől hatályos az az új jogszabály, amely precízebbé teszi az önként vállalt túlmunka elszámolását és kifizetését. „Persze, van tudomásunk arról, hogy ezt egyes munkáltatók próbálják megúszni”- állítja Papp.

Nem jártak ilyen jól a nem orvos végzettségű, egyéb diplomás szakemberek: fizikusok, vegyészek, kémikusok, biológusok, pszichológusok. Ők egységesen bruttó 31 435 forintot kapnak. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők körében hatalmas az elégedetlenség, „ők nagyon diszkriminatívnak tartják a kormány intézkedését”.

A szakdolgozók (vigyázat, nem a diplomázók!) közül a legnagyobb emelésre a több mint negyven éve a pályán lévők számíthatnak, nekik 20 ezerrel forinttal jut több, mint kollégáiknak. De a többség erre természetesen nem számíthat. A legkisebb emelés körükben ezer és hatezer forint között mozog, bruttóban. A legtöbben nagyjából tízezer forintos emeléssel kalkulálhatnak. Balogh szerint eleve rossz volt a koncepció, hogy 17 ezer orvos és 68 ezer szakdolgozó között ugyanannyi pénzt osztanak ki. (Az orvosokra is 15 milliárd jutott, és ugyanennyit kaptak a szakdolgozók is.)  A szakdolgozói kamara elnöke szerint ez a két réteg között csak mélyíti majd a problémákat, és „épp azokat nem becsülik meg, akikre az orvoshiány miatt már így is hatalmas teher hárult: a szakdolgozókat”.

A háziorvosok esetleges munkabeszüntetéséről Komáromi Zoltán háziorvos azt mondta az MTV-ben: munkajogi értelemben sztrájkolni nem tudnak, de áprilisban lesz egy kongresszus, ahol határoznak arról, hogy milyen nyomásgyakorló, munkalassító intézkedésekkel tudnak érvényt szerezni a követeléseiknek.

 

hvg.hu

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!

 

 


 

Nincs nyomuk a jubileumi jutalmaknak

2012.03.28.10:12:54

 

Vészforgatókönyvvel készülnek az egészségügyi szakdolgozók a béremeléssel kapcsolatos tárgyalások következő fordulójára.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke elmondta, az államtitkársággal történt hétfői egyeztetés több meglepetést is tartogatott.

A „nulladik verziójú” jogszabálytervezetben nincs nyoma az úgynevezett jubileumi jutalomnak, amelyet a pályán eltöltött idő után kapnak a szakdolgozók. Negyven év betegágy melletti munka után például öthavi illetmény jár. Ez nem nagy összeg – mondta az elnök –, ugyanakkor az életpálya utolsó elemeként szerepel a dolgozók életében, ráadásul a nyugdíjba is beszámít. Nem számol a tervezet a vezetői pótlékkal sem, de Balogh Zoltán ragaszkodna ahhoz, hogy a juttatásokat meg lehessen őrizni a jövőben is. A műszakpótlékok azonban rendben szerepelnek a tervezetben, amit megnyugtatónak tart.

Az elnök javaslatot tett a főiskolai végzettségű szakdolgozók – így a gyógytornászok, dietetikusok – bérhelyzetének kompenzálására. Ők ugyanis kisebb emelést kapnak, mint az egészségügyben, de nem egészségügyi végzettséggel dolgozó diplomások. E célra Balogh 420 millió forint maradványt „talált” a számítások között.

Magyar Hírlap

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!

 


 

Nem várható több türelem az alapellátóktól

2012.03.27.17:04:51

 

A MOK összefoglaló álláspontja az alapellátás anyagi ellehetetlenüléséről.

A közelmúltban bejelentett részleges egészségügyi béremelés kapcsán a napokban nagy sajtóvisszhangot kapott a háziorvosok – egyébként köztestületünk álláspontja szerint is teljesen jogos – elégedetlensége annak okán, hogy valamennyi háziorvost, házi gyermekorvost, illetve alapellátásban közfinanszírozottan tevékenykedő fogorvost, valamint az alkalmazásukban álló szakdolgozói kart (hozzávetőlegesen mintegy 30 ezer embert) kihagytak a bérrendezésből. A Magyar Orvosi Kamara ismételten és nyomatékosan kívánja leszögezni, hogy a bértárgyalások során mindvégig a leghatározottabban képviselte azt az álláspontot, hogy az „egészségügy elsőlépcsős alakulatát" nem lehet és nem szabad kihagyni a bérrendezés folyamatából még akkor sem, ha az alapellátó orvosok vállalkozási típusú körülményei között az alapbér kérdése különféleképpen értelmezhető. Sajnos tiltakozásunk ebben a formában eredménytelen maradt - áll a kamara lapunkhoz eljuttatott közleményében.


Mint írják: Emlékeztetni kívánjuk a nyilvánosságot és valamennyi döntéshozót, hogy a Kamara szervezésében 2007. február 6-án több ezer érintett részvételével lebonyolított nagygyűlés alkalmával tételes számításokkal alátámasztva bizonyítottuk (és azóta számtalanszor hoztuk ismételten az aktuálisan felelősök tudomására), hogy már az akkori költségszinten is a háziorvosi praxisok bevételének azonnali megduplázására lett volna szükség annak érdekében, hogy az e területen dolgozók vállalkozásaikból saját maguk és alkalmazottaik számára legalább az őket egyéb esetben kor és képzettség szerint megillető közalkalmazotti bérminimumot biztosítani tudják. (Ennek alapján számítható mindenki számára nemcsak a leendő nyugdíja, de az esetleges táppénze, rokkantnyugdíja is!)

A nagygyűlés óta eltelt öt esztendőben gyakorlatilag nem történt semmi. Ma az alapellátók ugyanazon a finanszírozási szinten kötelesek biztosítani a gyógyító szolgálatot, amelyről öt éve is nyilvánvalóvá tettük, hogy elégtelen a célra. Vajon ki gondolhatja komolyan, hogy ilyen körülmények között az érintett 30 ezer egészségügyi munkavállalótól további türelmet várhat? Vajon ki az, aki még nem tudja ebben az országban, hogy a háziorvos kar átlagéletkora közelíti a nyugdíjkort, az alapellátást napról napra biztosító orvosok több, mint 25% már ma is nyugdíjkoron túl gyógyít, miközben Európa szerte a legkeresettebb specialitás a háziorvoslás?

Amikor örvendetes tényként dokumentáljuk, hogy az elmúlt időszakban nem jelentéktelen forrást nyitottak meg a gyógyító munka technikai körülményeinek fejlesztése érdekében, ezúton is hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezzel – legyen az akár 10 Milliárdos keret is – sem a rendszerben dolgozók megélhetési gondjait, sem pedig a praxisok mindennapi működtetése során keletkező veszteségeket nem lehet orvosolni!

Azonnali, jelentős, kifejezetten a havi működtetést és a rendszerben dolgozók bérjellegű juttatásának növelését eredményező forrásbevonásra van szükség. Ellenkező esetben az alapellátás belátható időn belül elégtelenné válik a rázúduló feladatok teljesítésére, minek következtében az éppen jelenleg zajló intézményi reform eredményezte karcsúbb szakellátó rendszer is veszélybe kerül az óhatatlanul átterhelődő ellátási igények folytán. Az alapellátás mellőzése tehát az egész egészségügyi ellátórendszer jövőjét komolyan veszélyezteti!

A Magyar Orvosi Kamara a továbbiakban is részt vesz a háziorvosi kar sorsát érintő valamennyi pénzügyi tárgyaláson szorgalmazva, hogy ilyenre haladéktalanul kerüljön sor, és egyúttal támogatásáról biztosítja az érintetteket reprezentáló rétegszervezetek követeléseit, aktivitását - szögezték le a közleményben.

Forrás: Weborvos

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


Csak nyáron jön az orvospénz?

2012.03.26.07:16:33

 

Sajtóértesülés szerint legkorábban az augusztusi fizetéssel jöhet a béremelés az ágazatban.

A Népszabadság szerint az egészségügyi dolgozók legkorábban az augusztusi fizetéssel juthatnak hozzá a kormány által ígért béremeléshez. A lap úgy tudja, hogy a szakdolgozók közül a legnagyobb emelés 25 115 forint, a legkisebb ezer forint lehet. Az érintettek mintegy 40 százaléka számíthat 20 ezer forint körüli összegre. A többiek zömmel tízezer és ennél kisebb emelésre számíthatnak.

Az újság emlékeztet: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csaknem egy hete jelentette be, hogy az orvosok 350 ezer forint bruttó - ügyeletek nélküli - alapbérig 65 820 forintos béremelésre számíthatnak. 350 ezer forint felett tízezer forintonként ötezerrel csökken az emelés, és akik 450 ezernél is többet keresnek, egységesen 10 ezer forintot kapnak. Az egyéb diplomás, de nem orvos szakembereknek egységesen bruttó 31 435 forint jut.

 

www.hirado.hu

 

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


 

Vitatkoznak a háziorvosok bérezéséről

Úgy tűnik, egységes a háziorvosok álláspontja abban, hogy jövedelmi helyzetük sürgősen javításra szorul. Abban viszont nem, miként reagáljanak arra a tényre, hogy a béremelésből kimaradtak, mert az most csak az alkalmazott orvosokra vonatkozik.

A Magyar Nemzet szerint a háziorvosok legnagyobb képviselete, a FAKOOSZ akár a legmarkánsabb nyomásgyakorló eszközt, a sztrájkot is bevetheti, ha a kormány április közepéig nem változtatja meg döntését. A Kasszaorvosi Szervezet azonban nem gondol sztrájkra. Megkeresésünkre Borsi Éva elnök azt mondta, nem tudja értelmezni a kifejezést, a háziorvosoknak ugyanis csaknem mindegyike vállalkozó, önmaga munkáltatója.

Éppen ezért az sem világos szerinte, hogy ilyenkor az állammal vagy a társadalombiztosítóval kellene-e megegyezniük az úgynevezett szolgáltatási minimumról, hiszen a sürgősségi ellátást mindenképpen meg kell adni.

A szervezet már tárgyalt a bérfejlesztés ügyében kialakult helyzetről, amelyet ők sem tartanak elfogadhatónak. Álláspontjuk szerint náluk csak olyan érdekérvényesítés jöhetne szóba, amely nem okoz gondot a betegeknek, mert „nem velük van vitánk”. A KSZ osztja a FAKOOSZ véleményét, sőt Borsi hozzátette, „most ott tartunk, mint 1942-ben, amikor a budapesti orvosszövetség megállapította, hogy leginkább az egészségügyiek hivatástudatával él vissza a társadalom”. Érdemi változás a jövedelmekben Borsi Éva szerint csak akkor lesz, ha az egészségügy elhanyagolása miatt a társadalmi elégedetlenség megfelelő hőfokot ér el.

Nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy „a kormány most arra hivatkozik, az alapellátás már kapott pénzt”. Annyi történt – mondta –, hogy a teljesítést addig három hónappal követő finanszírozást két hónapra csökkentették. A praxisok finanszírozásának növelése a KSZ szerint elodázhatatlan azért is, mert az üzemanyag és az áfa emelésével növekedtek a háziorvosok kiadásai.

 

Magyar Hírlap

 

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!

 


 

Ekkora fizetésnél megszűnne a hálapénz

2012.03.23.08:54:09

 

A rezidensszövetség elnöke szerint ha elérik az orvosbérek a nemzetgazdasági átlag háromszorosát, kivezethető a hálapénz.

 

Objektív felmérés szerinti számok azok, melyeket az orvosi béremelésről folytatott tárgyalások kezdetén megszabtak, ezek képesek megállítani az elvándorlást. Amint ezeket az összegeket tudjuk közelíteni a bérekkel, annak fokozatosan megtartó hatása lesz – jelentette ki Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az m1 Ma reggel című műsorában annak kapcsán, hogy nettó 200 ezer forintról induló bérszintet, és nettó 300 ezer forintos szakorvosi bért követeltek, ehhez képest a kezdő orvosok most 130 ezer forintot kaphatnak.

A tisztánlátásunkat meg kell őriznünk most is, amikor olyan béremelést sikerült kiharcolnunk, amely Magyarországon példa nélküli. Mint mondta: az orvostársadalom nagy része hálás a bérrendezésért.

Arra a felvetésre, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok azt mondták, ne feledkezzenek meg a letétbe helyezett felmondólevelekről, azt mondta: szolidraritást vállalnak az alapellátásban dolgozó orvosok törekvéseivel, számukra is meg kell találni a szükséges forrásokat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy letétben csak háziorvos-rezidensek felmondása van, háziorvosként dolgozó szakorvosoké nincs.

Elmondta azt is, ha komolyan gondoljuk az orvoselvándorlás megakadályozását, akkor jövőre legalább ekkora béremelés szükséges, mint a mostani. Megemlítette: a következő költségvetés tervezésénél már látják, mekkora forrással számol a kormány. Korábbi kijelentését, miszerint cél, hogy az orvosi bérek elérjék a nemzetgazdasági átlag háromszorosát, úgy kommentálta: szerinte ez 3-4 éven belül elérhető, és így akár a hálapénz is kivezethető a rendszerből. Ha az állam biztosítja a feltételeket, akkor ez jogos elvárás - szögezte le.

Beszélt arról is, hogy összesen 5 ezer orvos hiányzik a rendszerből, egy részük a nyugdíjazás miatt esett ki, többségük azonban külföldre távozott.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem tervez politikai pályát, több felkérést is visszautasított már.

 

Forrás: m1 - Ma reggel

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


Akár sztrájkra is hajlandók a háziorvosok

2012.03.23.07:29:16

 

Nemcsak a háziorvosok és asszisztenseik maradnak ki az egészségügyi béremelésből, hanem például a védőnők, az otthonápolásban dolgozók, valamint a patikai asszisztensek is; a háziorvosok áprilisig várnak, s ha a kormány addig nem változtatja meg döntését, akkor radikálisabb eszközöket vetnek be, akár sztrájkolhatnak is - írta a Magyar Nemzet pénteken.

A lapnak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ - Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke elmondta: meg kell gondolni, mi legyen ügyvédi letétbe helyezett felmondóleveleik sorsa, hiszen az alapellátó orvosok is bérhelyzetük javulását szerették volna elérni, ám kimaradtak a juttatásból. Az elnök szerint több száz felmondólevél is származhat ebből a körből.

Az alapellátó orvosok tárgyalási ajánlattal fordulnak az egészségügyi államtitkársághoz. Az elnök megjegyezte, hogy mivel a háziorvosok döntő többsége vállalkozóként végzik tevékenységét, náluk a finanszírozást kell emelni, hiszen a bérüket abból gazdálkodják ki. Hozzátette: a FAKOOSZ egyeztet más szakmai szervezetekkel is, ám ha április közepéig nem lesz előrelépés ügyükben, nem tartja kizártnak a sztrájkot sem.

A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Csordás Ágnes a Magyar Nemzetnek azt mondta: megdöbbenéssel fogadták azt a kormányzati bejelentést, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a béremelésből. Az egyesület más szakmai szervezetekkel egyeztet, s ezután dönt a lehetséges nyomásgyakorlásról - tette hozzá.

MTI

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


Béremelés - Nem minden szempontból igazságos, de legalább van..

2012.03.22.11:52:07

 

Mintegy 86 ezer egészségügyi dolgozó kap béremelést januárig visszamenőleg, 30 milliárdos tervezett forrásból. Az orvosok többsége bruttó 65 ezer forintra számíthat, az ápolók 15-20 ezer forintot kapnak.

 

Feltehető, hogy a keddi bejelentéssel, amiből nyár előtt nem látnak plusz jövedelmet az egészségügyiek, azért igyekezett a szaktárca, hogy elejét vegye  a rezidensek március végén élesedő felmondási akciójának. Mint szerdán kiderült, sikerrel.  A döntés 16 520 orvost  és 67 968 szakdolgozót,  illetve további 1 386 nem orvos diplomást (vegyészek, pszichológusok) érint.

Dr. Kvarda Attila, a keszthelyi  kórház főigazgatója úgy véli,  a hírnek csak örülni lehet.

-  Nagyon régóta vártuk már ezt a lépést, ami akkor válik igazán örömtelivé, ha a folytatás sem marad el, s 2014-re valóban ledolgozza bérhátrányát az egészségügy.  Nagyon várjuk a nyarat, amikor a döntés jogszabályi háttere is kézzelfoghatóvá válik.

Hasonlóan vélekedik dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója is.

- Nyilvánvaló, hogy örülni kell minden  lépésnek, ami bármiféle elmozdulást jelent a jelenlegi méltatlan bérektől, értékeljük is a döntésben megmutatkozó szándékot. Ám az sem téveszthető szem elől, hogy az emelés nem terjed ki azokra, akik nem közvetlenül  gyógyítással foglalkoznak. Például a gazdasági vagy informatikai területen dolgozók ugyancsak nélkülözhetetlen elemei a kórházi  ellátásnak, az ő bérük azonban nem változik.

Tóthné Fődő Gyöngyi, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara zalai területi elnöke úgy vélekedik, a béremelés mértéke közel sem éri el a szükséges mértéket, de valahol el kellett kezdeni...

-  A szakdolgozóknál a képesítést és a szolgálati időt  figyelembe véve, differenciált módon történik  az emelés. Eszerint az  összlétszámhoz viszonyítva  32,4 százalék kap  20 ezer forint  feletti, 15,1 százalék  15 ezer, 21,2 százalék 10 ezer  feletti emelést, s a dolgozók 31,3 százalékának jut  10 ezer forint alatti emelés. Tisztában vagyunk vele, hogy minden szempontból igazságos béremelés nem létezik, mindig vannak akik jobban és rosszabbul járnak. Fájlaljuk, hogy a privát szférában, az alapellátásban és a gyógyszertárakban munkát vállaló szakdolgozók kimaradnak a korrekcióból. Biztató azonban, hogy ez csak az első lépés, várjuk a folytatást. Az is pozitívum, hogy a szaktárca nyitott a problémáinkra, amit a március elején megtartott nagygyűlésünkön is tapasztalhattunk.

 

A béremelés megvalósulását  az új szakdolgozói bértáblát is tartalmazó törvénymódosítás garantálja majd, ami várhatóan július 1-ig  lép hatályba.

 

Dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke ugyancsak üdvözlendőnek tartja, hogy a szakma  erőteljes  nyomására, a 24. óra után végre döntés született.
- Az emelés  költségvetési forrása azonban  némileg bizonytalan, s azt, hogy csak a kórházi szférát érinti, politikai döntésként értékelem. Úgy ítélték meg, hogy ott nagyobb a szorítás, a lépéskényszer, az összeomlás veszélye. Egy kis időt bizonyára nyertek...

Dr. Selmeczi Kamill elmondta, elkeserítő számukra, hogy az alapellátásban dolgozókkal egyelőre még tárgyalni sem akarnak a finanszírozás emeléséről, a tavalyi és az azt megelőzően juttatott plusz forrásokra hivatkozva. Mindezek fényében kénytelenek azt feltételezni, hogy a háziorvoslás jelenlegi, vállalkozói formáját nem is akarják fenntartani, hanem lassú kivéreztetésre ítélték.  Változtatás híján ugyanis hamarosan  önmagától kimúlik a rendszer, s struktúraváltási kényszer áll elő...

 

www.zalaihirlap.hu - szerző: Magyar Hajnalka

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!

 


 

Elköltötték már az orvosi béremelésre szánt csipszadót

2012.03.22.08:15:02

Már elköltették a chipszadót, a bérekre jelenleg 15 milliárd van a költségvetésben. A többit a bizonytalan reformintézkedésekből, a gyógyításra rendelkezésre álló költségekből venné el a gazdasági kormányzat.

Bár még kedden is arról beszéltek, hogy az orvosi béreket a chipszadóból emelik, ezt nem teheti a kormány, mert a pénzt már elköltötte a költségvetésben – adja hírül a Napi Gazdaság a Portfolió online portálra hivatkozva. A cikkből az kiderült hogy kormány a költségvetésben korábban elrejtett 15 milliárdot a béralkura. A béremelésnek ez egyik fedezete és az összeget az Egészségbiztosítási Alap idei költségvetésben különítettek el.

A további költségeket a már ingoványosabb reformintézkedésekből szeretné kigazdálkodik az NGM. A gazdasági tárca azzal számol, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításból csak az idén 15,55 milliárd forintos megtakarítás jön össze - magyarán ennyivel csökkennének a gyógyításban a működési költségek - így az a bérekre csoportosítható át.

Ugyanakkor ez a tétele jelentős bizonytalanságot jelent, hisz a bérek kifizetésére már akkor megszületett az ígértet, amikor a reform-átalakítások megtakarításainak mértékét csak tervezték. Az NGM vörös farkat is ragasztott a közleményére, mondván a chipszadó a Egészségbiztostási Alapba folyik be így az "így közvetett módon szolgálja a többletkiadások, jelen esetben a béremelés fedezetét" – állítja a Napi Gazdaság.

 

A Népszabadság többször is jelezte: a költségvetésben nincs konkrét forrása az orvosok és ápolók béremelésének. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár ugyan rendre a népegészségügyi termékadót, a rendszer-átalakítással megtakarítható összegre, valamint uniós pénzekre hivatkozott.

Sőt, a béremlés kormányszóvivő bejelentésekor is a chipszadót nevezte meg, mint a béremelés egyik forrását.

Vagy nem beszélnek egymással sem a kormánytagok, vagy már maguk sem igazodnak ki a költségvetésben.

 

www.nol.hu

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


 

Nem aktiválják a letétbe helyezett felmondóleveleket

2012.03.21.14:36:06

 

Nem aktiválják annak a mintegy 2500 egészségügyi dolgozónak a felmondólevelét, amelyeket a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javításáért helyeztek ügyvédi letétbe.

Papp Magor, az MRSZ elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az előző nap bejelentett béremelés az elmúlt évtized legjelentősebb kormányzati intézkedése az egészségügyben. Ezt, továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve, "megelőlegezett bizalmat tanúsítva", hogy a béremelés a 2013-ban folytatódik, az MRSZ elnöksége a Magyar Orvosok Szövetségével egyetértve úgy döntött: a letétbe helyezett felmondásokat 2012 márciusában nem "élesítik".

Arra is kitért: a felmondólevelek gyűjtésekor azt vállalták, hogy amennyiben nem lesz szükség az aktiválásukra, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően a nyilatkozatokat meg kell semmisíteni. Amennyiben ebben Szócska Miklós egészségügyi államtitkár segíteni kíván, elfogadják - tette hozzá Papp Magor.

MTI

 

 

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!


 

Szócska: sejthették az orvosok a béremelés részleteit

2012.03.21.13:27:43

 

Forrás: m1 - Ma reggel

Az orvosok látják, a kormány egy cselekvéssort hajt végre, és örülnek, hogy ennek részesei lehetnek - mondta az államtitkár.

Jó közelítéssel sejthették az orvosok béremeléséről szóló koncepciórészleteit az érdekvédők, hiszen a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara javaslata alapján született meg az új bértábla – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában.

Szerinte a tegnapi sajtótájékoztatón pozitívan fogadták az érintettek a bejelentést, ami nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett az összeggel. Az orvosok látják, hogy a kormány egy cselekvéssort (ösztöndíjprogram, plusz egyhavi kártyapénz a háziorvosoknak) hajt végre, és örülnek, hogy ennek részesei lehetnek – tette hozzá.

Mint mondta: az intézkedés összesen 86 ezer embert érint az ágazatban. A 350 ezer forint alatti bruttó fizetéssel rendelkező gyógyítók az alkalmazott orvosok 80 százalékát teszik ki. Náluk 65 800 forintos bruttó fizetésemelést hajtanak végre, ez az egész évre vonatkozik, a jogszabály azonban csak nyárra készül el, de a januárig visszamenőleg megkapják a pénzt egy összegben. Ez a réteg van egyébként leginkább kitéve a migrációs vonzásnak, ezért kellett feléjük egy nagyon erős üzenetet küldeni, hogy megállítsák az elvándorlást – hangsúlyozta az államtitkár.

 

A szakdolgozói csoport esetében 68 ezer emberről van szó, itt a 90 százalék 85 ezer forint alatti nettó bért vitt haza, itt 45-46 százalék legalább 20 éve van a szakmában.

Az általános béremelésnek ez csak az első lépése, dolgozunk a nemzetgazdasági tárcával a hosszú távú forrásteremtési stratégián. Bízunk benne, hogy meg tudjuk húzni az ívét egy nagyfokú rendezésnek – hangoztatta Szócska Miklós.

Egy gazdasági világválság körülményei között tesszük ezt, ha körülnézünk a világban, mindenütt a közalkalmazotti bérek befagyasztását, vagy csökkentését látjuk. Nálunk egy új forrásteremtéssel, ami nemzetközi példaértékű beavatkozás, a népegészségügyi termékadó, és a hatékonysági átalakításból tudjuk ezt biztosítani, mi nagyon keményen megdolgoztunk ezért – szögezte le.

 

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

Vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókba!

 

 


 

Az egészségügyi szakmai szervezetek elfogadhatónak tartják az első lépést

2012.03.20.18:26:27

 

Az egészségügyi szakmai szervezetek többsége egy intézkedéssorozat első lépéseként elfogadhatónak tartja a kormány kedden ismertetett béremelési ajánlatát. A letétbe helyezett felmondólevelek sorsáról még egyeztetnek, a döntést szerdán hozzák nyilvánosságra.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter keddi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: azon orvosoknak, akik - ügyeleti díjazás nélkül - jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt keresnek, bruttó 65.823 forinttal emelik a bérét. Hozzátette: ez a béremelésben érintett orvosok mintegy nyolcvan százalékát jelenti. A 350 ezer forintos határ felett 10 ezer forintos sávonként ötezer forinttal csökkenő mértékű lesz a béremelés.

Az egészségügyi szakdolgozóknak új bértáblát dolgoztak ki, amelynek révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32.300 embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz az emelés mértéke - tette hozzá.

Szócska Miklós azt mondta: az érintettek egy összegben januárig visszamenőleg megkapják az emelést, az új alapbérről szóló jogszabály pedig reményeik szerint a nyárra elkészül majd.

Az államtitkár bízik benne, hogy a szakma pozitívan fogadja javaslatukat. A rezidenseknek az államtitkár még az iratmegsemmisítőjét is felajánlotta, hogy együtt darálhassák be a rezidensszövetség által kezdeményezett akcióban összegyűjtött felmondóleveleket.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke erre reagálva a sajtótájékoztató után azt mondta: "az élhető magyar egészségügyet" mozgalom további lépéséről, egyeztetnek a letétbe helyezett felmondólevelekről az akció szervezőivel, és döntésüket szerdán sajtótájékoztatón ismertetik. Jelentősnek nevezte a kormányzati intézkedést, mint hozzátette: a bejelentett béremelés az akcióban részt vevő valamennyi kollégát érinti.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "azon múlik minden, milyen lesz a folytatás". Véleménye szerint a mostani béremelés csak akkor nevezhető jelentős intézkedésnek, ha belátható időn belül hasonló mértékű emelések követik. Ha még legalább két ilyen béremelést láthatnának a következő egy, másfél évben, az a fiatalabb munkavállalók bérének megduplázását jelentené.

Éger István nehezményezte, hogy az érintettek is csak a nyár közepén kapják meg pénzüket, az alapellátásban dolgozók pedig kimaradnak az idei béremelésből. A MOK elnöke azt mondta: a háziorvosok javadalmazására vonatkozóan csak "halvány ígéretei" vannak az államtitkárságnak.

Az MTI-nek reagálva Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is kifogásolta, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a béremelésből. A MOSZ elnöke hozzátette: a tízszeres bérkülönbséget és a háromszoros leterheltséget nem lehet azonnal megoldani, így a bejelentett béremelés az orvoselvándorlás csökkentésében még nem fog áttörést hozni, egy intézkedéssorozat első lépéseként viszont elfogadhatónak tartják a kormány által ismertetett számokat.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is azt mondta, hogy ezzel az egy intézkedéssel még nem lehet megoldani az ágazat súlyos pénzügyi és emberi erőforrás problémáit. Mint mondta, a többszörös egyeztetéseknek köszönhetően nem érte őket "nagy meglepetés". Megjegyezte, hogy a szaktárca azon javaslatukat is megfogadta például, amely szerint a szakmában eltöltött idő és a szakképesítés alapján differenciáltan osszák el a rendelkezésre álló összeget.

A MESZK elnöke azt mondta, ha hasonló módon a következő években is 15-20 százalékkal emelnék a szakdolgozói béreket, azok az uniós átlagkereset felét is elérhetik még ebben a kormányzati ciklusban.

MTI

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


 

A Jobbik szerint elnagyol az egészségügyi bérfejlesztési szándék

2012.03.20.16:12:47

 

A Jobbik szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok elnagyoltak, "hemzsegnek" a bizonytalansági tényezőktől és számos egészségügyi dolgozót kihagynak az emelésre érdemesek köréből.

Gyenes Géza országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának alelnöke kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Fidesz-kormány az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezeteként olyan forrásokat jelöl meg, melyeket egyúttal más célok finanszírozására is szán.

Mint kifejtette: az egészségügyi termékdíjból várt 15 milliárd forint az idei költségvetési bázisösszeget tavalyhoz képest nem emelték, a beígért szerkezeti átalakítás pedig várhatóan további forrásokat von el, és nem fogja hozni az ebből remélt újabb 15 milliárd forintot.

A bérfelzárkóztatásra elkülönítendő 30,5 milliárd forint kevés. Ahhoz ugyanis, hogy minden dolgozó megkapja jussát, ennek az összegnek csaknem négyszeresére lenne szükség - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormányzat által felkínált emelés a rezidensek által jogosan követelt összegnek körülbelül harmada. Továbbá az alapbér-emelés – a kormány szándékai szerint, de a Munka törvénykönyvével ellentétesen – az ügyeleti díjba nem számít bele, így a dolgozók jogos fizetéstől esnek el. Gyenes Géza a javaslat nagy hiányosságának nevezte, hogy az a bérfejlesztésből körülbelül 10 ezer egészségügyi dolgozót kihagy. Így nem jár emelés sem az alapellátásban dolgozó szakdolgozóknak és asszisztenseknek, sem az orvosi hivatást alapellátásban vagy kórházi ellátásban vállalkozási tevékenység keretében végzőknek, sem pedig a mentést ellátó egészségügyi dolgozóknak.

Kifogásolta, hogy az emelés törvényi hátterét nem dolgozták ki, azt Szócska Miklós államtitkár szerint is legkorábban nyár végére tudja kimunkálni a kormány. Hiányzik továbbá az a megígért garancia is, mely alapján a bérfejlesztés további lépéseivel a hazai egészségügyi fizetések felzárkóztathatók lennének a többi európai ország béréhez - sorolta. Kijelentette: a Jobbik ragaszkodik a 2012-es költségvetési vitában benyújtott javaslatához, hogy az egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében szükséges bérfejlesztéshez a kormányzat teremtse elő a szükséges összeget, a bérfejlesztés további lépcsőit pedig garantálja törvényben.

MTI

 

MSZP: Bizonytalanok az egészségügyi béremelés forrásai

Az MSZP szerint bizonytalanok a kedden bejelentett egészségügyi bérrendezés forrásai.

Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető sajtótájékoztatón azt mondta: minden megvalósuló béremelés jó az egészségügyi ágazatnak. A kedden ismertetett kormányzati tervekkel kapcsolatban viszont úgy foglalt állást, hogy finanszírozásuk bizonytalan, így a kabinet szándéka az időnyerés lehetett.

A kormány a béremelésből 15 milliárd forintot a népegészségügyi termékdíjból, a chipsadóból akar fedezni, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az hoz majd ennyi bevételt - hangsúlyozta. Ugyanennyi pénzt szerkezeti átalakításoktól vár a kormány, az MSZP elnöke szerint azonban félő, hogy ez ész nélküli kórházbezárásokat, dolgozók elbocsátását jelenti. Kitért arra is, hogy európai uniós forrásokból nem lehet hosszú távú béremelést végrehajtani.

"Komolytalan" források helyett a kormánynak törvényi, költségvetési garanciát kell adnia a béremelésre - jelentette ki Mesterházy Attila, azt is javasolva, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot az egészségügy gondjainak megoldásáról, a források lehetséges bővítéséről.

Problémának nevezte, hogy a kormány továbbra sem állt elő olyan tervvel, amely lehetővé teszi a lépcsőzetes bérrendezést a következő évekre, mint ahogyan az például Lengyelországban és Litvániában megtörtént.

Mesterházy Attila azt is kiemelte, hogy legutóbb tíz évvel ezelőtt, a szocialista kormány hajtott végre jelentős béremelést az egészségügyben, a mostani problémák zöme pedig az elmúlt két esztendőben keletkezett. Elmondta: a Fidesz bár a kampányban több pénzt ígért az egészségügyben dolgozóknak és az egészségügyi intézményeknek, a kormányváltás óta folyamatos a forráskivonás az ágazatból, a kabinet pedig az állandó vészjelzések - például a rezidensszövetség és az orvosi kamara figyelmeztetése - ellenére sem változtatott ezen, az egészségügy így katasztrofális helyzetbe jutott: a kórházak fizetésképtelenné válnak, eszközeik elavulnak, nőnek a várólisták, a bérfeszültség óriási, és egyre több orvos és ápoló vándorol el az országból.

 

LMP: Kevés a harminc milliárd az egészségügyi béremelésre

Az LMP véleménye szerint az egészségügyi béremelésre szánt harmincmilliárd forint kevés ahhoz, hogy itthon tartsák az orvosokat és nővéreket – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szilágyi László.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja úgy fogalmazott, hogy az összeg „megalázóan kevés” és nem állítja meg az elvándorlási folyamatokat. A képviselő kijelentette, már idén is ennek az összegnek a dupláját vagy a tripláját kellene béremelésre költeni.

Szilágyi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a béremelés forrása is bizonytalan, mert a kabinet 15 milliárd forintot a chipsadóból, 15 milliárd forintot pedig a kórházi átalakításokból akar előteremteni. „Én azt gondolom, hogy mind a kettő olyan, mint a kutya vacsorája” – jelentette ki a képviselő, aki szerint problémát okozhat, hogy ezek a bevételek nem érik el az elvárt szintet.

Problémásnak nevezte azt is, hogy az alapellátásban dolgozók nem részesülnek a béremelésből, miközben – véleménye szerint - éppen ezen a szinten jelentkeznek a legnagyobb ellátási problémák.

Végül hangsúlyozta, hogy most egyszeri emelésről van szó, miközben nincsenek életpályamodellek. A politikus hozzátette, leginkább azzal lehetne itthon tartani az orvosokat és nővéreket, ha megmondanák nekik, hogy tíz évre előre milyen perspektívák várnak rájuk.

A képviselő kitért az LMP elképzelésére, hogy az egykulcsos adórendszer felszámolásával, a progresszív adózás bevezetésével komoly forrásokat lehetne felszabadítani, amelyeket a közszolgáltatásokra lehetne költeni.

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

 


 

Béremelés: differenciáltan és visszamenőleg

2012.03.20.15:23:10


86 ezer egészségügyben dolgozó orvos és szakdolgozó kap fizetésemelést január 1-ig visszamenőleg – jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár keddi tájékoztatóján. A béremelésből az alkalmazotti státuszban lévő egészségügyiek, szám szerint 16.520 orvos, 67.978 szakdolgozó és 1380 az ágazatban dolgozó vegyész, biológus, pszichológus és fizikus részesül, függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonban lévő járó - vagy fekvőbeteg-ellátó intézményben dolgozik.

A mostani intézkedés nem érinti az alapellátásban dolgozókat, valamint a nem-állami, önkormányzati és egyházi fenntartású intézménynél, a vállalkozási, gazdasági társasági formában, továbbá alapítványnál, egyesületben egészségügyi tevékenységet végző személyeket.

Az érdekképviseletekkel folyó többhónapos egyeztetés eredményképpen az emeléseket differenciáltan, sávosan vezetik be. Ez azt jelenti, hogy pl. az ügyeleti díjazás nélkül 350 ezer forintos bruttó alapbér alatt kereső orvosok – az érintettek 80 százaléka ide tartozik – bruttó 65.823 Ft. pluszt kapnak havonta, míg azok az orvosok, akik efelett keresnek, 10. ezer forintonként 5000 forinttal kevesebb emelést kapnak, tehát pl. a 360.0000 bruttó alapbért kapó orvos 60.823 forinttal visz haza többet havonta.

Az az orvos, akik jelenleg 450.000 Ft-ot vagy annál többet kap bruttó alapbérként, az havonta 10.000 Ft-tal többet kap többet.

Az egyéb diplomások egységesen bruttó 31.435 Ft. emelést kapnak.

A mintegy 68.000 szakdolgozó számára teljesen új bértáblát dolgozott ki az államtitkárság, esetükben mind a képesítést, mind a szolgálati időt figyelembe vették, s eszerint 22.048 szakdolgozónak 20.000 Ft. feletti lesz a béremelése. A többieknek – 32.277 dolgozónak – 15-20.000 Ft. közötti.

Szócska Miklós hangsúlyozta: a béremelések az alapbérre vonatkoznak. Az ügyeleti díjaknál elfogadták az érdekképviseletek javaslatát, amely szerint ezeknek nem az új, hanem a 2012. I. 1-i alapbér lesz az alapja. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a bérrendezéshez jogszabály módosításra van szükség, amely várhatóan nyárra készül el, tehát az emelést majd akkor, a tervek szerint a törvénymódosítás július 1.-jei hatályba lépését követően visszamenőleg, egyösszegben kapják meg az egészségügyiek.

Az államtitkár elmondta azt is: összesen 30 milliárd 550 millió forint áll rendelkezésre a béremelésekre. Ebből 15 milliárd a népegészségügyi termékadóból, 15 milliárd 550 millió az ágazat hatékonyabb működésének köszönhető átcsoportosításokból. Szócska Miklós aláhúzta: két jelszót fogalmaztak meg a bérrendezésről folyó egyeztetések során. Az egyik, hogy „Mindent a bérekre!", a másik, hogy „Senkit nem hagynak lenn!". Ez utóbbi azt jelenti, hogy a most bejelentett fizetésemelés, csak az első lépés, a következő körben azok is számíthatnak bérrendezésre, akik most kimaradtak.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az alapellátókkal, az államtitkár felsorolta azokat a praxisok helyzetét javító intézkedéseket, amelyeket az utóbbi két évben hoztak. De megismételte „Senkit nem hagyunk lenn!"

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a béremeléseken kívül meg kell újítani a szakorvosi és szakdolgozói képzési rendszert és fontos az ágazatban a foglalkoztatás bővítése is. Erre uniós forrásokat használnak majd fel: kétharmadát a szakdolgozói képzésekre, egyharmadát a rezidensek gyakorlati képzésére.

Szócska Miklós reményét fejezte ki, hogy a most bejelentett intézkedéseket pozitívan fogadják az ágazat érdekképviseletei. Megjegyezte azt is, hogy szívesen kölcsönadja a rezidenseknek a szobájában lévő iratmegsemmisítőt, amellyel a letétbe helyezett orvosi felmondóleveleket lehet ezután bedarálni. Kiderült azt is, hogy az államtitkár a keddi sajtótájékoztatót követően tájékoztatja az érintett képviseleteket a konkrét intézkedésekről. Tőlük ezután várható reagálás.

A tájékoztatón részt vett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Gíró-Szász András kormányszóvivő is. A miniszter azt hangsúlyozta, az ágazat bérrendezése sorsfordító kérdés, amellyel egy évtizedes tartozást kell kiegyenlíteni. Réthelyi Miklós szerint olyan kiszámítható életpályamodellt kell nyújtani az egészségügyben dolgozóknak, amelyben a béremelésen kívül olyan jól szervezett képzési rendszerre, és népegészségügyi programokra is számíthatnak az érintettek. A kormányszóvivő azt hangsúlyozta: nagyon nehéz gazdasági helyzetben is kezelni kell a humánerőforrás problémáit.

Forrás: Weborvos - beb

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Jelentős intézkedés az orvosok béremelése - Papp Magor

 

2012.03.20.15:12:46

 

Jelentős intézkedésnek nevezte a kezdő orvosokat képviselő Magyar Rezidensszövetség a béremelésről született kormánydöntést.

Papp Magor a Klubrádiónak elmondta, hogy ennek kapcsán még egyeztetnek az egészségügyért felelős államtitkársággal. Arról még nem döntöttek visszavonják-e a korábban letétbe helyezett felmondólevelüket.


(Klubrádió)

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!

 


 

Csaknem 86 ezer embert érint az idei egészségügyi alapbéremelés

2012.03.20.14:26:47

 

Az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg idén - jelentette be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.

A miniszter kifejtette: ebben a körben érintett több mint 16.520 járó- és fekvőbetegellátásban dolgozó orvos, a betegellátásban közvetlenül közreműködő 67.978 szakdolgozó, továbbá 1.380 dolgozó, akik nem orvosi, vagy ápolói végzettséggel dolgoznak az egészségügyben, ők például vegyészek, pszichológusok, biológusok, fizikusok.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: azon orvosok, akik - ügyeleti díjazásuk nélkül - jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt keresnek, azoknak bruttó 65.823 forinttal emelik a bérét. Hozzátette: ez az érintett orvosok mintegy nyolcvan százalékát jelenti.

Az egészségügyi szakdolgozóknál egy teljesen új bértáblát dolgoztak ki, amely révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32.300 embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz az emelés mértéke - mondta az államtitkár.

 

MTI - Gazdasági Rádió

 

A szükséges törvénymódosítások elfogadása után a béremelést először várhatóan nyár elején egy összegben január elsejéig visszamenőleg fizetik ki.


A bruttó 350 ezer forintos összegig kereső orvosok, ide tartozik a doktorok 80 százaléka, átlagosan 65 ezer forint bruttó emelést kap. Efölött 10 ezer forintos sávonként 5 ezer forinttal csökken a béremelés mértéke.


A szakdolgozók körében 22 ezer ember bruttó 20 ezer forint feletti emelést kap, 32 százalékuk 15 ezer forintot. Mint Szócska Miklós államtitkár elmondta: náluk eddig nem volt bértábla, alig volt különbség egy kezdő és egy 20 éve már a pályán dolgozó asszisztens vagy ápoló bére között.


A béremelés a közalkalmazottakra és az állami tulajdonú gazdasági társaságok alkalmazottaira vonatkozik. A háziorvosok, illetve a náluk dolgozó asszisztensek most nem kapnak emelést. Az államtitkár erről azt mondta: 2010-2011-ben több alkalommal is emelték a háziorvosi praxisok járandóságát.


Réthelyi Miklós és Szócska Miklós külön kiemelte, hogy a béremelés fedezetét az egészségügyben korábban tapasztalható pazarlás megszüntetésével, racionalizálással, a népegészségügyi termékadó bevezetésével teremtették meg, azaz nem volt szükség külső forrásra. A béremelés összege ebben az évben 30,5 milliárd forint. 15 milliárd a hamburgeradóból, további 15 pedig az egészségügyi kiadások átcsoportosításából származik.


A béremelés részleteit kedden délután ismertetik a szakmai szervezetekkel. A Magyar Rezidens Szövetség tavaly május végén indított akciót, amelyben a fiatal orvosok letétbe helyezték felmondóleveleiket. Kilátásba helyezték, hogy az év végén tömegesen mondanak fel, ha az állam nem kínál megfelelő perspektívát nekik.


Az MRSZ azt tűzte ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát: a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek. Amikor december végén Szócska Miklós tárgyalást ajánlott a rezidenseknek, három hónapra felfüggesztette akcióját.


Szócska Miklós kedden azt mondta: bízik abban, hogy a mostani első lépés elfogadható lesz a rezidenseknek is. Mint mondta, a szobájában van egy iratmegsemmisítő, amelyet szívesen felajánl arra, hogy a a rezidensekkel együtt ledarálják a felmondóleveket.


(index)

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Szócskáék a frontvonalat hagyták bérrendezés nélkül

2012.03.14.12:24:22

 

Az egészségügy frontvonala: így említette az ellenállásra készülő alapellátást Éger István orvoskamarai elnök.

A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mintegy 10 ezren, és asszisztenciájukban a szakdolgozók mintegy 15 ezren egyelőre nem számíthatnak finanszírozásuk javítására. Annyit tudni, az államtitkárság rövidesen leül velük – írja a Somogyi Hírlap – online.

 

Lenne mit rendezni: a kártyapénz tíz éve változatlan. Érik az alapellátók tiltakozása, ami egyezség híján júniusra várható. Tömegek köthetnek ki adott napokon a kórházak sürgősségi centrumaira.

Antal László főorvos, kaposfői háziorvos, az érdekképviseleti szövetség (Fakoosz) dél-dunántúli elnökségi tagja fásultnak és kiábrándultnak ítélte meg a az alapellátásban dolgozók hangulatát. Antal nem titkolta azt sem, ha tíz évvel fiatalabb lenne, nem sokat gondolkodna, hogy egy nagyobb megbecsülést nyújtó idegen országban dolgozzon. Mondta ezt fájó szívvel, hiszen nem akarná ő elhagyni a hazáját, azonban belefáradt a bizakodásba.

A tavalyi műszervásárlási támogatás és a minőségi munkára ösztönző indikátorrendszer forrásai csak szépségtapaszt jelentettek: az OEP-kasszából tíz éve, hónapról hónapra hasonló összegű állami támogatás érkezik. (A zárt kasszájú indokátorrendszerből – minél többen érdemesülnek rá, annál kevesebbet kapnak – a felnőtt körzetek havi átlagban 40 ezer, a házi gyermekorvosi körzetek 37 ezer 700 forint, a vegyes háziorvosi körzetek 38 ezer 900 forint díjazásban részesültek tavaly, tájékoztatott hétfőn az OEP.) A pénzromlás hatásait számolva a duplája, havi mintegy 1,5 milliós forintos átlag lenne elegendő. Ez tartaná itthon az orvosokat, ez tenné értékessé a praxisokat, melyekhez most lasszóval sem lehet vállalkozó szellemű fiatal orvosokat találni. A környező praxisok felében nyugdíjasként dolgoznak az orvoskollégák – tette hozzá Antal László, aki úgy látja ez több mint riasztó a közeljövő betegellátásának biztonsága szempontjából.

Nem magunkról, hanem a betegellátásról beszélünk. Kaposvár közelében még csak-csak eladható egy körzet, de a kistelepüléseken már aligha. És ez nem a mi gondunk elsősorban, persze jól kifejezi a megbecsülésünket is. Ez a tényadat a kistelepülések ellátatlanságának a veszélyével fenyeget.

A háziorvosok tisztában vannak az ország pénzügyi lehetőségeivel. Könnyebben elviselnék a praxisfinanszírozás régóta megélt szorításait, ha a közéletben nem tapasztalnának mindeközben pazarlást. Az például, hogy a „kondérhoz közel", a politikai döntéshozás világában még mindig tudnak másfél-kétmilliós fizetések lenni, nem segíti, hogy fogukat összeszorítva a kevésből is színvonalas egészségügyi szolgáltatást nyújtsanak – hangsúlyozta Antal László.

Ettől függetlenül, hiszen itt élnek és itt dolgoznak, most ismét eljött a bizakodás ideje számukra. Ígéret ugyan még nem volt, de ők már azt kinyilvánították a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége nevében, hogy áprilisban tárgyalásra számítanak. Ha pedig nem érnek el eredményt, júniusban demonstrációra. Legkésőbb 2014-ig a kártyapénzük megduplázását kérik. Selmeczi Kamill Fakoosz-elnök úgy véli, ehhez a mintegy 83 milliárdos háziorvosi kasszát legalább 50-60 milliárd forinttal kellene megtoldani. Egy-egy beteg után most havonta 162 forintos alappontértékkel fizet az egészségbiztosító a háziorvosi körzetnek. Ez a díj tíz éve változatlan.

Ha az alapellátás kimarad az egészségügyiek bérrendezéséből, a háziorvosok felkészülnek a tiltakozó akciókra is. A szervezet honlapján zajló szavazás szerint többségük egyelőre nem a sztrájkot, hanem a munkalassítást választaná. Azonban – egy vélemény szerint - elég, ha betegeiket adott napon rázúdítják a kórházak sürgősségi centrumaira.

Forrás: sonline.hu - Weborvos.hu

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Fél autószerelőnyi megbecsülésért harcolnak az orvosok

2012.03.13.12:20:34

 

 

Pluszpénzt kérnek a háziorvosok az ügyeletért, még aláírásokat is gyűjtenek, sőt, felmerült, hogy felfüggesztik az ellátást – így értelmezték egyes Siófok-térségi polgármesterek a város és a kistérség ügyeletet adó doktorainak akcióját. Ám amint kiderült, bár valóban magasabb óradíjat szerettek volna (az autószerelők rezsióradíjának maximum a felét...), de „sztrájkról" nem volt szó és számításuk szerint az általuk kért emelés sem jelentett volna többletterhet az önkormányzatoknak.

Ádándra évi egymillió forint jut, ennyivel járulunk hozzá a kistérségi orvosi ügyelet működtetéséhez – nyilatkozta Pollák Tibor ádándi polgármester. A kistérségi települések sokat segítenek a doktoroknak a felszerelés biztosítása, vagy a gépjárműcsere terén. Úgy érzem, ennél többet aligha tudunk vállalni.

De nem is kell ettől tartani az önkormányzatoknak, már csak azért sem, mert az orvosok nem kapták meg az általuk kért óradíjemelést. Csak a szerződésben szereplő kötelező minimummal, az infláció mértékével lett több az ügyeleti díj március elsejétől – emelte ki Rácz István ságvári háziorvos. Az emelés előtt hétköznap 1700, hétvégén 2100 forintot kaptunk óránként, ami szerintünk megalázóan kevés. Egy autószerelő rezsióradíja ötezer forint körül van. Mi magunk is kalkuláltunk, végeztünk számításokat és e szerint a 2000, illetve 2500 forint még belefért volna. E helyett 1770, illetve 2180 forintot kapunk mostantól.

Országosan elég nagy eltérések vannak, Siófok „középkategóriásnak" számít, Veszprémben például 3500–4000 forintot kapnak az orvosok az ügyeletért.

A siófoki és környékbeli gyógyítók azt is javasolták: fontolja meg az ügyeletet működtető siófoki Gondozási Központ az ellátás kiszervezését külső vállalkozásba, Balatonföldváron például így oldják meg az éjszakai ügyeletet. Az érintett orvosok jelentős száma elmúlt már hatvan éves és egyre nagyobb teher számukra az éjszakázás – mondta Kynsburg Béla, a siófoki háziorvosok egyébként maga is nyugdíjas kollegiális vezetője. A kiszervezés nem jelenti azt, hogy ez esetben „idegen" orvosok ügyelnének Siófokon, hiszen a helyiek is részt vehetnének az ellátásban, s csak a fennmaradó helyeket töltené be a leendő működtető máshonnan „importált" orvosokkal – tette hozzá Kynsburg. Az, hogy az önkormányzatoknak olcsóbb, vagy drágább volna a kiszervezett ügyelet, Kynsburg Béla szerint megállapodás kérdése.

A felvetés azonban nem aktuális, hiszen a Gondozási Központ írásos válasza szerint „nem kívánja az ügyeleti ellátást vállalkozásba kiszervezni."

Nem elsősorban pénzt kértünk, hanem hogy beleláthassunk az ügyelet költségvetésébe – foglalta össze Rácz István. Ha látnánk a bevételeket és kiadásokat, akkor segíteni tudnánk abban, hogy megtaláljuk az ügyeleti óradíjemelés forrását. Például spórolni lehetne az ügyelet autóján, vagy meg lehetne oldani a víz, villany és fűtés mérését átalány helyett. Azt akartuk, hogy lehetőséget kapjunk a jelenlegi keretek között, költségvetés-növelés nélkül elérni az orvosok munkájának nagyobb megbecsülését – tette hozzá Rácz István.

Az egyik érintett polgármester szerint mivel a háziorvosoknak a mostani egészségügyi kormányzat sem ígér béremelést (a háziorvosi praxisok kártyapénze 2001 óta nem emelkedett – a szerző), így, „oldalágon" próbálkoznak.

A lap információi szerint egyébként a siófoki és városkörnyéki ügyelet éves költségvetése nagyjából hatvanmillió forint, ennek a fele például a tabié. Schmidt Jenő tabi polgármester, kistérségi elnök úgy véli: nem tartható, hogy az egészségbiztosítótól ennek csak a 30–40%-a érkezik, a többit az önkormányzatoknak kell pótolni. Szerinte az volna a megoldás, ha az ügyelet (s a háziorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás is) teljes egészében az államhoz kerülne a kórházakhoz és szakellátókhoz hasonlóan, az önkormányzatokat pedig kihagynák a „buliból".

Forrás: Somogyi Hírlap - Weborvos.hu

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


A kártyapénz emelését követelik a háziorvosok

2012.03.12.07:29:09

Egészségügy - Bértárgyalásra és tiltakozó akcióra készülnek

A háziorvosok márciusban reménykednek, áprilisban tárgyalnának, és ha nem érnek el eredményt júniusban demonstrálnak – derült Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnökének szavaiból.

Szerző:   Danó Anna, www.nol.hu

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Legkésőbb 2014-ig, a kormányzati ciklus végéig a kártyapénzük megduplázására számítanak az alapellátó orvosok (háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok). A követelés teljesítéséhez a mintegy 83 milliárdos háziorvosi kasszát óvatos becslések szerint 50-60 milliárd forinttal kellene megtoldania a kormánynak.

Akár fel is lélegezhetett volna Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, miután várhatóan sikerül némi pluszbérhez juttatni a szakorvosokat, csakhogy az újabb követelés miatt most ismét források után kutathat. A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok vállalkozási formában gyógyítják a betegeket, így náluk a klasszikus béremelés szóba sem jöhet. Ezért az érintettek a vállalkozási díj növeléséről kezdenének tárgyalásokat a kormánnyal.

A praxisok bevétele három tételből – a fix díjból, a területi pótlékból és a körzetbe leadott tajkártyák után járó összegből – áll össze. Egy-egy beteg után most havonta 163 forintos alappontértékkel fizet az egészségbiztosító a háziorvosi körzetnek, ez a díj tíz éve változatlan, miközben a praxis működtetési költségei folyamatosan nőnek. Egy praxis működtetéséhez minimálisan havonta másfélmillió forintra lenne szükség.

Az alapellátók között óriási az elégedetlenség, a morgolódás. Belső fórumaikon rendre azt hangoztatják, hogy az állam róluk elfeledkezett, miközben az elmúlt tíz évben mind többet költöttek a kórházi és a szakellátásra. Zokon veszik azokat a sajtónyilatkozatokat is, miszerint az alapellátás kimarad az egészségügyiek bérrendezéséből.

Amikor ezt számon kérték az egészségügyért felelős államtitkáron, akkor Szócska Miklós megígérte: amint befejeződött a kórházi orvosok bérrendezésével kapcsolatos egyeztetés, az alapellátók jönnek sorra.

Selmeczi Kamill úgy véli, ezen ígéret alapján legkésőbb áprilisban megkezdődhetnek a „kártyapénz” emeléséről szóló tárgyalások, és akár nyárig meg is egyezhetnek. Lapunk érdeklődésére a szaktárcánál a háziorvosi bevételeket rendező egyeztetésekről még nem tudtak semmit sem mondani.

A háziorvosok a tárgyalások megkezdése mellett egyidejűleg felkészülnek a tiltakozó akciókra is – jelezte Selmeczi Kamill. Az elnök szerint tévedés, hogy a vállalkozó háziorvosok nem sztrájkolhatnak, hiszen az unióban nincs különbség az alkalmazott vagy a vállalkozói státusz között. Uniós állampolgári joga az orvosnak is, hogy fellépjen és tiltakozzon, ha enélkül nem érvényesítheti az érdekeit – mondta. A szervezet honlapján zajló szavazás szerint a háziorvosok többsége a tiltakozási formák közül egyelőre nem a sztrájkot, hanem a munkalassítást választaná.

Lapunknak az egyik budapesti háziorvos azt mondta: nincs szükség sztrájkra, elég, ha valamennyi betegüket adott napon egyszerűen rázúdítják a kórházak sürgősségi fogadóira. Néhány óra alatt megbénulhat az ellátás Magyarországon


Már tárgyalt a kormány az orvosok béremeléséről

2012-03-10 12:26:46


A külföldi munkavállaláson gondolkodó egészségügyi dolgozóknak Orbán Viktor azt üzente, hogy csodát ugyan nem tud ígérni, de miként tavaly a háziorvosok helyzetén próbált javítani a kormány, idén az ápolók és a többi orvos lesznek soron. A kormány a napokban tárgyalt arról, hogy a béremelésre előteremtett pénzt milyen arányban osszák meg köztük, de a jól keresők kevesebbet, a rosszul keresők többet kapnak majd. A frissen bevezetett népegészségügyi termékadó teremti meg mindennek a fedezetét - mondta a miniszterelnök.

Forrás: Békés Megyei Hírlap


Vitákat gerjesztő béremelés

2012.03.07.10:59:11

 

Az orvosok átlagosan mintegy havi bruttó 70 ezer forint többletre számíthatnak.

Bár a szerdai kormány-előterjesztések között hivatalosan nem szerepel, elképzelhető, hogy mégis a kabinet elé kerül az egészségügyi szféra tervezett bérmegállapodása. A Népszabadság információi szerint ennek jegyében az orvosok átlagosan mintegy havi bruttó 70 ezer forint többletre számíthatnak, de csak azok, akik közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozók, például a háziorvosok nem kapnak béremelést - írja a lap.

 

 

 

 

Bár az orvosi szakszervezet elfogadta volna, hogy a keveset kereső orvosok nagyobb, a viszonylag jól keresők pedig kisebb fizetésemelést kapjanak, a rezidensszövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a közalkalmazotti bértábla szerint keresők azonos összegű emelésben részesüljenek.

A szakdolgozók közül csak azokat érinti a béremelés, akik kórházban és szakellátásban dolgoznak. Információk szerint náluk a differenciált béremelés összege alatta marad a havi húszezer forintnak. Az orvosok és a szakdolgozók között bruttó 15-15 milliárdos összeget osztanak szét. Az érintettek januártól visszamenőleges hatállyal kapják meg a béremelést. Az orvosi érdekvédők és a szakdolgozói kamara képviselői is törvényben rögzített garanciát kértek a béremelésre.

Forrás: Népszabadság

 

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Maradékelven jut fizetés a háziorvosnak

2012.03.07.10:56:46

 

Egyenesebb és tisztességesebb lenne, ha azt mondanák, hogy nem tudnak pénzt adni.
Tisztában vannak az ország helyzetével, mégis úgy vélik, hogy prioritásként kell kezelni az ágazat mielőbbi, reális igényeknek megfelelő finanszírozását, fogalmazott közleményében a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE), amely hiányolta, hogy képviselőiket nem hívták meg a bértárgyalásokra. Ez azt mutatja számukra, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és munkatársaik finanszírozási helyzete nem került napirendre. Szinte a nyilatkozattal egy időben jelent meg a kormányzati oldalon a módosított indikátorrendszerről szóló tervezet, amely az MTI híradása szerint alkalmas lehet a házi gyermekorvosok bérének emelésére. A szakmabeliek ezt másképp látják, derül ki összeállításunkból.

Az indikátorrendszerrel már bekerült a pénz a finanszírozásba, tehát ebből többletjuttatásra nem lehet számítani, ráadásul ez a forrás meglehetősen esetleges, ugyanis nem mindenki tudja teljesíteni az elvárásokat. Persze össze lehet hozni a bérfejlesztést és az indikátoros kifizetéseket, csak nem sok értelme van – mondta dr. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) elnöke lapunknak. Leszögezte ismét: mint a nyilatkozatukban is hangsúlyozták, nem akarnak pénzt elvenni senkitől. A bérrendezést különbségtétel nélkül, egyöntetűen, reális igényekkel tudják elképzelni. Ma a praxisok többsége még a közalkalmazotti bértáblának megfelelő fizetéseket sem tudja kigazdálkodni dolgozói számára, a háziorvos bére mindig a legutolsó elem: annyi jut rá, amennyi a praxis fenntartása után marad.

Úgy véli, a vállalkozó háziorvosok esetében a bérfejlesztés helyett szerencsésebb lenne a juttatás szót használni: ha emelkedik a praxisfinanszírozás, akkor van esély arra, hogy több maradjon az orvos bérére is. Nem csoda, hogy a jelenlegi állapot nem vonzó a fiatal orvosok számára, ez megmutatkozik az orvoskar átlagéletkorán, s ha így folytatódik, tíz év múlva nem lesz körzeti gyermekorvos az országban.

Egyenesebb és tisztességesebb lenne, ha azt mondanák, hogy nem tudnak pénzt adni a háziorvosoknak, mint a közvéleményben azt a hitet kelteni, hogy lám, megint plusz pénzhez jutnak a praxisok, hiszen nemrég kaptak eszköztámogatást és plusz egyhavi támogatást – vélekedett dr. Sebő Zsuzsanna, házi gyermekorvos. – Mert például az utóbbival a három hónapos fizetési csúszást csökkentették két hónapra. Az indikátorbónusz nagyon esetleges, sok tényezőtől függ, és hiába dolgozik annak megfelelően jól az orvos, zárt kassza lévén minél többen esünk javadalmazás alá, annál kevesebb pénzt kapunk.

Tehát ez a rendszer egyáltalán nem alkalmas béremelésre, hiába bővítik a tervek szerint három új indikátorral. Ebben a rendszerben vannak jó elemek, de nincs arányban az innen befolyó pénz azzal, amit valóban befektetünk a praxisunkba a jobb ellátás érdekében. Példaként említeném a laborkészüléket, amellyel ki tudom mutatni, hogy a betegemet vírus vagy baktérium fertőzte meg, és ezzel kizárhatom a felesleges antibiotikum szedést. A tesztcsík árát nekem kell kigazdálkodnom, holott jobban örülnék, ha erre kapnék például támogatást, és ezt pontozná az indikátorrendszer.

A házi gyermekorvosnak és egyáltalán, a vállalkozó háziorvosnak nincs fizetése, ezért ne beszéljünk fizetésről, hiszen minden orvos vállalkozásban végzi a munkáját – fogalmazott dr. Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szövetség elnöke, orvos szakközgazdász. – Tehát a praxisokat kellene finanszírozni végre a ténylegesen elvégzett munka szerint, azaz emelni kellene a ma is 2003-as szinten álló kártyapénzt. Ha a finanszírozási szerződésekben folyamatosan tudják változtatni a feltétételeket, még kötelező feladatokat adni, akkor fizessék a plusz teljesítményünket. A házi gyermekorvosok például nem jutnak plusz forráshoz a betegek TAJ-ellenőrzéséből: számukra egy alkalommal fizet az OEP, utána már nem, a felnőtteknél viszont minden orvos-beteg találkozáskor.

Az indikátorrendszerben az 1300 házi gyermekorvosból háromszáz semmit nem kapott, éppen azok, akik a leginkább rászorultak volna. És nem azért, mert nem végeztek jó szakmai munkát, hanem azért, mert nem érték el a célértékeket rajtuk teljesen kívülálló okok miatt: például nem volt a körzetükben huszonöt, egyéves kor alatti gyermek.

Forrás: Weborvos - Sándor Judit

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Éger: Félő, hogy ez az ajánlat nem tartja vissza az orvosokat!

2012.02.29.11:56:30

 

A kormány nem számol a háziorvosok béremelésével, a MOK szerint azonban őket sem szabad kihagyni.

 

A már ismert 15 milliárd forintos orvosi béremelésre szánt forráson kívül nem hangzott el valójában konkrét ajánlat a ma reggeli találkozón – mondta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azután, hogy szerdán 8-kor egyeztetett az egészségügyi államtitkárral. Éger István hangsúlyozta: mivel Szócska Miklós közölte, nem lesz forrásbővülés, félő, hogy ez a 15 milliárd nem lesz elég arra, hogy a külföldi munkavállalástól visszatartsa az orvosokat.

A MOK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérrendezésre szánt pénz nemcsak azért elégtelen, mert bruttó összeg, hanem azért is, mert meg kell osztani az alapbér és a mozgó bér között. A szerdai egyeztetésen azt kérték, ha már nincs forrásbővülés, legalább a szétosztható pénz nettó legyen.

Hozzátette azt is: a jelenlegi bérrendezésnél a kormányzat nem számol a háziorvosokkal, a MOK szerint azonban őket sem szabad kihagyni.

 

 


 

Bértárgyalás: még tart a számháború

2012.02.29.10:43:20

 

Egyelőre még nem adott végleges béremelési ajánlatot az egészségügyért felelős államtitkár.

 

Még mindig nincs végleges ajánlata a bérrendezésre az egészségügyi államtitkárságnak, bár Szócska Miklós kedden az ágazat három képviseleti szervezetével is találkozott. A szakdolgozói kamarával csak egyeztetett, a MOSZ és a Magyar Rezidens Szövetség képviselői már konkrét számokat is hallhattak.

Bár végleges döntés nincs, még mindig több variáció fut, az arányok nagyjából kirajzolódtak mondta el lapunknak Bélteczki János, a MOSZ elnöke. A mostani elképzelés szerint úgy differenciálnák a béremelést, hogy az 500 ezer Ft bruttó alapbér fölött keresők (930 orvos) kimaradnának belőle, a 430 – 500 ezer Ft. bruttó alapbért kapók kisebb emelést kapnának, míg az ez alatt keresők egységes emelést kapnának az orvosok, ami pl. a rezidensek esetében a bérük 60-70 %-át is jelentheti pluszban. Itt fontos megjegyezni – fűzte hozzá az elnök -, hogy az orvosok 80 százalékának bruttó alapbére 260-270 ezer Ft alatt van.

Számos új buktató vetődött fel az egyeztetés során a bérrendezéssel kapcsolatban. Az eddigi tárgyalások az orvosok alapbéréről szóltak, miközben ugyanez az alapbér az alapja az ügyeleti juttatásoknak, így azok emelkedésével, ezek a járulékos költségek is megemelkednének. Ezért – mint ötletként elhangzott, - a béremelésre rendelkezésre álló összeget kétharmad-egyharmad arányban fel kellene osztani úgy, hogy a kisebb részt az ügyeleti juttatásokra tennék félre. De – tette hozzá az elnök – ez is igazságtalanságot szülhet, hiszen a kórházi ügyeletek száma, eloszlása nem egyenletes. A kérdés nyitva maradt.

Szóba került a háziorvosok béremelése is. Úgy tűnik, a mostani bérrendezésből az alapellátók kimaradnak, de a MOSZ képviselői a tárgyalás során jelezték, mindent megtesznek, hogy ugyanezt a bérrendezést náluk is végrehajtsák.

A szakdolgozók is differenciálnának
Nem adott végleges béremelési ajánlatot az egészségügyért felelős államtitkár a szakdolgozók képviselőinek sem. Annyi azonban kiderült, hogy a sajtóban megjelent általános bruttó 12 ezer forintos szakdolgozói béremelést nem az államtitkárság szivárogtatta ki, és az összeg sem stimmel -mondta el lapunknak Balogh Zoltán elnök.

A MESZK információink szerint azt kérte az államtitkártól, hogy a bérrendezésre rendelkezésre álló összeget differenciáltan osszák majd szét, vegyék figyelembe a pályán eltöltött időt és a szakképesítéseket is. Ezen kívül a szakdolgozók képviselői szeretnék azt is elérni, hogy olyan béremelést kapjanak, ami érzékelhető. Például az emlegetett bruttó 12 ezer forintból is csak maximum 4-5 ezer forint kerülne a borítékba, ami nem segítene sokat a szakdolgozók problémáin.

Az egyeztetés-sorozatnak még nincs vége szerdán reggel a Magyar Orvosi Kamara képviselői találkoznak az államtitkárral.

 

www.weborvos.hu


Nem csak idén, tavaly sem nőtt a háziorvosi bér

2012.02.29.07:37:41

A tavalyi évben kapott plusz támogatásokkal magyarázta az egészségügyért felelős államtitkárság, hogy idén nem kapnak béremelést a háziorvosok. Dr. Árus Tibor békéscsabai háziorvos azonban vitatja, hogy az elmúlt évi juttatások az alapellátásban dolgozók megélhetését javították volna.

— 2002 óta nominálisan egy fillér pluszt sem kaptunk. Mindemellett 250 százalékkal emelkedtek a költségek — szögezte le a békéscsabai főorvos, felhívva rá a figyelmet, tavaly decemberben nem teljes havi finanszírozást, csupán egyhavi kártyapénzt kaptak.

Ez nem plusz volt, hanem az akkor bevezetett változtatásból adódott, nevezetesen háromról két hónapra csökkentették az állami finanszírozás kifizetésének átfutási idejét. Az elmúlt év végi kifizetés csupán ezek összecsúszásából adódott. A teljesítményalapú finanszírozásnak is csak a kollégái negyede örülhet.

A háromnegyedéről pedig feltételezik, hogy rosszul dolgozik, ami eleve abszurd. A műszerfejlesztésre két és fél évre kapott 1,5 millió forint havonta valóban 50 ezer forintot jelent, ám ez az amortizálódott műszerek megújítására, az eszközpark fejlesztésére jár és nem bérfejlesztésre.

Magyarországon jelenleg mintegy 1600—1700 Házi gyermekorvos gyógyít, havonta 600—800 ezer forintból gazdálkodva. Miután a gyermeklétszám folyamatosan csökken, az anyagi háttér ennek arányában romlik. Ezt súlyosbítja a magas átlagéletkor.

Amennyiben tömegesen nyugdíjba kényszerülnek, nem lesz más választás, mint a felnőtt praxisba való beolvadás, ami az ellátásban szakmai visszalépést jelent.

A praxisvásárlásra és fejlesztésre fordítható 300 millió forintos alap létrehozása sem a bérhelyzet javítását szolgálja, hanem a betöltetlen körzetek gondját igyekszik megoldani.

Forrás: BEOL.hu

 

 


 

Összecsúsztak a szakdolgozói bérkategóriák

2012.02.29.07:28:50

 

A Magyar Hírlap értesülései szerint néhány kérdés nyitva maradt az egészségügyiek bérrendezését célzó tegnapi tárgyaláson. Az orvosi bérek esetében például annak kell eldőlnie, hogy a magas jövedelmű alkalmazottak is kapjanak-e emelést.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint a rendelkezésre álló forrás – a kabinetre váró döntés függvényében – fejenként tízezer forinttal befolyásolhatja a mozgásteret.

Alkalmazottként jelenleg 1400 olyan orvos dolgozik a rendszerben, aki havonta bruttó 430 ezer forint fölött keres – közölte Bélteczki –, és nagyjából kilencszáz doktor fizetése haladja meg a havi félmillió forintot. Az orvosok nyolcvan százaléka azonban 270 ezer forintnál kevesebbet kap. A MOSZ-elnök közölte, tudomásul veszi, hogy az ügyeletek miatt az emelés egy részét a mozgóbérre fordítanák. A bérrendezésből most kimaradnak az alapellátó orvosok, a szövetség az ő esetükben ellentételezést szorgalmaz, ami szerintük a kártyadíj emelésével is megoldható.

Emellett változatlanul ragaszkodnak a lépcsőzetességhez, így 2014-re nettó százezer forinttal növekednének az orvosi bérek. A MOSZ az oktatás minőségi javítását is sürgeti, hogy az alapellátásban nemzedékváltás történhessen.

Fontos szempontok voltak terítéken a szakdolgozók bérrendezésénél is, igaz, a tárgyaláson már „tisztított” listával, 68 ezer dolgozóval számoltak.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke elmondta, náluk nélkülözhetetlen lenne a béremelésre szánt keret differenciálása a pályán eltöltött idő, valamint a képesítések szerint.

Balogh Zoltán ennek kapcsán a szakdolgozói bértábla kategóriáinak amúgy is tapasztalható „összecsúszására” hivatkozott, amely – azonos mértékű emelési összeg esetén – gyakorlatilag eltünteti a különbségeket. Márpedig félő – mondta –, hogy ez elégedetlenséget váltana ki a magasabban képzettek és az idősebbek körében.

Hozzátette, a bérkérdés megkerülhetetlen lesz a szakdolgozók szombati nagygyűlésén is.



Magyar Hírlap -Echo TV


Lázár: Bérrendezést az egészségügyben!

2012.02.27.15:02:30

 

Véget kell vetni a privatizációnak és erősíteni kell az állami szerepvállalást az egészségügyben a Fidesz parlamenti frakciója szerint - közölte Lázár János, miután a képviselőcsoport hétfő délelőtti ülésén meghallgatta Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt az ágazat fejlesztési terveiről.

A frakcióvezető sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, álláspontjuk szerint az eddigi egészségügyi privatizációkat is felül kell vizsgálni.

Szólt arról is, hogy nem lehet halogatni az orvosok, a rezidensek, az ápolók és a szakszemélyzet bérviszonyainak rendezését.

MTI

 

 

 


 

83 ezren számíthatnak fizetésük emelésére

2012.02.23.07:44:57

 

Béremelésre számíthatnak az egészségügyben dolgozók. A lépésre 30 milliárd forintot szán a szaktárca. A bérkompenzációból a szakrendelőkben és kórházakban dolgozó orvosok, nővérek, asszisztensek részesülhetnek. Így összesen 83 ezren számíthatnak fizetésük emelésére.
30 százalékkal csökkenetek a reálkeresetek az egészségügyben az elmúlt 10 évben. A folyamat megállítására 30 milliárd forintot szán a szaktárca.

A tervek szerint a pénz egyik felét a szakdolgozók, míg másik felét az orvosok jövedelemének növelésére fordítanák. Konkrét összegekről azonban egyelőre nem tudni. Lapinformációk szerint a szakdolgozók 12 700, míg az orvosok 57 ezer forintos bérnövekedésre számíthatnak.

„Nem kívánom ezt az 57 ezer forintot semmilyen formában és módon kommentálni, ez egy hetekkel ezelőtti bizonyos összeg, volt, ez ilyen formában soha nem is hangzott el. Elhangzottak 50 és 100 ezer forint közötti összegek, nem kívánok számháborúzni” – nyilatkozta az Echo Tv-nek Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

A szaktárca szerint az összegek konkretizálása előtt, először az érintettek pontos létszámát kell meghatározni.

„Úgy örököltük meg a nyilvántartásokat, hogy 40 százalékos eltérés van a való élet és az Országos Statisztikai Alapprogramban látható számok között. Tehát egy nagyon komoly módszertani felmérésfejlesztést is el kellett végeznünk, tegnap láttam azokat a javaslatokat, amiket a szakmai szervezetek kel való egyeztetés alapján meg fogunk tenni” – közölte Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár.

Az elmúlt 5 évben megháromszorozódott a külföldön munkát vállaló magyar egészségügyi dolgozók száma. A béremelés jelentős itthon tartó erő lehet az ágazat szereplői számára.


Echo Tv

 

 

 


 

Már számolják a fejkvótát az orvosokra szánt 30 milliárdból

2012.02.22.10:52:15

 

A 29 ezer orvosból 18 ezren számíthatnak átlagosan bruttó 57 ezer forintos béremelésre - írja a Világgazdaság saját értesülésére hivatkozva, míg a Napi Gazdaság arról számol be, hogy a február végére várható béremelési megállapodásig a részletek nem nyilvánosak.

A rendelkezésre álló 30 milliárd forintos keretből fele-fele arányban részesülnének a kórházakban és a szakrendelőkben foglalkoztatott dolgozók - olvasható a Világgazdaságban. A nővérek, asszisztensek 10,7 százalékos emelésre, bruttó 12 ezer forintra számíthatnak a Világgazdaság információi szerint, vagy - egy másik számítás szerint - 6 százalékos általános béremelésre és plusz 25 százalékos pótlékemelésre. Ez 65 ezer embert érintene.

A Napi Gazdaság szerint a béremelésből kimaradnak a felnőtt- és gyermekorvosi és a fogászati alapellátásban dolgozók, mintegy 12 ezer orvos és közel 20-25 ezer szakdolgozó. A Világgazdaság úgy tudja, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a háziorvosok kimaradjanak a béremelésből és a keret pedig bruttó összeg legyen. Az egészségügyi államtitkárság adatai szerint - olvasható a Világgazdaságban - az elmúlt 10 évben 30 százalékkal csökkentek a reálbérek az egészségügyben.

 

MTI, Gazdasági Rádió, 2012. február 22. 08:43

 

 


 

Tájékozódjék kezelőorvosa aktuális állapotáról

2012.02.20.17:29:58

 

Bár még folynak a tárgyalások az Egészségügyi Államtitkárság és az orvosi szervezetek között, ma úgy tűnik, csak az alkalmazásban álló egészségügyisek bérét rendezné a kormány. Úgy tudjuk, felvetődött egy olyan javaslat is, hogy a beteget ezentúl tájékoztassák a kezelőorvos állapotáról.

 

Január eleje óta folynak a tárgyalások az egészségügyi szervezetek és az Egészségügyi Államtitkárság között. Túl a többedik fordulón, úgy tűnik, a bérek rendezése ügyében nem közelednek egymáshoz az álláspontok, miközben számos egyéb kérdésben az orvosi szövetségek „nagyra értékelik”  az államtitkárság hozzáállását. Többek között emiatt a kompromisszumra való hajlam miatt döntött úgy december végén a Magyar Rezidensszövetség, hogy mégsem aktiválják az összegyűlt felmondóleveleket, hanem három hónap haladékot adnak a kormánynak. Ebből kettő gyakorlatilag letelt.

Még az is előfordulhat, hogy az államtitkárság esetleg visszavonja vagy legalábbis enyhíti azt a nem túl elegáns szabályozást, amit tavaly év végén vert át a parlamenten, hogy a katasztrófa-egészségügyi  ellátásról szóló jogszabály szerint az orvos az ország egyik végéből a másikba vezényelhető "katasztrófaellátás esetén", amibe beletartozik az is, ha orvosok tömegesen mondanak fel, és emiatt területi egyenlőtlenség alakulna ki. A törvény elfogadása ellen valamennyi egészségügyi szervezet élesen tiltakozott.

 

Mennyit aludt az orvos?

Információink szerint a szervezetek álláspontjukkal a KIM-ig jutottak, de a tárgyalások erről és az új Munka törvénykönyvében szereplő kritikus fejezetről (miszerint orvosi műhibák esetén a kórház az orvosra ruházhatja át a felelősséget) az év végéig is elhúzódhatnak. A tárgyalásokon ezzel kapcsolatban információink szerint az a javaslat is felvetődött, hogy a jövőben – részben a műhibák kiküszöbölésére - tájékoztatást kapjanak a betegek arról, "milyen állapotban van" a kezelőorvosuk. Így elvileg megtudhatnák, szakorvos-e az illető, és hány órája van talpon.

Ezekben a kérdésekben a szakmai szervezetek egyöntetűen „nagyra értékelik” az államtitkárság hozzáállását, ugyanakkor azt is mondják: a bérek rendezése nélkül nem jutnak előlrébb a tárgyalások. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke lapunknak erről azt mondta: nagyon messze vannak még a kompromisszumtól, „az az összeg ugyanis, amit felajánlottak, borzasztóan kevés”. Szerinte, ha ez a bérrendezés csupán első lépcsője, amit törvényben garantálnak, akkor elfogadható az emelés, minden egyéb megoldás elfogadhatatlan számukra. Hogy pontosan mekorra összeget ajánlottak fel nekik, nem árulta el, úgy tudjuk viszont, hogy nagyjából a fele a követeléseiknek, vagyis a százezer forintnak.

 

Bélteczki szerint az egyik legnagyobb probléma a felajánlással, hogy az a teljes háziorvosi gárdát kihagyná belőle, azaz közel harmincezer orvost nem érintene a béremelés, ők ugyanis többnyire vállakozásban dolgoznak. Selmeczi Kamill, az alapellátó orvosokat tömörítő Fakoosz elnöke teljesen elfogadhatatlannak nevezte ezt a hozzáállást, emiatt megkeresték a minisztériumot, ahol szóbeli ígéretet kaptak a tárgyalásra.

Havi keretből

Selmeci szerint a háziorvosoknak évek óta nem  emelik a teljesítménydíját. „Egy átlag praxis havonta 850 ezer forintot kap az Országos Egészségpénztártól, ebből kell többek között a nővérek, az orvos és a takarítószemélyzet bérét is kikalkulálni. Ennek éppen a kétszeresére lenne szükség.” Selmeczi szerint nem lehet, hogy egy háziorvos vagy egy alapellátásban dolgozó nővér kevesebbet keressen, mint aki kórházban dolgozik.

Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint is az a kulcskérdés, hogy a bérek rendezése a 2013-as és a 2014-es költségvetésben is szerepel-e majd, és törvényi garanciára van szükség ahhoz, hogy az orvosok elvándorlását lassítani lehessen. Mivel a háziorvosok átlagéletkora hatvan év, ezt a területet is vonzóvá kell tenni a fiataloknak, ennek első lépcsője az, hogy őket sem hagyják ki a bérrendezésből.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a tárgyalássorozat végéig az egyezkedés részleteiről nem nyilatkozik.

 

www.hvg.hu

 



 

Összeomlás előtt az alapellátás Kőszegen

2012.02.20.07:39:56

 

Már több alkalommal szóba került Kőszegen, a képviselők ülésén, hogy bármikor összeomolhat a város egészségügyi alapellátásának rendszere. A problémák alapvetően két dologban rejlenek: egyrészt tárgyi, másrészt személyi okai vannak.

 

Kőszegen a gyermekorvosi rendelők megközelíthetőség és akadálymentesítés szempontjából is alkalmatlanok a feladat ellátására. Az épület teljes külső, belső és gépészeti felújításra szorulna, de az akadálymentesítés és fűtés-átalakítás a műemlék épület és a magas költségek miatt nem lehetséges.

A gyermekek száma miatt két orvosi rendelő, a hozzá kapcsolódó védőnői szolgálat és az iskolaorvosi helyiségek lennének szükségesek az ellátáshoz. Jelenleg ez három helyiségben valósul meg, az első emeleten, ahová szűk csigalépcsőn lehet feljutni. Ott már számos baleset is történt. Az épület elavultságára jellemző, hogy a burkolatok repedezettek, a vakolat hiányos, a padozat balesetveszélyes, ami nem teszi lehetővé a megfelelő fertőtlenítő takarítást sem. Ráadásul az elmúlt héten be is ázott az építmény.

A felnőtt orvosi rendelők Munkácsy utcai épülete is alkalmatlan. Akadálymentes megközelíthetőségük a földszinten nem megfelelően, az emeleten egyáltalán nincs megoldva. Az akadálymentesítés külső-belső lifttel sem valósítható meg. A személyzeti, és a vendég WC-k higiénés állapota itt sem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Közegészségügyi szempontból nem szerencsés, hogy az egyik háziorvosi rendelőt ügyeleti rendelőnek is használják. Az ügyeleti dolgozók és az ügyeletes orvos számára előírt helyiségek mérete és száma sem felel meg az előírásoknak. Az épület bővítése nem lehetséges, az akadálymentesítés sem oldható meg.

A második emeleten található rendelő a tetőszerkezet rossz állapota miatt folyamatosan, több helyen is beázik. Az épület teljes elektromos-, víz- és fűtésrendszere felújításra szorulna az állandó meghibásodások miatt, ezek cseréje azonban gazdaságtalan.

Személyi gondok is bőven vannak. Kőszegen jelenleg hat háziorvos lát el területi ellátási kötelezettséggel betegeket. A háziorvosok közül négy már napjainkban is nyugdíjas, tehát rövid idő alatt négy háziorvosi állást kell majd betöltetni.

De vajon kivel?

A háziorvosi praxisok vonzereje mindenkor az önkormányzatok lehetőségeitől függ, ugyanis az orvosok velük kötnek szerződét, márpedig a legtöbb önkormányzat költségvetési hiánnyal küzd.

A kőszegieknek tehát versengeniük kell majd ahhoz, hogy fiatal háziorvosokat csábítsanak városukba.

- Ehhez azonban rendkívül kevés az, amit ma kínálni, nyújtani tudunk - állapítja meg alapos helyzetelemzésében dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.

Nézzük meg, mire van szüksége egy kezdő, fiatal háziorvosnak, ha praktizálni szeretne: praxis megvásárlása, eszközök és autó vásárlása, rezsiköltségek megfizetése, asszisztens alkalmazása, lakhatásának megoldása. Mindez az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozásából teljesen lehetetlen, főleg úgy, hogy mindezekhez hitel felvétele nem megengedett.

Mi tehát a megoldás?

Egy új létesítmény. Egy egészségház, amely lehetővé teszi Kőszeg számára az egészségügyi ellátórendszerének XXI. századi megújítását. Ott működnének a gyermek- és felnőtt háziorvosok, a védőnők, az iskola-egészségügyi, valamint az ügyeleti ellátás.

- Csak pályázati kiírásra várunk, s akkor a Balog iskola közelében megépítjük a korábban is oda tervezett egészségházat - jelentette ki Huber László polgármester.

Addig is több intézkedést hoztak a képviselők. Például két bérlakást orvosi szolgálati lakásként jelöltek ki, azokat teljesen felújítják.

Kőszegen a hat háziorvos közül négy már nyugdíjas

A kőszegiek alaposan tájékozódtak arról is, hogy jelenleg Magyarországon sem rózsás a helyzet. 6801 háziorvosi körzet van (146 helyen nincs doktor), ám az itt dolgozó orvosok kétharmada már elmúlt 50 éves, minden második már a 60-at is betöltötte. Hogy pótolni lehessen a kieső doktorokat, 3000-3200 új szakemberre lenne szükség, ám jó, ha ennek a harmada, fele áll munkába. Az utóbbi tizenkét év tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a rendszer mindössze 1052 háziorvost "termelt ki." Az egyébként 1992 óta tartó fogyás oka egyszerre szakmai és pénzügyi. A friss diplomás doktorok számára ez a terület nem szakmai kihívás, nem karrierlehetőség. Helyzet van. Nehéz.

Szerző: Némethy Mária

Forrás: vasnépe.hu - webdoki.hu

 

 

 


 

 

Technikáztak a tegnapi bértárgyaláson

2012.02.16.12:24:44

 

A szakmai csoportokra bontott konzultáción technikai kérdésekkel foglalkoztak tegnap.
A szakállamtitkárság közötti bértárgyalások újabb fordulója zárult le tegnap. Az egészségügyben dolgozók képviselői és Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke „kifejezetten konstruktív" megbeszélésről tájékoztatta a Magyar Hírlapot.

Mint mondta, a mostani, szakmai csoportokra bontott konzultáción elsősorban technikai kérdések merültek föl. A többi között az, hogy a bérfejlesztéshez rendelkezésre álló összeget milyen módszerrel kellene szétosztani a szakdolgozók, valamint az orvosok között.
Az elnök szerint a MOSZ javasolta, rendezzék a vállalkozóként működő háziorvosok jövedelmi helyzetét is, mert ők a béremelésből most nem részesülnek. Helyzetüket Bélteczki ugyanakkor tarthatatlannak nevezte.

Forrás: Magyar Hírlap - www.weborvos.hu

 

 


 

Havonta száz orvos elmegy Magyarországról

2012.02.16.07:12:42

Egészségügy - A migráció már olyan méretű, mintha senki sem kapna diplomát

Kétséges, hogy elkerülhető-e az egészségügyi rendszer összeomlása: az orvoshiány egyre brutálisabb méreteket ölt. Egy friss orvosimigráció-kutatásból kiderül ugyanis, hogy havonta száz orvos távozik az országból, miközben egy év alatt sem kérik ennyien a honosításukat.

 

A frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma.

Összességében a rendszernek egyetlen olyan tényezője sem látszik, amely a hazai orvoshiányt az elkövetkezendő években számottevően csökkentené. A számszerű hiányt legfeljebb az mérsékelheti, ha az ellátórendszer kurtításával az orvosi álláshelyek száma is csökken. Ennek azonban sem a várható mértéke nem ismert, sem az, hogy milyen hatással lesz a betegek ellátásának gyorsaságára, illetve minőségére.

Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának kutatási adataiból egyértelműen látszik: óriási a baj. Az általában nem a hiányszakmák közt említett sebészet Kelet-Magyarországon például már összeomlott volna, ha nem lennének bevándorló sebészek. Míg Szabolcs-Szatmárban minden negyedik, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden ötödik sebész külföldi. Az ország más részein sem sokkal jobb a helyzet, Baranyában a működő 82 sebészorvosi állásból hetet külföldiek töltenek be. Ezek alapján persze akár hátra is dőlhetnénk, mert lám, külföldről is érkeznek orvosok, csakhogy a külföldi gyógyítók magyarországi munkavállalási hajlandósága is romlik. Míg 2006-ban 169 külföldi orvos honosíttatta magyarországi munkavégzéshez a diplomáját, addig 2010-ben már csak 35.

 

A témáról az Orvosi Hetilapban megjelent kutatási összefoglalóban a professzor arra a következtetésre jutott, hogy változatlan (netán fokozódó) külföldre áramlás mellett a hazai ellátásban rövid távon is krízisközeli helyzet, valódi válság keletkezhet. Ez pedig az ellátás összeomlásával járhat: a migráció olyan méreteket öltött, mintha Magyarországon már egyetlen orvos sem kapna diplomát – az évente végző ezer orvosra tavaly már 1200 elvándorló jutott, legalábbis ennyien kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolásokat. Az ilyen papírt megszerzők 95 százaléka valóban el is hagyja az országot. A távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok.

A súlyos helyzet ellenére az orvosok érdekvédői és a kormány közt már több mint egy hónapja zajló bértárgyalásokon nemigen látszik előrelépés. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ennek ellenére bizakodó, méghozzá azért, mert a miniszterelnöktől kaptak személyes ígéretet a bérük javítására. Tárgyalnak, és nem csupán a pénzről. A migrációról készített kutatási kérdőíven ugyanis a távozás okaiként előkelő helyen tüntetik föl a megkérdezettek a szakképzés minőségének romlását. Gyakori panasz a túl nagy önállóság is, egy-egy területen ugyanis az orvoshiány miatt felügyelet nélkül dolgoztatják az intézmények a szakorvosjelölteket. Van példa persze amásik végletre is: előfordul az is, főként a műtétes szakmákban, hogy a fiatal rezidensek nem tudnak beteghez jutni. Ezért olyan szakképzési rendszert szeretnének a kormányzattal bevezettetni, amely megfelelő garanciákat ad a szakképzés minőségének javítására.

Legutóbb az egészségügyért felelős államtitkárság hihetetlen mennyiségű adattal borította el az érdekvédőket. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint a táblák legegyszerűbb boncolgatása is az ábrázoló matematikának egy olyan szintje, amelynek fölfogására ők nem képesek. Annyi azért kiderült: hat éven belül, feltételezve, hogy a még rendszerben lévők 65 éves korukig „szolgálatban” maradnak, a már említett, a rendszerből hiányzó négyezer mellett további hétezer orvos eshet ki az ellátórendszerből. Az érdekvédők rendelkezésére bocsátott korfa szerint például a 35–39 éves gyógyítókból csak nagyon kevesen maradtak Magyarországon.

 

www.nol.hu - Danó Anna

 

 

 

 


 

Ajánlat egészségügyi béremelésre

2012.02.15.07:29:22

Ötven és százezer forint közötti összeget ajánlott bruttóban információik szerint az egészségügyiek idei béremelésére az Egészségügyi Államtitkárság.

Ebből a szakrendelőkben és a kórházakban dolgozók igen, az alapellátásban dolgozó mintegy 25 ezer ember azonban nem részesülne.
A Magyar Rezidensszövetség és a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) vezetői is úgy nyilatkoztak lapunknak: az összeget egy komplett egészségügyi bérrendezés első lépcsőjének tekintve elfogadható mértékű.

Az orvoselvándorlás megállításához ez kevés, ám ha a kormány jogszabályban szavatolja, hogy a következő években is lesz forrása a költségvetésben a bérrendezés folytatásának, akkor az már perspektívát jelent, és elfogadható kompromisszum – mondta Papp Magor, a Rezidensszövetség első embere.

Hasonlóképp vélekedik Bélteczki János, a MOSZ elnöke is, ám ő arra is garanciát kér, hogy a következő időszakban a háziorvosok, az alapellátó fogorvosok, asszisztensek és védőnők fizetése is emelkedik. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István viszont éppen azért tartja teljességgel elfogadhatatlannak a kormány ajánlatát, mert abban szó sincs arról, hogy az alapellátásban dolgozók bére belátható időn belül emelkedne.

Szerző: Világgazdaság - H. É.

www.webdoki.hu

 

 

 


 

Bértárgyalás: Összefésülték a szakdolgozói nyilvántartásokat

2012.02.14.09:56:00

 

 

Több ezer, az egészségügyi szakdolgozókhoz sorolt szakembert kellett „kihalászni" a regiszterből tegnap a szakállamtitkárság és a hivatásrendi köztestület közötti tárgyaláson – olvasható a Magyar Hírlap online oldalán. Az összejövetel része volt annak a konzultációsorozatnak, amelyet Szócska Miklós államtitkár kezdeményezett a dolgozók lehetséges bérfejlesztése ügyében.

 

A hetek óta zajló megbeszélések múlt heti fordulója után Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke főképp a létszámok körüli gondokról beszélt. Arról, hogy a hivatalosan 93 ezer tagot – mások mellett ápolókat, műtősöket – számláló szakdolgozói körről több lista is forgalomban van, ahol oda nem illő foglalkozásúak, így például pedagógiai asszisztensek, zoológusok is szerepelnek. Balogh Zoltán kiemelte: egyenként nézték át a foglalkozási csoportokat, és így a remények szerint csak az a 63–65 ezer, a járó- és fekvőbeteg-ellátásban működő szakdolgozó marad, akinek bérrendezése most terítéken van. Közülük viszont vélhetően senki nem marad ki – nyilatkozta az elnök.

Ahogy a a szakdolgozók, az orvosok is ma folytatják a tárgyalást. A felmondóleveles akciót indító és koordináló rezidensek ragaszkodnak a lépcsőzetes béremeléshez, elnökük azonban úgy véli: az ütemezéshez rugalmasan tudnak alkalmazkodni. „Fontos a tárgyalások idei hozadéka, és az, hogy jövőképet mutathassunk fel a bérekkel kapcsolatban" – emelte ki Papp Magor, aki úgy ítélte meg: az orvosmigrációt csak tudatos felzárkóztatással lehet megoldani, ahogy Litvániában történt, ahol évente húszszázalékos béremeléssel a negyedik év végére kétharmaddal csökkentették az elvándorlást. A rezidensek ahhoz is ragaszkodnak, hogy orvosi béremelésekre fordítsa a kormány a chipsadó teljes összegét.

Forrás: Magyar Hírlap - weborvos.hu

 


 

Rontja az egészségügyi bérajánlat az ország hitelét?

2012.02.13.11:30:14

 

 

Fontos összefüggésbe helyezi a mostani egészségügyi bértárgyalásokról érkező híreket a Napi Gazdaságban közölt írásában Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, a Költségvetési Tanács megszüntetett titkárságának főigazgatója.

 

„Kevésbé látszana a szuverenitás elvesztésének az EU/IMF-megállapodás, ha már annak megkötése előtt is csak olyan megoldásokban gondolkodna a kormány, amelyek összeegyeztethetők a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséggel – írja a lap. –  Ehelyett sorra születnek olyan nyilatkozatok és javaslatok, amelyek megakadályozzák a hitelességépítés megkezdését.”


Majd Romhányi Balázs részletesebben is számbaveszi a bizalomrontó lépéseket, gesztusokat, köztük említve azt az egészségügyi bértárgyalást is, amelynek anyagi fedezetét – mint a lapokból tudjuk  – jórészt még csak remények és találgatások (például leendő megtakarítások, vagy bérre nem költhető uniós források) adják:
„Már a 2012-es költségvetés zárószavazása előtt több olyan döntés született, amelyekre az eredetileg tervezett 200 milliárd forintos tartalék makrogazdasági okok miatti törlése után egyszerűen nem volt semmiféle fedezet a tervekbenbármennyire is próbálják a különféle nyilatkozók azóta is fenntartani a néphitet, hogy a 2012-es költségvetés tele van tartalékokkal. De sorolhatjuk a példákat, hogy mit nem kellene tenni, ha a következő két-három hónap valóban a készülő megállapodás időszakának előképe lenne.


Nem kellene megígérni az egészségügyi bérek − egyébként bizonyára szükséges − rendezését, mielőtt az illetékes államtitkár fel tudná mutatni ennek forrását. Nem kellene újabb és újabb bérkompenzációkról dönteni úgy, hogy közben nyoma sincs a költségvetési egyenleg tartásához szükséges ellentételezésnek. Nem kellene a bankokat újabb − most éppen önkormányzati végtörlesztési − veszteséggel fenyegetni, ha a gazdaságpolitika bővülő finanszírozást szeretne elvárni. Nem kellene 2011-re vonatkozóan egy olyan költségvetési hiánymutatót kreálni és folyamatosan kommunikálni ("nem tervezett egyszeri tételek nélküli eredményszemléletű hiány"), amely alaptalanul azt mutatja, mintha 2011-ben szigorú lett volna a költségvetési politika (csak mert ez éppen kisebb mint 3 százalék), ugyanis ezáltal az egyenlegben 2012-ben és később bekövetkező tényleges javulás mértékét ugyancsak alaptalanul fogja a valóságosnál kisebbnek láttatni.

 

Ha 2012-ben már a kormány szerint is legfeljebb 0,5 százalékkal nő a GDP, és az állam a gazdaságból 2011-hez képest legalább 1400 milliárd forintot kivon, akkor nem kellene letagadni, hogy megvalósíthatatlan cél a "senki nem járhat rosszabbul".”

 

 


Visszafizetem az iskolapénzt

2012.02.13.06:57:57


Karinthy még inkább visszakérte, de mostanság más időket élünk. Akkor ő volt pénzzavarban, most az Állam. Meg hát, a mikrokörnyezet, az is más ám! Demi-Analfabéta Moore írgya ám a zinterneten a fórumba’,hogyaszongya: "Nem-e szégyellitek magatok, itthul jó ócsón kitanulni, aztán jó pénzért gyógyítani Svédországban, pfuj, undorító kapzsi, pénzéhes orvosok! Mire vagytok annyira nagyra? Receptet írni én is tudnák, ha történetesen tudnák írni! Állam bá’ is mongya, ha nem akarod a saját fajtádat gyógyítani, mer’ az neked derogál, hanem a kényes globalizált kozmopolita tempóddal külföldön akarsz pénzé’ gyógyítani, no, akkor fizesd vissza a képzési költségedet! Lehet benne valami, mer’ mongya ezt a mi egyetemi főprofesszorunk is, igaz, ő még nem gyógyított soha."


Hát, mi tagadás, el is szégyelltem magam. Pont nekünk, orvosoknak mondják, másnak nem! Pedig én azt hittem, külföldre más is megy dolgozni, de lám, csak az orvos megy, hiszencsak nekünk mondják, hogy fizessük vissza, hát mit tehetünk?


Nem is lesz ez akkora dolog, hiszen, amikor én 34 éve végeztem, még 40 fillér volt a kifli, 1,80 a félliteres zacskós tej, kezdtem is vagy 2400 Ft havi fizetéssel. Az albérletemet, a könyveket, az utazást, stb. a szüleim fizették, szerencsére ők azt a részt már nem kérnék, még ha tehetnék se. Akkori forinton számolva ma elviselhető lenne az összeg, talán kispórolom a külföldi fizetésemből. Nekem ne hánytorgassa fel senki, hogy az adósa vagyok! Na, majd küldöm átutalással a svájci bankomból!


Hogy mi? Hogy még nincs vége a történetnek? Mit motyogsz itt? Hogy az életem nem ért véget a diplomával? Hogy egész életemben szakmunkásközeli, utcaseprőközeli bérért dolgoztam? Hát, nem lehetett valami értékes diploma, nyilván nem ér sokat ez az orvoskodás!


Kár volt erőlködni Kedves Szüleim, no meg Állam bá’! Hogy megint Karinthyt idézzem fel, nem volt jó befektetés, csakúgy, mint a Kr. e. 1-ben épült pogány templom: „Na, ez se fizette ki magát!”Ja, hogy a legtöbb más országban ezt mégiscsak ér valamit? Hogy az orvos bére ott nem a betanított munkáséval esik egy kategóriába? Most szólsz?!


No, akkor módosítsuk csak azt a mérleget: 34 év alatt mindenkori Állam bá’ lenyelte a különbséget az utcaseprő meg az én fizetésem között, az annyi mint… Hát, nemcsak bőven kijön az az egyetemi képzés, de jócskán föle van, tisztelt Állam bá’, jól el tetszett adósodni nálam! Szóval, kérem azokat a csekély milliókat, és akkor most az egyszer úgy veszem, hogy visszafizettem az iskolapénzt. Azt a hozzájárulást, amit honfitársaim, ha csökkenő (mára csaknem elholt) lelkesedéssel is, de szintén Ön helyett szíveskedtek eszközölni irányomban, majd velük, meg a papíripar borítékos részlegével szíveskedjen rendezni, ebbe nem szólnék bele.


Na! Most, hogy visszafizettem az iskolapénzt, kapom már azt a feddhetetlenségi igazolást?


Pakodi Ferenc dr.

 

 


 

Törvényt akarnak a béremelésről az orvosok

2012.02.09.20:12:06


Az egészségügyi érdekképviseletek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak a jelenleg rendelkezésre álló forrásból megvalósítható béremelést, ha a kormány egyúttal törvényi garanciát is ad a dolgozók többszöri béremelésére.


Lapunk csütörtöki számában arról írtunk: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az előző napi bértárgyaláson konkrét összegű, néhány tízezer forintról szóló ajánlatot tett az érdekvédőknek. Információink szerint azonban ezt sem kaphatja meg mindenki, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok biztosan kimaradnak belőle. Első lépésben az alkalmazott orvosok részesülnének a béremelésből - írtuk.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csütörtökön a távirati irodának azt mondta: a januárban kezdődött bértárgyalások akkor lehetnek sikeresek, ha törvényben garantálják, hogy 2013-ban és 2014-ben is legalább akkora béremelést kapnak, mint amekkorát a mostani forrásból.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta: bár az államtitkár korábban 30,6 milliárd forintos forrást említett, az valójában 30 milliárd. Ebből az egészségügyi vezetés 15-15 milliárd forintot fordítana az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére. A MOSZ elnöke konkrét összeget egyelőre nem kívánt megnevezni, mert csak a következő napok egyeztetésein dől majd el, hogy a különböző szakmákban dolgozók mekkora béremelést kaphatnak. Azt viszont megerősítette, hogy valóban néhány tízezer forintos nagyságrendű emelésre számíthatnak a dolgozók.

Ennek kapcsán Bélteczki János leszögezte: határozott elvárásuk, hogy 2014-re el kell érni a nettó 100 ezer forintos béremelést. Céljuk továbbra is a nettó 200 ezer forintos kezdő orvosi, illetve nettó 300 ezer forintos kezdő szakorvosi fizetés. A MOSZ elnöke azt is elmondta: biztosnak látszik, hogy a mostani 30 milliárd forintos forrásból csak az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók részesülhetnek, vagyis az alapellátásban dolgozók - mintegy 12 ezer háziorvos, szakdolgozókkal együtt 30 ezer ember - bérét nem érinti. Az igaz, hogy ebben az ágazatban korábban voltak intézkedések - jegyezte meg a szervezet vezetője, de véleménye szerint az alapellátás, illetve az azon alapuló teljes egészségügyi ellátás rendszerszintű megújításához további beavatkozásokra van szükség.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta: semmiképp nem tudják elfogadni, hogy bármilyen azonnali béremelésből kihagyják az alapellátásban dolgozókat. Mint kiemelte, elfogadhatatlannak tartják a tárca ezzel kapcsolatos indoklását, amely részben a háziorvosi indikátorkeret megemelésére, részben a műszertámogatásokra kiírt pályázatokra hivatkozik. Éger István hangsúlyozta: ezeket a pénzeket csak beruházásokra lehet fordítani, az orvosok megélhetését azok nem segítik. A MOK elnöke kiemelte: a jelenlegi forrásból kínált bérrendezést csak akkor tudják elfogadni, amennyiben arra még az idén sor kerül, és egyúttal törvényben garantálják, hogy azt többszöri béremelés követi.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az MTI-nek a szerdai egyeztetésről elmondta: elsősorban arról kaptak tájékoztatást, hogy a szervezetek, köztestületek által korábban benyújtott javaslatoknak mekkora lenne a forrásigényük, a költségvetésben milyen elosztás alapján valósíthatóak meg. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. Annak kapcsán, hogy a rendelkezésre álló 30 milliárd forintos forrást fele-fele arányban használnák fel az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére, azt mondta: a kevesebbnél 15 milliárd forint is jóval több, ugyanakkor megjegyezte: az egészségügyben dolgozók létszámát tekintve az orvosok aránya 20, míg a szakdolgozóké 80 százalék. Tehát ugyanakkora összegből az orvosok több, a szakdolgozók kevesebb pénzt kaphatnak.

Az MTI megkeresésére az egészségügyért felelős államtitkárság csütörtökön azt írta: az államtitkárság és a bértárgyalásokban érintett szakmai szervezetek folyamatos kétoldalú egyeztetéseket tartanak egymással. Konkrét kérdésekre csak a tárgyalások lezárulta után válaszolnak - tették hozzá.

 

Forrás: nol.hu - mti

 


 

Bérkatasztrófa az egészségügyben

2012.02.09.11:05:50

 

Teljes a bizonytalanság az egészségügyi bértárgyalások körül, ráadásul az új adószabályoknak köszönhetően idén az ágazatban dolgozók nettó fizetése csökken, ha munkáltatójuk nem tudja visszapótolni. A csökkenés átlagosan tízezer forintot jelent egy egészségügyisnek. Az Orbán-kormány ugyan béremelést és -kompenzációt írt elő, amit a kórházaknak jogszabályi kötelességük kifizetni a dolgozóiknak, ennek azonban nincsen meg a fedezete.

Ezen a héten folytatódnak az érdekvédelmi szervezetek, valamint az egészségügyi államtitkár között tavaly év végén kezdődött bértárgyalások. Egyelőre semmit nem tudni arról, hogy képes lesz-e komolyan vehető ajánlattal szolgálni Szócska Miklós az orvosok és szakdolgozók fizetésének emelésére, a napokban ugyanis kiderült: több tízezer egészségügyi dolgozó bére csökkent jelentősen az idei adószabályokkal.

Átlagosan tízezer forinttal kaphatnak kevesebbet az ágazatban dolgozók februártól az év elejétől életbe lépett adóváltozások nyomán. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közlése szerint minden költségvetési szervnél dolgozó munkavállalónak meg kell kapnia "január elsejével visszamenőleg" a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik. "Ezáltal nettó keresetveszteség tehát nem lehetséges" - írták.
Csakhogy a Magyar Kórházszövetség számításai szerint a kötelező béremelés, bérminimum-juttatás, illetve a bérkompenzáció miatt összesen több mint tízmilliárdos pluszköltséggel kell számolniuk az intézményeknek.

Azonban a kórházak a kabinettől nem kaptak költségvetési fedezetet a bérkompenzációra, de törvényi kötelességük kifizetni a dolgozókat; így a kórházszövetség a szaktárcához fordult, és gyakorlatilag intézményekre lebontva el is juttatták a döntéshozóknak, mennyi pénzt jelent mindez - számolt be róla a hvg.hu. Kórházanként ugyanis átlagosan százmilliós nagyságrendű kiadást jelent ennek kifizetése, és mivel semmiféle fedezet nem áll rendelkezésükre, ez az összeg nagy valószínűség szerint a kórházi adósságállományt fogja "gyarapítani", amely 2011. december végén már enélkül is 43,3 milliárd forint volt.

Az államtitkárság eközben a tavaly év végén megígért béremelésekről tárgyal a szakmai szervezetekkel.

Legalábbis a hivatalos közlés szerint, tudtunkkal ugyanis utoljára január első heteiben ültek tárgyalóasztalhoz a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ), valamint a Magyar Orvosi Kamara és más szervezetek képviselőivel, azóta pedig semmi nem történt. Az államtitkár januárban állítólag éppen azért kért türelmet, mert nem álltak rendelkezésre az ágazat bér- és létszámadatai.

A december végén bombaként robbant, ám máig titokban tartott bérígéret nyomán áprilisig adott türelmi időt Szócska Miklósnak az ágazat. Miután a három hónapos türelmi időből egy hónap már letelt, a rezidensek múlt szerdán újraindították a letétbe helyezett felmondólevelek "aktiválásával" kapcsolatos visszaszámlálást. Így kevesebb mint 50 nap maradt arra, hogy a dolgozókat képviselő szervezetek és a kormányzat megegyezzenek az egészségügyisek munkakörülményeinek és anyagi helyzetének javításáról. Az MRSZ addig is tovább folytatja a nyilatkozatok gyűjtését és a kórházak látogatását, ráadásul a meglévő nyilatkozatok megerősítésére is szükség lesz. Az MRSZ ugyanakkor azt közölte tagjaival: a következő évekre törvényekkel garantált lépcsőzetes bérfejlesztés nélkül nem születhet megegyezés.

Ráadásul - mint megírtuk - gyakorlatilag heteken belül összeomolhat az ügyeleti a rendszer, ha az orvosok beváltják fenyegetésüket, és márciustól nem vállalnak túlmunkát. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) azután kérte tagjait arra, hogy nyilatkozzanak, nem vállalnak önkéntes munkát, miután hatályba lépett az egészségügyi salátatörvény, mely szerint legfeljebb 12 órás munkára osztható be egy orvos. Ennél hosszabb időt csak önként vállalhat, ennek visszautasításáról pedig a MOSZ már több mint 2500 orvostól gyűjtött be nyilatkozatot.

Az ultimátumok egy része már január elsejétől éles, de másik része - a jogszabályváltozások miatt - csak március elsejével lép hatályba.
Sőt, azt követően, hogy Szócska Miklós a bértárgyalásokról szóló egyeztetésen közölte: az alapellátó orvosok "ügyét" egyelőre biztosan nem tudják rendezni, magyarán a háziorvosok kimaradnak az ígért béremelésből, már a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége is a túlmunka megtagadására buzdítja tagjait. Egyelőre az sem biztos, hogy az orvosok mellett a szakdolgozók is részesülnének-e az esetleges megegyezés "gyümölcséből".

Márpedig a tavaly óta egyre elkeseredettebben tiltakozó orvosokat nem tudná nélkülözni a betegellátás. Tavaly 1200 orvos kért külföldi munkavállaláshoz szükséges igazoló okiratot, a távozók nagy többsége frissen végzett, 30 évesnél fiatalabb.

Eközben jelenleg mintegy 3900 nyugdíjas korú orvos praktizál, akik bármikor visszavonulhatnak, utánpótlás pedig nem nagyon áll rendelkezésre.


Mesterházy: nincs fedezet
Egyértelmű, hogy a bérígéretnek nincs valós fedezete - hívta fel a figyelmet a napokban Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke követelte, hogy az Orbán-kormány hozza nyilvánosságra az érdekképviseletekkel megbeszélendő bérfelzárkóztatási programot, végrehajtásának biztosítékait, fedezetét pedig törvénymódosítással teremtse meg az Egészségbiztosítási Alapban.


Látlelet
Mintegy 30 ezer gyakorló orvos és 68 ezer szakdolgozó léthelyzete bizonytalan
Átlagosan 10 ezer forinttal csökkent az egészségügyi dolgozók bére idén
Több mint 2500 szakorvos és rezidens helyezte eddig letétbe a felmondását
Több mint 2500 orvos nem vállal túlmunkát, így veszélyben az ügyeleti rendszer
Legalább 3000 orvos már ma is hiányzik a betegellátásból
Bérrendezésre legalább 80 milliárd forint plusz kellene az ágazatnak


B.I.M. / Népszava

 

 

 


 

 

Néhány tízezret tettek az orvosok elé

2012.02.09.08:07:26

 

Konkrét összegű ajánlatot tett a szerdai bértárgyaláson Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az érdekvédőknek.

Bár korábban a Magyar Rezidensszövetség határozottan ragaszkodott a havi nettó 100 forintos bértöbblethez, lapunk úgy tudja a szerdai ajánlat néhány tízezer forintról szól. Ám ezt sem kaphatja meg mindenki, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok biztosan kimaradnak belőle. Első lépésben az alkalmazott orvosok részesülnének a béremelésből.

Az érdekvédők, köztük a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) is a következő napokban testületi üléseken dönt majd arról, hogy az összeg elegendő lesz vagy sem a tiltakozó akciók felfüggesztéséhez. Lapunknak Bélteczki János, a MOSZ elnöke azt mondta: nemcsak saját testületeikkel, de a szaktárca képviselőivel is részletes egyeztetések kezdődnek az összeg elosztásáról, a béremelés ütemezéséről. Az orvos szakszervezet vezetője úgy vélte: első lépésként elfogadható az államtitkár által ajánlott 30 milliárdos forrás, ha 2014 januárjáig a béremelés mértéke eléri a nettó 100 ezer forintot. Mint mondta: ahhoz is ragaszkodnak, hogy jogszabályban kapjanak garanciát arra, hogy az alapellátók sem maradnak ki végleg a béremelésből.

 

Forrás: nol.hu

 


 

 

Nincs fedezete a kórházaknak a béremeléshez

2012.02.06. 14:12:38

 

 

Nem kaptak fedezetet a kórházak a kötelező béremelésekre, így kénytelenek a szaktárcához fordulni.

 

Nem kaptak pénzügyi fedezetet az egészségügyi intézmények a kötelező minimálbér és bérminimum emeléséhez, ezért az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságához fordult – írja a Magyar Nemzet Online. Az idén a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál a minimálbér összege 78 ezer forintról 93 ezerre nőtt, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak úgynevezett garantált bérminimuma pedig 94 ezerről 108 ezerre emelkedett. Az intézmények még nem tudják megítélni, hogy ez mekkora többletterhet ró rájuk.

 

Más bérproblémák is nyomasztják az egészségügyi intézmények vezetőit. A napokban kapják meg a januári munkavégzés után járó fizetésüket a dolgozók, s valószínűleg sokan meglepődnek majd, amikor azzal szembesülnek, hogy több ezer, vagy akár tízezer forinttal is kevesebbet utaltak a bankszámlájukra, mint egy hónappal korábban. Bércsökkenést most is az átlag alatt keresők szenvednek el. Mindezt az idei adóváltozások okozzák: megszűnt ugyanis az adójóváírás, és emelkedett az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az átlag alatt keresőknél ezt nem tudták ellensúlyozni a kedvező változások.

A kormány megpróbált valamit lépni azzal, hogy a közszférában dolgozóknál bérkompenzációt ad, ám ez sok helyen késik – ha a szükséges papírokat nem adták le időben –, vagyis a most érkező fizetésnél még nem jelenik meg. További gondokat okozhat helyi szinten, hogy a minimálbér és a bérminimum idei emelésével újabb bérkategóriák csúsztak össze a közszférában. Így még inkább eltűntek a végzettség, a szakképzettség és a munkában töltött évek száma alapján elvárt fizetési különbségek.


Forrás: Magyar Nemzet - Weborvos

 

 


 

 

 


 

Morzsákra hajtanak

Egészségügy - Amíg tárgyalnak, nem költenek

2012.02.02.10:33:03

Hiába zajlanak már hetek óta a bértárgyalások, az egészségügyben dolgozók egyelőre még csak nem is sejtik, pontosan mekkora összeget és kik között osztanak szét. Valójában talán a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sem tudja, hogy mennyi pénz van e célra a zsebében.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyan azt mondja, hogy kizárólag a bérekre 15 milliárd forint többlet van elkülönítve az egészségbiztosító kasszájában a chipsadóból, a bérrendezéshez szükséges, körülbelül további 25 milliárdos összeget pedig uniós forrásból teremtenék elő, ám ez nem feltétlenül felel meg a valóságnak: az utóbbi ugyanis nem költhető bérekre, csak fejlesztésekre. Mint ahogy az egészségügyi alap költségvetéséből az is feketén-fehéren kiderül: a chipsadó összegét nem többletként kalkulálták az E-Alapba – ennyivel kevesebb költségvetési hozzájárulást ad az állam a járulékot nem fizetők ellátására. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara elnöke már egyértelművé tette: nem tartja ugyan elfogadható ajánlatnak 130 ezer egészségügyi dolgozó számára a legkevesebb 15 milliárd forintot, ám ennek ellenére részt vesz a tárgyalásokon.

Van azonban néhány dolog, amelyet már lehet tudni. Így például az, hogy nem mindenki kap majd fizetésemelést. Az eddigi elképzelések alapján csak azok számíthatnak jövedelemnövekedésre, akik valóban keveset keresnek. Az államtitkárság például kizárná azokat, akik hálapénzből vagy valamilyen orvosi munkával extrajövedelmet szereznek, s akiknek csak afféle borravalót jelentene az a pár tízezer forint, amellyel többet kaphatnának. Kimaradnának az emelésből a nőgyógyászok vagy a gyógyszerpróbából nagy összeget hasítók. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a bértáblán elvben azonos rubrikába tartozó két orvos jövedelme között akár milliós különbség is lehet, leginkább attól függően, hogy valakinek a szakvizsgája az adott területen hiányszakmának számít vagy sem. Csak egyetlen példa: a sátoraljaújhelyi kórház egy pszichiáternek havonta másfél millió forintot is fizet, míg egy budapesti kórházban ugyanez a szakember mindössze a diplomás minimálbérig jut.

A helyzet felmérése érdekében az egészségügyért felelős államtitkárság országos bértérképet készítene, hogy annak alapján osszák szét a pénzt. Ez azonban rendkívül lassú folyamat, ami az államtitkárságnak bizonyosan jól jön most, hiszen lélegzetvételnyi szünethez jut: a tárgyalások most épp a bértérkép készítése miatt szünetelnek. Visszatérve az egyeztetésre: a szereplők egyelőre csak abban értenek egyet, hogy elfogadhatónak tartják a pénz elosztásának ezt a módját, csakhogy abban már egymással is vitában állnak, hogy vajon mi lehet a differenciálás alapja.

 

A bértárgyalásokat kikényszerítő Magyar Rezidensszövetség elnöke, Papp Magor azt állítja: elfogadják, hogy nem juthat mindenkinek ugyanakkora összeg, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a havi nettó 200 és 300 ezer forint alatti jövedelmeket föl kell emelni. Az orvosok körében pedig – így Papp Magor – szóba sem jöhet, hogy valakinek a havi nettójába beleszámítsák a hálapénzt vagy a bértáblán kívüli bevételeit.

Az már biztos, hogy a béremelés vesztesei lehetnek a háziorvosok is – legalábbis ez derül ki Selmeczi Kamillnak, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnökének a leveléből, amelyet az érintetteknek küldött. Ebben egyebek mellett az áll, hogy Szócska Miklós a bértárgyalásokról zajló egyeztetésen egyértelművé tette: az alapellátás problémáit ebben a körben nem tudják rendezni. Válaszul az érdekvédelmi szervezet a túlmunka megtagadására buzdítja tagjait.

Selmeczi Kamill szerint, ha az alapellátók valóban nem kapnak egyetlen fillért sem, csaknem 30 ezer egészségügyi szakember kimarad az esetlegesen létrejövő ágazati bérmegállapodásból. Mindez azért is sérelmes a háziorvosok számára, mert a praxisok finanszírozása az idén reálértékben 8-10 százalékkal marad alatta a 2011-esnek. A szervezet vezetője szerint így még a jelenlegi bér- és jövedelmi viszonyok megtartása is kérdéses.

A Magyar Orvosok Szövetsége is gyűjti már azokat a nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak, hogy ha nem jönne létre az orvosi bérekről szóló egyezség, akkor nem vállalnak túlmunkát. Ha beváltják fenyegetésüket, az ügyeleti rendszer akár össze is omolhat.


Danó Anna - www.nol.hu

 

 


 

 

Papp Magor: nem lehet röghöz kötéssel itthon tartani az orvosokat

2012.02.02.10:28:44

 

Március végéig születhet megoldás a szaktárcával folytatott egyeztetéseken, és elképzelhető, hogy a rezidensek felmondóleveleit nem kell aktiválni – jelentette ki Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az m1 Ma reggel című műsorában.

 

Mint mondta: egy összorvostársadalmi béremelést kérnek. Ahhoz, hogy meg tudják tartani az orvosokat, nettó 200 ezer forintról induló nettó bérszint, és 300 ezer forintról induló szakorvosi bérszint szükséges. Hozzátette: ha a következő évekre vonatkozó bérlépcsőkben is meg tudnak egyezni, akkor olyan 60-80 milliárd szükséges mindehhez.

Beszélt arról is, hogy látnak tartalékokat a rendszerben, ami akár 10-20 milliárd forintot is kitehet. Leszögezte: a hálapénzrendszert fel kell számolni, ennek azonban előfeltétele az alapbérrendezés. Véleménye szerint csak ez állíthatja meg az orvosmigrációt. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy egységes európai munkaerőpiacon kell megtartani az orvosokat, akik fizetése külföldön 700 ezer forintnál indul. Kiemelte: tavaly minden eddiginél több, 1200 orvos hagyta el Magyarországot.

 

Papp Magor barátságtalan lépésnek, életszerűtlennek és pontatlannak nevezte a kormány azon törvénymódosítását, mellyel egészségügyi vészhelyzet esetén lehetőség nyílik arra, hogy az orvosokat akár az ország másik végébe rendeljék. Úgy vélte: ez egyedül arra alkalmas, hogy még rosszabb hangulatot keltsen az egészségügyben. Szólt arról is, hogy a felmondólevelet aláírók közül 220 már elhagyta az országot. Az akció kapcsán egyébként azt mondta, hogy korábban nem látott orvostársadalmi összefogás valósult meg.

Arra a kérdésre, mit szól a felsőoktatási törvény azon módosításához, miszerint a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgoznia a végzetteknek, a rezidensszövetség elnöke azt válaszolta: ez nem jelent megoldás az orvoselvándorlásra, ugyanis olyan szintű az orvoshiány Európában, hogy meg fogják vásárolni ilyen áron is a magyar orvosokat. Az orvosok itthon tartására ez a törvény nem alkalmas, csak ha rendezik a körülményeiket és a béreiket – szögezte le Papp Magor.

 

www.hirado.hu

 

 

 

 

 


 

Egészségügyi bértárgyalások forrás nélkül

2012.02.01.11:41:53
Az érdekvédelmi szervezetek többsége kezd türelmetlenné válni.

A legszerényebb követeléssel előálló egészségügyi érdekvédők úgy vélik, így is több tízmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben emelkedjen az ágazatban dolgozók fizetése. Ám ennyi pénz egyszerűen nem áll rendelkezésre. Miközben az Egészségügyi Államtitkárság gőzerővel gyűjti az adatokat arról, mennyi orvos, mekkora fizetésért is dolgozik ma az országban, az érdekvédelmi szervezetek többsége kezd türelmetlenné válni. Szócska Miklós államtitkár ugyanis a január végére ígért újabb bértárgyalási fordulót éppen ezen adatok hiányában fújta le.

Az egészségügyi bérrendezés élharcosa, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke még türelmes, és reméli, hogy követeléseiket békés úton is elérhetik. Papp Magor a Világgazdaságnak elmondta: még semmi sincs veszve, hiszen március végére halasztották a felmondólevelek élesítését, addig pedig még két hónap az egészségügyi vezetés rendelkezésére áll a megállapodáshoz. A rezidensszövetség elnöke is úgy véli, hogy fontos tudni, hol, mennyiért és milyen szerződéssel dolgoznak ma az egészségügyben, hiszen általános béremelést nem lehet adni egy olyan ágazatban, ahol nem csak közalkalmazotti státusban, hanem sokféle szerződéses jogviszonyban foglalkoztatják a dolgozókat. Ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy miközben százmilliárdokat fizet ki a költségvetés az egészségügy és ezen belül a dolgozók bérének finanszírozására, eddig senkit sem érdekelt, átláthatóan költik-e el ezt a pénzt az intézmények.

A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa (TESZT) szerint viszont elfogadhatatlan és indokolhatatlan a bértárgyalások elhúzódása. Számukra érthetetlen az indok, miszerint az egyeztetéseket azért nem lehet folytatni, mert még csak most folyik a létszám- és béradatok begyűjtése. Egyre egyértelműbb, hogy nincs érdemi forrás jelentős béremelésre. A tárgyaláson ugyan csak „megfigyelői státuszban" van jelen, ám annál hangosabban hallatja a hangját a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ), ahol most sem kertelnek: úgy vélik, ahogyan a dolgok most haladnak, nem lehet majd érdemi megállapodásról beszélni.

Forrás: Világgazdaság - Weborvos

 

 

 


 

Bérrendezésre várnak a háziorovosok is

2012.02.01.11:16:23

 

Kimaradnak az egészségügyi bérrendezésből az alapellátásban dolgozók a jelen állás szerint. A házi orvosok, házi gyermekorvosok, és fogorvosok többnyire vállalkozásban végzik munkájukat mintegy 10 ezren, de az asszisztenciával együtt 30 ezer dolgozót érinthet hátrányosan a mostani helyzet.
Selmeczi Kamill az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke a Klubrádióban elmondta, hogy legalább olyan fontos a szerepük az ellátásban, mint a kórházaknak és azt kérik, hogy az egész egészségügyi szférát érintsék a bértárgyalások. Hozzátette, közülük is sokan csatlakoztak a rezidensek által kezdeményezett akcióhoz és letétbe helyezték felmondólevelüket, valamint az önkéntes plussz feladatok elvégzését is korlátozzák, hogy nagyobb nyomatékot adjanak szándékaiknak.
www.klubradio.hu

 

 


„Kihagytak a Szaknévsorból”

A FAKOOSZ aggályai az egészségügyi bértárgyalások második fordulója után

2012.01.30.20:51:15

 

Véleményünk szerint az egészségügyi bértárgyalások jelenlegi helyzetének ismeretében várhatóan nem lehet majd érdemi megállapodásról beszélni az alábbiak miatt:

1.    A tárgyalások során jelenleg nem cél, hogy az alapellátásra (háziorvosok, házi gyerekorvosok, fogorvosok) is kiterjedjen. Szócska államtitkár úr mindkét tárgyaláson egyértelműen kijelentette a MOSZ „vendégeként” résztvevő, hivatalosan meg sem hívott Selmeczi Kamill FAKOOSZ-elnöknek, hogy az alapellátás „problémáit” ebben a körben nem tudják rendezni. Ezzel közel 30 000 egészségügyi szakember bizonyosan kimarad az esetlegesen létrejövő ágazati bérmegállapodásból.

2.    Mintha 2012. évre letudottnak tekintené az Államtitkárság az alapellátás „bérrendezését” az eszköztámogatás újraindításával, a tavaly év végi „1 havi” (gyakorlatban 2/3 havi) finanszírozás kiutalásával, ami lényegét tekintve nem is többletforrás, csupán az átfutási idő csökkentése történt. Azaz: az alapellátásban nem várható a finanszírozás változtatása, így 2012-ben az előző évhez képest kb. 8-10 % reálérték-csökkenés várható, amelyből még a jelenlegi bér- és jövedelmi viszonyok megtartása is kérdéses. Ez pedig szöges ellentétben áll a kormányprogrammal: „Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását és megőrzi annak reálértékét.”

3.    A Kormány részéről megjelölt források – mindösszesen 25-30 milliárd forint, ami kézzelfoghatónak látszik – még egy első lépcső elindításához is elégtelenek a tartós és elfogadható (a pálya- és ország elhagyást megállító), az egészségügy valamennyi dolgozóját érintő bérrendezéshez. A Kormány e területen is elmaradásban van. „Ma GDP-arányosan 1%-kal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut nálunk egészségügyre, mint szomszédainknál. Cél, hogy az új kormányzati ciklus során az arány javuljon.” (Kormányprogram 2010.) Ha csak időarányosan teljesítené a kormány ezen célkitűzést, még a jelenlegi gazdasági helyzetben is gyakorlatilag csak a technikai kérdésekről kellene megegyezni a tárgyaló feleknek, és az elvárt béremelés az ágazat teljes egészére, valamennyi dolgozóra kiterjedően létrejöhetne.

4.    Aggályos, hogy bárminemű megállapodás szentesítéséhez, hatályba lépéséhez várhatóan parlamenti jóváhagyás is szükséges lesz, mivel számos törvény módosítása is kell a minimális garanciához.


A FAKOOSZ elismeri Szócska Miklós államtitkár úr és az államtitkárság által tett erőfeszítéseket a jelenlegi helyzet normalizálása érdekében, de amíg érdemi többletforrások nem állnak rendelkezésre, amely már kormányzati kompetencia, érdemi változás nem várható.  Ezért kérjük a kollegákat, hogy továbbra is csatlakozzanak a MOSZ által meghirdetett, általunk is támogatott, az önként vállalt túlmunka megtagadására irányuló akciónkhoz.  (Részletek és nyilatkozatminta letölthető innét.)

A FAKOOSZ Elnöksége nevében:

Alsónemesapáti, 2012. január 30.



Dr. Selmeczi Kamill
elnök

 

 

 

 


 

Bértárgyalások elnapolva, készül a bértérkép

2012.01.26.14:05:00

 

A tárgyalók egyelőre nem tudják, mikorra várható a következő, szakértői szintű forduló.

Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem folytatódnak a héten az egészségügyiek bérrendezéséről az egyeztetések – mondta el a Weborvosnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke szerdán. Az államtitkárság és az ágazatot képviselő szervezetek között eddig két tárgyalás zajlott, a harmadik ezen a héten lett volna. A most szakértői szinten meghirdetett egyeztetésre a MESZK vezetőjének eljuttatott levél szerint azért nem kerül sor, mert az államtitkárság még nem kapta meg, így nem dolgozta fel teljesen a bértárgyalásokhoz szükséges valamennyi adatot. Egyelőre nem tudni mikorra várható a következő forduló.

Szócska Miklós államtitkár egyébként múlt hétre ígérte az úgynevezett bértérképet, amely alapján eldönthető, hogy mely térségekben mekkora bérrendezésre lesz szükség. Más szervezetek úgy tudják azért húzódnak a tárgyalások, mert az ehhez a térképhez szükséges adatokat nem sikerült még teljes egészében megkapnia az intézmkényektől az államtitkárságnak.

Forrás: Weborvos - beb

 

 


 

 

Még nem látszanak fennakadások az orvosi ellátásban

2012.01.20.07:00:00

 

 

Még nem látszanak fennakadások az orvosi ellátásban, de már kétezer orvos írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy nem vállalnak több pluszmunkát ingyen. Eddig ugyanis az ügyeleteket a legtöbb helyen csak úgy lehetett megoldani, hogy a szabályos munkaidőn túl még beosztották az orvosokat, mindegy, hogy mennyire voltak leterheltek. Sőt, ezért még külön pénzt sem kaptak.

Az ATV Start vendége Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.


Az ATV felvétele megtekinthetó itt.

 

 


 

Folyamatosan növekszik az akciókhoz csatlakozók száma

2012.01.17.20:13:48

Már 2512 felmondólevél letétben a rezidenseknél

Forrás: MTI
Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó, folyamatban lévő egyeztetések ideje alatt is növekszik a szakmai szervezetek érdekérvényesítő akcióihoz csatlakozók száma, már több mint ötezren fejezték ki egyetértésüket tevőlegesen – derült ki a szervezetek vezetőinek közléseiből kedden Budapesten, egy egészségügyi témájú konferencián.

 

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében jelenleg 2512 felmondólevél van ügyvédi letétben. Ha a tárgyalások során nem sikerül megegyezni, ezek a felmondások március végén aktiválódnak – tette hozzá.

 

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt közölte, hogy mostanáig az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukhoz nagyjából 2500-an csatlakoztak. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy működtetéséhez az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatása elengedhetetlen, ugyanakkor azt mondta, hogy az e célból indított akciókkal nem ért egyet.

Hírzárlat

A szimpózium résztvevői a kormányzattal mintegy két hete megkezdett tárgyalásokról – tartva magukat megegyezésükhöz – ezúttal sem árultak el részleteket. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az idén már kétszer fogadta a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit. Az első, január 5-i egyeztetés után az államtitkár azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben.

Papp Magor keddi felszólalásában ismételten utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végi nyilatkozatában azt ígérte: a népegészségügyi termékdíj teljes összegét béremelésre fordítják. Bélteczki János
szerint viszont ezzel együtt sem számolhatnak teljes egészében azzal a 30,6 milliárd forintos forrással, amelyről az egészségügyi államtitkár beszélt, mivel abból a 15,6 milliárd forintos uniós forrás teljes összege közvetlenül nem fordítható a bérekre.

Nincs egyetértés a mikéntről

A szimpóziumon elhangzottak alapján kiderült, hogy az egyes szakmai szervezetek más-más módon oldanák meg a bérrendezést. Míg a MOSZ elnöke azt mondta: az egészségügyi dolgozók 50 ezer forintos, orvosok tekintetében pedig 100 ezer forintos béremelése mintegy nettó 76 milliárd forintból megvalósítható lenne, Rácz Jenő háromlépcsős bérfelzárkóztatásról beszélt. Mint a kórházszövetség elnöke kiemelte: „nem tartható tovább”, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresethez képest az egészségügyi dolgozók nettó átlagkeresete 15 százalékkal marad el. Első lépcsőben ezt kell alapul venni, majd a következő két évben 10-10 százalékos bérfelzárkóztatást kell elérni. Rácz Jenő szerint a három év vonatkozásában ez összességében 160 milliárd forintos bérnövekményt jelentene.

A szimpóziumon előadást tartott Csiba Gábor, a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is, aki annak idején előállt a „hamburgeradó” ötletével, amely végül módosításokkal „chipsadóként”, de egy konkrét többletforrása lett az egészségügyi ágazatnak. Csiba Gábor azt javasolta, a chipsadó termékkörét – eredeti ötlete alapján – bővítsék ki a zsíros ételekre, valamint az alkohol- és dohánytermékekre is. Az új források mellett – véleménye szerint – a meglévő források újraosztására, továbbá racionalizálásra, a feladatok és a területek újraosztására van szükség. Az egészségügyi rendszer működtetéséhez Csiba Gábor szerint is elengedhetetlen a dolgozók bérfelzárkóztatása, amelynek alapja egy kiszámítható egészségügyi életpályamodell kell, hogy legyen.

 


 

Ígérni sokszor lehet, de pénzt elkölteni csak egyszer

2012.01.12.16:02:05

 

Vajon milyen mértékű zavarokat fog okozni az egészségügyben a nem kompenzált infláció és a forint árfolyam tartós gyengélkedése? - teszi fel a kérdést a Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége közelményében. A szövetség üdvözli, hogy érdemi tárgyalások folynak az egészségügyben dolgozók bérének emeléséről, s így átmenetileg elhárult a tömeges felmondások életbe lépésének veszélye. Bár a rendelkezésre álló 30,6 milliárd (az Új Széchenyi Tervből és a népegészségügyi termékadóból) nem tűnik elegendőnek a követelések kielégítésére.

 

Ráadásul az új adókból (népegészségügyi termékdíj, baleseti adó) származó bevételek biztosan nem elegendők az egészségügy működéséhez hiányzó források pótlására. Az elmúlt évi hivatalos 4,2 százalékos infláció, valamint a forint euróval szembeni gyengélkedése (az állami költségvetés 299 forintos euro- árfolyamával számolva) újabb összességében legalább 11 százalékos forráscsökkenést eredményez. Ehhez hozzáadva az államosításból tényéből származó mintegy 110 milliárdos veszteséget (körülbelül ennyivel támogatták a korábbi tulajdonos önkormányzatok saját forrásból az elmúlt évben kórházaikat, rendelőiket), az egészségügy és az ellátásra szoruló betegek idei kilátásai eléggé reménytelennek tűnnek.

 

A Semmelweis Terv általi átszervezésből származó és elvárt hatékonyságnövekedés, s az ebből származó megtakarítás ezzel szemben összességében – az államtitkárság elvárásai szerint – csak mintegy 10 milliárd forintot fog eredményezni. (Bár ezt az összeget is utóbb bevonták a bértárgyalások forrásai közé is.)

 

A Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége fentiek alapján felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy az összességében meredeken csökkenő pénzeszközökből szinten tartani az egészségügyi rendszer működését, ugyanakkor elkezdeni behozni a sokéves bérszínvonal elmaradást csak verbálisan, a szavak szintjén lehetséges. A rendelkezésre álló anyagi forrásokat többfelé többször meg lehet ígérni, azonban Szövetségünk tapasztalata szerint csak egyszer lehet elkölteni.

 

20012. január 12.

 

Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetségének
elnöksége

Forrás: Weborvos

 

 


 

Bértárgyalás: a második menet

2012.01.11.23:21:30

Szerdán folytatódtak az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó egyeztetések  az egészségügyi államtitkárságon, de az elhangottak nem publikusak. Szócska Miklós hivatalában fogadta a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit, akik a tárgyalások első fordulóján született megállapodás szerint a sajtónak nem adtak tájékoztatást a mai megbeszélés részleteiről és az államtitkárság sem tervezi közlemény megjelentetését. Annyit tudni, hogy a szervezetek beadták az elképzeléseiket tartalamzó dokumentumokat az ismét csaknem három órás megbeszélésen.

Mint arról tegnap beszámoltunk, a Magyar Orvosok Szövetségének pécsi és veszprémi alapszervezete közleményben jelezte, a tagság kompromisszumot csak a bérrendezés ütemezésével kapcsolatban tud elfogadni, de legkésőbb a 2014 januári kifizetések a megjelölt (kezdő orvos: nettó 200 000 forint vagy a nemzeti bruttó átlagbér kétszerese, kezdő szakorvos: nettó 300 000 forint vagy a nemzeti bruttó átlagbér háromszorosa) alapbér alapján kell hogy megtörténjenek.

A Weborvos információi szerint a MESZK delegációja három variációt tartalmazó javaslatcsomagot nyújtott be a bérrendezésről folyó egyeztetés-sorozat szerdai ülésén. A tárgyaláson fel sem merült az az elképzelés, hogy az egészségügy bérrendezéséből kimaradnának az egészségügyi szakdolgozók.

Mint megtudtuk, a következő tárgyalási forduló két hét múlva lesz, az államtitkár azt ígérte, hogy rövid időn belül előáll a benyújtott elképzelésekből kimunkált javaslataival.

 

Forrás: www.weborvos.hu

 

dr. Éger István MOK elnök ugyanerről a HírTV felvételén.


Pécsett műtétek is elmaradhatnak a felmondások miatt

2012.01.09.09:56:38

Több mint száz pécsi orvos mondhat fel a klinikákkon, ha a bértárgyalások nem vezetnek eredményre.
Immár hivatalosan is kimondták, és dr. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is megerősítette, hogy több mint száz pécsi orvos mondhat fel a klinikákkon, ha a bértárgyalások nem vezetnek eredményre. Papp Magor közölte: pontos számot persze ő sem tud, de nyilvánvaló, hogy - még az említett száznál is – több, önkéntes túlmunkát nem vállaló orvos mondhat fel. Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának főigazgatója decemberben még azt nyilatkozta a Dunántúli Naplónak, hogy neki még nem jelezte egy orvos sem, hogy távozni szeretne.

A lap információi szerint szinte minden klinikai osztályon találhatók felmondani kész orvosok Pécsett, ám egyes kollektívák csak az önként vállalt szolgálat megtagadását döntötték el. Első lépcsőben az orvosok minimálisan bruttó 100 ezres bérfejlesztést szeretnének. Míg egy kezdő orvos manapság bruttó 120-150 ezer brutóval rendelkezik, addig egy már régebben praktizáló orvos bruttó 200-220 ezres bruttót kap. A minimális elvárásból, és a jövőbeni többlépcsős fejlesztésből nem engednek a doktorok – hangsúlyozta dr. Papp Magor, aki rámutatott arra is, hogy a többlépcsős fejlesztéssel is csak felzárkózásra lenne lehetőség az átlagos uniós orvosbérekhez.

A rezidensszövetség elnökének elmondása szerint a pécsi betegek először az önkéntes szolgálat megtagadásának következményeit fogják érezni, de olyan hely is lesz, ahol ez már korábban, akár márciustól is megérezhetővé válik. De a szavukat tartani fogják – hangsúlyozta Papp Magor - csak áprilisban élesítik a letétbe helyezett felmondásokat.

Az önkéntes túlmunka megtagadása azonban a halasztható műtétek elmaradását is maga után vonhatja. Egyes osztályokon pedig az is előfordulhat, hogy nem, vagy csak hiányosan tudják kiállítani az ügyeleti szolgálatot. Ez persze attól is függ, hogyan alakulnak a bértárgyalások. A múlt csütörtökön a szaktárca részéről elhangzott: idén legfeljebb 30-40 milliárdos bérfejlesztésre van mód. Ez azonban az orvosok minimális kérését sem fedezi, miközben az egész ágazatban szükséges lenne a bérfejlesztés, hisz az országot és a szakmát elhagyók aránya igen nagy, sőt az orvostanhallgatók jó része is külföldi munkában gondolkodik. A lap úgy tudja, tavaly 1200 orvos távozott külföldre. Ma a gyógyítók összesen 26–28 ezren lehetnek, amelyből a kórházi orvosok száma körülbelül 10 ezerre tehető.

Forrás: Dunántúli Napló

Weblap készítés ingyen

Szavazás

Lesz-e érdemi finanszírozásemelés 2015-ben?
Igen
Nem
Már elkésett
Asztali nézet