MENÜ
 
  Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ,  Bánokszentgyörgy - Zalaegerszeg

 


 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ - fórumban vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókra!

 


VISSZASZÁMLÁLÁS


2012.05.08.11:48:32

 

Az alapellátást érintő államtitkársági egyeztetésre mozgalmas politikai környezetben, a kormányzati ciklus közepén kerül sor.

Hivatalba lépő új államfő, kormány átalakítás, mely éppen a mi tárcánkat miniszteri szinten érinti, kórházi struktúra váltás felgyorsítása, kórházi dolgozók bérfelzárkóztatása, Széll Kálmán terv 2.0 , közigazgatási reform, szóval minden ami mozoghat, mozog is. Ebben a „huzatos” helyzetben kell a háziorvoslást érintően  havaria és stratégiai döntéseket hozni, melyeknek nyilvánvalóan mindenki számára előnyös egyességen kell nyugodniuk.

 

Van azonban néhány meghatározó alaptétel melyből nem engedhetünk.

 

1. A háziorvos személyes közreműködésével megvalósuló, vállalkozás keretei között végzett, koncessziós körzeti-területi elven működő, praxis jogra épülő és praxis alappal támogatott, háziorvostani szakvizsgához kötött, állami, helyi önkormányzati, OEP és lakossági finanszírozásban részesülő háziorvosi rendszer fenntartása, megvalósítása.

 

2. A finanszírozásban éppen a háziorvosi feladat ellátás sajátságai miatt idegen teljesítmény elv minimalizálása.

 

3. A kialakult válsághelyzetért egyedül az elértéktelenített finanszírozás a felelős, hamis az a vád, mely a praxis jog intézményét, a körzeti elvet vagy a szakképesítési korlátot teszi felelőssé.

 

4. Ellátási érdekből sem engedhetjük meg a szakma felhígulását, a praxis jogkijátszását, háziorvosi körzetek megalapozatlan összevonását, de a betegek valóságos választásával létrejött TEK nélküli praxisok adminisztratív elvű megszüntetését sem.

 

5. Nem fogadhatóak el a jogalkotás olyan következményei, melyek az orvos- beteg bizalmi viszony közé éket vernek, ellenérdekeltté teszik a feleket, valamint a konfliktusok szintjévé teszik a háziorvosi ellátást. Nem helyezheti az állam saját felelősségét a háziorvos vagy az ellátó rendszer vállára, nem bújhat az ellátók mögé. A finanszírozási rendelkezések és szerződések nem lehetnek zsaroló, uzsora jellegűek, de ösztönzőek igen.

 

6. Világjelenség az orvos és egészségügyi dolgozó hiány, amelynek fő oka az, hogy a politika nem akarja felismerni, hogy a XXI. században már nem lehet esküre hivatkozással jelentős túlmunkára kényszeríteni ezen ágazat dolgozóit sem, mind a rendes munkaidőben végzett tevékenységet, s a túlmunkát pedig különösképpen jól meg kell fizetni ahhoz, hogy a mai fiatal korosztályok ezt a nehéz hivatást válasszák.

 

7. Mindenféle átszervezési kezdeményezés – egy húsz éve jól működő, bevált, sikeres, a betegek számára a legnagyobb többségben elégedettséget jelentő – háziorvosi rendszerben csak pótcselekvésnek tekinthető, rövidtávú politikai célok elérése céljából. A háziorvosi rendszer fenntartása és fejlesztése valódi prioritás, kormányzati ciklusokon átívelő módon lehet csak felelősen kezelni.

 

A húsz év öt kormányzati ciklust jelent, melynek az a tanulsága, hogy ciklusonként sorozatos rossz, rövidtávú politikai döntések sorozata, vagy  szükséges döntések elmulasztása miként tudja lerontani egy kezdetben prosperáló ellátási terület egészét.

 

Politikai döntéshozók figyelem: rajt! de – az orvostudományból kölcsönözve:

 

Nil nocere – vagyis nem ártani!

 

 

Alsónemesapáti, 2012. május 7.

 

dr. Selmeczi Kamill

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Államosítás, kézi vezérlés, átírt béremelés

2012.04.23.14:18:18

Miközben a parlament hétfőn már dönthet az önkormányzati fenntartású kórházak május elsejei államosításáról, a szaktárca újabb csomagot készített az egészségügynek, amelynek véleményezésre újfent egyetlen napjuk volt az érintetteknek. A javaslat jelentős változásokat tartalmaz, s a béremelésről is másképpen rendelkezik, mint amit a szakma várt. Pedig ezen a héten a FAKOOSZ is tárgyalna már a szaktárcával: szerintük a salátatörvény benyújtásáig velük is meg kellene állapodni.

Bíznak abban, hogy a kórházak újabb körének államosításáról szóló javaslatot hétfőn megszavazza az Országgyűlés, május elsejével átvehetik az érintett intézményeket, és július elsejével elindulhat az egészségügyi fekvőbeteg-ellátás új rendszere. Mindezt Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója mondta a Medical Tribune múlt heti gyógyszeripari konferenciáján. Arról, hogy pontosan hány kórházat vesznek “állami gondoskodásba”, csupán az utolsó pillanatban lesz pontos kép, olyannyira átláthatatlan a rendszer, és időnként hol itt, hol ott találnak még újabb fekvőbeteg-ellátásra szolgáló ágyakat – közölte. A főigazgató tudomása szerint – a januári első kör után – most újabb 53 plusz 14 intézmény került az átveendők listájára. Az első csoport tulajdonosa és fenntartója az állam lesz. A második csoportnál magát a szolgáltatót nem veszi át az állam, csak az intézmények által bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó és ingatlan vagyon kerül központi fenntartásba.

Több városi kórházban már most kritikus az eladósodottság mértéke; vannak helyek, ahol támogatást vontak el az intézményektől – jelezte Török Krisztina arra is utalva: "hacsak nem történik csoda, nem lesz több pénz az egészségügyben”. Ettől azonban még életbe lép az új rendszer új kapacitásokkal és új finanszírozással, bár az új betegirányítási rend feltehetően csak jövőre alakul ki – ez utóbbiról már Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke nyilatkozott korábban. Talán nem véletlen, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a minap úgy fogalmazott: az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetőek lesznek a változások.

Szócska szerint korrigálni óhajtják a korábbi „osztogatások” által okozott egyenlőtlenséget, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú lesz, amely a „beteget követi”. Állítása szerint bizonyos százalékban korlátozzák majd a betegek vándorlását, de annak nem szabnak majd gátat, hogy azt a helyet válasszák, ahol minőségi ellátás folyik. Az átalakítás egyik legfontosabb eleme, hogy megmondják, milyen ellátást milyen feltételek megléte esetén lehet nyújtani. Az új rendszert “a jelenlegi realitások mentén szeretnék kialakítani, de nem szeretnének súlyos kompromisszumokat kötni – állítja az államtitkár, azt is jelezve, hogy a minimumfeltételek meghatározása folyamatban van, és július elsejével indulhat az új rendszer. Ezt az új rendszert azonban valójában nagyon kevesen látják még, miközben a krónikus információhiány mellett többedszerre tesznek közzé véleményezésre fontos tervezeteket úgy, hogy azok elemzésére egyetlen nap jut csupán.

Pedig egyes megfogalmazások szerint a legújabb salátatörvényből a többi közt az olvasható ki, hogy hihetetlen hatalom koncentrálódik majd a mindenkori egészségügyi és az államháztartásért felelős miniszter kezében. Lehetőségük lesz például arra, hogy rendeletben határozzák meg például a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét”.  Egyébként a javaslat nagyrészt az egészségügyiek anyagi és munkakörülményeit szabályozza, megszabva az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását. (Erről részleteket a keretes írásunkban talál.) Mint azonban az első reakciókból kiderül, csalódott, és magyarázatot vár például a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az egészségügyi államtitkárságtól, mert az újabb „salátatörvény” tervezetében már csak bérkiegészítésként szerepel az egészségügyi dolgozóknak ígért béremelés összege. Bélteczki János, a MOSZ elnöke a Népszabadsággal azt közölte: elfogadták, hogy idén még nem lesz a pótlékszámítás része a béremelés, de januártól számítanak a magasabb összegű pótlékokra is.

Mindeközben az ígéreteknek megfelelően, ezen a héten meg kell kezdődniük a tárgyalásoknak az alapellátás képviselői és az egészségügyért felelős államtitkárság között, azt követően, hogy április közepi, mórahalmi országos gyűlésén „sztrájkfelhívást” fogalmazott és „sztrájkbizottságot” alakított az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ). A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke érdeklődésünkre megerősítette: szükség esetén élni kívánnak a „gördülő sztrájk”, a munkalassítás vagy más, a kollégák által ajánlott módszerekkel. Nem óhajtják a betegeket büntetni, alkalom adtán időben értesítik is őket a fejleményekről, ám mindaddig fenntartják a nyomásgyakorlás e lehetőségét, míg el nem érik céljukat.

Mivel esetükben nem közalkalmazottakról, hanem vállalkozó orvosokról van szó, nincs szó visszamenőleges pénzkövetelésről. Az év hátralévő részére azonban a mainál 30 százalékkal több kártyapénzt szeretnének, mert a jelenleg kapott finanszírozásból kollégáik és a rezsi kifizetése után legfeljebb 100 ezer forintjuk marad. Selmeczi Kamill szerint addig kellene megegyezésre jutniuk, míg be nem terjesztik az Országgyűlésnek a már nyilvánossá vált salátatörvény tervezetét, hiszen az foglalkozik a béremeléssel is – ebben kellene a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek is megjelenniük.

Vegyes vágott

Az elmúlt hetekben elhíresült ügy után – amelynek során kiderült, valójában ki tulajdonolja az ország egyik legnagyobb cégét, a Közép Zrt-t – a salátatörvény javaslata szerint nem bújhatnak el az egészségügyi vállalkozások valódi tulajdonosai sem. 2013 január elsejétől őket is „utoléri” az Alaptörvény 39. cikkelye, amelynek értelmében a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást vagy aktuális szerződése alapján kifizetést, amelynek ismert a tulajdonosi szerkezete.  A valódi tulajdonosok „kifehérítésére” egyébként nem ez az első ágazati kísérlet. Korábban például már törvénybe iktatták, hogy off-shore cég nem lehet tulajdonos olyan patikában, amely közfinanszírozott gyógyszereket szolgál ki. A legújabb egészségügyi salátatörvényben szerepelő passzus indoklása szerint a tisztázott körülmények, egyértelműsítik a felelősségi kérdéseket is. A tervek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem kezd kutatómunkába a cégek tulajdonosi hátterének feltérképezésére, erről a vállalkozásoknak kell majd nyilatkozniuk.

Korábban nagy vihart kavart a katasztrófavédelmi törvény egyik módosításába elrejtett, az orvosok kirendelését, átirányítását lehetővé tevő cikkely. Erre a rezidensek felmondó levél akciója késztette a törvényalkotókat, s bár azóta a borítékokat a nagy nyilvánosság előtt ledarálták, a politikusok élnek a gyanúperrel, nem az idők végezetéig marad a béke. Így nem is törlik el, csupán finomhangolják az érintett paragrafust. Így, ha csupán egy megyében keletkezik az ellátást veszélyeztető működési zavar, akkor vagy a megyei tisztifőorvosra, vagy az ő utasítására az egészségügyi szolgáltatás vezetőjére, több megye érintettsége esetén az országos tisztifőorvosra hárul a munkaerő „koordinálás” hálátlan feladata.

Nehéz elvonatkoztatni a felmondólevelek ledarálásától a salátatörvény tervezet azon passzusa alapján, amely lehetővé teszi, hogy a központi gyakornokok illetve rezidensek a jelenleginél sokkal artikuláltabban mondhassanak véleményt az őket érintő kérdésekben a képzésüket biztosító munkahelyeiken. Ennek konkrét formájáról azonban egyelőre nem szól az előterjesztés.

Az, hogy költséghatékonysági megfontolásokból a jövőben nem kapnak Magyarországon orvosi pecsétet a nálunk végző külföldi orvostanhallgatók, vélhetően nem rendíti meg az ágazati dolgozókat. Nem úgy, mint az a javaslat, amely szerint – mivel a béremelés keresetkiegészítés jellegű – annak összegét az ügyeleti díj, a rendkívüli munkavégzési illetve műszakpótlék számítása során nem lehet figyelembe venni. S miközben örömhír, hogy az új Munkatörvénykönyvvel ellentétben az egészségügyi ágazatban érvényben maradnak a még 1992-ben megfogalmazott éjszakai pótlékra illetve délutáni és éjszakai műszakpótlékra vonatkozó szabályok, apró léptekben ugyan, de itt is keményedik a munkajogi helyzet.

Bár az egészségügyi dolgozók naponta több mint 12 órára csak az önkéntes többletmunkáról szóló, hatályos megállapodás alapján oszthatók be, a jelenlegi javaslat szerint kéthetente, legfeljebb egy alkalommal a munkaadó egyoldalúan elrendelheti a 12 órán túli ügyelet ellátását. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó egészségügyi szolgáltatóknál emellett úgy is dönthetnek, hogy 11-ről 8 órára csökkentik a napi pihenőidő kiadását.

Az ellátások szűkítésére egy területen kerül sor, a teljes körű fogászati alapellátás és szakellátás a jelenlegi 60 helyett csak 62 éves kortól jár majd a biztosítottaknak arra hivatkozva, hogy ez utóbbi az általános nyugdíjkorhatár, s a korábbi törvénymódosítások eredményeként bármilyen címszóval léptek is ki az aktív munkavállalók világából az ennél fiatalabbak, ők már nem számítanak nyugdíjasnak. Már pedig a fenti ingyenesség csak az utóbbiaknak szól. A kalkulációk szerint ez az intézkedés több mint negyedmillió embert érint, a remélt megtakarítás valamivel több, mint 47 millió forint.

Horváth Judit

http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/allamositas__kezi_vezerles__atirt_beremeles


A ciklus végére érezhető változások lesznek

2012.04.19.21:19:35

 

Az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetőek lesznek a változások - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtök este, az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mint kifejtette: a cél az, hogy korrigálják a korábbi "osztogatások" által okozott területi és szakmai egyenlőtlenséget a finanszírozásban, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú finanszírozás lesz, amely a "beteget követi". Így bizonyos százalékban korlátozzák majd a betegek vándorlását is, de annak nem szabnak majd gátat, hogy a betegek azt a helyet válasszák, ahol láthatóan minőségi ellátás folyik és gyógyulnak a betegek.

Szócska Miklós kiemelte: az egészségügyi rendszer átalakításának legfontosabb eleme, hogy megmondják, hol milyen ellátást, milyen kondíciókkal lehet nyújtani, vagyis milyen feltételekkel végezhet egynapos sebészeti ellátást, vagy bonyolult műtéteket egy intézmény. Ennek kapcsán megjegyezte: az új rendszert a jelenlegi realitások mentén szeretnék kialakítani, "de nem szeretnének súlyos kompromisszumokat kötni". A biztonságos betegellátás feltételeihez mindenhol, minden ellátás tekintetében ragaszkodnak - tette hozzá.

A minimumfeltételek rendszerének kialakítása folyamatban van, július elsejével indul az új rendszer. Ehhez először május elsejével az összes akut fekvőbeteg- és krónikus ellátást végző intézményt átveszik. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a tulajdonviszonyokban mostanáig "elképesztő megoldásokkal" találkoztak. Ennek rendbe rakásához pedig idő kell, de ennek érdekében az önkormányzati testületekkel szemben is minden rendelkezésükre álló politikai és jogi eszközt megragadnak majd - mondta.

"Egy biztos, kórháztörvényre szükség van" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ennek olyan szervezeti intézményi feltételeket kell rögzítenie, amely a hatékony gazdálkodás és az eredmény-orientáltság alapjait megteremti.

Az államtitkár arról is beszélt: "megengedhetetlen", hogy egy országban 260 laborszerződés legyen. Ennek rendezéséhez hamarosan kialakítanak egy központi laboratóriumi rendszert. Szócska Miklós szerint ez is egy olyan terület, ahol rengeteg tartalékot tudnak majd "kinyerni". Ennek kapcsán kitért arra, hogy mindeközben elindulnak a közös közbeszerzések. Mint megjegyezte, már most látszik, hogy a rendszerben van tartalék, egyes ajánlatok között ugyanis 50 százalékos eltérések is voltak.

A központosított földgázközbeszerzésről szóló megállapodást már több mint ötven intézmény írta alá, a következő a közös gyógyszerbeszerzés lesz. Az államtitkár elmondta: ez ügyben is jó ütemben haladnak a tárgyalások, ugyanakkor kiemelte, fokozatosan építik majd ki a rendszert.

Szócska Miklós arra is kitért, intézkedéseik révén nemcsak anyagi, de komoly egészségügyi hasznot is vár. A dohányzási szabályok szigorításától például már egy-két éven belül javulást vár az akut szív- és érrendszeri megbetegedési statisztikákban.

MTI

 

 


HÁZIORVOSI FINANSZÍROZÁS =

FELFALÓ HATÓSÁGI ÁR, avagy

UZSORÁS OEP-SZERZÓDÉSEK

2012.04.10.18:58:36

 

Szerző: Becker Lívia

A háziorvosok díjazását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) szabályozza, amely 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában felhatalmazza a kormányt a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok meghatározására.

A háziorvosok, házi gyermekorvosok és ügyeletek díjazására költhető teljes összeget az aktuális Költségvetési Törvény tartalmazza, amely definiálja, hogy az E-alapból mekkora összeg költhető e célra.

A Költségvetési Törvényt az Országgyűlés hozza meg, az E-Alap költségvetésének tervezésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a PM és az EüM vesz részt.

Az E-alapra vonatkozó rendelkezések alapján az Eü miniszter határozza meg a háziorvosok díjazásának alapjául szolgáló fix díj és Ft/pont díj nagyságát, amelyet közzétesz.

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályait az Eb. tv. felhatalmazása alapján a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.

6. § (1) A szolgáltatót a finanszírozási szerződés alapján

a) fixdíj, és/vagy

b) teljesítménydíj

illeti meg.

(2) Egy teljesítményegység forintértéke:

a) az e rendeletben előírt tételes díj,

b) az a) pont hiányában a teljesítmények trendszámításán alapuló, az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által előre meghirdetett összeg,

c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában, a költségvetésben rendelkezésre álló havi keret és az országos teljesítmények hányadosa.

A finanszírozási rendszerek megkülönböztethetők annak alapján, hogy milyen a kapcsolat a szolgáltató bevétele és tevékenységének költségei között. A retrospektív módszer esetében a szolgáltató számára utólag megtérítik a költségeket. A prospektív fizetési rendszerek a szolgáltató számára a fizetés alapját képező rátákat előzetesen határozzák meg,. A 43/1999 sz. Korm. rendelet alapján háziorvosi szolgáltatások a prospektv fizetési rendszerek közé tartoznak.

A prospektív finanszírozási formák általános jellemzője, hogy

  • a kifizetések nincsenek közvetlen kapcsolatban a szolgáltató tényleges költségeivel, és
  • a biztosító finanszírozási kockázata a szolgáltatókra helyeződik át.

Jelen esetben a vállalkozói díj fizetésének további jellemzője, hogy

  • a háziorvos a saját irányítása és felelőssége mellett vállalkozóként végzi a tevékenységét, de
  • díjazásának meghatározásában alárendelt helyzetben van, díjazásába nincs beleszólása, azaz díjazásának tekintetében a tevékenysége nem független
  • a 43/1999 sz. Korm. rendelet nem határoz meg díjminimumot,
  • a rendelkezésre álló E-alap %-os felosztásáról törvény nem rendelkezik, ergo a politikai szféra és a szakpolitikával foglalkozó szakemberek döntésére van bízva, hogy az E-alapból mennyi pénz jut a háziorvosi tevékenység díjazására.

Az ártörvény (1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról) ( 1 § (2) b) kivonja a háziorvosi szolgáltatások díjazását az ártörvény hatálya alól.

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá

b) a hatósági ár megállapítójára.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki:

a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;

b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;

 

Ugyanakkor Az ÁFA tv. alapján a háziorvosi vállalkozások

  • adóalanyok,
  • gazdasági tevékenységet végeznek és
  • tárgyi adómentes körbe tartoznak mint közszolgáltatók
  • mindezek alapján az Ártörvény hatálya alá kellene esniük, teljesen indokolatlan, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú, gazdasági tevékenységet nem végző rendelőintézetekkel és kórházakkal azonos módon kivonják őket az Ártörvény hatálya alól.

ÁFA tv.


5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. ...

6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

  1. Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

85. § (1) Mentes az adó alól:

b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;

…...

(3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység

a) gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét;

b) képesítéshez kötött, és jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

  1. E § alkalmazásában KÖZSZOLGÁLTATÓ:

....
g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; ......

A fenti anomáliáknak megfelelően a háziorvosok olyan

  • gazdasági tevékenységet végző adóalanyok, akik
  • tárgyi adómentes körbe tartoznak mint közszolgáltatók, de
  • annak ellenére, hogy az ÁFA törvény hatálya alá tartoznak, kizáródnak az Ártörvény hatálya alól, különösen annak a hatósági árra vonatkozó paragrafusai alól,
  • mert a díjazásukat az évente, az aktuális költségvetési törvény szerint módosított 43/1999 sz. Korm. rendelet határozza meg,
  • amely díjazási konstrukció azonban független a vállalkozó költségeitől,
  • nem enged beleszólást a háziorvos vállalkozónak a saját díjazásának megállapításába
  • átalánydíjat alkalmaz, amely révén a vállalkozó a felmerülő többletmunkák kockázatát magára vállalja, ezért a többletmunkák ellenértékére később nem tarthat igényt,
  • de ezen többletkiadások fedezésére az átalánydíj tartalékot nem tartalmaz,
  • a díjazási rendelet díj minimumot sem határoz meg.

Ennek következtében a háziorvosok

  • adózás tekintetében független gazdasági tevékenységet végező vállalkozóknak minősülnek,
  • díjazás tekintetében pedig teljes mértékben a költségvetési törvény E-alapját felosztó szakpolitikusok jóindulatától függenek, abszolút kiszolgáltatott helyzetben vannak, azaz nem tekinthetők független gazdasági tevékenységet végző vállalkozónak
  • bár vállalkozási szerződést kötnek az önkormányzattal a közfeladat átvállalásáról és az OEP-pel a díjazásukról, nem állapodhatnak meg szabadon a díjazás mértékében, és nincs lehetőségük arra, hogy érdekeiket a díjazásukban és a díjazás alapjául szolgáló feltételekben megállapodás útján érvényesítsék,
  • az OEP bármikor követelhet az eredeti szerződéses megállapodáshoz képest többletszolgáltatást az EüM által kiadott új rendeletre, törvényre való hivatkozással anélkül, hogy ezt ellentételezné,
  • mivel az OEP-nek nincs a többletszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettsége, indokolatlanul sokszor és indokolatlanul nagy mennyiségű adminisztrációs többletmunkát igényel a háziorvosoktól
  • mivel a háziorvosi szolgáltatások piacán az OEP az egyetlen vásárló, ezért a háziorvosok kénytelenek eltűrni azt, hogy az Eü. Minisztérium és OEP olyan díjazást állapítson meg, amely nemhogy nyereséget nem tartalmaz, de még a praxis ráfordításait sem fedezi, azaz feltűnő értékaránytalanság áll fenn a vállalkozói díj és a teljesítés között
  • az Eü. Minisztériumot és az OEP-et az aktuális Költségvetési Törvény kötelezi a háziorvosok vállalkozói díjának ilyetén való megállapítására, azaz arra, hogy feltűnő értékaránytalanság álljon fenn a vállalkozói díj nagysága és a teljesítés között, (Ptk. 201. §, PK 267 §)
  • ami nonszensz, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint uzsorás szerződésről beszélünk, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki,
  • azaz az OEP törvényileg kötelezett egy másik törvény, a Ptk. által tiltott uzsorás szerződés megkötésére
  • mivel az OEP is részt vesz az E-alap költségvetésének tervezésében, a helyzetet úgy is felfoghatjuk, hogy az OEP mint költségvetési szerv megtervezi, ráadásul olyan formában, hogy még az államilag elrendelt költségnövekedéseket (ÁFA-emelés, garantált bérminimum emelése, egyéb adó- és hatósági díjak emelése, stb.) is figyelmen kívül hagyja,hogy uzsorás szerződést köt a háziorvosokkal, majd ezt a Költségvetési Törvénnyel legalizáltatja
  • a feltűnő értékaránytalanságot mutatja az, hogy amíg pl. a versenyszférában működő autójavító vállalkozások a a munkájukér 4000-10 000 Ft/óra díjazást kérnek, addig a háziorvosok a hozzájuk bejelentkezett betegek adminisztrációjára és gyógyítására együttesen kapnak 400-500 Ft/fő díjazást, havonta.
  • illetve akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az autószereléshez elegendő a szakmunkás-bizonyítvány, (azaz 11-13 év tanulás), míg a háziorvos számára előírt, hogy orvosi diplomával és szakvizsgával is rendelkezzen, (legalább 22 év tanulás!)  és ezen kívül szakasszisztenst is foglakoztasson,
  • mivel az Eü. Minisztérium és az OEP a díjazás megállapításánál hatóságként jár el, a háziorvosok díjazása egyfajta hatósági árnak tekinthető, de olyan jogilag és közgazdaságilag nem létező, paradox hatósági árnak, amely nem fedezi a vállalkozó ráfordításait, azaz „önfelfaló hatósági árnak”,
  • ugyanis a „hatósági ár” ismérve az, hogy legalább a vállalkozó ráfordításait fedezi,
  • a „felfaló árazás” csak a szabadpiacon létezik, a költség alatti árazás egy változata, a tisztességtelen verseny olyan fajtája, amely a konkurensek kiszorítására, a piaci viszonyok korlátozására, torzítására, monopolhelyzet elérésére irányul, és amelyet a Gazdasági Versenyhivatal büntet,
  • a jelenlegi háziorvosi díjazási rendszer azért minősíthető „önfelfaló hatósági árnak”, mert arra irányul, hogy a háziorvos

-vagy elfogadja a felfaló árat, és a saját forrásai terhére (saját és asszisztensének munkadíja, más területen végzett többletmunka árbevétele) tartja fenn a háziorvosi praxist,

- vagy adja fel vállalkozását,

- vagy menjen csődbe, azaz szoruljon ki a háziorvosi szolgáltatások piacáról

  • mivel a háziorvosi közfeladat finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladata, ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a jelenleg alkalmazott díjazás arra kényszeríti a háziorvos vállalkozót, hogy

vagy hagyjon fel a háziorvosi tevékenységgel,

vagy vállalja át a praxis fenntartási költségének egy részét az Egészségbiztosítási Pénztártól,

  • azaz az állami fennhatóság alatt álló, költségvetési szervként működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár a hazánkba települt , versenyszférában működő multicégek költségkihelyezési technikáját alkalmazza a háziorvosok felé
  • a jelenleg alkalmazott díjazási rendszer következményét úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a másik fél helyzetének kihasználásával arra kényszeríti a háziorvos vállalkozót, hogy vállalkozói díjának egy részéről mondjon le, és ellenszolgáltatás nélküli, karitatív tevékenységet (ingyenmunkát, málenkij robotot) végezzen az OEP javára,
  • amely szintén nonszensz, hiszen a karitatív tevékenység vállalkozó esetén csak önkéntes lehet, vállalkozót csak adó befizetésére lehet kötelezni
  • annak ellenére, hogy az OEP feladatai között az alapellátás és szakellátás közötti ésszerű egyensúly kialakítását, az alapellátás minőségének javítását jelöli meg
  • a háziorvosok vonatkozásában alkalmazott díjazási rendszer sérti a fogyasztók/betegek érdekeit, hiszen szűkíti a járulékbefizetők alapellátáshoz való hozzáférését azáltal, hogy gazdaságilag ellehetetleníti a háziorvosi vállalkozásokat,
  • emiatt kevesebb háziorvos dolgozik az alapellátásban, a praxisok eladhatatlanok, elértéktelenedtek, sok praxis még ingyen sem kell senkinek, ezért betöltetlen ill. helyettesítéssel működik, a háziorvosok átlagéletkora 57 év, fiatalok pedig nem szeretnének alamizsnáért dolgozni, ezért nincs utánpótlás
  • azaz az OEP finanszírozási metódusa az OEP deklarált célfeladatának teljesítését akadályozza meg
  • az „önfelfaló hatósági ár” alkalmazása a „felfaló árhoz” hasonlóan a piac torzulásához, a piaci szereplők kiszorításához, a fogyasztók megkárosításához vezet
  • az OEP háziorvos-kiszorító technikájának eredményességét támasztja alá, hogy a betöltetlen praxisok száma – azok működtetésének gazdaságtalansága miatt – fokozatosan növekszik.

 

Összefoglalva:

  • A háziorvosi díjazásra vonatkozó törvények és rendeletek rendszere arra ad lehetőséget, hogy az OEP a háziorvosok helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan szerződést, ún. uzsorás szerződést kössön, amely a Polgári Törvénykönyv 201 §-ba ütközik.
  • Az, hogy az EüM a Költségvetési Törvény E-Alapjának felhasználására vonatkozó része alapján másik törvénybe (Ptk.) ütközően állapítja meg a háziorvosok díjazását, jogi nonszensz.
  • Az aktuális Költségvetési Törvény alapján kb. 8 éve az EüM. egy „önfelfaló hatósági árként” működő díjazást állapít meg. Az „önfelfaló hatósági ár” csak ebben a szférában létezik, valójában jogi és közgazdasági paradoxon.
  • Az Egészségbiztosítási Pénztár az alulfinanszírozott díjazás révén arra szorítja a háziorvosokat, hogy vagy saját erőforrásaik terhére vállalják át a praxis működtetési költségeinek egy részét, vagy hagyjanak fel az alapellátással.
  • Ez a betegek és az alapellátó orvosok érdekeit is sérti. Az alapellátó orvosok számának csökkenéséhez, az alapellátáshoz való hozzáférés lehetőségének általános szűküléséhez vezet.
  • A hozzáférés lehetősége különösen a hátrányos térségekben redukálódik, amely folyamat a területi egyenlőtlenségek, a társadalmi esélykülönbségek növekedésének, a hátrányos körülmények között élők betegségi/halálozási mutatóinak romlásához vezet.
  • Hiába fejleszti az OEP a háziorvosok eszközparkját, ha nincs aki használja ezt az eszközparkot, mert a háziorvosok vagy meghalnak, vagy megszöknek.
  • High-tech konyhában is oda lehet égetni a pizzát (mint azt a Svájcból cseregyerekként most hazajött lányom mesélte), és hiába van a legkorszerűbb tűzoltó fecskendő, ha nincs aki fogja, ha ég a ház.

 

Mindezek alapján azt kérjük, hogy

  • helyezzék vissza a háziorvosi szolgáltatást az Ártörvény hatálya alá, hiszen ezt az ÁFA törvény indokolja, viszont a tevékenységnek az Ártörvény hatálya alóli kivonását semmi sem támasztja alá
  • a háziorvosi díjazás alapjául szolgáló 43/1999 sz. Kormányrendeletet egészítsék ki olyan cikkellyel, amely a minimális vállalkozói díjat definiálja Ft értékben
  • a díjazás mértékének a megállapítása a költségek figyelembevételével történjen a Magyar Orvosi Kamara  és az alapellátási érdekképviseleti szervezetek  bevonásával,
  • többletfeladatok elrendelése csak a feladathoz rendelt, tényleges költségek figyelembevételével megállapított díjazás ellenében legyen lehetséges,
  • átalánydíj alkalmazása esetén a díjazás tartalmazzon tartalékot a felmerülő többletszolgáltatások ellentételezésére,
  • a minimális vállalkozói díj megállapítása a legkisebb háziorvosi praxis fenntarthatóságának figyelembevételével történjen
  • a gépkocsi kerüljön be a háziorvos kötelező felszerelési tárgyai közé, és ezentúl ennek amortizációját, fenntartását, javíttatását is finanszírozza az OEP.

 

 

 

 


 

Szócska és a chilei bányászok: egyszerre csak egy életet lehet megmenteni

2012.03.25.19:33:53

 

Nem zárunk be kórházakat, de lesz intézmény, amelyik funkciót vált, ettől hatékonyabb lesz a rendszer - ezt Szócska Miklós mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az egészségügy átalakításával kapcsolatban.

Az egészségügyi államtitkár szerint van olyan kórház Magyarországon, ahol 16 műtőből négy üzemel, míg máshol omló vakolat mellett operálják a betegeket nap, mint nap. Koncentrálni kell a forrásokat, ne fűtsünk nem működő műtőket - tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: teljesítményalapú finanszírozás lesz, azok az intézmények megerősödnek majd, ahol jó ellátást kapnak a betegek. Szócska Miklós szerint 2500 aktív ágy szűnhet meg vagy alakulhat át az átszervezés következtében. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem a megszüntetés és az aktív ágyak száma jár a fejükben, hanem hogy megfelelően tudjanak gondoskodni az emberekről. Ha meg is szűnik valami, az a hatékonyság érdekében történik - magyarázta.

Az egészségügyi államtitkár mókásnak tartja Éger István Egyenes Beszédben tett kijelentését, miszerint a kórházvezetők semmit sem tudnak az ágazatban zajló átalakításokról. Ennyi egyeztetést csapat még nem folytatott le, mint mi - jelentette ki. Szócska Miklós szerint Éger István tettetett naivitással mondhatja mindezt, hiszen ő mindenkinek elmagyarázta, hogy mire lehet számítani az egészségügyben.

A béremelésekkel kapcsolatban azt mondta: az egészségügy megmentése a chilei bányászok esetéhez hasonló, egyszerre csak egy életet lehet megmenteni. Az államtitkár szerint nem igaz, hogy eddig nem tettek semmit a háziorvosokért, hiszen összesen 10 milliárdnyi többletpénzt tettek az alapellátásba. Szócska Miklós ígéretet tett, hogy további források érkeznek majd a háziorvosokhoz, és már keresik a forrásokat, hogy jövőre is folytatódhassanak a béremelések az egészségügyben.

atv.hu - webdoki.hu

Szóljon hozzá a FAKOOSZ - fórumban vagy küldje el véleményét a fakoosz@gmail.com postafiókra!

 


 

Nem kapnak gyógyszert az adós kórházak

2012.03.19.07:37:34

 

Ha előre fizetnek vagy ha életmentő készítményre van szükségük – csak ebben a két esetben szállít ezentúl a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat – írta a Világgazdaság hétfőn.

A lapnak a cég vezérigazgatója, Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevőségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a múlt év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin.

"Nagyon távol vagyunk attól, hogy összes tartozásukat rendezzék a kórházak" mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy a vészforgatókönyvek szerint a mintegy 10 milliárdos, csak a gyógyszer-nagykereskedők felé fennálló kórházi adósság akár még nőhet is, ha a kórházátszervezések nyomán a ma még fizetőképes intézmények helyzete megváltozik.

Mindeközben az üzemanyagár emelkedése miatt növekednek a nagykereskedők szállítási költségei, a gyógyszergyárakat érintő megszorítások hozzájuk is begyűrűznek, a Széll Kálmán-terv közvetlen hatásaként – elsősorban a gyógyszerárak csökkentése és a támogatásátsorolások miatti forgalom-visszaesés következtében – jelentősen csökken a jövedelmezőségük. "Hosszú évekig türelmesek voltunk, az adósságok ellenére finanszíroztuk az egészségügyet, de most kénytelenek vagyunk a korlátozás mellett dönteni" – mondta Feller Antal a Világgazdaságnak.

 

Világgazdaság - Nol.hu

 

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


 

Külön jogszabály a városi kórházak államosításáról

2012.03.19.07:16:36

Külön törvényben rendezik a városi kórházak államosításának részleteit, az erről szóló javaslatot már a héten benyújthatja a kormány az Országgyűlésnek - mondta el a Népszabadságnak Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

A gyakorlatban a városi kórházak államosítására csak a jogszabály elfogadása után kerülhet sor, de ennek május végéig meg kell történnie. A politikus szerint az intézmények átadás-átvételéről szóló külön törvény mellett szükség lehet a költségvetési törvény módosítására is, ám erről nem közölt részleteket.

A lap hétfői száma szerint a városi kórházak "fölgyorsított átvétele" a miniszterelnök személyes kérésére kezdődött el, az eredeti tervek szerint ugyanis ezek az intézmények csak 2013-ban kerültek volna állami tulajdonba.

 

MTI

Szóljon hozzá a FAKOOSZ-fórumban!


Szócska Miklós: "Elképesztő kaland"

2012.02.23.09:06:21

 

Számtalan adatot gyűjtöttek be az átadás-átvételi folyamatok során a GYEMSZI szakértői, melyeket most hálózati modellezéssel tesznek „beszédessé”. Szócska Miklóssal többek között az intézmények és a beszállítók közötti kapcsolatrendszer feltérképezéséről, a Lovasberény szindrómáról és arról is beszélgettünk, hogy miként tudott egy ágazatot többé-kevésbé tudatosan hallgatásra kényszeríteni.

– Hogy bírja? Nem bánta meg, hogy elvállalta ezt a feladatot? 
– A harci kedvem töretlen, de azért néha én is felteszem magamnak a kérdést: hiányzik nekem egy hatalmas világgazdasági válság körülményei között az egészségügy menedzselése? Azzal nyugtatgatom magam, ha nem ez a csapat lenne mellettem, elképzelhető, hogy nem tudtuk volna megőrizni az ágazat működőképességét. Arra a kérdésre, hogy nem bántam-e meg, pedig csak azt mondhatom: elképesztő kaland. Jó lenne, ha senki nem értené félre, nem vagyok kalandor. Leírhatatlan örökséget takarítunk el, sokan megrökönyödnének, ha szembesülnének a tényekkel.

– Milyen gyakran kellett az elmúlt hónapokban feladnia a rendszer átalakító álmait? Elég csak Lázár János legutóbbi nyilatkozatára gondolni, aki azt mondta: a FIDESZ nem politikai érvek mentén, hanem szakmai indokok alapján segíti a rendszer átalakítását. Pont az az ember nyilatkozott erről, akinek a választókörzetében található az egyik olyan aktív kapacitással rendelkező kórház, amelynek szükségessége megkérdőjelezhető. Hány esetben kellett visszavonulót fújnia? Nem volt gyakran deja vu érzése? Lovasberény szindróma?

– Eleve nem a megszokott metódus szerint álltunk a struktúra átalakításhoz. Arra kerestük a választ, hogyan lehet az ellátási térképet teljessé tenni. A diagnosztika lehetőségeinek köszönhetően ma a járóbeteg ellátásban ki tudunk szűrni olyan kórképeket, melyeket korábban csak kórházi körülmények között voltunk képesek diagnosztizálni. Megváltozott az ellátás filozófiája, és mi ezt a szemléletet akarjuk most átültetni a rendszerre. Az aktív fekvőbeteg ellátó intézmények kapacitása csak egy kis része a rendszernek, a cél az, hogy kis kompakt intézményeket alakítsunk ki. Ma 103 aktív ellátást nyújtó intézmény van az országban, közülük most 16 kórház vált funkciót, vagyis leadja aktív kapacitásait. Van még 5-6 olyan intézmény, amelyek szerepe, feladata változhat a jövőben. Különféle okok miatt, így például egyes kórházak esetében az EU támogatás miatti kötelezettség köti a kezünket. Most az aktív kapacitások nem egészen 6 százaléka konvertálódik. A fő cél nem az volt, hogy lakatot tegyünk egy-egy intézmény ajtajára. (Jelenleg 44620 aktív ágy van – megjegyz. a szerk.)

– Vagyis közelítünk az egészségügyi közgazdászok szerint hangoztatott ideális 80-as kórházszámhoz. Hol szűnik meg az aktív ellátás?
– Ez a dolog nem lista kérdése és már az a felvetés, hogy valami megszűnik, téves képzetet kelt. Én nem nevezném azt aktív ellátásnak, hogy mondjuk egy szál nyugdíjas kolléga végez sebészeti tevékenységet egy osztályon, helyesebb ezt egynapos sebészeti rendelésnek nevezni.  Először pedig az ott élő közösségnek kell tudnia, látnia, hogy a továbbiakban milyen irányba fejlődhet tovább az adott intézmény. Minden funkcióváltó intézményben kialakítjuk az egynapos ellátáshoz szükséges kapacitásokat, célirányos fejlesztést terveztünk az adott térségben élők szükségleteire alapozva. Nem szeretnénk egy fenntarthatatlan intézménybe százmilliókat beleölni, ezzel szemben célzott népegészségügyi programok megvalósításával akarjuk a lakosság életminőségét javítani.
– Amennyiben nem zár be egyetlen intézményt sem, akkor miből keletkezik az oly sokat hangoztatott több tíz milliárd forintnyi megtakarítás?
– Mi 15 milliárd forint megtakarítással számolunk, ami a funkcióváltás révén keletkezik, de tény: néhány telephely megszűnik majd. Ezen túlmenően a központosított közbeszerzés is tartogat meglepetéseket, miközben  módosítani kell a finanszírozási szabályokon is. Csak egy példa: a szemészeti ellátások legnagyobb része például ma már járóbeteg ellátás során megoldható. Nagyon sok kórházban a szemészeti ágyakon egyéb tünetekkel kezelt „vatta betegekkel” töltötték fel a teljesen irracionális módon megállapított kapacitásokat. Ezeken a hibákon most finanszírozási ösztönzőkkel változtatunk. A közelmúltban 200 tevékenységet soroltunk át az egynaposban is végezhető tevékenységek körébe, kórházi vagy egynapos ellátás ugyanannyi pénzt kap ezekért a beavatkozásokért. Megtakarítjuk a felesleges hotel-és egyéb kiadásokat, az így felszabaduló a pénzeket pedig visszaforgatjuk a rendszerbe. Az elkövetkezendő időszak nagy feladata, hogy olyan ösztönzőket építsünk a finanszírozási rendszerbe, mely érdekelté teszi az intézményeket a racionalizálásban.
– A megyei és a fővárosi kórházak valamint az országos intézetek felügyelete is a GYEMSZI-hez került. Bár nyilvánosan nem merik bírálni – erre majd még visszatérnék –, szakmai körökben sok kritika éri gigaszervezetet.
– A GYEMSZI az intézmények közötti hálózatépítésre jött létre. A kórházakkal együttdolgozva, egyértelmű felelősségi szabályok mellett, egy decentralizált szervezetet akarunk létrehozni. Új szervezet, kétségtelenül vannak nehézségei, de arra törekszünk, hogy kijavítsuk ezeket,  javítsunk, amin lehet. A technikai átadás átvétel zökkenőmentes lebonyolítása komoly próbatétel volt egy fejlődő szervezet számára és úgy vélem, meggyőző munkát végeztek főigazgató asszony vezetésével.

– Ma kézi vezérléssel működik az ágazat.
– Egyenlőre, hiszen nyilvánvaló, hogy az átadás-átvétel során oda kellett figyelni arra, hogy az átmenet transzparens legyen. Lehet, hogy ez túlbiztosított folyamatnak tűnt, de a munka megkezdése előtt voltak olyan jelek, ami miatt így tartottuk helyesnek.
– Az idő múlásával lazít majd a pórázon?
– Egyértelmű felelősségi és hatáskörök mentén fejlesztjük a szervezetet, de addig sok munka vár ránk. Szeretnék egy hatékony rendszert működtetni.  Tegnap délután ültünk először le a GYEMSZI fennhatósága alá tartozó intézményvezetőkkel, reményeim szerint kétheti rendszerességgel lesz lehetőség a találkozóra.  Első körben átbeszéltük a legfontosabb teendők egy részét, kíváncsiak vagyunk a GYEMSZI ügyintézésével kapcsolatos  gyakorlati problémákra, arra, milyen lehetőséget látnak az igazgatók a közös közbeszerzésben, és javaslatot teszünk az együttműködésben rejlő hatékonysági előnyök kiaknázására. Ez egy olyan módszeres, szervezetalakítási munka, melyre korábban nem volt példa. A következő időszakban három nagy feladat vár ránk: a finanszírozási ösztönzők áramvonalasítása, a járóbeteg ellátórendszer ösztönzött fejlesztése és a szociális határterületi ellátások profiltisztítása.
– És jönnek a városi kórházak.
– Igen, egészen biztos, hogy ahol kapacitás beavatkozás történik, ott az év közepéig lezajlik az átadás-átvétel. Nem fog az év végéig tartani a folyamat. Jelenleg 59 szolgáltató van a GYEMSZI fennhatósága alatt, még 45 aktiv intézmény átvételével számolunk.
– Társasági formától függetlenül?
– Igen. Látjuk, hogy egyes kérdéseket a gazdasági társaságok jobban kezeltek, de azt is látjuk, hogy bizonyos megoldásaikkal lehetetlenné tettek például egy egységes elvek alapján történő általános bérintézkedést.  Elkerülhetetlen egy szektorsemleges, eredményorientált intézményi feltételeket garantáló új intézményi-társasági forma kialakítása az egészségügyben.  Ezen túlmenően elkerülhetetlen egy hatékony foglalkoztatási forma kialakítása is, amelyben az orvosi munka természetét elismerő módon alakulnak a munkáltatói-munkavállalói viszonyok.
– Ez még ennek a ciklusnak a feladata?
– Mindenképpen, s bár legalább két év kell hozzá, de már most dolgozunk rajta. Az átvétel nem csak adminisztratív folyamat volt részünkről, ezzel együtt megtörtént az átvilágítás, s beindult a működésfejlesztés is. Elemezzük a bekért adatokat, s próbáljuk megérteni azokat a működési modelleket, amelyeket a költségvetési szervként működő, illetve a gazdasági társaságok alkalmaztak. Rengeteg adattal rendelkezünk, amelyeknek még csak egy kis részét dolgoztuk fel. Nagyon komoly potenciál van abban, ahogy hálózati modellezéssel megjelenítjük az intézmények és a beszállítók közötti kapcsolatrendszert. Látjuk azt is például, hogy az egyes szolgáltatók mely beszállítókat preferálják. Meg tudjuk jeleníteni, hogy az adósságkonszolidációra fordítható összegből ki, mely szállítói tartozását egyenlítette ki először. Ezek nagyon beszédes adatok.
– Hamarosan kiírják az intézményvezetői pályázatokat. Talán nem áll távol az igazságtól az a feltételezés, hogy ezzel a csúsztatott idejű pályázattal érte el azt, hogy a sokszor kellemetlenül hangos véleményformáló vezetők száját befogja. Ügyes trükk volt, sakkban tartotta őket.
– Ez azért ennél bonyolultabb és az én Machiavelli indexem nem ilyen magas. A progresszív, új munkamegosztáson alapuló egészségügyi rendszer irányába el kell indulni, s ezt már hónapokkal ezelőtt mindenki tudta. Az átalakítás körüli konszenzust nem erőszakkal és nem manipulációval értük el.
– Azt gondolja, a többség úgy érzi, hogy Ő is a „Szócska csapat” tagja?
– Nem, nem hiszem. Úgy gondolom, hogy a tisztújításra szükség van. Ennek inkább egy elidegenítő, elbizonytalanító hatása lehetett, ugyanakkor látni kell, hogy az említett  igazgatók többsége a helyi politika és az ott élő lakosság bizalmát élvezi. Nem kívánjuk ezeket a bizalmi viszonyokat megváltoztatni. Ez nem tisztogatás, hanem részben egy megerősítő tisztújítás, de kétség kívül részben lehetőség arra is, hogy leváltsuk azokat, akiknek a vezetési elveivel nem értünk egyet, az eredményeikkel pedig elégedetlenek vagyunk. Nem állítom, hogy véletlen egybeesés, de nem gondoltuk át ennek az esetleges manipulatív jellegét. Pontosan tudom, hogy belső meggyőződés nélkül nem lehet egy új, az egészségügyben korábban nem tapasztalt szervezetvezetési munkát végezni. Ezért is lesznek kéthetente a vezetői workshop-ok.
– Ön szerint milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkezni egy kórházigazgatónak?
– Erről órákat tudnék beszélni. Mindenképpen el kell fogadtatnia magát a középvezetők körében, rendelkeznie kell a hatékonysági módszertani ismeretekkel, és bizonyos fajta bölcsességgel is, hiszen az elmúlt időszak egészségpolitikai változásai nagyon kimerítették a vezetők alkalmazkodási potenciáját. Egy ápolási vezető esetében borzasztóan fontos, hogy logisztikai gondolkodásmóddal rendelkezzen , képes legyen fegyelmet tartani és betartatni, s továbbképzéssel motiválni csapatát. Mivel ők vannak közel a működtetéshez, így közülük sokan képesek akár egy telephely, egy klinika, egy osztály megújítását is koordinálni. Ha egy gazdasági végzettségű vezetőről beszélünk, akkor mindenképpen tisztában kell lennie az egészségügy sajátosságaival, tudnia, értenie kell az orvosok „nyelvét.” Ha egy orvos végzettségű igazgató érvényesíteni tudja a gondolkodásában azt, hogy a felelős gazdálkodás több egészséget nyújt a betegeinek, akkor sokat tesz valamennyiünkért. Sok orvost kéne megnyerni ennek az ideának.
– Vagyis szeretné, ha sokan pályáznának.
– Igen, szeretném. De a felsővezetők számára kiírandó pályázat mellé társulni fog egy középvezetői karrierépítési projekt is.
– Ez konkrétan mit jelent?
– A pontos részletek még kidolgozára várnak,  de mondok néhány példát. Az onkológiában, a patológiában, távdiagnosztikában, radiológiában számos fejlesztés lesz. Vannak olyan klinikusok, akik azon fáradoznak, hogy összekössék a klinikai információs rendszereket, javítva ezzel a diagnosztikai kutatások hozzáférését.  Az európai uniós, illetve a Norvég Alapból nyerhető források hatékony felhasználása érdekében keressük azokat az elkötelezett projektvezetőket, akik felelősséget vállalnak egy-egy részterületért. Szervezeti fejlődést támogató innovációban gondolkodunk, az első a telepatológiai konzultációs rendszer kialakítása. Zajlik az előkészítés.
– Megkerülhetetlen kérdés: mit ajánlott a rezidensszövetség elnökének? Miért hallgattak el? Látható, a legoptimistább számítások szerint is legfeljebb 45,6 milliárd juthat bérfejlesztésre.
– Szembesítettem a tényekkel, semmit sem ajánlottam. A szakmai szervezetekkel külön-külön asztalhoz ültünk, világosan elmondtam, mire számíthatnak. Ha érezhető változást akarunk, akkor egyfajta ütemezéssel lehet ezt megtenni. A háziorvosok tavaly év során és végén is plusz forráshoz jutottak, most elsősorban a közalkalmazott orvosok, szakdolgozók felé kell teljesítenünk, nekik fogunk kompenzációt biztosítani.  Ennek mértéke, a jövő héten derülhet ki. Nagyon sok jó ötlet érkezett a pénz elosztására, különösen a szakdolgozói szervezetek jeleskedtek ebben.
– Most, hogy már tiszteletbeli ápoló…
– Ez a legnagyobb dolog ami az én pozíciómban embert érhet. Azt hiszem azonban, hogy ez nemcsak a mostani tevékenységemnek szól. A menedzserképzőben sok lehetőséget biztosítottunk az ápolóknak,  számos programban, képzésben vehettek részt támogatásunkkal és sokat dolgoztam az ápolói kari vezetők szerepének megerősítésén.. Bár megjegyzem, a hétvégén tiszteletbeli busóvá is avattak.

 

Tinnyei Mária - medicalonline.hu

 

 

 


 

Háziorvosi praxis: körzettel vagy sehogy

2012-02-22 09:43:32

Az alapellátási rendszer átláthatóságát és tervezhetőségét nehezíti a szakállamtitkárság szerint a TEK (területi ellátási kötelezettség) nélküli ellátás, ezért körzethez kötik a praxisjogot 2015-től. Közel 350, úgynevezett nélküli háziorvos, fogorvos veszítheti el munkáját, vagy választhat praxist más településen, vélhetően jóval kedvezőtlenebb lehetőségekkel. Ők nyilván a fennmaradásukét küzdenek, míg a körzeti háziorvosok támogatják a 2011 végén született jogszabályt, mert szerintük ezzel végre megszűnnek az igazságtalan különbségek.

 

Bár az EüM rendelet (24/2000.) szerint nincs különbség a feladatellátás tartalmában, ám az önkormányzatokkal szerződésben álló, körzeti orvosoknak több kötelezettségük van, gondolhatunk például az ügyeleti ellátásra. A „nem szeretem" feladatokból nem kell kivenni a részüket, válogathatnak a betegek között, nem véletlen, hogy csak nagyvárosokban alakultak ki körzet nélküli praxisok, állítják a másik oldalon. A TEK nélküli háziorvosok szinte mindannyian üzemorvosok is, így elvileg napi tizenhat órás munkát végeznek hivatalosan. Hogyan lehetséges ez, teszik fel a kérdést a körzetes kollégák.

A kezdetektől ellenszenv övezi a körzet nélküli háziorvosok, fogorvosok tevékenységét, mindez tükröződik finanszírozásukban is, fogalmazott dr. Józsa Terézia, TEK nélküli háziorvos az IME regionális konferenciáján. Ma mintegy 350 orvos dolgozik – a körzeti orvosok száma 6400-ra tehető –, 4-500 szakdolgozóval vagy szakasszisztenssel, becslések szerint 3-400 ezer biztosított beteget látnak el, növekvő számban nem magyar állampolgárokat is.

A TEK nélküli praxisok kialakulásáról elmondta, hogy olyan orvosok választották, akik a helyhatósággal összeütközésbe kerültek, vagy például nyugdíjba mentek, és az önkormányzat nem hosszabbította meg szerződésüket. Szintén ebbe a körbe kerültek a táppénzelési joguk megszüntetése után az üzemorvosok (1992-től), illetve a munkahelyváltók, mint ő maga is. Józsa doktornő ugyanis tíz éve háziorvos, előtte tizenhat évig kórházban dolgozott belgyógyászként, infektológusként, ám a kórházi munka választás elé állította: vagy a gyógyítás, vagy a család. Mindkettőt meg akarta őrizni, ezért körzet nélküli orvos lett: a háziorvosi licence vizsga mellé, mint sokan mások, üzemorvosi képesítést szerzett, hogy meg is tudjon élni.

Finanszírozásuk ugyanis legalább harminc százalékkal elmarad a körzettel rendelkezdők praxisokétól: értelemszerűen nincs területtől függő kiegészítő díjazásuk, ám diszkriminációként élik meg, hogy tavaly áprilistól nem részesülnek indikátorrendszer bónusz pénzéből (míg a kezdetekben járhatott nekik is), és nem kapnak ambulánsdíjat sem.

Igaz, hogy általában feleannyi betegük van (ezt az ÁSZ jelentés is kiemelte), és ezért gyakran éri őket az a vád, hogy csupán melléktevékenységként végzik munkájukat. Ezzel szemben példákkal igazolta Józsa doktornő, hogy szükség van rájuk is. A hajléktalan-ellátást például Budapesten hat, TEK nélküli praxisban látják el, hozzájuk kerülnek a lakhellyel nem rendelkezők, de idetartoznak a speciális ellátást nyújtó intézmények betegei (egészségközpontok, idősek, fogyatékosok otthonai), akiknek háziorvosi ellátást nyújtanak. Van olyan kollégája, aki száz Alzheimer-kórban szenvedő beteget lát el körzet nélküli praxisban – erre a munkára a körzeti orvos képtelen lenne. A hiányzó forrásokat alapítványoktól, egyesületektől kapja a kollégája, hiszen az OEP-finanszírozásból nem tudná fenntartani a praxisát.

A betegek több okból választják a TEK nélküli háziorvost, ilyen például az, hogy korábban a körzeti orvosuk volt, mert a családnak ő az orvosa, vagy azért, mert nincs bejelentett lakcímük az adott településen (gondoljunk a lakhelyüktől távol dolgozókra, akik nem tudnak hazajárni a körzeti orvosukhoz, ha problémájuk adódik). Józsa doktornő szerint vonzó a betegek számára, hogy általában több szakvizsgával rendelkeznek, nagyobb a bizalom irántuk. A kényelmi szempontok (közelebb van, mint a körzeti orvos) mellett az elégedettség is közrejátszhat a választásban Józsa doktornő tapasztalatai szerint.

A háziorvos úgy véli, a TEK nélküli ellátás pozitívumait meg kellene őrizni, a rendszer eltörlésének ugyanis semmiféle racionális indoka nincs álláspontja szerint, ezért megoldást keresnek fennmaradásukra.

Forrás: Weborvos - Sándor Judit
A véleményeket a fakoosz@gmail.com postafiókba várjuk.

 


 

Nincs maradásuk az orvosoknak

2012.02.21.07:06:32

 

Tavaly csaknem kétszáz olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít – derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) által az MTI-nek küldött adatokból.

 

A szakmai szervezetek állítása szerint Magyarországon egyre csökken az orvosok száma, becslések szerint már a 28 ezret sem éri el. Az EEKH statisztikái szerint közben évről évre nő a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt kérelmező orvosok száma. Míg 2009-ben 887, 2010-ben 1111, tavaly már 1200 orvos számára állították ki a külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt.

A tavalyi kérelmezők közül 651-en általános orvosdoktori oklevéllel rendelkeztek, a szakorvosi képesítése 549 embernek volt meg. Közülük 195-en – vagyis az összes szakorvos kérelmező több mint harmada – pedig olyan területeken szereztek szakképesítést, amelyeket Magyarországon már így is a hiányszakmák közé soroltak.

A legtöbben, 45-en az aneszteziológia és intenzív terápia területén szereztek szakképesítést. Mellettük 34 az ortopédia-traumatológia, 26 a csecsemő- és gyermekgyógyászat, 23 a radiológia, 20 a patológia, 19 a pszichiátria, illetve további hiányszakma területére szakosodott orvos gondolkodott tavaly külföldi munkavállaláson.

A szakorvosok közül még csaknem 60 belgyógyász, több mint 50 háziorvos, több mint 40 sebész, valamint 20 kardiológus döntött úgy tavaly, hogy esetleg külföldön vállalna munkát.

Az EEKH adataiból ezen felül az is látszik, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiállítása az év második felében jelentősen emelkedett. Míg januárban 60-an, áprilisban 59-en, de még júniusban is csak 82-en, júliusban már 151-en, augusztusban 129-en és szeptemberben is 128-an kérték ezt az engedélyt. A kiállított bizonyítványok száma 2011-ben az év első hat hónapjában egyszer sem érte el a százat, az év második felében viszont mindig ennél több volt.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg az EEKH-t, hogy a Népszabadság múlt csütörtöki számában egy felmérésre hivatkozva azt írta: havonta száz orvos távozik Magyarországról, a frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen mentek nyugdíjba vagy haltak meg, mint ahány frissen végzett a helyükre került. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma.

A cikk azon állításával összefüggésben, miszerint „a távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok”, Rikker Nándor, az EEKH megbízott főosztályvezetője azt közölte: az igazolások kiállításának igazgatási szolgáltatási díja igényelt hatósági bizonyítványonként ebben az évben 19 500 forintról 23 250 forintra emelkedett. Ez pedig ha átlagosan úgy számolják, hogy egy ember kétféle hatósági bizonyítványt igényel, akkor az 39 ezerről 46500 forintra történő emelkedést jelent, szemben a cikkben említett 42 ezerről 99 ezer forintra emelkedéssel – jegyezte meg a főosztályvezető.

 

www.mno.hu

 

A szerkesztő megjegyzése: Érdekes adatsor lenne még mindehhez az aktív korban elhalálozók, a pályaelhagyók és a végleges nyugdíjba vonulók, valamint az újonnan belépők számának megismerése is.

 

 

 


 

Pénz lenne, de a betegek meghalnak

2012.02.20.14:42:15

Betegek halhatnak meg a hivatalok döntésképtelensége miatt, mert képtelen határozni az uniós források felhasználásáról – hangzott el egy egészségügyi konferencián hétfőn.

Danó Anna| NOL

Hiába dőlne a pénz az egészségügy fejlesztésére immár öt éve, mert a programok többségét elindítani sem sikerült. Az uniós pályázati pénzek felhasználásával kapcsolatos döntésképtelenség csak az onkológiai ellátásban több ezer ember halálát okozta és további tízezrek sikeres kezelését veszélyezteti – derült ki Dózsa Csaba közgazdász előadásából. Az egészségügyi vezetők szaklapja, az IME által szervezett VII. Regionális Egészségügyi Konferenciája témája ezúttal a térségi ellátások szervezése volt.

Egészségügyi fejlesztésre 2007 és 2013 között 453 milliárd forint uniós támogatás jut, ám a pénz javát még nem sikerült felhasználni. A szakember szerint a lemaradás az onkológiai fejlesztési programokban a legnagyobb, ahol az eltelt öt esztendőben gyakorlatilag csak a pályáztatásig jutottak.

A cél ezen a területen egyébként nem kisebb, mint a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása volt. Így 2007-2013 között valamennyi berendezést lecserélték volna, továbbá egy veszprémi centrum létrehozása is szerepelt a tervek között, ehelyett maga a pályázat is csak késve, 2009-ben jelent meg, az elbírálása pedig másfél évig húzódott.

„Nem tudom, hogy a falat kell rugdosni, vagy a sajtóban kiabálni” – osztotta meg dilemmáját a hallgatósággal Dózsa Csaba, mert szerinte komoly következményekkel fenyeget a pénz felhasználásáért felelős hivatalok döntésképtelenségének.

 

 


 

 

Ha nem lesz pénz, robbanni fog az egészségügyi bomba

2012.02.19.19:38:41


A kormány semmilyen pozitívumot nem tud felmutatni a betegek számára, az egészségügyi dolgozók egyre frusztráltabbak, az orvosok elvándorlása egyre nagyobb méreteket ölt, a kórházak pedig folyamatos spórlásra kényszerülnek - összegezte a kormány egészségügyben mutatott elmúlt másfél-két éves teljesítményét lapunknak adott interjújában Sinkó Eszter. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese szerint a kormánynak nem maradt sok ideje az egészségügyi bérek rendezése ügyében, muszáj valamit felvállalnia, mert ha nem talál rá forrást, akkor robbanni fog ez a bomba. Az egészségügyi közgazdász eközben igazi szakmai sikernek értékelte a nemdohányzók védelmében hozott törvényt és a háziorvosok esetében alkalmazott minőségi indikátorok rendszerét.


Portfolio.hu: Lassan két év telt el a kormányzati ciklusból. Az egészségügyre nem jut több forrás, a gyógyszerkassza lefaragása miatt kivonás figyelhető meg, ami szembemegy a korábban hangoztatott célokkal. Hogyan értékeli, az eredeti kormányzati tervekből mennyit sikerült megvalósítani?

Sinkó Eszter: Rakjuk össze elemenként a történetet! Először is azt kell megvizsgálni, hogy a betegek szempontjából hogyan teljesített az egészségügyi ellátórendszer. Azt láthatjuk, hogy sajnos semmilyen pozitívumot nem tud a kormány és az egészségügyi államtitkárság számukra felmutatni. Egyrészt az egészségügyi ellátórendszer átalakításából egyelőre semmit sem érzékelnek, csak hallhatnak arról, hogy zajlanak efféle előkészületek, de ebből még számukra semmi sem látható. Intézmény- , és/vagy orvosválasztási lehetőségeik ismeretlenek, a betegutak még nem kerültek átalakításra. Persze, ha újraszabályozzák a betegutakat, ez azzal a következménnyel is jár, hogy a betegeknek máshol kell igénybe vennie bizonyos szolgáltatásokat. Minél magasabb specifikációjú ellátásról van szó, annál nagyobb a valószínűsége, hogy utazniuk kell, leszámítva a nagyvárosokban élő embereket. Ez nyilván frusztrációt okoz majd a hosszabb utazások miatt, másrészt viszont megnyugtatóbb lehet abból a szempontból, hogy a megfelelő helyen biztosan a megfelelő ellátást kapják meg.

 

P.: Vagyis a betegek eddig nem nyertesei az elmúlt másfél-két évnek.

S. E.: A beteg egyelőre azt látja, hogy az ellátórendszerben nem történtek meg azok a változások, amelyek számára könnyebben kezelhető helyzetet eredményeznének. Azt is érzékeli, hogy az egészségügyi személyzet egyre frusztráltabbá válik, mivel a korábbinál is több orvos és egészségügyben dolgozó hagyja el az ágazatot, vagy magát az országot, ami értelemszerűen tovább növeli a rendszer működésének bizonytalanságát. Azáltal ugyanis, hogy nincs pénz az egészségügyben dolgozók bérének rendezésére, egyre nagyobb mérvű az orvosok elvándorlása. Tavaly durván 1200 orvos kérte az igazolást az engedélyezési hivataltól, hogy külföldre mehessen dolgozni, 2010-ben ez a szám még 1100 fő volt, tehát növekvő tendenciát figyelhetünk meg az elvándorlás tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az itthon maradókra nagyobb teher hárul. Nem véletlen mondta azt Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a napokban, hogy abba kéne hagyni a kollektív hazudozást az egészségügyben. A betegek számára rendkívül fontos lenne, hogy azt az ellátást kapják meg, amelyik számukra releváns. Azt, hogy a betegeket hogyan is kell ellátni, szakmai protokollokon keresztül szokták szabályozni. Az utóbbi egy évben a kórházigazgatók sorra ismerik el, hogy ezeket az ún. szakmai protokollokat nem tudják betartani. Ennek hátterében az áll, hogy olyan alacsony az ellátórendszer finanszírozása, hogy az intézmények spórolásra kényszerülnek. Különösen a drágább beavatkozások esetében maradhatnak el bizonyos elemek, amelyek pedig hosszabb távon már befolyásolják azt, hogyan gyógyulnak a betegek, vagy egyáltalán meggyógyulnak-e. Tehát a betegek szempontjából nem mondhatjuk, hogy bármiféle javulás következett be az elmúlt időszakban, sőt inkább romlott a helyzet.

 

P.: Végső soron tehát a betegeken csapódik le az ellátórendszer alulfinanszírozottsága. Ezek szerint az intézmények helyzete sem javult az elmúlt közel két év során?

S. E.: Az egészségügyi szolgáltatók nagyrészt teljesítményük alapján kapják bevételeiket. A kórházak és a járóbeteg szakrendelők a tavalyi év végén ugyan kaptak egy nagyobb összegű plusz forrást kintlévőségeik fedezésére, de ezzel a probléma az, hogy bevételeiknek egyhetedét az utolsó hónapban kapták meg , így év közben nem tudtak e többlet forrással számolni, tervezni. Az egészségügy folyamatos üzemmódban működik, folyamatosan jelentkeznek a kiadások, így például a legnagyobb tételben bérek. Emiatt a kórházvezetők kénytelen voltak az év folyamán takarékoskodni, indokolatlanul visszavenni a teljesítményüket, ami sorbanállásokat eredményezett. Nehézséget okoz a kórházak számára a gyógyszertámogatási szabályok változása is. A betegek vélhetően nagyobb arányban nem lesznek képesek arra, hogy kiváltsák a gyógyszereiket, így a kórházakra hárul a feladat, hogy bent fekvés esetén pótolják a betegek hiányzó gyógyszereit.

P.: A kórházaknak viszont elméletileg megvan az az előnyük, hogy a gyógyszergyártóktól olcsóbban juthatnak a készítményekhez.

S. E.: Egy gyógyszercég egészben próbálja nézni a történetet, részben vannak kórházaktól származó bevételei, részben pedig a betegek által kiváltott gyógyszerek után érkeznek bevételek. Ha azt látja, hogy kevesebb forgalmat tud lebonyolítani a patikákon keresztül, akkor ez azt jelenti, hogy kevesebb kedvezményt tud adni a kórházaknak. Emellett a gyógyszercégeket terhelő különadók növekedése miatt szűkülnek a gyártók lehetőségei, ezért kevesebb támogatást, rabattot tudnak adni az egészségügyi intézményeknek, orvosoknak.

A kórházaknak tehát spórolniuk kell, nem tudják emelni a béreket, ami a munkaerő elvesztésében jelentkezik végső soron. Másik oldalról azonban ott az ÁNTSZ, amely azt vizsgálja, hogy az egyes intézmények tudják-e teljesíteni az előírt minimumfeltételeket. Ezért egyes hiányszakmákban erős verseny alakult ki az orvosokért elsősorban a vidéki kórházak között.

P.: A háziorvosoknak van okuk az örömre? Tavaly év végén ők is plusz forráshoz jutottak, vagy ez csak a fellélegzésre volt elegendő?

S. E.: Valóban az év utolsó hónapjában plusz forrást kaptak az alapellátásban dolgozók is, a szokásos bevételeiknek kétharmadát adó fejkvóta alapú kártyapénzt ugyanis még egyszer megkapták. Ami az esetükben a legnagyobb baj, hogy nem kapnak elegendő szakmai és menedzsmenti háttértámogatást a praxisuk menedzselésére, miközben például működik a minőségi indikátorok rendszere, amely rengeteg többletadminisztrációval jár, és ehhez képest alacsony többletbevételt eredményez számukra a programban való tevékeny részvétel. Ez egy érdemi szakmai beavatkozás volt az elmúlt időszakban. Emellett komolyabb áttörésnek és teljesítménynek számít a tárca részéről a nemdohányzók védelmében alkotott törvény. Ez ugyanis emberéleteket ment meg, hiszen ilyenkor sokan leszoknak a dohányzásról. Vagyis ez a törvény valóban egy igazi szakmai siker.

P.: Közel egy évvel ezelőtt a hazai egészségügyi ágazat egy új szereplővel gazdagodott, a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI). Meg lehet már ítélni az új intézmény működésének sikerességét, hiszen lényegében a legfontosabb feladatok, így a kapacitás átalakítás, a menedzsment kérdések és tulajdonosi szerep is hozzá tartozik?

S. E.: A GYEMSZI létfontosságú intézménnyé nőtte ki magát, mert ez az intézet irányít mindent az egészségügyi ellátórendszerben. Ha úgy tetszik, akkor a tárca létrehozott egy "miniminisztériumot" magának annak érdekében, hogy ellenőrzése alatt tartsa a folyamatokat. Ez akár jól is elsülhet, de ennek a pozitív oldalát még nem lehet látni az intézményrendszerben. Az egészségügyi intézményeket eddig nem igazán irányította az egészségügyi tárca, úgy hogy ez egy új fejlemény lesz. Azt fontos látni, hogy a GYEMSZI egyszerre három feladatot lát el: az átvett intézmények esetében intézmény-fenntartási funkciót tölt be, meghatározza majd a térségi kapacitásokat és az intézmények menedzsmenti kérdéseibe is bele fog szólni. Emellett biztosítania kell az intézetnek, hogy térségi szinten betegút elemzések készüljenek el, ami alapján folyamatosan felül kell vizsgálnia, hol, mekkora redundancia maradt a rendszer működésében, és így tovább.

P.: Az intézet kapacitás átalakításnak nevezett feladata jelenti tulajdonképpen azt, hogy egyes kórházak profilt váltanak, vagy netán kevesebb aktív ágy nélkül működnek tovább?

S. E.: Igen, ez így van. Sokan azt vallják ezzel kapcsolatban, hogy a kormány rosszul lépett, mert előbb a járóbeteg szakrendelőket, valamint a háziorvosi alapellátást kellett volna megerősíteni és utána lehet a kórházaknál visszavágást végrehajtani. Én azt gondolom, hogy ez a kritika csak részben igaz, mert szerintem egy 10-15%-os kapacitáscsökkentést, aktív ágy leépítést végre lehet hajtani anélkül is, hogy megerősítenénk a járóbeteg ellátást. Ez végbemehet gond nélkül, egy 30%-os leépítés esetén viszont már kérdéses lenne a végrehajthatóság.

P.: Lehet azt már látni, hogy a tavaly meghirdetett, Széll Kálmán Tervben szereplő, idei évre vonatkozó 83 milliárd forintos lefaragás a gyógyszerkiadások esetében végrehajtható? Az első éles kritikák után akár még sikertörténet is lehet ez a terület?

S. E.: A Széll Kálmán Terv hívta életre az ún. vaklicitet, ez a egyik legjelentősebb takarékossági intézkedés a csomagban. Ennek az volt a következménye, hogy jó néhány generikus készítmény árát csökkentették a gyártók. A vaklicit hátránya az, hogy olyan kis cégek is nyerni tudnak, amelyek hosszabb távon nem tudják majd garantálni az adott termékből a szükséges mennyiséget. Nemzetközi színtéren a vaklicitnek mutatkoznak már hátrányai, ezért néhány ország fel is hagyott ezzel a technikával. Ettől függetlenül úgy néz ki, hogy a vaklicit eredményeképpen egy év alatt 20-22 milliárd forintot meg lehet spórolni. Számos további takarékossági intézkedések mellett döntött a kormány a gyógyszerkasszát illetően, de egyelőre még nem látni, hogy ezekből összejön-e az idei évre tervezett 83 milliárd forintos megtakarítás.

.: Már mindenki számára világossá vált, hogy az ágazat leégetőbb problémája az egészségügyi bérek rendezése körül forog. A kormánynak nincs költségvetési mozgástere, így forrást nem tud biztosítani a bérek emelésére, csak ígéreteket tud tenni a dolgozóknak. Ön szerint meddig tud magának időt nyerni így a kormány?

S. E.: Azt hiszem, hogy ebből a szempontból sok ideje már nincs hátra a kormánynak. Azt látni kell, hogy jelentős forrás nem áll rendelkezésre központilag iniciált béremelésre. A lényeg, hogy a kormányzatnak valamit muszáj felvállalnia ilyen jogcímen. A rezidensszövetség megtette azt az elegáns gesztust, hogy ideiglenesen felfüggesztette akcióját. Ez azért szerencsés fordulat, mert ezzel a kormányt le lehetett ültetni a tárgyalóasztalhoz, és nem kellett háborúba bocsátkozni azonnal. Megjegyzem, az a kormányreakció, amelyet a "háborúra" való készülődés jegyében amúgy "biztonsági hálóként" foganatosítottak az egészségügyi válsághelyzet feloldására, biztosan támogatókat visz el az alapvetően jobboldali kötődésű orvostársadalomból... Humánerőforrás szempontjából ténylegesen vészhelyzet van, a korábbi kormányok sorra vonták ki a pénzt az egészségügyből, de a mostani kormány sem tett másként, ezért ha nem találnak valahonnan forrást, ez a bomba robbanni fog, mégpedig két-három héten belül. Ekkor a kormány előjön a kötelező orvos-nővér kirendeléssel. Az orvosok tiltakozni fognak, és elindulhat egy újabb negatív spirál az egészségügyben. Bízom benne, hogy a helyzet nem eszkalálódik eddig, és sikerül egy kompromisszumos megoldást találni. Fontos megjegyezni, hogy a szakmai orvosszervezetek várhatóan csak úgy fognak igent mondani az egészségügyi kormányzat bárminemű ajánlatára, ha abban látni fogják a perspektívát, például egy 2014-ig szóló ígéretet. Ebben az esetben a szakmai szervezetek képviselői is beletörődhetnek a történetbe, hiszen valóban nem azokat az időket éljük, amikor bármire könnyen lehet osztogatni a pénzeket.

A helyzet persze enélkül is tragikus az egészségügyben. Az ellátórendszer a korábban említett súlyos problémákkal küzd, de kormányzati szinten is gondok vannak. Ez pedig elsősorban arra vezethető vissza, hogy nincs önálló egészségügyi minisztérium, aminek következtében lelassul az egészségügyi döntéshozatal, törvényhozás folyamata. Azt is érzékelni lehet, hogy az egészségügy működési keretrendszerét nemcsak az egészségügyi államtitkárság határozza meg, hanem más szereplők, illetve minisztériumok is. Ennek egyik példája, hogy a közigazgatási és igazságügyi minisztérium a maga közigazgatási reformjával szétdarabolta az ÁNTSZ-t és az OEP-et, ami további erodációt okoz az egészségügyi tárca eszközrendszerében.

P.: Az egészségügyi kormányzat irányítóképességéről, befolyásáról talán mégis az a tavalyi törvénymódosítás árul el a legtöbbet, amely lehetőséget ad a munkáltató számára, hogy adó-és járulékmentesen fizessen az alkalmazottjai után betegségbiztosítási díjat.

S. E.: Igen, ez látszólag nem nagy jelentőségű történet, ennek azonban lehetnek komoly következményei. Látva azt, hogy az egészségügyi intézmények nem kaptak többletbevételt, miközben az orvostechnológia drágul, ez azzal a következményekkel jár, hogy bizonyos technológiákat a közfinanszírozás keretei között nem tudnak majd biztosítani a betegeknek. Viszont azok, akik jobb módúak, meg tudják majd vásárolni ezeket a drágább ellátásokat. Ez a betegek korszerű ellátáshoz jutásában súlyos aránytalansághoz vezetne, ami a társadalom kettészakadásának veszélyét is felvillantja. Az, hogy mindez milyen mértékben képeződik le az ellátórendszerben, a jövő kérdése.

 

 


 

Egészségügyi álprivatizáció

2012.02.16.12:27:37

 

 

Vissza kell adni a háziorvosok korábbi presztízsét, ebben nincs apelláta.

 

A kormányzat kiemelt kérdésként kezeli az alapellátást azért is, mert beavatkozás nélkül nemsokára háziorvos nélkül maradunk. Márpedig az alap összerogyása minden ellátórendszert bedönthet, újat, régit egyaránt.

 

 

 

Beneda Attilával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának háziorvos múltú kabinetfőnökével a Magyar Hírlap – online által készített beszélgetés során álprivatizációról, praxisjogról, betegekről és gyógyítóikról is szó esik.

Beneda Attila elmondta: minden szakmai elgondolás szerint az alapellátásra kell helyezni a hangsúlyt. Ezt a kormányzat kiemelt ügynek tekinti. Látjuk, hogy a háziorvosi kar igen elöregedett, hatvan év körüli az átlagéletkora. Az ellátási zavarok elkerülésére arra törekszünk, hogy fiatalokat vonjunk be a rendszerbe. A presztízst egyrészt a szakmai lehetőségek szélesítésével, a tevékenységi kör újrafogalmazásával oldjuk meg. Egy másik lépéssel biztos megélhetéshez, jó gazdasági feltételekhez segítjük őket.

A szakember kiemelte – mivel ő maga is 16 éven át háziorvosként dolgozott, ezért tudja, hogy a gyógyításnak spirituális jellege is van, ami leginkább a háziorvoslásban tud megjelenni, hisz a kórházban már személytelenebb a kapcsolat, a gyógyítás bonyolult, eszközökre, technikára épül. Mint elmondta: azért lett háziorvos, hogy a teljes családdal foglalkozhasson, és ne csak a már kialakult betegséget kezelje, hanem annak kiindulását is lássa.

A bajok nagy része lelki eredetű, ezért a probléma forrásának a megtalálásában is segíteni kell a beteget. A másik, hogy egy szakorvos nehezen tud olyan kapcsolatba kerülni a pácienseivel, hogy például életmódbeli változtatásokra vehesse rá őket, pedig ennek népegészségügyi jelentősége van. Amikor egy veszélyeztetett korban lévő férfit sikerül meggyőzni, hogy fogyjon le, ne dohányozzon, kezdjen el sportolni, az óriási sikerélmény, és a páciens is nagyon hálás, hogy javult az életminősége és ezáltal az életkilátásai is.

A kabinetfőnök arra a kérdésre, hogy éppen a háziorvosokat a kellene közalkalmazottként foglalkoztatni úgy válaszolt: Ez olyan vita, amelyen már túl van az ellátórendszer. Amikor elindult a praxisok tulajdonképpeni álprivatizációja – mert távolról sem juttatta a várt lehetőségekhez vagy értékesíthető vagyonhoz a háziorvosokat –, kiderült, hogy a finanszírozás éppen csak elegendő a praxisok fenntartásához, ráadásul az idők során devalválódott is az értékük. Tekintettel azonban arra, hogy a háziorvosok csaknem mindegyike ma már vállalkozó, a rendszer visszaalakítása nem vetődik fel érdemben. Mint mondta a háziorvosoknak kapuőri szerepet szánnak, vagyis nemcsak azt a beteget küldi majd szakellátóhoz, akinek arra szüksége van, erre azonban komoly népegészségügyi programot kell működtetni. Beneda kiemelte: ez a program már folyamatban van, de nem megy egy gombnyomásra, mert mint mondta, a legjelentősebb népegészségügyi kórképeknél a háziorvos szerepe valóban megkérdőjelezhetetlen, elsősorban a szűréseknél, majd a betegségek gyógyításában és az utánkövetésben is. Ehhez a kompetenciát meg kell adni nekik, és a rendszerirányítás szintjén ezt ellenőrizni is kell.

Az utóbbi eszköze az indikátorrendszer, amely a háziorvosi munka teljesítményét, eredményességét hivatott mérni. Beneda Attila arról is szót ejtett: nem egészen egy éve alakították át az akkor még kezdetleges indikátorrendszert, és jogszabályban fektettük le, hogy évente felülvizsgáljuk az indikátorokat. Ezek közül jó néhány éppen a népegészségügyi kérdésekre vonatkozik. A következő években szeretnénk elérni – mondta - hogy a finanszírozás 10 %-át azon meghatározott jellemzők függvényében kapják a háziorvosok, amelyek valamilyen módon a praxisban folyó munka minőségéről adnak visszajelzést. A másik fontos elem az eszközfinanszírozási program, amely révén több mint tizenkétmilliárd forint kerül be az alapellátásba. Olyan eszközöket tudnak beszerezni az orvosok egy lista alapján, amelyek akár diagnosztikai, akár informatikai szempontból gyorsíthatják a betegek ellátását – hangsúlyozta Beneda.

Sikerült elindítani a praxisalapot is, hogy elsősorban a fiatalokat segítsük a vásárlásban. Erre a célra kétszázmillió forint pályázható. A rendelkezésre álló háromszázmillió forint keretösszegen belül kétszer ötvenmillióból pedig olyan eszközöket lehet beszerezni, amelyek a másik eszközlistán nem szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy hogyan folyhatnak bele a háziorvosok az egészségügy alakításába, a szakember úgy reagált: Lehetővé tettük például hogy rálássanak az egyéb közfinanszírozott ellátásokra a saját betegeiknél. Követni tudják pácienseiket, hogy azok ne vándoroljanak szükségtelenül orvostól orvosig, s ne végezzenek rajtuk fölösleges vizsgálatokat, pláne terápiákat. A háziorvos szervezheti azt az utat, amelyre betegének a legeredményesebb és leggyorsabb gyógyulás érdekében szüksége van. Számítunk is a visszajelzéseikre.

 

Forrás: Magyar Hírlap Online - Weborvos.hu

 

 


 

Postaládánkból:

Hajrá Fiúk!

2012.02.13.21:01:36

 

Ilyen keményen kell a a továbbiakban is tárgyalni a kormánnyal.Ne engedjük,hogy kihagyjanak bennünket a bértárgyalásokból! Ha most engedünk,lehet,hogy évekig megint nem lesz lehetőségünk emelést követelni.Most van itt az idő!
Összefogva a rezidensekkel,kamarával,MOSZ-szal sokkal jobbak az esélyeink egy többlépcsős,jelentős emelésre.Ne engedjük,hogy megint megosszanak minket. Ilyen összefogás már régen nem volt.
Csak elterelésnek gondolom,hogy a kormány javaslatot kért,hogy melyik tevékenységünkért,mennyi pénzt kérjünk a betegeinktől. Ha emelik is a jogosítvány vagy látlelet díját,abból nem lesz biztos többletjövedelem,arra nem lehet nagyobb béremelést,nyugdíjat tervezni.Ne engedjük,hogy becsapjanak  minket megint!
A FIDESZ már egyszer 1998-2002 között átvert minket,újból ezt ne engedjük meg nekik.Bevallom én is ill.a környezetemben lévő háziorvosok döntő része FIDESZ párti volt a választás előtt,de ez már a múlté.
Javaslat:2007-ben a vizitdíj bevezetése előtt volt már egy nagy háziorvosi demonstrácio a körcsarnokban-2-3000 ezren voltunk ott-és csak azért nem folytatódott,mert febr.15-től a vizitdíj átmenetileg megoldotta a tűzoltást.Most is össze kellene hívni minket,hogy lássa a kormány ,mennyire elszántak vagyunk.Ha megint több ezren összejönnénk, látnák,hogy egységesek vagyunk.Még hatásosabb lenne,ha ott mindenki aláírná,hogy nem vállalunk több önkéntes ügyeleti túlórát.Ez hatásosabb lenne,mint így tárgyalgatni a kormánnyal, ahová tudtom szerint,meg sem hívtak minket.Hát ez is felháborító!!!
Ha már az ügyeletnél tartunk:mennyi nekünk a kötelező ügyelet/már ha vállaltuk az ügyeletben való részvételt/? Van nekünk szabadságunk?Nekem nincs,mert ha elmegyek szabadságra,ugyanannyi napot vissza kell adnom a kollégámnak,amikor dupla körzetet rendelek.Tehát ledolgozom a saját szabadságomat.Ezt is jó lenne már rendezni a tárgyalások során.
Rohadtul el vagyunk keseredve,sokkal többet vártunk a kormánytól.A környékbeli háziorvosok döntő része bármire képes,hogy történjék valami béremelés,veletek vagyunk! Még egyszer gratulálok nektek Kamill, továbbra is keményen tárgyaljatok,ne engedjétek magatokat átverni,főleg ne engedjétek,hogy húzzák az időt a végtelenségig.
Név és cím a postaládánkban.

 

 

 

 


A tények magukért beszélnek

2012.02.13.07:03:38

Emlékeztető az eddig elmaradt, alapellátást is érintő bértárgyalások elé



1. Az Állami Számvevőszék jelentése a Háziorvosi ellátás működési feltételeiről: (www.asz.hu/jelentések 2011.)

2.





Hogy mindenki láthassa és érthesse! Ebből származik a háziorvos havi bevételének kétharmada, 1 pont forintértéke, mely TÍZ ÉVE VÁLTOZATLAN !

Az ország népessége pedig rohamosan csökken, vagyis a körzetekben élők száma is csökken, vagyis a lakosok után leosztott pontok száma is csökken, tehát a jövedelem is csökken, vagyis a körzetek eltartó képessége ( megélhetést biztosítandó ) is csökken, kritikus határt ért el.


Tisztelt Országvezetők! Tudnak e még egy hasonló társadalmi csoportot felmutatni, akik hasonlóan, tíz éve számszerűen ( nominálisan ) változatlan nagyságú, jelentősen csökkenő értékű fizetségből látnak el állami feladatot ?

A fentiek alapján könnyen kiszámolható, hogy csak az inflációt figyelembe véve mekkora veszteséget vagyunk kénytelenek elviselni ( magán vagyonból, túlmunkával kompenzálni ), s valójában mennyivel adósunk az állami költségvetés! 

3. Egzisztencia vállalkozásaink vannak, melyek a háziorvos családtag tevékenységei mellett, további családtagok foglalkoztatását, jövedelemszerzését is biztosítják. A vállakozói létben megtanultuk a többlábon állás kényszerét, a munkaidő határtalanságát, a takarékos gazdálkodást, a belátható jövő tervezését.


Cégvezetőkként felelősek vagyunk a gazdálkodásért, a vagyonért és a nyereségességért, hiszen ez a vállalkozás értelme. Amit a forráshiány ránk kényszerít, az lassan kimeríti a hűtlen kezelés kategóriáját, miszerint az ügyvezető köteles megszüntetni azt a tevékenységet , mely biztosan veszteséget okoz a cégnek, a tulajdonosoknak.

Sokan és elegen vagyunk ahhoz, családjaink, egzisztenciánk, praxisunk, jövőnk védelmében, összefogva és fellépve érdekeinket ne csak védjük, hanem az elvárt intézkedéseket ki is kényszeríthessük.

Az ország egészségügyi ellátása a mi hivatásunk gyakorlásán nyugszik , bármilyen elmulasztott intézkedés, a kialakult helyzet elbagatelizálása, vállalkozásaink létének lebegtetése, ötletelések ezt a stabil alapot rendíthetik meg, s akkor semmit sem ér bármilyen egészségügyi struktúra átalakítás, reform, terv.

Egy megoldás van, tárgyalni és megegyezni – MOST!

 

 

Alsónemesapáti, 2012. február 13.

dr.Selmeczi Kamill
a FAKOOSZ elnöke



 

 


 

Megszűnhet a kötelező orvosi igazolás a táboroztatáshoz

2012.02.01.21:37:31

 

Az iskolaorvost sokszor nehéz elérni a szünidőben.

Egy rendelettervezet szerint megszűnne a táborozáshoz szükséges kötelező orvosi igazolás. Felesleges – mondják a szakemberek, drága – mondják a szülők, ugyanis sok helyen pénzt kértek a papírért.

 

Egy most elkészült tervezet szerint csak egy szülői nyilatkozatra lenne szükség ahhoz, hogy a gyermeket táborozni küldhessék. Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége még néhány napig várja az észrevételeket a jogszabálytervezethez. Eddig kizárólag pozitív visszajelzést kaptak.

Korábban egyes orvosok azzal az indokkal kértek pénzt az igazolásért, – melyen egészségesnek nyilvánították a gyereket –, hogy a dokumentum kiállítása nem tartozik kötelező feladataik közé. Az új tervezet szerint az orvosi igazolás helyett elegendő lenne egy szülői nyilatkozat arról, hogy a gyermek nem lázas, nem fáj a torka, nincsenek rajta kiütések, nem tetves és nem rühes és a közvetlen környezetében sem fordult elő fertőző betegség.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége támogatja a kezdeményezést – mondta a Krónikának Selmeczi Kamill elnök. A szülő tudja a leginkább megítélni, hogy a megelőző néhány napban történt-e bármi, ami befolyásolhatja  a táborozást – magyarázta.

Az elnök szerint régi problémát orvosolnának a módosítással. Az igazolást a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az iskolaorvosoknak kell kiadniuk, de őket sokszor nehéz megtalálni szünidőben.

 

A Krónika hangfelvétele meghallgatható itt.

 


Megszűnik a táborozás előtti kötelező orvosi vizsgálat?

2012.01.31.09:44:39

 

A szülőknek, gondviselőknek a jövőben a szervezett gyermektáborok kezdete előtt formanyomtatványon nyilatkozniuk kell gyermekük esetleges heveny vagy krónikus fertőző betegségre utaló tüneteiről, táborozásra való egészségügyi állapotára vonatkozóan.


A táborozással kapcsolatos egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló előterjesztés letölthető innét.

 

A véleményeket a fakoosz@gmail.com postafiókba várjuk.

 

 


 

Kaotikus viszonyok az egészségügyben

 

2012.01.23.09:05:07

 

Béremelés helyett alamizsna, kézi vezérlés, államosítás, adósságok, leállított kórházberuházások – eddig csak a rombolás látszik az egészségügy átalakításából, az ígéretek és a finanszírozási források között áthidalhatatlannak tűnik a távolság.

 

Van még a tarsolyunkban néhány meglepetés” – ígérte sokat sejtetően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyi államtitkára egy minapi konferencián. Azóta valóban mindenki egyik ámulatból a másikba esik – maga az államtitkár is. Például amikor kiderült, hogy a tavaly december végén szétosztott 3,5 milliárd forint nem elegendő a megígért háromhavi dolgozói pótlék kifizetésére – mert a tárca 42 ezer jogosulttal számolt 60 ezer helyett –, ezért az év végi juttatást januárban meg kellett toldani. Az pedig egyenesen skandalum volt, hogy Szócska egy tévériporteri kérdésből szerzett tudomást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) december közepén született rendeletéről, amely az unión kívüli országból érkezett doktorok minimális bérét 243 ezer forintban, jóval a honi orvosi átlagbér felett határozta meg. A közvéleményt viszont az lepte meg, hogy a tárcának sikerült kapitulációra kényszerítenie a bérrendezésért eddig a leghatározottabban harcoló Magyar Rezidensszövetséget. A szervezet elnöke, Papp Magor további három hónap haladékot adott arra, hogy a tárca a pályakezdő orvosok bérét belátható időn belül nettó 200 ezer, a fiatal szakorvosokét 300 ezer forintra emelje. „Ameddig lehet, nem a balhét keressük” – magyarázta váratlan engedékenységét a HVG-nek Papp Magor. Így könnyen lehet, hogy a letétbe helyezett 2500 orvosi felmondólevél akkor válik élessé, amikor az országot érő „külső támadás” miatt a Nefmi könnyebben tudja majd méltánytalannak és a körülményekre való tekintettel időszerűtlennek feltüntetni a bérkövetelést. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyelőre hajthatatlan: mindkét szervezet elnöke állítja, ha nem jön létre egyezség, tagjaik egy része élni fog törvény adta jogával, és februártól nem vállal önként túlmunkát. Ha beváltják fenyegetésüket, az ügyeleti rendszer az összeomlás szélére sodródhat.

 

Szócska ugyan kiadta a „mindent a bérekre” lelkesítő jelszót, s mint mondta, munkatársai szorgosan rajzolják a „forrástérképet”, ám a Nefmi egyelőre úgy tette le 30 milliárd forintos ajánlatát a tárgyalóasztalra, hogy az összeg fele uniós képzési pénz, ami nem fordítható bérfizetésre, a másik feléhez pedig a chipsadóból remélne hozzájutni a minisztérium. „Nem elfogadható ajánlat 130 ezer egészségügyi dolgozónak 15 milliárd forint” – vélekedik Éger István, a MOK elnöke. Összehasonlításként: a Medgyessy-kormány nevéhez fűződő 2002-es 50 százalékos egészségügyi bérrendezés évi 150 milliárd forintos költségvetési többletpénzt jelentett. Ehhez képest meglehetősen mértéktartó a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, ahol 50 milliárd forintban jelölték meg a kezdőlépéshez szükséges bérkorrekció nagyságát.

Csakhogy a követelések és a teljesíthető ígéretek közötti távolság nem látszik áthidalhatónak, amit a maga nem túl kíméletes módján a kormány az egészségügyi dolgozók tudomására is hozott. December 30-án az Országgyűlés megszavazta és – jobb ötlet híján – a vízközműről szóló törvénybe biggyesztette a katasztrófa-egészségügyi ellátás új szabályait, bevezetve az egészségügyi válsághelyzet fogalmát. A másnap, a szilveszteri közlönyben megjelent, január elsejétől már hatályos jogszabály szerint a Nefmi alá rendelt tisztiorvosi szolgálat, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetője dönti el, mikor van egészségügyi vészhelyzet. Elég, ha úgy ítélik meg, hogy egy egészségügyi intézmény működése veszélyben forog, máris bevezethetők a rendkívüli szabályok. Ettől kezdve a betegek jogai (tovább) korlátozhatók, az egészségügyi dolgozók pedig kirendelhetők a megjelölt helyszínre. Akár másik városból is, meghatározatlan időre. A végrehajtásról szóló kormányrendelet csak a terhes asszonyokat és a kisgyermeket nevelőket mentesíti a mozgósítás alól, de arra nem tér ki, hogy a nem állami kötelékben dolgozó egészségügyi szakemberek kötelesek-e engedelmeskedni. Amint az sem világos, hogy elhagyott posztjukon ki és hogyan fogja a hadba hívottak munkáját ellátni. Bélteczki János, a MOSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy itt nem a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásáról, hanem az egészségügyi dolgozók sakkban tartásáról, végszükségben kézi vezérelt munkahely-kijelölésükről van szó.

Az amúgy is feszült helyzetet tovább élezi, hogy a tavalyi adótörvénycsomagban az NGM előírta a vállalkozóknak, hogy regisztrációs díj címén évi 5 ezer forintot fizessenek a területileg illetékes kereskedelmi és gazdasági kamarának. „Ez akár 20 ezer egészségügyi dolgozót is érint, márpedig ők kötelezően tagjai a köztestületi kamaráknak, ahol a nyilvántartásuk is megtörténik” – érvel Éger István, akivel ebben kivételesen a Nefmi is egyetért. Vagyis újabb jogszabály született anélkül, hogy a tárca figyelmét felkeltette volna. A jelek szerint az államtitkárság hadilábon áll azzal a kormányhatározattal is, amely a kórházak adósságrendezéséről szól. E szerint ahhoz, hogy a 2012-es évben tiszta lappal induljanak, az egészségügyi intézmények a költségvetési tartalékból, valamint az év végi kasszamaradvány szokásos kisöpréséből kiutalt összesen 46 milliárd forintot azért kapták, hogy a lejárt szállítói tartozásaikat kifizessék. Ennek ellenére azok a kórházak is kaptak minisztériumi pénzt, összesen több mint 10 milliárd forintot, amelyeknek nem volt lejárt adósságuk, így ennyivel kevesebb jut majd a szállítók kifizetésére – sérelmezi Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Feloldhatatlan az ellentmondás, hiszen a maradványból joggal tartanak igényt teljesítményarányos részükre azok az intézmények is, ahol szigorú gazdálkodással, létszámcsökkentéssel elkerülték az eladósodást, s most ebből a pénzből fizetnének például dolgozói jutalmat, vásárolnának hiányzó eszközöket.

Könnyen megjósolható, hogy a szavakkal jól bánó államtitkárnak a matematikában nem sok esélye lesz. A meglehetősen szögletes költségvetési számok kigömbölyítése még neki sem sikerülhet. A természetbeni ellátásokra ugyanis nem jut több pénz, mint tavaly, miközben a betegszállítókat máris a csőd szélére sodorta az üzemanyag drágulása, a forintárfolyam mélyrepülése pedig átírja a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, valamint az orvostechnológiai eszközök és anyagok árcéduláját. Az áfaemelés is 2 százaléknyit amputál a dologi kiadásokból. Az elmúlt tíz évben amúgy is csökkent az egészségügyre fordított kiadások reálértéke (lásd grafikonunkat), a GDP-hez mért 4,8 százalék körüli arány az utolsó helyre kvalifikálja Magyarországot az uniós tagországok sorában.

Ahogy azt a teljes előkészítetlenségből előre sejteni lehetett, a megyei és a fővárosi kórházak január elsejei államosítása sem zajlott zökkenőmentesen – igaz, nyilvánosan senki sem mert panaszkodni. A banki folyószámlák megszüntetése és a Magyar Államkincstárnál (MÁK) újak nyitása számos nehézséget okozott. A december 29-én kiutalt konszolidációs pénzek még a régi számlavezető bankokba érkeztek, ám azokhoz az intézmények már nem fértek hozzá. Némi átutalási költséget felszámítva a bankok a kérdéses összegeket végül a MÁK-ba küldték. Elektronikus utalási lehetőség híján a kórházak egyelőre csak papíralapú tranzakciókat hajthatnak végre, de ezek érvényességéhez most már a tulajdonosi jogokat gyakorló GYEMSZI engedélye kell. Több kórházban is attól tartanak, hogy a február 2-ai bérfizetés csúszni fog, és tartalékok híján a kisebb beszállítók, szolgáltatók sem fogják tudni kifizetni a dolgozóikat. Azt pedig senki sem tudja, mi lesz a következménye annak, hogy a vagyongazdálkodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került – hogyan lehet például kijárni egy festés engedélyezését? Mindez apróság ahhoz képest, hogy a minisztérium és az operatív kormányzásra felkent GYEMSZI megfeledkezett arról, hogy az uniós projekteknél nem elég a tulajdonosváltást egy semmitmondó „átadtam-átvettem” jegyzőkönyvvel lepapírozni, ahogyan ezt a kórházaknál tették. Többségében a megyék kötötték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az uniós támogatási szerződést, és fizették a Pólus program önrészét, mint ahogy a vállalkozók is az önkormányzatokkal szerződtek. Az emiatt megakadt finanszírozás a kivitelezőket leállásra kényszeríti, ez pedig további határidőcsúszást és költségnövekedést okoz. Mindezeken a GYEMSZI nem akadt fenn, kedden bejelentette, hogy a városi kórházak idén nyárra tervezett államosítását fél évvel előrehozzák.

Az adminisztrációs és könyvelési gondok nagyjából ismertek, ám a betegellátás beharangozott átszervezése egyelőre sokismeretlenes. A GYEMSZI íróasztalainál 8 nagytérségre osztották az országot, s mindegyik élére egy-egy Térségi Egészségszervezési Központot (TESZK) állítanak – egyenként 300 millió forintos költséggel. Egészségügyi berkekben az a hír járja, hogy ezen újsütetű intézményeknek nem sok mozgásterük lesz, mivel a vezetésükre kiszemeltek többsége nem Szócska embere, hanem a (helyi) fideszes vezetéshez kötődik. Ezzel párhuzamosan zajlik a kapacitások összefésülése, amiről annyit már tudni lehet, hogy eleve nem egyenlő eséllyel indulnak a nagytérségek. A „Nyugat-Közép-Magyarország” részeként meghatározott Buda lakosságára például az átlagosnál kevesebb gyermekgyógyászati és traumatológiai ellátóhely fog jutni. Úgy látszik, alapvető gondot okoz az elméletben annyira logikusnak tetsző progresszivitási – azaz ellátási – szintek meghatározása. A Semmelweis-terv megalkotói ugyanis abból a feltételezésből indultak ki, hogy az államosítással kiiktathatják a helyi érdekeket. Mostanra kiderült, hogy a helyi erőviszonyok változatlanul képesek felülírni a szakmai szempontokat. Legfeljebb most nem ágyszámokon vitatkoznak, mint 2006-ban, Molnár Lajos minisztersége idején, hanem azon, melyik intézmény milyen progresszivitási szintű minősítést és vele milyen finanszírozást kapjon. A betegek mindebből egyelőre azt érzik, hogy egy sor vizsgálatra csak 3-4 hónapos várakozással kapnak időpontot, s az egészségügyi dolgozók egyre morcosabbak, türelmetlenebbek.

GÁTI JÚLIA

HVG


 



Javaslatokat várunk!

2012.01.13.14:28:22



Tisztelt Kollégák!


A térítésért igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a részleges, kiegészítő és teljes térítési díj mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat sorolják fel.


Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság fel kívánja mérni, hogy melyek azok a szolgáltatások az alapellátás területén, amelyek esetében szakmai szempontból indokolt lehet a térítési díjak bevezetése vagy a meglevő díjak korrekciója. Ezen felméréshez kéri a szakmai szervezetek véleményét is.


Fent jelzettek érdekében kérem, hogy  javaslataitokat, ötleteiteket 2012. január 25-ig megküldeni szíveskedjetek, a könnyebb és pontosabb feldolgozhatóság érdekében, az alábbiak szerint:

Küldő neve

 

Javasolt szolgáltatás

Javasolt térítési díj

minimum - maximum

Szakmai indok,     hatás



 


A témával kapcsolatos egyéb észrevételeiteket, javaslataitokat is szívesen fogadjuk a fakoosz@gmail.com email címen.


Dr. Selmeczi Kamill
elnök

 

 

 


 

Orbán Viktor azt üzente... van remény az egyezségre

2012.01.04.11:26:22

 

Csütörtök délben kezdődnek a tárgyalások az Egészségügyért Felelős Államatitkárság és a szakmai szervezetek képviselői között a Szócska Miklós államtitkár által a felmondások aktiválódása előtti utolsó pillanatban beígért, átfogó bérrendezés lehetséges forgatókönyveiről.

Jelentős várakozással tekintenek az egészségügyben a csütörtöki nap elé, amikor is megkezdődnek az egyeztetések az egészségügyben régóta várt, az elvándorlást megakadályozni képes béremelésről. Igaz ez annak ellenére, hogy az államtitkár és a Magyar Rezidens Szövetség közötti legutóbbi tárgyalásnak „kétségtelenül volt egyfajta spontaneitása”. A Magyar Kórházszövetség nagy örömmel vette, hogy a felek leültek, és elkezdték keresni a közös nevezőt – jelezte a MedicalOnline megkeresésére Rácz Jenő veszprémi kórházigazgató, a szervezet elnöke.

 

Rácz Jenő maga is részt vett azon a december 30-ai, az államtitkárságon tartott sajtótájékoztatón, amelyen Szócska Miklós és Cserháti Péter államtitkárok terveik szerint eredetileg csupán arról számoltak volna be, hogy a kormány döntése értelmében újabb 27 milliárd forintot juttatnak az egészségügyi intézményeknek.

A támogatásból – amely az utóbbi hetek bejelentései nyomán összességében már meghaladta a 60 milliárd forintot – az intézmények rendezhetik lejárt adósságaikat, így gyakorlatilag „tiszta lappal” kezdhetik a 2012. esztendőt, s lehetőségük van arra, hogy végre a humánerőforrás-problémákkal foglalkozzanak.

A Kórházszövetség elnöke érdeklődésünkre jelezte: a Veszprém Megyei Kórházban érdekes szituáció alakult ki a múlt héten. A gazdasági társaságként működő intézményben a munkavállalói oldal gyors egyeztetést kezdeményezett, miután a főigazgató válságtervet adott ki, felkészülendő arra a helyzetre, ha a rezidens szövetség által kezdeményezett akció keretében aktiválódnak az egészségügyben a felmondások. A kórházban ugyanis mintegy 400 millió forintnyi cafetéria és egyéb többletjuttatást biztosítanak a munkavállalóknak, de csak akkor és csupán addig, amíg a folyamatos munkarendet biztosítani tudják. Szócska Miklós és Papp Magor rögtönzött egyeztetését követően – amelyen a rezidens szövetség elnöke átfogó bérrendezési ajánlatot kapott az államtitkártól, majd az akciót három hónapra felfüggesztették –, a kollégák is örömmel vették tudomásul, hogy van idő tárgyalni – mondta Rácz Jenő.

A csütörötökön kezdődő tárgyalásokon  a Kórházszövetség is részt vesz, s Rácz Jenő úgy véli: az általános bérrendezés megkezdéséhez szükséges 50 milliárd forintnyi összegnek már körülbelül a fele rendelkezésre áll. A népegészségügyi termékdíj 15 milliárdja  mellett szerinte ugyanis hasonló nagyságrendben állnak rendelkezésre összegek uniós forrásból is, így a három hónapos haladék-idő alatt bizonyosan tudják majd tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Az alapellátókat képviselő FAKOOSZ egyelőre csupán várja a felkérést a tárgyalásokon való részvételre. – Szervezetünk a kezdetektől egyetértett és támogatta a rezidensek törekvéseit – mondta el a MedicalOnline érdeklődésére Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke, azt is jelezve: vállalkozói létük nem tette túl egyszerűvé számukra a csatlakozást. Ismeretei szerint az alkalmazottként dolgozó kollégák közül ugyan számosan éltek a felmondások letétbe helyezésének lehetőségével, esetükben azonban inkább a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) által meghirdetett másik nyomásgyakorló eszköz jött szóba, amelyben eleddig már mintegy kétezer orvos nyilatkozott arról, hogy nem vállal önként túlmunkát. A MOSZ a bértárgyalások megkezdése ellenére is fenntartja akcióját.

Selmeczi Kamill szerint február-márciusban már érzékelhető lesz, ha az orvosokat csak a kötelező mértékig oszthatják be ügyeletre; tudomása szerint folyamatosan küldik az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat az önkormányzatokhoz. A FAKOOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napokban több olyan dolog történt, amely szervezetük tagságát is érinti. Selmeczi sajnálja, hogy a törvényhozás a szlovákiaira emlékeztető utat választotta megegyezés helyett, amikor a víziközmű-szolgáltatási törvényben szabályozták az orvosok kényszerű kirendelésének lehetőségét egy esetleges katasztrófahelyzet esetére.

Tisztességtelennek tartja a FAKOOSZ elnöke azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter december 16-i rendelete értelmében „kettős mércét” vezettek be az orvosi béreket illetően, amikor jelentősen magasabb legkisebb bért állapítottak meg a harmadik országból érkezők számára. A FAKOOSZ jelezte a problémát az államtitkárságnak, s mint kiderült: az új rendeletről Szócska Miklós államtitkárral sem egyeztettek...

– Úgy gondolom, ettől kezdve a bérek tekintetében ez lehet a tárgyalási alap – mondta Selmeczi Kamill, aki a betegek érdekében szeretné, ha mindenképpen megegyeznének a kormányzattal.

Ezt szeretné az orvosok felmondási akcióját kezdeményező Magyar Rezidens Szövetség elnöke is. Bár az alapvető cél ma is az, hogy a teljes orvostársadalmat érintően olyan bérmelés következzék be, amely képes megállítani a migrációt, Papp Magor az első egyeztetéstől azt várja, hogy olyan ütemtervet fogadnak el, amely megnyugtató módon hivatalos keretet adhat a tárgyalásoknak.

A rezidensek ugyanis hosszabb tárgyalási folyamatra számítanak, amelyre elsősorban a miniszterelnök által megnyitott lehetőségek adnak alapot. Orbán Viktor a sorok között azt üzente, hogy megfelelő keretetet biztosított az államtitkárságnak a béremelésekre – mondta a MedicalOnline-nak Papp Magor, aki ugyanakkor azt is jelezte: több kollégája olyan anyagi helyzetbe került az utóbbi időszakban, hogy itthon már nem képesek kivárni a három hónapos türelmi időszakot.

Köbli Anikó

 

www.medicalonline.hu

 

 

 

 


 

Megtagadják a túlmunkát az orvosok: káosz jöhet az ellátásban

2012.01.03.07:02:29

 

Miközben a rezidensek három hónapos haladékot adtak a kormánynak, egy új akció élesedett január elsejétől, amelynek hatása februárban már biztosan érezhető lesz. Eddig összesen kétezer kórházi és alapellátásban dolgozó orvos döntött úgy, hogy újévtől nem vállal önkéntesen túlmunkát, amivel gyakorlatilag megbéníthatják az ügyeleti rendszereket.

 

Miközben a Magyar Rezidens Szövetség még három hónapig nem aktiválja az összegyűjtött több mint 2500 felmondólevelet, egy másik akció élesedett január elsejétől. Igaz, az ügyeleti beosztások januárra már előző évben elkészültek, így az önként vállalt túlmunka megtagadását majd csak februárban érezheti meg a rendszer - és a beteg is.

Az önkéntes túlmunka rendszerének rendezése már évek óta várat magára - állította lapunknak egyöntetűen három szakmai vezető. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara, Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség, és Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte: az önkéntes túlmunka megtagadásával összeomolhat az ügyeleti rendszer.

Papíron sakkoztak

A napi nyolc óra munkaidőn felül az orvosoknak négy óra kötelező túlmunka írható elő, ezen felül viszont elvileg csak akkor kellene dolgozniuk, ha azt önként vállalják. Ez a gyakorlatban sosem így nézett ki: többek között a munkaerőhiány volt annak az oka, hogy egy-egy orvos 12 óránál is többet dolgozott. Ráadásul elméletben az önként vállalt munkaidőt jelentősen jobban kellene megfizetni, mint a többit, ami szintén nem valósult meg Magyarországon - mondja Selmeczi Kamill.

Éger István szerint a munkáltatók úgy tudtak sakkozni, hogy a dolgozók papíron ne csússzanak át ebbe a kategóriába. „Az új Munka törvénykönyvével számos probléma van, de azt feketén-fehéren leírja, hogy mi számít túlmunkának. Mostantól az az orvos, aki reggel nyolcra jár dolgozni, este nyolc óra egy perckor már csak akkor dolgozik, ha akar, és persze, ha megfizetik.”

Azt egyik szervezet vezetője sem tudja, mennyien vesznek részt az akcióban: Éger István kétezer körülire teszi az orvosok létszámát, Selmeczi szerint viszont ez a szám folyamatosan változik. Papp Magor szerint mivel az ügyeleti beosztások januárra már decemberben elkészültek, az önként vállalt túlmunka megtagadása februárban lesz érzékelhető igazán, „decemberben ugyanis még nem élesedett az akció”. Papp szerint az orvosok így is húsz százalékkal dolgoznak többet, mint egy átlag munkavállaló, a mostani munkastop arról szól, hogy hatvan vagy nyolcvan százalékkal ügyeljenek többet.

Ügyelni óránként ötszáz forintért

Az önkéntes túlmunka megtagadásának eredményeként januártól nem lehet majd kellő számú ügyeletes orvost szolgálatba állítani. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke egyébként korábban azt mondta: ígéri, hogy a sürgősségi ellátás működni fog, „de a betegek számíthatnak arra, hogy azokat az ellátásokat, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, el fogják halasztani”. Az országban egyébként nagyok a területi különbségek: van olyan körzet, ahol bruttó ötszáz forintot kap egy orvos az önként vállalt túlmunkáért, máshol ugyanezért háromezer forintot is kifizetnek.

Az akciót a nemrég elfogadott egészségügyi törvény is lehetővé teszi. Ebben szerepel egy passzus, miszerint egyhuzamban legfeljebb 12 órás munkára oszthatók be az orvosok, ennél hosszabb időt csak önként vállalhatnak. Ahhoz, hogy az utóbbira ne legyen szükség, 20-30 százalékkal több dolgozót kellene alkalmazni, a létszámhiánnyal küszködő egészségügyi rendszerben azonban ez nem biztosítható.

Az egészségügyben dolgozók kedélyét egyébként a 2011 utolsó ülésnapján elfogadott jogszabály is borzolhatja. Külön érdekesség, hogy a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvénybe csomagolva fogadta el az Országgyűlés a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló korábbi jogszabály módosítását. Ebben többek között szerepel egy olyan mondat, hogy „az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult (...) bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni”.

Éger szerint ezt nem lehet másként értelmezni, mint válaszlépésként arra az akcióra, amit a rezidensszövetség fogott össze. Éger szerint ha ezek az intézkedések megvalósulnak, könnyen ötezerre nőhet az önként vállalt túlmunkát megtagadók száma.

 

hvg.hu

 

 

 


 

Már új szabályok szerint működik a katasztrófa-egészségügyi ellátás

2012.01.02.07:05:27

 

Már hatályba is léptek a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló új szabályok. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, amely záró rendelkezéseiben szól a katasztrófa-egészségügyi ellátásról, de ezzel együtt megjelent a törvény egyes részletszabályait tartalmazó kormányrendelet is.

 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló záró rendelkezése kimondja: egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik. Mint kifejtették: "egészségügyi válsághelyzetnek minősül minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor".

A törvény arra is kitér, hogy egészségügyi válsághelyzet idején a betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható - szögezi le a jogszabály.

"A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat" - fogalmaz a törvény. Megyei szintű egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni.

A kormány a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók is kirendeléséről is határozhat.

A kirendelésre vonatkozó részletes szabályokat a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet rögzíti.

Egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi tevékenység végzése céljából történő kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre, az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra, vagy az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetben egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi dolgozókra.

Nem rendelhető ki terhes nő, 6 éven aluli gyermeket nevelő nő, továbbá az, aki 14 éven aluli gyermeket egyedül nevel, 3 vagy több 14 éven aluli gyermeket nevel, valamint aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozóját egyedül látja el.

A dolgozók kirendeléséről a megyei egészségügyi védelmi bizottság vagy az országos tiszti főorvos javaslatára miniszteri határozatban döntenek, de sürgős esetben a kirendelés szóban is történhet.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője a kirendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a közléstől számított 24 órán belül haladéktalanul írásban kijelöli a követelményeknek megfelelő embereket, akiknek a kirendelés helyére történő szállításáról szükség esetén a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik.

A rendelet arra az eshetőségre is kitért, ha a kirendelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna. Ebben az esetben elhelyezéséről és ellátásáról fekvőbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvőbeteg-gyógyintézet, háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén az érintett önkormányzat és a területileg illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik. A kormányrendelet az újonnan létrejött megyei egészségügyi védelmi bizottság feladatait, működésének részletes szabályait is tartalmazza.

A megyei, fővárosi egészségügyi védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei egészségügyi védelmi bizottság) illetékessége a megyére, illetve a fővárosra terjed ki. Elnöki posztját az illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatal vezetője tölti be. Tagjai: a megyei, fővárosi tiszti főorvos, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet térségi egészségszervezési központjának vezetője, és az országos tiszti főorvos által kijelölt személy.

A megyei egészségügyi védelmi bizottságot szükség esetén, de legalább évente össze kell hívni. Ha a bizottság egészségügyi válsághelyzetet rendelt el, erről haladéktalanul tájékoztatja az országos tiszti főorvost, a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, az egészségügyért felelős minisztert és a megyei (fővárosi) védelmi bizottságot.

Egyúttal gondoskodik arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók, a körzeti illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap minél előbb tegye közzé.

 

 

A törvény szövege a 41 670. oldaltól, a kormányrendeleté a 41 902. oldaltól olvasható.

 


 

A magyar orvosok nyilatkozata 2011.

2011.12.30.08:15:40

 

Mi, a Magyarországon dolgozó orvosok az alábbi nyilatkozatot tesszük közzé abból az alkalomból, hogy hazánkban szakmánk tekintetében történelmi helyzet alakult ki :

 

Pályaválasztásunkat a segítőkészség, áldozatvállalás, és az embertársainkat sújtó betegségek leküzdésének vágya motiválta. Mindehhez azonban állami-össztársadalmi szintű feltételek is szükségesek. Ezeknek évtizedek óta hiányát tapasztaljuk, melynek következtében tevékenységünk feltételei folyamatosan romlottak, az egészségügyben dolgozók megbecsülése az ország viszonyaihoz képest is súlyosan hanyatlott, mára pedig kritikus helyzet alakult ki.

 

Az egészségügyben dolgozók jelenleg az általános alulfizetettségen belül is kirívóan hátrányos helyzetbe jutottak, javadalmazásuk az érte megkövetelt valós munkavégzés tartamának, nehézségének, felelősségterhének, körülményeinek és társadalmi hasznosságának tükrében megvalósítja a negatív diszkriminációt. Mindezt súlyosbította az erkölcsi megbecsülés egyre növekvő hiánya, melyet a mindenkori állami vezetés jobb esetben mulasztásos, esetenként tendenciózus közreműködése, ill. a média számos szerencsétlen megnyilvánulása is erősített. A gyógyító munkában tevőlegesen részt vevő diplomás és nem diplomás alkalmazottak életpályája perspektívátlan, még a legelhivatottabbakat is kiégés fenyegeti.

 

Az érdekképviseletek (kamara, szakszervezetek) folyamatosan próbálták érvényre juttatni a hivatásrend ezzel kapcsolatos álláspontjait, de átütő eredményt nem értek el.

 

A pályakezdő orvosok mára már megelégelve a kilátástalanságot, minden eddiginél sikeresebben világították meg az ország számára a hivatásrend elfogadhatatlan helyzetét, és még elfásultságtól mentsen, a fiatalság erejével kovászként működve, sikerrel indították el a magyar orvosokat az öntudatra ébredés és az elvett önbecsülés visszaszerzésének útján. Törekvéseikkel minden felelősen gondolkodó kolléga egyetért, és támogatja azokat.

 

Támogatjuk a Rezidens Szövetség által indított felmondási kezdeményezést, valamint az önként vállalt túlmunka elutasítását. Biztosítjuk a jelenlegi kormányt, hogy ennek időzítését kizárólag a történelmi helyzet megérése befolyásolja, és semmivel sem tulajdonítunk neki nagyobb felelősséget a kialakult helyzet miatt, mint a rendszerváltás óta regnáló kormányok bármelyikének.

 

Tisztában vagyunk az ország gazdasági teljesítőképességeinek korlátaival, mint ahogy azzal is, hogy az erre való hivatkozással kísérli meg évtizedek óta a mindenkori hatalom jogos követeléseink letörését, és ezáltal méltánytalan helyzetünk rendületlen konzerválását. Utalunk arra, hogy a nemzeti jövedelem fejlettségtől függetlenül minden országban 100%-ból áll.

 

Kijelentjük, hogy felelősséget érzünk az egészségügyben dolgozó nem orvosi diplomás, ill. nem diplomás munkatársainkért is, miután az ő helyzetük az orvosokétól jelentősen függ. Orvosi tevékenységet nélkülük nem lehet végezni, azért az ő helyzetük gyökeres javításáért a magunkéval egyenértékű módon kiállunk.

 

Törekvéseinkben bíztató előzmények is segítenek:

  • Hazai példa van arra, hogy egy hivatásrend tarthatatlan helyzete vezetőinek eltökélt és sikeres megnyilatkozásait követően állami szinten rendeződött (bírák).
  • Egyre több hozzánk hasonlítható helyzetű országban zajlott sikeresen az orvosok méltánytalan helyzetének felszámolása, vagy legalább javítása (Szerbia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia)

Visszautasítjuk javadalmazásunk elégtelen voltának mindenféle kétségbe vonását. Elutasítunk minden ezzel kapcsolatos vitakísérletet. Alulfizetettségünk tényszerű. Kijelentjük, hogy ellenkező értelmű megnyilatkozások csak rosszindulatból, vagy tájékozatlanságból fakadhatnak.

 

Visszautasítjuk, hogy irritálóan magas életszínvonalú kollégáink alapján általánosítva kivetítsék az ezzel kapcsolatos jogos ellenérzéseket az orvostársadalom becsületesen dolgozó túlnyomó többségére.

 

Tisztában vagyunk törekvéseink esetleges negatív megítélésével polgártársaink részéről. A szűkös gazdasági helyzetben ezt érthetőnek tartjuk, hiszen plusz források híján az elosztási viszonyok átrendezése felmerül.

 

Minden Magyarországon élő ember szorulhat a magyar egészségügy általi ellátásra; ez alól életük során csak kevesek mentesülnek. Mindenkinek elemi érdeke, hogy ne hitét és reményét vesztett, megélhetésükért egyik munkahelyről a másikra rohanó, túlhajszolt, türelmetlen, empátiás készségükben meggyengült gyógyítók kezébe legyen kénytelen helyezni a sorsát, vagy éppen - a fejlettebb országok már folyamatos, és várhatóan erősödő elszívó hatása folytán lecsökkent létszám miatt - még ezekre is várakoznia kelljen.

 

Átlagfizetés átlagos feltételekkel és átlagos tartalmú tanulással megszerezhető képzettségű, átlagos követelményeknek megfelelő, átlagos társadalmi fontosságú, átlagos viszonyok közepette kifejtett tevékenységet végzőknek jár. Kérjük, hogy követelésünket jogtalannak az tartsa, aki szerint az orvosi tevékenység ilyen.

 

A személyi feltételeken túlmenően joga van mindenkori betegeinknek XXI. századi európai országhoz méltó tárgyi-környezeti feltételek közepette részesülni az ellátásban. Ezért a rövidlátó érdekeken felülemelkedve kérjük polgártársainkat, hogy az ország jövője érdekében küzdelmünkre ne ellenségesen tekintsenek!

 

Nemzetközi szinten nincsen, és el sem képzelhető példa arra, hogy huzamosan működőképes egészségügyet tartanak fenn alulfinanszírozott intézményekkel, méltatlan munkakörülményekkel, alacsony számú és minőségű eszközzel, morálisan mesterségesen aláásott, vagy külföldre kergetett orvoskarral. Törekvéseink tehát messze túlmutatnak egyszerű bérkövetelésen; olyan egészségügyet kívánunk létrehozni, ami a jelenleginél sokkal jobban szolgálja betegeink érdekét. Erre évtizedek óta hiába várakozván, eljött az idő, amikor a betegeinkkel és hivatásunkkal szembeni erkölcsi parancs szavára tenni kell valamit. Meggyőződésünk szerint nem létezik orvos-rabszolgákban érdekelt beteg.

 

Tisztában vagyunk a paraszolvencia elfogadhatatlanságával. Kártékonysága nyilvánvaló: korrumpál, igazságtalan, szürke gazdasági jelenség, sem nyugdíj- sem hitelalapul nem szolgál, és a mai átlag beteg fizetésébe sincs bekalkulálva. Az 50-es években megalapozott rendszer máig tartó túlélése a mesterségesen alacsonyan tartott fizetések miatt következhetett be, és kizárólag ennek érdemi rendezésén keresztül számolható fel. Semmilyen részmegoldás (vizitdíj, rezidensi ösztöndíj) nem alkalmas a megszüntetésére. A mindenkori kormányzat felelősségét ebben a tekintetben kiemeltnek tartjuk.

 

Elítéljük a velünk szembeni diszkrimináció minden formáját. A külföldre távozó orvos képzési díjának visszakövetelése demagóg és diszkriminatív, a “röghöz kötési” kísérletek anakronisztikusan jogtalanok. Különösen károsnak ítéljük meg az egészségügyi vezetés köréből származó ilyen értelmű sajnálatos megnyilvánulásokat, és elhatároljuk magunkat ezektől. (Ha a drágán megvett és kiképzett pedigrés kutyát kenyéren és vizen tartva naponta verik, akkor a szökése nem ítélhető el). Az orvosképzés az egészségügy működtetésének szerves része, kötelező állami feladat. Az orvosegyetem végzése jelentős áldozatot kíván a hallgatótól és annak családjától is, valamint arra alkalmasnak is kell lenni. Az így kiképzett értékes diplomást a végzése után is értékén kell kezelni, így nem kényszerül sem a pálya, sem az ország elhagyására. Amennyiben elfogadjuk a képzési díj visszafizetésének jogosságát, úgy ezt szükségesnek tartjuk a legszélesebb körben értelmezni (műszaki, művészeti felsőoktatás, zeneakadémiai képzés, stb.).

 

Meg kell szüntetni azt a kiáltó diszkrepanciát mutató gyakorlatot, amely az orvosi tevékenység értékét a fizetésekben megalázóan alacsonyra, míg a perkövetelésekben életszerütlenűl magasra állítja be.

 

Kizárólag ezen problémák rendezése után valósulhat meg az Alkotmány XX. cikke:

 

“(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektõl mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

 

 

Feltámadott

Feltámadott hát a tenger,
orvosfélék tengere.
Még ha ugyan ég-föld nem is,
pár szék megremeg bele.

Megcsinálta lengyel, szlovák,
cseh, és van még ki agyal.
Miért érne kevesebbet
szegény orvos, ha magyar?

Fenyegetés itt is volna,
hallunk ezt-azt eleget.
A Kaminón képezik már
az új klónhadsereget.

Ki majd hűlő helyünkbe lép
Felmondásunk hajnalán,
s átveszi a feladatunk.
Ez nem tréfa, kiskomám!

Ki körültekintő főnök:
Mangel, Csere, Szabados,
emberéről tudja persze:
nem épp csereszabatos.

Magyar orvos, hegyezd füled,
Azt mondanám: csigavér!
Régi cseléd vagy a háznál,
Állj ki végre magadér’!

El ne hidd, hogy neked nem megy,
Két part szegi a Dunát.
Nehogy ezt halld északról majd:
Puhák vagytok odaát!

 

 


 

Kiosztják az egészségügyi "kasszasöprésből" származó maradványpénzt

2011.12.20.13:31:44

 

Még az ünnep előtt megkapják az egészségügyi szolgáltatók az év végi "kasszasöpréséből" származó mintegy 21 milliárd forintos maradványpénzt - közölte az egészségügyi államtitkárság.

 

A közleményben emlékeztettek Szócska Miklós államtitkár múlt pénteki bejelentésére, miszerint a nemzeti erőforrás miniszter a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével 21 milliárd 70 millió forintot osztott el különböző egészségpolitikai célokra.
A többletforrást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága kérésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már el is utalta az egészségügyi szolgáltatóknak - hangsúlyozták.

Mint írták: a teljes összegből 14 milliárd 700 millió forint jut a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg szakellátó intézményeknek. A sürgősségi és baleseti ellátás úgynevezett fix díjának egyszeri kiegészítésére, elsősorban az ott nagy terhelés mellett dolgozók jövedelmének kompenzálására 1 milliárd 300 millió forintot fordítanak. Az intenzív ellátás fejlesztésére 1 milliárd forint, míg a neuroinvazív ellátás (azaz az agyi akut érelváltozások korszerű, de igen költséges éren belüli, katéteres megoldása) kapcsán az azt végző öt intézetnek 200 millió forint jut.

A járóbeteg-ellátók 2011. évi többletteljesítménnyel arányos ösztönzésére, valamint az egynapos sebészet terén 2011-ben "igen jól teljesítő" szolgáltatóknak 800-800 millió forintos forrás áll rendelkezésre.

Az alapellátás megerősítésére a napokban bejelentett 3 milliárd 500 millió forintot további, csaknem 300 millióval egészítik ki. A laboratóriumi ellátás finanszírozási ütemének (jelenleg 3 hónap után) az Egészségbiztosítási Alap egészéhez (2 hónap után) igazítására 1 milliárd 700 millió forint értékben az októberi teljesítmények finanszírozására került sor.

Az egészségügyi szolgáltatóknak korábban nagy veszteséget okozó egyes esetek többletköltségeinek megtérítésére mintegy 247 millió forint, továbbá az egyiptomi sérültek ellátásában résztvevő intézménynek 10 millió forintot szánnak.

Az egyes kistérségekben az utóbbi időben megnövekedett számú tbc-s megbetegedések miatt az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervei által elrendelt kötelező tüdőszűrések utólagos fedezetére 14 millió forintot fordítanak a "kasszasöprés" maradványpénzéből.

Szócska Miklós pénteki sajtótájékoztatóján mindezeken felül további pluszforrásokat is bejelentett, amelyek célzottan az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálják. Ezek közül kiemelte, hogy várhatóan még az év végén megjelenik egy új uniós pályázat, amelynek 6,6 milliárd forintos összege az egészségügyi intézmények foglalkoztatására fordítható forrást növeli.

Emellett a "rezidens kassza" mintegy 300 millió forintos maradványából az Országos Alapellátási Intézeten keresztül a háziorvos és a házi gyermekorvos rezidensek praxisvásárlását támogatják - mondta az államtitkár. Szócska Miklós ennek kapcsán azt is bejelentette, hogy a rezidensi ösztöndíjprogramban - a korábban kihirdetetthez képest több - összesen 600 szakorvosjelölt és 16 kórházi szakgyógyszerész vehet részt.


MTI

 

 

 


 

Újabb, több mint 21 milliárdos felosztás az egészségügyben

2011.12.16.14:25:50

 

Szócska Miklós pénteken ismertette az egészségügyi ágazat év végi „kasszasöprésé"-ből származó több mint 21 milliárdos összeg felosztását.

Az egészségügyi államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: 17 milliárd forint jut közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményeknek. A sürgősségi ellátásra 3 milliárd, az intenzív ellátásra csaknem 1 milliárd forint, kifejezetten a "neuro invazív ellátás" fejlesztésére pedig 200 millió forint jut. A járóbeteg-szakellátók külön ösztönzésére 800 millió, az egynapos sebészetek fejlesztésére szintén 800 millió forintot fordítanak.

Az egészségügyi szolgáltatók többletköltségeire 247 millió forint jut. Közülük azon intézmények, amelyek az egyiptomi buszbaleset sérültjeinek itthoni ellátásán dolgoztak, további 10 millió forintot kapnak. További 1,7 milliárd forintot tesznek hozzá a laboratóriumi ellátás finanszírozásához, míg a kötelező tüdőszűrések támogatására 14 millió forintot fordítanak. Ennek kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy egyes térségekben az elmúlt időben megnövekedett a tbc-s betegek száma.

Szócska Miklós mindezeken felül további pluszforrásokat is bejelentett, amelyek célzottan az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálják. Ezek közül kiemelte, hogy várhatóan még az év végén megjelenik egy új uniós pályázat, amelynek 6,6 milliárd forintos összege az egészségügyi intézmények foglalkoztatására fordítható forrást növeli.

Emellett a "rezidens kassza" mintegy 300 millió forintos maradványából az Országos Alapellátási Intézeten keresztül a háziorvos és a házi gyermekorvos rezidensek praxisvásárlását támogatják – mondta az államtitkár. Szócska Miklós ennek kapcsán azt is bejelentette, hogy a rezidensi ösztöndíjprogramban – a korábban kihirdetetthez képest többen – összesen 600 szakorvosjelölt és 16 kórházi szakgyógyszerész vehet részt.

Giró-Szász András kormányszóvivő a tájékoztatón kiemelte: a magyar kormány egyik elsődleges és legfőbb célja az egészségügy megmentése. Ennek részeként a kormány mindent megtesz, hogy javuljanak a munkakörülmények, ehhez olyan intézkedéseket hoz, amelyek javítják az egészségügyi dolgozók helyzetét.

Az egészségügyi rendszer átalakítása kapcsán azt mondta: a nagyobb állami felelősségvállalás nagyobb biztonságot jelent majd. Rugalmasabb, szakmaibb, komplexebb és költséghatékonyabb lesz a rendszer – tette hozzá a kormányszóvivő.

MTI

 

 

 

 


 

Kollégiumi állásfoglalás a rendszer átalakításáról

2011.12.08.15:37:10

 

A kormány a Semmelweis Tervnek ellentmondó, attól független változtatások sorára készül.

A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozat és Tanács 2011. december 5-i együttes ülésén tárgyalta az egészségügyi ellátórendszerben tervezett kormányzati beavatkozásokat és az alábbi együttes állásfoglalást hozta:


"Az elmúlt egy hónapban számos olyan változtatási terv látott napvilágot, amelyet nem az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kezdeményezett, ám együttes megvalósulásuk esetén alapvetően írnák át az elmúlt húsz év során kialakított, és egyes megvalósításaiban (HBCs, betegút-szervezési modellek, egyéni betegazonosítóra épülő teljesítményfinanszírozási jelentési rendszer és adatbázis) nemzetközi elismerést kiváltott egészségügyi rendszermodellt.

A változások sorából kiemelkedik
(1) a társadalombiztosítási alapok korábbi kormány által megszüntetett önálló államháztartási alrendszerének végleges kiiktatása az új Államháztartási törvény (Áht) tervezetében,
(2) a munkáltatói tb járulék átminősítése adóvá,
(3) az egészségügyi intézmények állami tulajdonba való visszavétele.

A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata, illetve Tanácsa ezért szükségesnek látja, hogy felhívja a kormányzat figyelmét arra, veszélyeket rejt magában a tervezett intézkedések együttes megvalósítása.

 

Fontosabb megállapításaink


•  A Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozat és Tanács (együtt METT) a Semmelweis Tervben megfogalmazott stratégiai átalakítási irányokkal, a 2011/2. számú állásfoglalását megerősítve, változatlanul egyetért, és támogatja a Terv maradéktalan megvalósítását.

• A METT úgy látja, hogy a kormány a Semmelweis Tervnek ellentmondó és/vagy attól független változtatások sorára készül, amelyek együttes megvalósítása alapvetően felülírná az eddig működtetett egészségügyi rendszermodellt. Teszi ezt anélkül, hogy a modellváltás nyilvánosság előtt megvallott kormányzati cél lenne. A METT nem tudja támogatni e modellváltást, mivel annak megvalósulása további teljesítményromlást eredményezhet egy társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, ám kritikus állapotban lévő ágazatban.

• Az egészségügy rendszer hatékony működéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen:
(1) az ellátáshoz való állampolgári hozzáférés méltányos alapon történő biztosítása,
(2) az ellátórendszer framentáltságából fakadó negatív hatások ellátásszervezés útján történő ellensúlyozása,
(3) a szolgáltatói és a finanszírozói (szolgáltatásvásárlói) szerepek egymástól szervezetileg és funkcionálisan is megvalósuló elkülönítése,
(4) a fenti két szereplő között a teljesítményeket számba vevő, szerződésekben rögzített módon végrehajtott elszámolás intézményesítése,
(5) az ellátórendszer szereplői közötti pontos munkamegosztás, hatáskör tisztázása és
(6) ehhez igazódó érdekeltség megteremtése.

A Semmelweis Terv ebből a feltételrendszerből több elemet felkarolt, és nekilátott azok következetes megvalósításához.

• Az egészségügypolitikai, közgazdasági elemezői társadalmat meglepte az az új törvénytervezet, ami a hazai ellátórendszer egyik alappillérét készül véglegesen kiiktatni az államháztartási törvény megújításával. E javaslat szerint az államháztartáson belül 2010-ig önálló alrendszerként értelmezett társadalombiztosítási pénzügyi alapokat (benne a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot) a központi költségvetés fejezeteként értelmezi a jövőben, és az OEP-et központi költségvetési szervvé minősítené át. Ez a javaslat mindenképpen ellentmond a Semmelweis Terv azon passzusainak, amelyek az egészségbiztosítás forrásteremtésében – a megjelölt adókat segítségül hívva – a kiszámíthatóságot szolgálták, egyúttal csökkentették volna az állami közvetlen beavatkozás gyakorlatát és az OEP szolgáltatásvásárlói szerepét erősítették volna.

• Közgazdaságilag is aggályosnak tekinthető, hogy a jelentősen nagyobb gazdasági súlyú TB alapok fejezetként, míg az önkormányzatok alrendszerként szerepelnek a törvénytervezetben.

• Ugyanebbe a sorba illeszkedik az az egyéni képviselői módosító indítvány, amely a munkáltatói tb járulékot szociális hozzájárulási adóvá változtatta át az elmúlt hetekben.

• A kormány bevezette ugyan a Semmelweis Tervben beígért népegészségügyi termékadót, de a jövő évi költségvetésben javarészt saját hozzájárulásának csökkentésére használja fel, eredeti céljával ellentétesen.

• A szolgáltatói szektor az önkormányzatok kezeléséből az állami tulajdon irányába tart, elvéve annak a lehetőségét, hogy a lakosság – helyi képviseletei útján – minél teljesebb társadalmi kontrollt tudjon gyakorolni saját ellátása felett. A helyzet azért nyugtalanító, mert az átállásra megszabott idő kevés, így a sikeres átállás feltételei nincsenek biztosítva. Az államnak hiányoznak a begyakorolt készségei az ellátórendszer napi működtetésére, mivel az elmúlt húsz esztendőben erről a feladatról lemondott. Ilyen helyzetben hosszabb idő megadása méltányosabb lenne a zökkenőmentes ellátás megtartása érdekében.

• Korábbi (METT-2011/2. számú) állásfoglalásunkban is aggályosnak találtuk, hogy a „vázolt koncepció az „egypólusú" rendszer irányába mozdítja el az egészségügyet; az új felállásban lényegében az állam kíván mindent egy kézben tartani, márpedig egy jól működő és innovatív – a környezeti kihívásokra rugalmasan reagálni képes – rendszer sajátja a több szereplő konszenzusán alapuló döntéshozatal." A helyzet a tervezett változtatásokkal most még aggályosabbá vált, mivel a rendszer monolit irányba tart, komoly ellensúlyok, fékek nélkül.

• Az egészségügy mai működési zavaraiért elsősorban nem a társadalombiztosítás szervei és az önkormányzati tulajdonosok felelnek, sokkal inkább a közfinanszírozás forrásainak szisztematikus megkurtítása. Nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi közkiadások GDP arányos hányada egyedülálló mértékben mutat csökkenő tendenciát az elmúlt 5 évben.

• A kormány egyeduralkodóvá válása, az átalakítás kapkodó üteme valamint a befagyasztott költségvetés kedvezőtlen hatást gyakorol az egészségügy közfinanszírozott ellátószektorára, amely azáltal csak csökkenő funkcionalitásra lesz képes. A jómódú, tehetős állampolgárok számára a megerősödő magán ellátórendszer megoldást nyújthat, ez azonban súlyos megosztottsághoz, kettészakítottsághoz vezet a társadalomban, lefele tartó spirálba taszítva a közfinanszírozott ellátásokat.

• Összefoglalóan megállapíthatjuk, amennyiben a társadalmi egészégbiztosítási rendszer egyes elemeit valóban felszámolja a kormány, és teret enged a szerződéskötéseken alapuló teljesítményfinanszírozási rendszer megszüntetését célzó ötletelésnek, lényegében lenullázza az elmúlt közel 25 év egészségügy átalakításának legfontosabb eredményeit, ezzel visszatér az állam-szocialista rendszer régóta magunk mögött hagyott és legtöbb elemében diszfunkcionális rendszeréhez.

 

Éppen ezért azt tanácsoljuk a kormánynak, hogy az egészségügyben ne engedjen teret a Semmelweis Tervvel ellentétes törekvéseknek, így többek között:

-  őrizze meg a munkáltatói egészségbiztosítási járulékot;

-  tegye lehetővé az Áht. tervezetének módosítását, visszaállítva az Egészségbiztosítási Alap előző kormány által eltörölt önálló alrendszerét;

-  az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételével párhuzamosan dolgozzon ki és fogadjon el egy olyan egészségügyi intézmények és egészségügyi dolgozók jogállásáról rendelkező „kórháztörvényt", amely lehetővé teszi, hogy egyszerre küszöböljük ki az önkormányzati tulajdonlás által kitermelt anomáliákat és a túlközpontosított irányítás veszélyeit;

- kötelezze el magát a teljesítményfinanszírozási rendszer megőrzése mellett, és használja ki országunk nemzetközi megítélésének javítására az egészségügyi rendszer átalakítása során felhalmozódott szellemi tőke, innovációs készség és szakértelem exportját, amelyre széleskörű nemzetközi érdeklődés mutatkozik;

- tegye lehetővé az Egészségügyért Felelős Államtitkárság számára, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében mutatkozó relatív szuffici-tet teljes egészében az egészségügyi emberi erőforrások kialakult és súlyos következményekkel fenyegető válsághelyzetének a kezelésére használja (ajánlásunk a frontvonalban dolgozó egyes orvoscsoportok számára átlagosan havi 100 ezer forint, valamint az egészségügyi szakdolgozók számára havi 50 ezer forint mértékű emelés);

- bízza meg az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot, hogy az NGM vezetésével egy hosszú távú, paradigmaváltó forrásteremtési stratégiát dolgozzon ki, amely 2013-tól megteremti az egészségügyi dolgozók hosszú távú bérrendezésének feltételeit és a hálapénz rendszerének megszüntetését célzó stratégia kidolgozását;

- tegye lehetővé az egészségügy számára, hogy a Széll Kálmán tervben megfogalmazott egyes kiadáscsökkentési intézkedések helyett az egészségügyi felsőoktatásba és az egészségügyi technológiai innovációba történő befektetéssel, valamint egészségipari beruházások Magyarországra hozásával, azaz a gazdasági növekedés beindításával járuljon hozzá az adósságválság megoldásához".

Budapest, 2011. december 8.
dr. Jóna Gabriella a tanács elnöke és dr. Sinkó Eszter  a tagozat elnöke

 

forrás: www.weborvos.hu

 


Beneda: vannak sikeres lépések az alapellátásban

2011.12.06.09:50:06

 

Figyelem! Az írásban néhány tárgyi tévedés van! A helyreigazításon dolgozunk!

 

Az eszköztámogatás, az átalakított indikátorrendszer, a praxiskezelő létrehozása eredménynek tekinthető.

Az alapellátás a legköltséghatékonyabb ellátási forma a világon mindenhol elfogadott nézet szerint, és a magyar kormány is prioritásként kezeli, tájékoztatta lapunkat Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke, hozzátéve: az alapellátás megerősítésével a szakellátás költségeit is valamelyest csökkenteni lehet.

 

De lássuk, mi jellemzi a magyar helyzetet! Egyre több szakmai elvárás fogalmazódik meg a háziorvosokkal szemben: legyenek kapuőrök, nyújtsanak definitív ellátást, a mostani elképzelések szerint kövessék a betegük útját, vagyis menedzseljék pácienseiket. Mindeközben a háziorvosok elégedetlenek helyzetükkel, vergődnek egy kvázi privatizáció eredményeképpen kialakult rendszerben, alulfinanszírozottak a praxisok, nem jönnek a fiatalok, miközben a háziorvosi kar egyre idősödik, például az orvosok átlagéletkora közeledik a hatvanhoz.

Mindezzel pontosan tisztában van az államtitkárság, különösen a korábban háziorvosként dolgozó Beneda Attila, aki elmondta, hogy az alapellátás esetében hármas fő cselekvési irányt határoztak meg a tárca átvételekor: a humánerőforrás-krízis kezelését, a finanszírozás javítását és a hatékony ellátás zálogaként az informatika fejlesztését.

Sikerült több területen eredményt elérniük, így például 2011 januárja óta online módon zajlik a háziorvosi jelentés a kőkorszaki floppylemezes rendszer után. A háziorvos az OEP adatbázisán keresztül megnézheti, hogy a betege milyen közfinanszírozott ellátásban részesült. A kabinetfőnök ennek kapcsán megjegyzi, hogy a jogszabálynak ezt a részét egyszerűbbé kívánják tenni. Az adminisztrációt úgy módosítanák, hogy ha a jövőben a beteg tiltakozik, akkor a háziorvos nem férhet hozzá az adataihoz, míg a tiltakozás hiánya a beteg beleegyezését jelentené.

Folyamatosan fejlesztik az indikátorrendszert
Az idén áprilisban indult új rendszerrel a korábbi havi százmillió forint helyett két és félszer annyi pénz jut a praxisoknak bónuszként, mint korábban. A jogszabály azt is előírja, hogy évente felül kell vizsgálni a rendszert: éppen most zajlik a módosítások kidolgozása a munkacsoportban, ahol sok jó ötletet kapnak a kollégáktól.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a háziorvosok egy része még nem kedveli az új rendszert, minimálisan érzi annak előnyét. Mi azonban az ösztönzés mellett azt is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a jelentés segítségével a praxisok egyfajta minőségi visszajelzést is kaphatnak saját munkájukról, ami ráadásul még plusz adminisztrációs teherrel sem jár számukra. Természetesen ez a kép nem teljesen objektív, de mindenképpen a teljesítményfinanszírozás irányába hat. Népegészségügyi szempontból a pozitív megerősítés miatt a szűrővizsgálatokra való betegbeutalás, a betegségek korai felismerése is hozadéka lehet a rendszernek – állítja Beneda Attila.

Az orvosok sokszor azzal érvelnek, nem érdemes törniük magukat, hiszen zárt kasszáról van szó, vagyis minél többen dolgoznak jól, annál többfelé oszlik a pénz, így egyre kevesebb jut egy orvosnak. Ezzel szemben Beneda Attila úgy vélekedik, hogy összességében ez akkor is hárommilliárd forintos többletforrás éves szinten a rendszerben, ami átlagosan praxisonként 40-50 ezer forint pluszt jelent havonta. Az indikátorrendszert egyébként az IMF javaslatára dolgozták ki, a Világbank ugyanis néhány éve kérte, hogy az alapellátásban a bázis mellett legyen teljesítményalapú, ösztönző finanszírozási elem is. Az indikátorpénz most a teljes finanszírozás 3-4 százaléka, azonban szeretnék a már jóval hatásosabb 10 százalékot elérni.

Eszközfinanszírozás: miért maradt ki a gépkocsi?
Meghatározó előrelépésként értékelik a szaktárcánál, hogy több mint 12 milliárd forintot sikerült eszköztámogatásra fordítani a hároméves programban, ami azt jelenti, hogy praxisonként másfél millió forintos, releváns támogatáshoz juthatnak a háziorvosok. Nem teljes az összhang az értékelésben a „másik oldalon", bár széles körben egyeztetett a tárca a szakmai szervezetekkel a lista összeállításában. Így például a MOK, a HGYE, az OALI, a szakmai kollégium tagozatai, a családorvosi tanszék, a MÁOTE (Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete) is részt vett a munkában.

A háziorvosok közül többen ugyanis remélték, hogy az eszköztámogatásban benne lesz a gépkocsi beszerzés is, és végre lecserélhetik leharcolt járműveiket. A működési feltételekben ugyan nincs előírva az autó, ám ha nem lenne, az ellátás bizonyos szűküléséhez vezetne. Mint Beneda Attilától megtudtuk, a gépkocsi miatt a szakma nagyon megosztott volt, merthogy elvitte volna az egész forrást. Végül levették a listáról, mondván: attól, hogy frissebb autóra cseréli az orvos a régi járművét, attól nem feltétlenül lesz jobb az ellátás, ezért inkább informatikára, diagnosztikára kell fordítani a pénzt. Így például a számítógép mellett a laptop is szerepel a támogatott listán. - Az eredeti terveink között szerepelt a rendelői bútorzat cseréjének támogatása is, azonban az anyagi erőforrások korlátozottak, így az egyeztetés során a már említett diagnosztikai és informatikai eszközök kaptak prioritást - mondta.

A háziorvosok azt is kifogásolták, hogy csak négy olyan eszköz került a listába, ami a működési feltételekben benne van. Ez azért történt így a kabinetfőnök tájékoztatása szerint, mert a hatályos jogszabályok értelmében a működési feltételeket az önkormányzatnak, mint az alapellátásért felelős helyhatóságnak kellene finanszíroznia.

Szintén felvetődött az orvosok körében, hogy a vissza nem térítendő támogatás növeli az adóalapot, így azonnal egy része elveszik, hiszen sújtják az adók (áfa, ipa, társasági adó). Emellett azt is fájlalják a háziorvosok, a hitelesítés, karbantartás újabb gond/pénz, ráadásul ezzel ingyen többletmunkát vállalnak.
Lehetne több a pénz, reflektált Beneda Attila az észrevételekre, ám rögtön hozzátette: azt kell nézni, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült többletforrást vinni a háziorvosi rendszerbe, így jut támogatás új eszközök vásárlására, amire már nagyon régóta várt a háziorvosi kör.

Gazdasági társasági forma, hátrányokkal
Szócska Miklós nemrégiben jelentette be egy konferencián: a miniszterelnök felhatalmazását bírja a szaktárca, hogy találjon olyan intézményi/gazdasági társasági formát, amiben a háziorvosok el tudják látni közfeladatukat, és ami megfelel mind az uniós elvárásoknak, mind pedig a hazai rendszernek is. Mint a kabinetfőnöktől megtudtuk, egyelőre a minisztérium jogászai vizsgálják a kérdést, különösen, hogy egy esetleges vállalkozási forma változtatási lehetőség valóban javítana-e a háziorvosok helyzetén – ameddig ez nem egyértelmű, addig bizonyosan még ajánlást sem fognak tenni a kollégáknak.

Köztudott, hogy a gazdasági társasági formában működő háziorvosi vállalkozások több igazságtalanságot is elszenvednek: például áfásan fizetnek minden beszerzésért, miközben nem tartozhatnak áfa-körbe, vagy például ipát kell fizetniük, miközben az OEP-től kapják a finanszírozásukat. Bár elvileg a vállalkozó háziorvosoknak lehetőségük van „visszalépniük" közalkalmazott státuszba, ezzel inkább csak fenyegetőzni szoktak, ugyanis körülbelül 96 százalékuk jelenleg is vállalkozásban dolgozik – leginkább kft.-ben, bt.-ben, néhányan egyéni vállalkozóként.

Digitális térkép az alapellátásra is
A praxisjog területén – szakmai szervezetekkel egyeztetve – a kollegialitást fenntartva, a TEK (területi ellátási kötelezettség) nélküli körzeteket ki akarják vezetni a rendszerből 2015-ig. Jelenleg mintegy háromszáz TEK nélküli körzet van, s ez a rendszer átláthatóságát és tervezhetőségét nehezíti. Az ezzel kapcsolatos jogszabály jelenleg elfogadásra vár.

Miután továbbra is önkormányzati feladat az alapellátás biztosítása, így végre itt az ideje pontosan rögzíteni az önkormányzat kötelezettségeit, jogosítványait is, azt, hogy mi legyen a feladatátvállalási szerződésben. Jelenleg ugyanis nagy az egyenlőtlenség a települési gyakorlatban.

A praxiskezelő az új praxisok kialakításában, átszabásában szakértő grémiumként fog megjelenni, és ennek köszönhetően csökkeni fog a háziorvosi kiszolgáltatottság az államtitkárság reményei szerint. Az önkormányzat beleegyezése továbbra is kell a praxis betöltéséhez – hiába, hogy magántulajdont érint és a háziorvos szakmai alkalmasságát igazolja az ÁNTSZ –, mivel a helyhatóság felelős az alapellátásért. A tervek szerint ugyanakkor az érintett önkormányzatnak előzetes nyilatkozatot kell kiadnia, hogy az adott praxisban szerződni kíván a praxis adásvételénél jelentkező háziorvossal – így kizárható lesz az, hogy az önkormányzat végül nem járul hozzá egy adásvételhez.

Az év végéig elkészül az alapellátás digitális térképe is. Jelenleg ugyanis sehol nem tudják pontosan, hányan használják valóban a praxisjogot, mert az OEP-től és az ÁNTSZ-től kigyűjtött adatokból nem lehet pontosan tájékozódni, ugyanis aki megfelelő képzettséggel rendelkezik, megkaphatta a praxisjogot, de hogy használja-e, arról nincs összesített információ. Az újraszabályozott praxisjoggal a jogszabály hatálybalépését követően már áttekinthetőbb, és így tervezhetőbb lesz a rendszer. A digitális térkép térségekre lebontva megmutatja majd, hogy az adott területen hány praxis van, hány beteg tartozik ezekhez a praxisokhoz, és hány háziorvos végzi az alapellátást, tehát milyen a hozzáférés az ellátáshoz. Így követhetőek lesznek a változások, és egyértelműen lehet majd azt is látni, hogy hol szükséges beavatkozni a rendszerbe.

 

Weborvos - Sándor Judit

 

 


Szócska egy ingyenes képzést, Lázár több pénzt adna az egészségügyiseknek

2011.11.29.19:51:50

Az egészségügyi dolgozók itthon tartásáért, illetve a hazai munkaerőpiacra való visszatérésük segítéséért a továbbképzésben több változást vezet be a kormány 2012 januárjától - tájékoztatta az egészségügyi államtitkárság kedden az MTI-t.


A vonatkozó miniszteri rendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.

Közleményében az államtitkárság kiemelte: az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javításáért, valamint szakmai előmenetelük segítéséért egy kötelező továbbképzés költségeit az állam magára vállalja. Emellett az új rendelet értelmében lehetővé válik a külföldön teljesített elméleti továbbképzés és az ott megszerzett gyakorlat hazai elismerése is.
Mint kifejtették, a jövőben a szakdolgozók számára is lesz kötelező és szabadon választható továbbképzés. További jelentős könnyítés, hogy lehetővé válik az átjárhatóság a szakterületen belül.



 

 

A szakdolgozók továbbképzéséről szóló rendelet új elemként meghatározza azt is, hogy kötelező továbbképzések szervezésére a jogszabályban kijelölt intézmények, valamint azok jogosultak, amelyek teljesítik a jogszabályi előírásokat. Szabadon választható továbbképzést bárki szervezhet, miután az adott programot minősítési eljárás keretében akkreditáltatja.

 

A rendeletek teljes szövege itt olvasható (a 192.oldaltól).

 


Kiépítik a betegadatok információs közművét

2011.11.23.18:43:40

A jövő év januárjától bevezetik Magyarországon az egészségügyi adatkommunikációs HISCOM-rendszert (Hospital Information System and Communication), mely lehetővé teszi a kórházak, rendelők, diagnosztikai központok gyors információcseréjét.

Komplex betegadminisztrációs rendszert mutattak be szerdán Balatonfüreden. A Pan-Inform Kutatásfejlesztési és Innovációs Kft. 600 millió forintos program keretében fejlesztette ki a HISCOM-rendszert. A projekt 300 milliós uniós támogatással valósult meg.

Az „információs közműnek” nevezett adatkommunikációs hálózat jórészt az egészségügyi intézményekben megtalálható informatikai bázisra épül.

Náray Gábor Zsolt, a fejlesztő kft. ügyvezető igazgatója a rendszer bemutatóján arról is szólt, hogy a korábbi tapasztalatok szerint az egészségügyi információk 15 -25 százaléka elveszik, ezért gyakran feleslegesen meg kell ismerni a sokszor drága vizsgálatokat.

 

Életmentő lehet, hogy ha valaki betegség vagy baleset következtében kórházba kerül, akkor a kezelőorvosok az online rendszeren keresztül azonnal látják a kórelőzményt, az addigi diagnózisokat, a korábbi leleteket, beavatkozásokat.

Az ügyvezető hangsúlyozta: szigorúan betartják a hatályos adatvédelmi előírásokat.

Az új rendszert – mely iránt több európai ország érdeklődik – a jövő év elejétől vezetik be Magyarországon.

 

Forrás: www.nol.hu

 

Emlékeztetőül a FAKOOSZ 2010. szeptemberi XIX. Országos Gyülésének vitaindítójából:

 

11. A pácienseink színvonalas és hatékony ellátása, az indokolatlan költségek csökkentése, a betegutak rövidítése érdekében – adatvédelmi garanciák mellett - szükségesnek tartjuk az OEP, az ÁNTSZ, a kórházak és a háziorvosok  információs rendszereinek összekapcsolását.

 

http://fakoosz.ewk.hu/vitaindito-bukfurdore

 


Szócska: nem egyéjszakás kaland az átalakítás

2011.11.17.17:38:45

 

Rácz Jenő szerint már megyei kórházakban hiány mutatkozik sebészekből, nőgyógyászokból.

Tisztában vagyok azzal, hogy az ágazat mélységes depresszióban szenved, de csak apró munkával tudok úrrá lenni a helyzeten, fogalmazott Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság mai szakkonferenciáján, ahol Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke által felvetett bérproblémákra próbált választ adni. Tájékoztatásából kiderült, hogy idén a chipsadóból hárommilliárd forint helyett befolyó 2,4 milliárdot pótlékok emelésére, jövőre pedig ebből az adónemből (30 milliárd s a tervezett összeg) 15 milliárdot terveznek a fizetések rendezésére.

Újabb ösztöndíjprogramot indítanak uniós forrásból – a kilencmilliárd forint felhasználásának elvi egyeztetését hamarosan megkezdik –, végső célja a tárcának az, hogy mind a háromezer szakorvos-jelöltet bevonja az ösztöndíjprogramba, de a következőben mindenképpen azt a kétszáz rezidenst, akik kimaradtak a mostani pályázatból.

100 kórház maradhat
Az intézményrendszerre térve elmondta, hogy bár nincsenek még pontos adatok, de véleménye szerint száz aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórház megmaradása reális. Egyelőre tizenhat olyan intézménnyel számolnak, amely funkciót vált, de egészségügyi szolgáltató marad, számukra alakíthatják ki a kistérségi kórházi modellt, míg van olyan intézmény is, amely a szociális ellátást fog nyújtani. A fővárosi helyzet értékelésére még nem vállalkozott, az elemzés nyolcvanszázalékos készültségben van állítása szerint.
Elbocsátásokra a funkcióváltó, vagy szociális területre kerülő kórházak dolgozói esetében egyáltalán nem számítanak Szócska szerint, bár kérdés, hogy ezen intézmények orvosai hajlandóak lesznek-e más településre költözni, vagy éppen utazni, vagy netán fogják a vándorbotot, és elhagyják az országot – ez utóbbi lehetőséget a rezidensszövetség elnöke vázolta.

Az államtitkár előadásának gerincét az államosítás, az új ellátási rendszer kialakításáról szóló információk adták. Elmondta, hogy rendkívül komplex feladat az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele, és az átalakítás nem egyéjszakás kaland. A szükséges jogalkotás zajlik (igaz, információink szerint az államosítás végszavazásának határidejét kitolták, pontos okot nem tudunk – a szerk.), kezd kialakulni az ellátás irányításának, szervezésének háromszöge: OEP, ÁNTSZ és GYEMSZI. Az intézmények átadás-átvételét a GYEMSZI vezeti, akárcsak az eszköz- és ingatlankatasztert. Csak azokat a fizetési kötelezettségeket veszi át az állam, amelyeket a GYEMSZI jóváhagy. Tudatos, középtávú adósságkezelésre készülnek, ám ennek pontos folyamatáról még egyeztetések folynak a nemzetgazdasági tárcával és az állami kincstárral.

A kórházigazgatók kinevezése a szakminiszter feladata lesz, derült ki Szócska szavaiból, aki most is leszögezte, hogy nem lesz boszorkányüldözés a tisztújítás során, ám nem titok: a gazdálkodás eredményessége befolyásolni fogja a döntést.
Az átvétel menetrendjét ismertetve elmondta, hogy 2012. március 31-ig kialakítják az új területi ellátási kötelezettséget (TEK), illetve az ehhez rendelt kapacitásokat; 2012 április végéig pedig módosítják az intézmények meglévő finanszírozási szerződését az új TEK és kapacitások szerint. (Jelenleg egyéni egyeztetések zajlanak ebben a kényes és meghatározó kérdésben az intézmények vezetőivel, mondta Szócska Miklós.) Az új rendszer – mint már többször megírtuk – jövő május elsejétől lép hatályba, vagyis meghatározott betegutak, új térségi határok lesznek az új ellátási struktúrában.

A térséghatárokat matematikai modellszámításokkal jelölték ki: igyekeznek követni a közigazgatási határokat és a természetes betegutakat. Az államtitkár szerint a térséghatárok jól lefedik a betegutakat, sikerült jó közelítéssel „belőniük" a határokat – 85-95 százalékos megközelítést adnak modelljeik.

Új forma a háziorvosoknak?
A miniszterelnök felhatalmazását bírja a szaktárca, hogy találjon olyan intézményi/gazdasági társasági formát, amiben a háziorvosok el tudják látni közfeladatukat, és ez megfelel az uniós elvárásoknak, valamint a hazai rendszernek. Addig is javasolják a polgármestereknek, hogy a háziorvosoktól beszedett iparűzési adót forgassák vissza a praxisok fejlesztésére településükön – mivel az adórendszerben nem lehet a praxisok mentességét elérni.
Szeretnék elérni, hogy az alapellátásban gyógyítók kapuőri szerepe kiegészüljön az új rendszerben betegutat követő szereppel. Az ügyeleti rendszer átalakítása is érinteni fogja a háziorvosokat, akik eszköztámogatáshoz jutnak, és a felálló praxiskezelőnek köszönhetően nyugdíjba vonulhatnak az új háziorvos belépésével.

A nagybeszállítók többsége csak készpénzért szállít
Az összeomlás határán, sőt azon túl van az egészségügyi ellátórendszer, fogalmazott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve: el kell érni, hogy a lakosság egészsége és az egészségügyi ellátás nemzetgazdasági prioritássá váljon. Nem ismer olyan uniós országot, ahol ennyire leszakadt volna az egészségügyben dolgozók bére a nemzetgazdasági átlagtól, mint hazánkban. Olyan mérvű az orvoselvándorlás, hogy már megyei kórházakban hiány mutatkozik sebészekből, nőgyógyászokból, tette hozzá.

Gyógyszer- és eszközhiányra kell felkészülni a kórházakban, ugyanis öt nagy beszállító közül három jelezte nemrégiben, hogy csak készpénzért hajlandó szállítani az intézményeknek – ezzel ellehetetlenül a betegellátás a kórházszövetség elnöke szerint.
Várhatóan tovább nőnek a várólisták, s ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem lenne ördögtől való a várólista mellőzésének megfizetése, s hogy erre más országokban van gyakorlat. Segíthetne a Mikola-program elővétele: engedélyezzék a szakorvosok – a háziorvosi rendszerhez hasonló – magánpraxisát. Bár számtalanszor bebizonyították, hogy az egészségipar húzóágazata lehetne a gazdaságnak, a Széll Kálmán Terv keresztbe tesz ennek a lehetőségnek, tette hozzá.

Pénz nélkül tenni bármit is, puszta illúzió – olyan mintha kerozin nélkül, csak a személyzet igyekezetére hagyatkozva akarna egy repülőgép célba érni, összegezte álláspontját Rácz Jenő.

Országvédelmi költségvetés: visznek mindent?
Extra céltartalékot kíván képezni 2012-ben a költségvetés, például azzal a céllal, hogy ne kelljen az egészségügytől forrásokat elvonni, fogalmazott Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Zárni igyekeznek az E. Alapot, a tb-kasszát. A költségvetés oldaláról nem látja esélyét annak, hogy többletforrást biztosítsanak az ágazatnak – mondta Banai Péter, s ezzel egy pillantás alatt szertefoszlatta a legkisebb reményeket, illetve válaszolt Rácz Jenő felvetésére.

Tájékoztatásából kiderült, hogy míg nyáron a teljes chipsadó-bevételt az egészségügyre akarták fordítani, addig a fél év során bekövetkező kedvezőtlen gazdasági hatások miatt már csak az adó felének visszaforgatásában gondolkodnak. A tervek szerint ez 15 milliárd forint lehet, s szintén az E. Alapba kerülne a 27 milliárd forintra tervezett baleseti adó bevétele. Ezek voltak az alternatív forrásbővítés lehetőségei Banai tájékoztatása szerint.

Mint a helyettes államtitkár szavaiból kiderült, pengeélen táncol az ország: ha az államháztartás hiányát nem tudja leszorítani, akkor elveszítheti az uniós forrásokat, így az egészségügy struktúra átalakításához, a póluskórházak építéséhez szükséges forrásokat is.

2011-11-17 16:19
Forrás: Weborvos - Sándor Judit

 


Bérpótlékot rendeznének a kompenzáción felül

2011.10.20.07:28:00

 

Heintz Tamás szerint az egészségügy már nem tud több pénzt kicsikarni magából.

 

Az E. Alap saját lábra állításának kezdete valósulhat meg a 2012-es költségvetéssel, fogalmazott Kanyó Lóránt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az egészségügyi bizottság mai ülésén, ahol a jövő évi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó adótörvények szerepeltek napirenden. Elmondta, hogy a járulékalap szélesítését célozza az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci hozzájárulás egyszázalékos emelése, a főállású vállalkozókat érintő járulékalap szélesítése (a minimálbér másfélszerese után kell fizetniük a tervezet szerint), valamint az új adónemek: a népegészségügyi termékadó és a baleseti adó.

 

Ötvenöt-hatvan ezer egészségügyi dolgozó pótlékát kívánják emelni – a jövő évi büdzsében 64 milliárd forinttal szereplő bérkompenzáció mellett – a népegészségügyi termékadóból, amely a várakozások feletti nagyságrendben érkezik már most a költségvetésbe, tájékoztatta a bizottságot Cserháti Péter helyettes államtitkár. A baleseti adóból befolyó összeget a sürgősségi ellátás fejlesztésére szeretnék fordítani, hogy ezzel is tehermentesítsék a fekvőbeteg-ellátást.

 

Az OEP „döbbenetesen" teljesít, fogalmazott Cserháti, mondván, szeptemberben már 45,8 milliárd forinttal mutatkozott kisebb hiány a tervezettnél (éves szinten mínusz kilencvenmilliárd forint). Ezt a relatív többletet szeretné tárca „megmenteni" az egészségügy számára, mert például ebből indítanák a praxiskezelő alapot, illetve ebből fizetnék a gyógyszertárak egymilliárd forintra tervezett árrés-kompenzációját (a gyógyszerárak jelentős csökkenése miatt az egyébként is nehéz helyzetben lévő patikák kisebb bevételre tudnak szert tenni).

 

Folyik a kórházak újabb adósságfelmérése, a helyettes államtitkár szerint azonban év végén már nem lesz olyan feszítő a helyzet, ugyanis az állami kézbe kerülő harminchárom megyei és tizenhárom fővárosi intézménnyel mintegy felére apad az összadósság nagysága.

 

2012 a beruházások éve lesz, mintegy 130 milliárd forint jut különböző uniós forrásokból az egészségügynek, s ebből 100 milliárd forint a vidéki intézményeknek. Mint Cserháti megjegyezte: ezek a források segíteni fogják a munkahelyteremtést és -megőrzést, összességében a vidék életben tartásához járulnak hozzá.

 

A jövő évi költségvetésben 55 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra, a növekmény 30 milliárdos részét gyógyszerkassza megtakarításából fedezik, tájékoztatta a bizottságot Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára, aki beszélt a nyugdíjkassza profiltisztításáról (az eddig itt szereplő rokkantnyugdíjak az E. Alapba kerülnek), és felvázolta az ország nehéz gazdasági helyzetét.

 

A legbrutálisabb adóemelést és a legbrutálisabb jövedelemcsökkentést tartalmazza a 2012-es költségvetés tervezete, fogalmazott Kovács Tibor képviselő (MSZP). Több képviselőtársával együtt nem értette, hogy miközben bevezetik a népegészségügyi termékadót, miért teszik adómentessé a házi sörfőzést és pálinkakészítést.

 

A jelenlévő gazdasági szakemberek nem tudtak válaszolni Garai István képviselő (MSZP) kérdésére: az áfa-kulcs 25-ről 27 százalékra emelése mekkora terhet ró majd a kórházakra. Gyenes Géza képviselő (Jobbik) az emelés kapcsán azt javasolta, hogy egy százalékot fordítsanak az egészségügyre. Ismét felemelte szavát a háziorvosokat sújtó ipa ellen, mondván, a praxisok kvázi vállalkozások, ám kiderült, hogy a vállalkozás fogalmát az NGM osztályvezetőjével nem egyformán értelmezik. Kanyó Lóránt szerint ugyanis a közgazdasági szakirodalom nem ismeri a „kvázi" vállalkozás fogalmát, mert egy „vállalkozás haszonszerzés céljából köt üzletet" (jelentős felzúdulás követte kijelentését).

 

Segítenie kell az egészségügyi bizottságnak a szakállamtitkárság munkáját: az egészségügy már nem tud több pénzt kicsikarni magából, ám nem biztos, hogy ezt a gazdasági döntéshozók is tudják, fogalmazott a fideszes Heintz Tamás. A „civilben" háziorvos honatya elmesélte, hogy legutóbb már nem merte elkísérni háziorvos feleségét egy szakmai összejövetelre, mert nem tudott volna mit mondani a doktoroknak. Úgy vélte, egyszeri, könnyített kifizetéssel segíteni kellene a házi- és kézipénztárak rendbetételét a kormánynak, és nemcsak a vállalkozó háziorvosoknak, hanem minden kisvállalkozásnak meg kellene adni erre a lehetőséget.

 

Míg az ellenzék szigorú kritikával illette a jövő évi büdzsé tervezetét, addig a kormánypárti képviselők igyekeztek védeni a mundér becsületét: Jánosiné Bede Ildikó például úgy vélte, hogy az ellenzéknek látnia kellene, milyen erőfeszítéseket tett a kormányzat az egészségügy rendbetételéért. Nagy Kálmán szerint pedig „nem lehet nemzeti cél az, hogy mindent visszavonjon az állam azoktól, akik kicsit többet akarnak dolgozni". A középosztály és a családok megerősítése a célja a kormánynak, ezért nem a kereseteket, hanem a fogyasztást adóztatja az állam Puskás Tivadar interpretálása szerint.

A jövő évi költségvetés tervezetét végül a kormánypárti többség a szavazáskor általános vitára alkalmasnak tartotta.

Forrás: Weborvos - Sándor Judit
Ugyenrről a témáról a Medical Online írása itt olasvható.

 


 

Tovább romolhat a betegellátás

2011.10.17.19:24:15

 

Közel 190 milliárd forinttal csökkenhet jövőre az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetése az idei 1460 milliárdos kiadási előirányzatához képest. - Az EA jövő évi költségvetésének kiadási és bevételi tételeit nehéz összehasonlítani, mivel az ideitől eltérő szerkezetben készült - mondta Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Tudományos Társaság elnöke. Az azonban biztos: az idén 300 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzat jövőre 83 milliárddal lesz kevesebb. Az intézkedés elősorban a gyógyszergyártók terheit növeli.

 

Számítások szerint jövőre a cégek állják a biztosító által támogatott orvosságok költségeinek minden ötödik forintját, két éve minden hetedik származott tőlük. Bevételt növelő tétel lehet, ám bizonytalan az egészségbiztosítási járulék mértékének emelésétől, a népegészségügyi termékdíjtól és a baleseti különadó kivetésétől elvárt 57 milliárd forint körüli összeg. Viszont az áfa 25-ről 27 százalékra, a minimálbér 73-ról 92 ezer forintra emelése 60-70 milliárd forinttal növelheti a kiadásokat, ezt az ágazat nem képes kitermelni - véli Dózsa.

Az EA költségvetési részleteit böngészve Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője a szakrendelői és a kórházi ellátás költségeit tartalmazó szakellátás fejezetben talált 56,2 milliárd forintos növekedést az idei 561,5 milliárdhoz képest. Ám a növekményből 10-15 milliárd jut csak a kórházaknak, a többi az eddig patikai forgalomban kiváltott gyógyszerek finanszírozásának kórházi kasszába történő átcsoportosítását ellentételezi. A változtatás pozitív hatása az lehet, hogy az egészségpénztár központi tenderrel szerzi majd be a készítményeket.

Az Európai Unió tagállamaiban sem a patikákban, hanem a kórházakban jutnak hozzá a betegek a drága orvosságokhoz - ismerteti a nemzetközi gyakorlatot Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ám az alelnök felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy a betegek ezután is megkapják a szükséges gyógyszereiket, a pénzt a kórházak működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni, és a TAJ szám alapján kell kiadni a számukra. Mivel az átcsoportosítás miatt a 370 milliárdos patikai gyógyszerforgalom csökken, 300-400 millióval csökken a patikai árrés is. Ennek ellentételezésére a gyógyszerészi kamara benyújtotta kompenzációs igényét.

Az árréscsökkenés nem érinti egyformán a 2400 patikát, elsősorban a kórházakban vagy az azok közelében működők járnak majd rosszabbul - állítja Hankó Zoltán.

Az EA 2012-es költségvetése tükrözi a kormány szűkös pénzügyi mozgásterét, de béremelés nélkül számolni kell az orvoselvándorlással, az intézmények eladósodásával. A szerkezetváltás hatása csak pár év múlva hozhat megtakarítást - véli Sinkó Eszter.

 

Forrás: weborvos - Világgazdaság

 

 

 


Megerősíti a háziorvosokat a kormány

2011.10.13.11:42:11

 

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta: az egészségügy átalakításában a háziorvosi ellátás megerősítésén és magas színvonalon tartásán van a hangsúly.


A miniszter előadásában a jó orvos-beteg kapcsolatra hívta fel a figyelmet. Fontos, hogy a betegek megfogadják az orvosok utasításait, különösen a gyógyszerszedéssel kapcsolatban - mondta. Hozzátette: az orvosi utasítások szerinti „parancsszerű gyógyszeres kezeléssel” nyerhető a legtöbb egészséges életév.

Az egészségügy reformjában jelenleg a legnagyobb feladat a kórházak állam általi átvétele – emelte ki Réthelyi Miklós, hozzátéve, hogy az átadás-átvétel részleteiről Szócska Miklós államtitkár csütörtök délután tárgyal a nagyobb intézmények vezetőivel.

Réthelyi Miklós azt mondta: a pályakezdő orvosok bérezése valóban „elfogadhatatlanul alacsony, de utána bemegyünk a hálapénz dzsungelébe, innen már nehéz állást foglalni”. A miniszter szavai szerint még nem született olyan javaslat, amelyet jól lehetett volna alkalmazni ennek a helyzetnek a kezelésére.

Az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta: a tárca munkájának köszönhetően 2011-ben "nem szaladt el" az Egészségügyi Alap. A kormány feltett szándéka, hogy a következő évben sem engedi el a gyeplőt, tartani kell a bevételek és a kiadások egyenlegét – tette hozzá.

Réthelyi Miklós mindemellett hangsúlyozta az egészséges életre nevelés fontosságát is. A fizikai, szellemi és lelki egészség megőrzésében kiemelt szerepe van a családnak, az oktatásnak, a sportnak és a kultúrának, vagyis ezt a célt szolgálja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összetettsége is – mondta a miniszter.

 

Forrás: Ma.hu

 

 


 

Egy be nem tartott ígéret

2011.10.12.19:56:00

 

 

Az egészségügy a leghálásabb témák egyike. Mindenkinek van legalább egy borzasztó története, és mindenki tud legalább egy olyan orvost mondani, aki tisztességesen felvágta a hasát, de előtte érthetően elmondta, mit miért és hogyan tesz. Majd kiszedte az oda nem való dolgokat, s miután volt sebvarrócérna, lelkiismeretesen bevarrta a lyukat. A beteg nem lázasodott be, az orvos naponta kétszer megkérdezte, hogy van, s mielőtt hazaengedte, ellátta életvezetési tanácsokkal. Itt a vége, fuss le véle.

 

Ebben a különleges történetben a hálapénzről szó sem esik. Most a média attól hangos, hogy a jövő évi költségvetés szinte semmit nem lendít az egészségügy helyzetén. Ami talán pozitívum, hogy némely kórházak visszaállamosításával az állam a kórházak adósságait is átvállalja. A kórházak összes adóssága 127 milliárd, 45 milliárd éppen lejáróban van. Magyarország állandó szemrehányásokat kap az aktuális ellenzéktől, hogy nem költ eleget a GDP-ből (nemzeti össztermékből) az egészségügyre, hogy még a visegrádi országok között is az utolsó.

 

Országunkban a GDP 4 százalékát kapja az egészségügy, szemben mondjuk Nigériával, ahol erre 6 százalék jut, Romániában 4,2 százalék, és az Egyesült Államokban pedig a legtöbb a világon: 17,4 százalék. Ugyanakkor, mint minden összehasonlítás, ez is sántít. Államunk ugyanis erején felül költ szociális kiadásokra, családi pótlékra, munkanélküli-segélyekre, rokkantjáradékokra, nyugdíjakra, jóval többet, mint az említett visegrádi országok. Az egészségügy hosszú évtizedekig a maradékelven működött: ami a költségvetésből megmaradt, azt kapta a tárca. De a magyar lakosság egészségtelen életmódot folytat, rohamosan öregszik, és világviszonylatban is csúcstartó néhány halálos betegségben. Tele vagyunk régi építésű, elavult kórházakkal: az ország 145 kórházból állítólag 65-nél többre ma már nincs szükség. A kis kórházak ugyanis sokkal drágábban működnek. Egy kórháznál a működés és bérköltség körülbelül 70 százaléka a kiadásoknak.

 

A kormányoknak egyszer s mindenkorra le kellene számolniuk néhány megkövesedett tabuval, ami szinte kezelhetetlenné teszi az egészségügyet. Abba kellene hagyni a mellébeszélést és legalább egyszer nevén nevezni a dolgokat. Ilyen a lakosság sajátos ragaszkodása a kórházakhoz. Érthető a kényelmetlenséget és az utazást tekintve is, de kiváltható lenn korszerű és jól működő járóbeteg-ellátással és az egynapos sebészettel, ami több, itt nem részletezett ok miatt nem jött úgy divatba, ahogy jöhetne. A másik teljes tévedés a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásról szóló követelések és álmodozások.

 

Magyarország szegény ország, és még így is képes a világszínvonalat hozni a gyógyítás egyes területein, például bizonyos sebészeti ágakban. Komoly orvosi hagyományaink és iskoláink vannak kiváló orvosegyetemi képzésekkel. A média az ő óriási hatalmával viszont folyamatosan csak az elégedetlenséget generálja, és nagyban hozzájárult az orvos és beteg közti igen elmérgesedett viszonyhoz. A kereskedelmi televíziók is sokat tettek azért, hogy az orvosok első számú mumusai legyenek a katasztrofális egészségügyi helyzetnek. Holott ez nem így van, és a következő tabutéma az, hogy ebben az országban senki sem felelős a saját egészségéért.

 

Itt a dohányosok nem felelnek a tüdőrákjukért, a kábítószeresek avagy az alkoholisták magánügynek tartják a szenvedélyüket, és akik végigtáncolják, isszák vagy dohányozzák a terhességüket, azoknak soha nem mondják el, mennyibe kerül a köz adójából egy koraszülött életben tartása. A média csak akkor beszél az adónkról, amikor valamelyik miniszternek új íróasztalt vesznek. Itt soha nem nyerne választást egy kormány, ha nem ígérné meg, hogy az egészségügybe vödörszám önti majd a pénzt, lásd Gyurcsány Ferencet, aki színes tévét, számítógépet és kiváló kosztot ígért a betegeknek. Ezekből ugyan semmi nem lett, de nem ebbe, hanem a vizitdíj esetleges bevezetésébe bukott bele.

 

És itt jutottunk el a magyar egészségügy legfurcsább kinövéséhez, misztikus tabujához, a hálapénzhez. A választók sajnáltak 300 forintot egy vizitdíjért, de nem sajnálnak évente 73 milliárdot borítékban az orvosok zsebébe tenni. Már annyiféleképpen próbálták szankcionálni, annyiszor elmondták, hogy „jaj, de milyen megalázó” az orvosokra nézve, és mégsem történik semmi. Mindaddig, amíg az orvosok fizetése valóban kevesebb, mint a budapesti utcaseprőké, ugyanakkor élet és halál felől döntenek, s ezzel felelősségük minden más szakma felett áll, addig miről beszélünk?

 

A hivatástudattal zsarolni egy szakmát igencsak erkölcstelen egy olyan társadalomban, ahol a kapitalizmust a kereslet-kínálat törvénye határozza meg. Márpedig orvosokra világszerte nagy a kereslet. A hivatástudatra való hivatkozást az orvoselvándorlás és a rezidensek nyílt lázadása végképp megkérdőjelezte. A kormány szorult helyzetében azt ígérte, hogy az úgynevezett chipsadóból, amit 30 milliárd forintra becsülnek, rendezik az orvosok és az ápolószemélyzet fizetését. Most megrökönyödve fogadtuk a hírt, hogy ez az összeg nem az egészségügyi bérekre fordítódik, hanem az egészségügy kiadásainak pótlására megy el. Ennek nem lenne szabad megtörténnie. A kormány hitelességéből veszít, ha ilyesfajta szószegésekbe belemegy.

 

Egy megjegyzés: a közmédia jövőre többet kap a költségvetésből, mint a múlt évben. Miért? Bármekkora hatalom is a média, a milliós fizetések mögött nincs és nem is lehet akkora értékteremtés, sem, felelősség, mint egy életmentő sebészeti beavatkozás mögött. Aki ezzel nem ért egyet, annak kevés fogalma van az orvosi munkáról. Amióta Mikola István távozott az OECD-be mély a hallgatás arról, hogy az orvosok nem közalkalmazottként egy rissz-rossz bértáblába szorítva végezzék a munkájukat, hanem szabad szellemi dolgozóként szerződjenek a kórházukkal.

 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egészségügyben minden változás heves ellenkezéssel találkozik. Ennek sok oka lehet, de a legvalószínűbb az a megkövesedett feudális hierarchia, ami uralja a kórházi osztályokat. Ráadásul a Gyurcsány-kormánynak volt néhány nagyon rossz visszhangot kiváltó üzenete (OPNI bezárása, a piacosítás állandó témája). Az a tabu, amit messze kerülnek a kormányok, az öngondoskodás. Márpedig tekintve a sanyarú pénzügyi kilátásokat, előbb-utóbb rákényszerülne olyan lépésekre, ami összezúzza az ingyenes egészségügyről szóló kommunista ábrándokat.

 

Ma sincs ingyenes egészségügyi, hiszen a polgárok sokkal többet költenek jövedelmükből a hálapénzre, miközben szavakban az ingyenességhez ragaszkodnak. Az egyenlősdi ábrándja a szocializmus bukásával véget ért. Aki reggel hatkor nem akar sorban állnia vérvételre, hogy majd tíz körül sorra kerüljön, az inkább fizetni fog a vérvételért. Még ma sem lehet tudni, hogy miért nem lehet végre meghatározni a minden biztosítottnak járó alapellátást, és hogy azon felül mennyit kell fizetni, mondjuk a VIP-ellátásokért.


Sok kórház kifejezetten elzárkózik az egyágyas fürdőszobás szobák kialakításától, miközben erre kifejezett az igény, és ezzel például legálissá tehető a hálapénz azon része, amit azért kap az orvos, hogy kényelmesebb helyre fektesse a beteget. Igaz, ma nem járnak jó idők az öngondoskodásra, mert a családok szinte semmit nem tudnak félretenni, de nem ártana végre arról is beszélni, hogy az állam nem gazdag nagybácsi, hanem partner, aki megsegít, ha te is segítesz magadon. Többek között ennek tudatosítása lenne a közszolgálati médiumok egyik fontos feladata.

 

Forrás: Magyar Nemzet - Seszták Ágnes


Betegek halnak meg a pénzhiány miatt?

2011.09.26.07:46:29

 

Nincs tovább! - címmel segélykiáltást fogalmaztak meg a Magyar Orvosi Kamara szombati közgyűlésén.

 

Nincs tovább! - címmel segélykiáltást fogalmaztak meg a Magyar Orvosi Kamara szombati közgyűlésén részt vevő orvosok. Az eredetileg a szervezet alapszabályának és etikai kódexének megújítására összesereglő kamarai küldöttek egyhangúan fogadták el azt a dokumentumot, amely szerint tovább nem vállalnak felelőséget a betegeket nap mint nap érő káros következményekért. Állítják: statisztikailag bizonyíthatóan mind több a napi gyógyításban az elkerülhető halálesetek száma, vagyis azoké, akiket a kellő időben és kellő helyen biztonsággal rendelkezésre álló ellátással megmenthettek volna.

 

 

 

 

Az orvosok, ápolók megállíthatatlan elvándorlása, a szakember- és eszközhiány növeli a beavatkozások kockázatát. A betegek számára elviselhetetlenül hosszú várólisták alakultak ki - mindez döntően, pénzhiány miatt. Jelezték: elfogadhatatlan, hogy a munkahelyi vezetők gyakran túlmunkára kényszerítik az orvosokat.

Állítják: az egészségügy megmentését célzó ígéretek szertefoszlani látszanak. Ami maradt, a Semmelweis Terv viszont az egészségügyben dolgozók helyzetét nem javítja, illetve, ami e tekintetben szerepel a dokumentumban, az elégtelen, mint a rezidens ösztöndíj rendszer.

 

2011-09-26 07:18
Forrás: Népszabadság - Weborvos.hu

 

 


Godot-ra várva

2011.09.01.13:42:47

 

Rácz Jenő szerint 260 milliárd forintot kellene plusz forrásként biztosítani az egészségügynek.
Kezelendő válság van – mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, majd hozzátette a szövetségnek minden tagkórház fontos. Az Önkormányzati Egészségügyi Napok XV. kongresszusán felszólaló egykori egészségügyi miniszter, gyakorló kórházigazgató arra figyelmeztetett, hogy szétesőben van a magyar egészségügyi ellátás biztonsága. Ugyanakkor elismerte, hogy miután a meglévő erőforrások nem elegendőek a kórházak üzemeltetésére, bizonyos lépéseket "muszáj megtenni". Régóta tudott, hogy az ellátórendszerben a szolgáltatási csomagokat a szakmai előírásoknak megfelelően az adott forrásokból lehetetlen működtetni.

Kérdés – tette fel -, hogy mi a működtetendő egészségügyi kapacitás? A lakosság egészségügyi szükséglete, az orvostudomány aktuális állása, a meglévő erőforrás – adta meg a választ, de mindjárt hozzá is tette, hogy kár lenne szépíteni, sajnos a politikai lobbik is komoly szerepet játszanak ebben.

Amit az egészségpolitikával foglalkozóknak minden tervezésnél tudniuk kell az nem kevesebb, minthogy a lakosság egészségügyi szükséglete adott, az orvostudomány aktuális állása ismert. Sajnos a jelenlegi erőforrásokból jövőre nemhogy több, inkább kevesebb lesz, pedig már idén is azon a bizonyos „nadrágszíjon" nagyot kellett húzni…

Érdemes áttekinteni, hogy milyen politikai lehetőségek vannak az egészségügy működtetésére – mondta a kórházszövetség elnöke, majd sorolta a variációkat. Például a rendszerbe már jövőre bele kellene tenni a minimálisan szükséges többletforrásokat, amiből 60 milliárd forintot adósság szanálásra, ugyanennyit a 2012-es kasszanövekmény dologi kiadások fedezetére, s szintén 60 milliárd kasszanövekményt bérekre fordíthatnának. Csak az alapellátás 20 milliárd forintnyi többletet kíván. Ugyanígy fontos lenne 20 milliárd növekményt az infláció ellensúlyozására fordítani, s 40 milliárdot a gyógyszerkassza csökkentéséből elengedni. Sajnos az imént felsorolt pénzek leginkább az álmok világába maradnak. „Ennyi pénz a mesében sincs és jövőre sem lesz!" – mondta keserűen.

Rácz Jenő felpanaszolta továbbá, hogy a politika a realitásokkal nem számol, vagyis azzal, hogy a takarékossági intézkedései nyomán spontán szűkül a szolgáltatási csomag, éppúgy spontán romlik a betegellátás minősége, és ezek hatására egyre romlik a gyógyítás hatékonysága is. Nő az intézmények eladósodása, az egymást rontó lokális válságkezelés. Egyre riasztóbb bizonytalanságban kell a betegeknek gyógyulniuk, az egészségügyi dolgozóknak pedig teljesíteniük. A helyzetet még tovább súlyosbítja, hogy mindehhez szakmai, gazdasági és politikai téren is a teljes bizalomvesztés lett az úr.

A súlyos helyzet jobbítása elmarad, hiszen további forrásokat vonnak ki az egészségügyből, s ehhez kiváló muníciót ad a Széll Kálmán Terv. Hihetetlen, hogy az egészségügyben rémisztően felerősödött elvándorlás világában az amúgy is alulfizetett egészségügyi dolgozók bérén rontanak, mivel a munkahelyi pótlékok csökkentését tervezik. Nem biztos, hogy a problémák megoldásának elodázására az egészségügyet lejárató sajtókampány az egyetlen megoldás, bár letagadhatatlanul jól működik. Az persze más kérdés – mintha ez senki nem érdekelne –, hogy elbizonyítják a beteget és az orvosait, az orvos-beteg kapcsolat nehezen működik. E negatív tendenciát csak erősíti, hogy már politikai szinten is kriminalizálják a paraszolvenciát. Végül a kórházszövetség elnöke meglehetősen súlyosnak ítélte, hogy a lakossággal elhitetik, ugyan van elég pénz az egészségügyben, de azt tudatosan elherdálják a szereplők.

A gondokra való negatív politikai reagálás nyomán a magyar egészségügyben exodus indul meg. Aki tud, beteg és munkavállaló egyaránt menekül a rendszerből.

Fontos lenne a tényekkel szembenézni, s a valós helyzetet a politikai szintjén is beismerni, minden szereplőben őszintén tudatosítani. Például, hogy ha nincs több pénz, akkor szűkíteni kell a szolgáltatási csomagot, a kapacitásokat, s a szakmai eljárásrendeket módosítani. Pénz hiányában koncentrálni, integrálni szükséges az erőforrásokat, az irányítást és az ellátásszervezést pedig centralizálni.

Ami most történik, az nem biztosít forrást a felhalmozott adósság rendezésére, a személyi kérdések megoldására. Miközben a Széll Kálmán Terv megtakarításainak ágazatban hagyása, a népegészségügyi termékadó kiszélesítése ezek fedezetét szolgálhatnák.


Rácz Jenő Samuel Beckett ír származású francia író remekéből a Godot-ra várva színműből vett mondandójához hasonlatokat. Két csavargó, Vladimir és Estragon, egy országút menti fa mellett várja Godot, aki nem akar megérkezni. Valójában sem a találkozás helyét, sem idejét nem tudják pontosan. Kettejük beszélgetéséből áll a lebilincselő, gondolatokkal teli darab. Ma már fogalommá lett Godot, ha kilátástalan valamire vár valaki.

A Magyar Kórházszövetség elnöke gondolatai konklúziójaként közölte: „A Godot-ra várva színmű csak azok számára abszurd és a valóságtól elrugaszkodott, akik nem ismerik a magyar egészségügy elmúlt évtizedeit. Akik ismerik, azok számára a mindennapok valóság show-ja. Godot-ra várni egyénileg hiba, társadalmi szinten bűn. Godot nem jön el, de Estragonhoz és Vladimirhoz – a két főszereplő – hasonlóan egy ország nem mehet el."

Forrás: www.weborvos.hu

 


 

Rezidensek: 120-an 1016 álláshelyre

2011.08.29.10:09:15

 

A szakállamtitkárság a folyamatosságtól és a későbbi végzés miatt további belépőket vár.
Eddig mindössze 120 rezidensi állást töltöttek be a kórházaknál, miközben 1016 állást hirdetett meg 74 egészségügyi szolgáltató az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint. Az egészségügyi szakállamtitkárságtól kapott információk alátámasztják a kórházvezetők negatív tapasztalatát, amelyet múlt héten Csidei Irén, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, a Zala Megye Kórház főigazgatója osztott meg a Weborvossal, tragikusnak minősítve a helyzetet.

Lapinformációk szerint például a dombóvári kórházba egyetlen rezidens sem jelentkezett a meghirdetett helyekre eddig, míg a szolnoki kórházba is csak töredéke (egyötöde) vártnak, a zalai intézményben pedig a tizennyolc helyett csupán öt rezidens áll munkába szeptemberben.

A szakállamtitkárság azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézmények tájékoztatása alapján a hallgatók többsége augusztus végén és szeptember közepén végez, valamint a központi gyakornoki rendszerben a jogszabály alapján október 15-ig születik döntés a központi gyakornoki helyek betöltéséről. Reményeik szerint például a háziorvostan szakképzésre várhatóan jelentős számban jelentkeznek majd.

Az idei év a korábbiakhoz képest rendhagyónak minősíthető, ugyanis 2011-ben lehetővé tették a folyamatos rendszerbe lépést (az ezt biztosító jogi szabályozás május 1-jén jelent meg). A támogatott álláshely elnyerésére folyamatosan nyújtható be pályázat az EEKH-hoz. Az idei évben a nyertesként kihirdetett pályázatok esetében az állás betöltés automatikus.

Azon egészségügyi szolgáltatók, amelyek az év elején nem pályáztak, az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési Bizottság (az EFSZSZB az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács egyik albizottsága) javaslata alapján a miniszter döntésére nyerhetnek el támogatott álláshelyet. Az EFSZSZB szükség szerint, de legalább évente 8-szor ülésezik, kaptuk a tájékoztatást a tárcától. A rezidensi állások pedig folyamatosan nyomon követhetőek az egyetemek, az EEKH és a Magyar Rezidens Szövetség honlapján is.

2011-08-29 07:31
Forrás: Weborvos - sj

 

Szóljon hozzá a fórumban!

 

 


Vonzóbbá akarják tenni a háziorvoslást

2011.08.27.11:17:34

 

Az egészségügyi ágazat vezetői lépéskényszerben vannak: öregszik az orvosi kar.

Szakmailag és anyagilag is vonzóbbá akarja tenni a háziorvosi szakmát az egészségügyi államtitkárság, az ennek érdekében tett eddigi és a tervezett intézkedések hatásai egy, legfeljebb két éven belül már érezhetőek lesznek - közölte Beneda Attila kabinetfőnök pénteken az MTI-vel.

A Világgazdaság mai számában arról írt, hogy évente ugyan 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát, pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar.

A lapnak nyilatkozó Komáromi Zoltán háziorvos azt mondta: a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, sok a hetvenévesnél idősebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnak megélni, és nincs kinek átadni a praxisukat, így "kihalásos alapon" cserélnek gazdát a praxisok.

Beneda Attila az MTI-nek elmondta: az ország háziorvosainak átlagkora már lassan megközelíti a 60-at, így mind a szakma, mind az egészségügyi ágazat vezetői lépéskényszerben vannak. Mint mondta: a háziorvosi szakma az elmúlt években valóban nem volt túl népszerű a rezidensek körében.

Gondot jelentett a praxisok alacsony finanszírozása, az utóbbi években az új belépők nem tudtak praxishoz jutni, illetve a háziorvosi munka presztízse is jelentősen csökkent, mivel jelenleg nagyon sok ellátásból ki vannak zárva a háziorvosok - tette hozzá a kabinetfőnök. Ezeken a problémákon változtat a jövőben az államtitkárság.

Beneda Attila azt mondta, jó néhány szakmai és jogi rendelkezést kell módosítani, a munkát már elkezdték. Példaként említette, hogy az új indikátorrendszer bevezetése óta már jelenleg is praxisonként átlagosan plusz ötvenezer forinthoz juthatnak havonta a háziorvosok.

Közigazgatási egyeztetésen van az a háziorvosi eszközfinanszírozási rendszer is, amely másfél millió forint bevételhez juttatná a háziorvosokat, a pénzből informatikai és egyéb eszközöket finanszírozhatnának, amelyek javítják a betegellátás minőségét.

Az önkormányzati törvényhez kapcsolódva szeretnék egységesíteni a feladatátvállalási szerződések fő pontjait is, hogy mind a háziorvosok, mind az önkormányzatok számára tisztázzák: kinek milyen jogai, illetve kötelezettségei, feladatai vannak.

A kabinetfőnök hangsúlyozta: az államtitkárság egyik fő célja, hogy az egészségügyben már a háziorvosok is a lehető legteljesebb ellátást biztosítsák. Az új népegészségügyi programban a prevenciót kívánják erősíteni, melyben a háziorvosoknak kiemelt szerepük van - mondta a kabinetfőnök.

2011-08-26 15:09
Forrás: MTI - Weborvos

 

 


Markáns vélemények a Semmelweis Tervről - Privatizációt készítenek elő az egészségügyben?

Aszklépiosz-fórum, 2011. június 7.

 

2011.06.08.10:55:51


Olyan nagyszabású fejlesztési és visszafejlesztési elképzelés az egészségügy Semmelweis Tervként megismert átalakítási terve, amely egyszerre tükör és fonák. Az eredeti vitairat „diagnózisának” számos megfogalmazása a legszebb vágyakat takarja, ugyanakkor a kormány által elfogadott változatból kiderül, hogy „nem az egészségügy újraélesztéséről van szó, hanem a megcsonkított költségvetés és az egészség hiányának újraosztásáról”. A vélemény dr. Poller Imre onkológus főorvostól hangzott el a Markáns vélemények elnevezésű, dr. Falus Ferenc ex-országos tiszti főorvos nevéhez köthető beszélgetéssorozat június 7-i estjén. Az állami és magánellátást egyaránt jól ismerő onkológus azonban ezúttal sem maradt egyedül sarkos véleményével. Mint hallhattuk, a „diadaljelentés” ugyan megvolt a terv kormány általi elfogadásáról, ám a koncepció megvalósításának koncepciója csak jövő nyárra készül el, miközben hihetetlen hatalom koncentrálódhat az új módszertani központban. És miközben egyre inkább afelé megyünk, hogy a szociális ellátás kiüresedik, alanyi jog helyett az öngondoskodás vagy a család segítsége kerül előtérbe, esetenként azt a szempontot is figyelmen kívül hagyják, hogy a krónikus osztályon folyó ellátás nem ugyanaz, mint ami egy bentlakásos szociális intézményben kapható…

 

Nem sokkal azt követően, hogy a kormány – elvben legalábbis – áldását adta rá, a Semmelweis Terv és a Konvergencia Program egészségügyi és a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatása volt a fókuszban a Markáns vélemények sorozat keddi beszélgetésén. Az elvben kifejezést némiképp indokolhatja, hogy mint Gáti Júlia, a HVG újságírója emlékeztetett: a kabinet ugyan egyetértett azzal, hogy 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelős, térségi egységekre épülő állami egészségszervezési intézményrendszer jöjjön létre, ám a szakmai koncepcióhoz társuló kormányhatározat egyik pontja szerint ennek mikéntjét csak jövő júniusra kell elkészítenie a nemrégiben felállt új giga módszertani központnak, a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI). Budapestről is csupán annyi a közlés, hogy állami tulajdonba veszik a Tarlós István főpolgármester által „tálcán kínált” fővárosi egészségügyi intézményeket, miközben a közgyűlés ezt az elképzelést nem tárgyalta.

 

Megjegyzendő, a másikat, a Szentes Tamás főpolgármester-helyettes nevéhez köthető kórházintegrációs javaslatot sem, mert ha beterjesztették a közgyűlés elé, rendre levetették azt a napirendről….

 

De nem csak ezt kifogásolta Gáti Júlia. Mint fogalmazott, Szócska erős tanulmányokat készített az egészségügyi menedzserképzőben, ám az újságírónak deja’vu érzése van: ugyanazok az ötletek kavarognak 1989 óta, amikortól az ellátásszervezés gondolata ilyen olyan néven, újra és újra megjelenik. Az egykori kis háttérintézmény talaján mára ráadásul óriás intézmény jött létre, amely létrehozza az ellátás-irányítási központokat, s megkap minden információt, és a fejkvóta alapján leosztott pénzt is az egészségbiztosítótól. Azaz: megkezdődött az egységes társadalombiztosítás szétverése és a komplett privatizáció előkészítése – állítja nem egyedüliként Gáti Júlia, aki élt azzal a gyanúval, „hogy egyszer csak megjelenik majd a vevő is, aki a belső információk alapján már évek óta csak a megfelelő alkalomra vár”…

 

Hasonló gondolatai vannak dr. Poller Imre onkológusnak is, aki szerint a modell sok elemet használ az egykori liberális miniszter, Molnár Lajos több-biztosítós elképzeléseiből – melyet népszavazás buktatott meg, s amely lényegében a kormánykoalíció szétesését is eredményezte. Az egészségszervezők, akikről, és akiknek tevékenységéről egyelőre szinte semmit nem tudhatott meg a nagyközönség, Poller főorvos szerint óriási hatalomhoz jutnak, s elképzelhető, hogy 3-4 év múlva rajtuk kívül már senki nem tudja majd, mi is történik az országban…

Csúszunk oda, hogy furcsa modell van kialakulóban, amely 4-6 év múlva olyan dolgokat fixálhat az egészségügyi rendszerben, amelyeket aztán nehéz lesz megváltoztatni – véli a főorvos, aki szerint a Semmelweis Terv globálisan átrendezi a terepet. A háziorvosi, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátáson kívül (előbbieket a kistérségek szippantják be) lesz némi egynapos sebészet, ám az elsősorban az életmóddal összefüggésbe hozható krónikus betegségekből kihátrálni látszik az állam, mondván: mindenki gondoskodjon magáról, ha tud!

 

Ugyanezt a szemléletet kifogásolta a jelenlévők előtt dr. Talyigás Katalin szociálpolitikus is, jelezve, hogy a szociális ellátásban dolgozók számára ugyancsak óriási dilemmákat jelent a korábbitól teljesen eltérő szemléletű Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció, ám az ő hangjuk nem hallatszik olyan messzire, mint az egészségügyieké. Pedig a koncepció totális paradigmaváltást jelent. Az új alaptörvényből kiinduló szociális biztonság az öngondoskodásra épít. Ha erre nem vagy képes, akkor támaszkodj a családodra, amelynek akár vagyonvizsgálattal terhelten kell majdan igazolnia, ha azt mondja, képtelen ellátni az idős személyt. Ha a család kiesik, akkor jöhet valamilyen civil, döntően egyházi szervezet, esetleg települési szomszédsági kapcsolat, és ha ez sem bizonyul elegendőnek, csak és akkor lép be az állami segítség.

Talyigás Katalin olvasatában azonban felemás érzelmeket kelt mindez. Jó, hogy nem a maradékelv, hanem a szükséglet alapján juthat forrás a szociális alapba, ám az elképzelés az elmúlt 20 év, és az európai jóléti modellel megy szembe, így az is kérdés például, hogy mi lesz a szociális ellátásban eddig dolgozó szakemberekkel, akik „másfajta etika” szerint dolgoztak, akik a segítő kapcsolatban hittek, nem pedig a hatósági ügyintézésben.

A kormányhivatalok mellett a tervek szerint ugyanis új adminisztrációs központok jönnek majd létre, amelyekbe a rászorulónak el kell majdan mennie, s ott „esetmenedzserek” döntik majd el, hogy ki, milyen ellátásban részesülhet. A procedúra végén a honpolgár taj-alapú ellátást vehet igénybe, amelyben mindent nyilvántartanak, ráadásul a szakemberek szerint az új rendszerek elképzelői számára mintha nem volna világos, hogy teljesen más egy kórház krónikus osztályán, mint egy szociális otthonban nyújtott ellátás. Előbbiben nagyon beteg, nem egyszer nagyon idős vagy agresszív, akár halálközeli állapotú embereket ápolnak, míg a szociális otthonban gyakorlatilag nincs is ápolás, de nehéz is volna elvárni, hogy átvegyenek olyan feladatokat, amelyekhez nem értenek.

 

A vitán részt vevő Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) programvezetője leszögezte: nem az EMK készítette a Semmelweis Tervet, amelyet esetenként ő maga is kritikával illet, de jellemzően más pontokon. A legnagyobb baj szerinte az, hogy Magyarország nemzeti össztermék, azaz GDP-arányosan sokkal kevesebbet költ egészségügyre, mint az OECD országokban átlagosan. Jó 300-400 milliárd forint hiányzik is a rendszerből, ám mint fogalmazott: addig is csinálni kell valamit, míg ezt a politikusok nem érik föl ésszel, a rendszerben ugyanis sok a felesleges párhuzamosság. Az orvostechnológia változása is indokolná az átalakítást, miként az is, hogy sok orvosi szakmában veszélyes helyzetek is adódhatnak abból, hogy akár presztízsszempontok miatt nem juthat minőségi ellátáshoz a beteg. Márpedig ma egyenesen lutrinak számít, hogy ki, hol, milyen ellátást kaphat, ha nem tájékozódik előre, gondjával hová érdemes mennie.

Nem is véletlenül javasolja Sinkó Eszter egy ideje, hogy civil mozgalmat kellene indítani annak érdekében, hogy a politikusok is a szokásos „rendes”, ne pedig VIP ellátásban részesüljenek az egészségügyben – akkor jobban látnák, milyen a valóság.

 

Magam azt teszem hozzá: ettől persze még el kellene fogadnunk, amit sok évvel ezelőtt mondott egy akkori minisztériumi tisztségviselő, hogy „fel kellene számolni a helyi barkácsműhelyeket, amelyekben pillanatnyilag csak a Jóisten, meg a patológus tudja, mi történik – már ha van a kórházban ilyen szakember”… Lehet, messzebb lesz a kórház, de talán kevesebb lesz a szövődmény, ha hozzáértők operálnak egy-egy szakterületen.

Csak hát arról is jó lenne hallani már, mi is lett azoknak a „társadalmi vitáknak” a vége, amelyeket arról óhajtottak lefolytatni, hogy vajon pénzért átállhassanak-e egy hosszú, de ingyenes sorból egy rövidebb, ám fizetős sorba azok, akik megtehetik?

És: mi is lesz a szabad orvosválasztással? Fizetnie kell majdan azoknak, akik nem a számukra kijelölt betegúton mennének, hogy igénybe vegyék az ellátást?

És a sor szabadon folytatható. Kérdések akadnak bőven, ám a válaszokra – úgy tűnik – még mindig várni kell.

 

Köbli Anikó / Aszklépiosz-fórum

 

Forrás.


 

A Kormány 279/2010. (XII. 15.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról


2010.12.16.   20:20:50


A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:


„(4) A tárgyév utolsó hónapjában a havi kifizetést követõen és az átcsoportosítás után az egyes szakfeladatokon még rendelkezésre álló elõirányzat osztható fel és fizethetõ ki, az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével.”


2. § A Kr. a következõ 55. §-sal egészül ki:

„55. § (1) A 2010. év utolsó hónapjában, az esedékes havi kifizetést követõen a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti és fogászati ellátásra rendelkezésre álló elõirányzat terhére kiegészítõ díjazás biztosítható

a) a területi ellátási kötelezettséggel rendelkezõ háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok részére szolgálatonként 200 ezer forint összegben,
b) a hajléktalanok ellátását biztosító háziorvosi szolgálatok részére szolgálatonként 200 ezer forint összegben,
c) a hajléktalanok ellátását biztosító háziorvosi centrumok részére centrumonként 1500 ezer forint összegben,
d) a háziorvosi sürgõsségi ellátást biztosító központi ügyeleti szolgálatok részére szolgálatonként 200 ezer forint
összegben,
e) a fogorvosi alapellátást nyújtó szolgálatok részére szolgálatonként 150 ezer forint összegben heti 30 órás rendelési idõ esetén, az ennél rövidebb rendelési idõvel mûködõ szolgálatok esetén az idõarányos összegben.
(2) A finanszírozó az (1) bekezdés szerint megállapított kiegészítõ díjat 2010. december 31-éig utalványozza.”
3. § Hatályát veszti a Kr. 55. §-a.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

 

 


Ígéretek a háziorvosoknak: több pénz, több kompetencia és életpálya-modell

2010.12.14.15:29:06

 

A teljesítményalapú finanszírozás fejlesztésével erősíti anyagilag és szakmailag a háziorvosi praxist a kormány - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatón Budapesten kedden.

 

Szócska Miklós közölte, hogy erre a célra két és félszer annyi pénz lesz jövőre, mint amennyi az idén volt. A kormány még az első fél évben meg kívánja oldani a praxisjog megerősítését, valamint a praxisalap bevezetését - tette hozzá az államtitkár.

Beneda Attila kabinetfőnök kifejtette: a helyzet nagyon súlyos, jelenleg mintegy százötven betöltetlen háziorvosi praxis van, ezekből százhúsznak már évek óta nincs gazdája. Ennek kapcsán Szócska Miklós hozzátette, hogy a helyzet kezelésére a jövőben megengedik az üres praxisok összevonását más praxisokkal és támogatják hogy praxisközösségek, csoportpraxisok felvállalják ezeket.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságán Szócska Miklós és Beneda Attila kedden nagyjából kétszáz háziorvossal egyeztetett az őket érintő változtatásokról. A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón Szócska Miklós ismét hangsúlyozta, hogy az alapellátás fejlesztését prioritásként kezelik. Utalt múlt heti bejelentésére is, mely szerint a "kasszasöprésük" eredményeként jelentős többletpénzhez jutnak egyebek mellett az alapellátó praxisok is.

"Az egészségügyi ágazatvezetés az alapellátás megerősítését stratégiai szempontnak tartja az egészségügy megmentése érdekében - mondta Beneda Attila. Ennek részeként három fő fejlesztési irányt jelöltek ki: a finanszírozás fejlesztését, a humán erőforrás krízis rendezését és az informatikai rendszerek integrálását, fejlesztését. Utóbbival kapcsolatban a kabinetfőnök közölte, hogy januártól online jelenthetnek a háziorvosok az Országos Egészség Pénztárnak (OEP), valamint lehetővé teszik, hogy az OEP rendszerén keresztül rálássanak betegeik különböző ellátásaira, amelyeket más szolgáltatóknál végeztek el.

Bővítenék a háziorvosok kompetenciáit is, egyebek mellett a receptfelírás területén. A második félévben pedig kidolgozzák a háziorvosi életpálya modellt is.   

Szintén a második félévtől újra bevezetik - az előző Orbán-kormány által egyszer már bevezetett - eszközfinanszírozási rendszert, amelyre már félre is tettek a költségvetésből. A praxisjog újragondolása valamint a praxisalap bevezetése két-három milliárdos költséggel járhat - tette hozzá a kabinetfőnök.

Szócska Miklós ezek kapcsán elmondta: a praxisjogot olyan módon kívánják megerősíteni, hogy ösztönözze a fiatalok háziorvosi pályára lépését. A nyugdíjba vonulók, vagy a rendszerből kivonulók számára pedig kvázi végkielégítésként szolgálhatna a praxisuk eladásából származó összeg.

Az egészségügyi államtitkár a januárban esedékes, a háziorvosokat érintő számvevőszéki vizsgálattal kapcsolatos kérdésre hangsúlyozta: "már most kivették a rendszerből az értelmetlen, cél nélküli ellenőrzéséket. Nem kívánják a háziorvosokat vegzálni"

Szócska Miklós leszögezte: "az, hogy a  praxis értékét visszaadják, a teljesítményfinanszírozás részben megnövekszik, hogy az eszközfinanszírozási elem visszakerül és az egész alapellátási kassza némi növekményt tartalmaz a 2011-es évben, ezek az első lépések, amelyeket tenni tudnak az alapellátás megerősítése érdekében".

 

Ugyanerről a rendezvényről a Weborvos-on.

 


Anyagilag és szakmailag is erősítik a háziorvosi praxist

2010.12.14.14:21:40

 

A teljesítményalapú finanszírozás fejlesztésével erősíti anyagilag és szakmailag a háziorvosi praxist a kormány – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.



Szócska Miklós közölte: erre a célra két és félszer annyi pénz lesz jövőre, mint amennyi az idén volt. A kormány még az első fél évben meg kívánja oldani a praxisjog megerősítését, valamint a praxisalap bevezetését – tette hozzá az államtitkár.

Beneda Attila kabinetfőnök kifejtette: a helyzet nagyon súlyos, jelenleg mintegy százötven betöltetlen háziorvosi praxis van, ezekből százhúsznak már évek óta nincs gazdája.

(MTI) - MNO

 

 

 


 

 

Semmelweis terv (Az alapellátásról..)

2010.12.11.   10:12:33

 

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" címmel elkészített egy vitairatot, amelyben elismerten kiemelt jelentősége miatt prioritásként kezeli az alapellátás kérdéskörét. Az egészségügyi felsővezetés számos ponton kíván beavatkozni az alapellátási rendszerbe, várhatóan az alapellátásban lesz az első részletes program hirdetése, amire akár még ebben az évben sor kerülhet. Ime a vitairat alapellátást érintő fejezete.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A közfinanszírozott állami egészségügyi rendszer alapköve az alapellátás. Az alapellátás teszi ki az orvos-beteg találkozások legnagyobb arányát, s emellett itt jelenik meg nyomatékosan a „megelőzés — gyógyítás — gondozás triászának” mindhárom eleme. Az alapellátási szint képes leginkább elvégezni azokat a szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket, amelyek a népegészségügyi mutatók szempontjából elengedhetetlenek. A jelenlegi forráshiányos környezetben a szakmai szempontok mellett stratégiai jelentőségű, hogy a költséghatékonyság és a lakosságközeli definitív ellátás ösztönzését figyelembe véve, a szubszidiaritás elve prioritást kapjon. Mindehhez az alapellátó egységek ellátó kapacitását a szükséges eszközökkel (forrásteremtés, finanszírozás, szervezet/emberi erőforrás, jogi szabályozás, egészségmagatartás) bővíteni kell.

A települési önkormányzat törvényi kötelezettsége, hogy gondoskodjék a településen lakók alapellátásáról. Ennek keretében kijelöli az ellátási körzetek határait és egyben gondoskodik a körzet lakosait ellátó háziorvosi szolgálat működtetéséről, illetve működőképességének fenntartásáról. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény bevezette a „praxisjog” fogalmát, mely személyhez fűződő vagyoni értékű jogként feljogosítja tulajdonosát, hogy háziorvosi tevékenységet végezzen. Az ezredforduló környékén az alapellátásban bekövetkező funkcionális privatizáció keretében az önkormányzat tulajdonában levő rendelőt működtetésre vette át a háziorvos, azonban az amortizáció fedezet továbbra is sok esetben vita tárgya, a duális finanszírozás hátulütőjeként. Nincs pontosan rögzítve, hogy a működéshez szükséges feltételek közül melyiket kell az egészségbiztosítótól származó finanszírozásból kigazdálkodni, illetve melyiket kell az önkormányzatoknak fedezni. Ennek megfelelően jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy az adott önkormányzat mit gondol saját feladatának, és milyen terheket ró a háziorvosi praxisokra.

Ezen a helyzeten kíván változtatni az egészségügyért felelős tárca a feladatátvállalási szerződések tartalmának egységesítésével, és  az eszköz- és ingatlantámogatás rendszerének felújításával, és  a praxisjog rendszerének megújításával.

Az önkormányzat és a működési engedéllyel bíró háziorvos közti feladatátvállalási szerződések tartalmának egységesítésével (tartalmi minimum meghatározása) el kívánjuk érni, hogy a felelősségi határok egyértelmű elhatárolhatóak legyenek.

Fel kívánjuk frissíteni a korábban jó működő eszköz- és ingatlantámogatás jól bevált rendszerét. A 2001-2005. közötti időszakban a költségvetési támogatást kaptak azoknak a vállalkozó háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosok, akik az önkormányzatok eredeti kötelezettségei közül, a külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételek közé tartozó eszközök, a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak beszerzését, illetve folyamatos pótlását szerződésben átvállalták, valamint azoknak, akik saját tulajdonú ingatlanban működtek közre az önkormányzatok egészségügyi alapellátással kapcsolatos kötelezettségeiknek teljesítésében. A támogatással elérhetővé vált, hogy a duális finanszírozás nem kellően tiszta viszonyai között ne maradjanak el a rendelői eszközpark szükséges fejlesztései. Az informatikai eszközök intenzív fejlődése, illetve a definitív ellátásra való törekvés következtében az orvosok informatikai és (a szakellátás terheit csökkentő) diagnosztikai eszközigényei fokozottan megnőttek, az alapellátás ingatlanállománya legtöbb esetben tragikus állapotban leledzik, azonban az ehhez szükséges forrásokat a jelenlegi finanszírozási keretek között nem képesek kigazdálkodni, ezért szükségesnek tartjuk az eszköz- és ingatlantámogatás rendszerének újraélesztését.

A praxisjog intézménye mindenképpen megújításra szorul. A jogalkotó szándéka szerint piacképes vagyoni jog keletkezett, mely a praxisokból kilépők részére biztosított egyszeri, nagyobb mértékű "végkielégítést. Napjainkra azonban a finanszírozás elértéktelenedése miatt jelentősen leszűkült a piacképes praxisok száma, nagymértékben csökkent a kereslet, s így a kilépni szándékozó, sokszor bőven a nyugdíjkorhatár felett tevékenykedő háziorvos nem tudja eladni praxisát. A finanszírozás szükségszerű optimalizálásán kívül megoldási lehetőségként körvonalazódik egy önfenntartó, úgynevezett „praxisalap” létrehozása, amely átvenné az eladni kívánt (de piaci körülmények között eladhatatlan) praxisokat egy előre meghatározott értékelési sémának megfelelően, ugyanakkor lehetőséget nyújtana fiatalok részére kedvezményes hitelkonstrukció keretében, támogatott praxisvásárlásra, illetve az életkezdésez szükséges feltételek megteremtéséhez is.

A másik megoldandó probléma az értékesítés nehézsége mellett, hogy a praxisok eladási ára, nem tükrözi annak valós értékét, azaz az ár jelenleg egyáltalán nem mutatja az ott végzett munka minőségét, a praxis általános állapotát. Az ismert nyugdíjkilátások miatt a praxisalap mellett megfontolandó lehet létrehozni egy olyan kötelező, kisebb mértékű járulékot, amelyet minden háziorvos a havi (ennek összegével megemelt) egészségbiztosítótól származó finanszírozásából fizet, és a nyugdíjba menő, vagy egészségi okból nem munkaképes kollégáknak nyújt a várhatóan igen alacsony nyugdíj mellett megélhetést biztosító forrást.

A háziorvos, kapuőri funkciójának megfelelően, megfelelő ösztöntők beépítésével alkalmas arra, hogy a szakellátási szint tehermentesítését csökkentse. Bár ez elmúlt években volt rá törekvés, de igazi áttörést nem sikerült elérni a téren, hogy a más klinikai szakvizsgával is rendelkező háziorvosok, a más szakterületen szerzett jártasságukat a praxisban is kamatoztathassák, ezen változtatni szándékozunk. A XXI. században a technika és a tudomány fokozott fejlődés következtében nem elvárható, hogy a korszerű alapellátáshoz szükséges tudás egy ember birtokában legyen, ezért az egyedi praxis mellett célszerű lehet a csoportpraxis létesítés lehetőségének jogi és finanszírozási alapjait is megteremteni. A csoportpraxis az orvosi együttműködésnek olyan emelt szintű szervezeti formája, amely több szakterületet integrálva nyújthat egy szomszédos háziorvosi körzetekben ellátott lakosság számára emelt szintű alapellátást. Az (elsősorban a négy) alapszakmákba is tevékenykedő szakemberek nagyobb arányban lennének képesek befejezett ellátás nyújtására. Megoldást jelenthet, főként az országbeli ellátási különbségek, hozzáférési elégtelenségek kiküszöbölésére a más klinikai szakvizsgával is rendelkező háziorvosok horizontális orvosi együttműködése, praxisközösségbe (azaz területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatok feladatainak ellátására létrejött egészségügyi társas vállalkozás) tömörülése is. Ezen csoportosulási forma hatékonyabb működést eredményezhet, és a közösen alkalmazott kiegészítő tevékenységek (gyógytornász, dietetikus, masszőr, stb.) javíthatják az ellátás minőségét.

Rendszerszinten költséghatékonyabb működést eredményezhet és a háziorvos valódi kapuőri funkcióját erősítheti, amennyiben a háziorvos részére törvényi felhatalmazottság mellett biztosítjuk, hogy a hozzá bejelentkezett biztosítottak, jogosultak tekintetében, valamennyi a társadalombiztosítás terhére történt szolgáltatásról (támogatott gyógyszer kiváltása, nem beutaló köteles szakorvosi vizsgálatokon történő részvétel) tájékoztatást kapjon. A gördülékeny működéshez az adatvédelmi szabályozás minimális változtatása mellett azonban szükséges egységes informatikai hálózat kialakítása, amely az alapellátás egységeit összeköti minden szakellátó intézménnyel és kórházzal, illetve az egészségbiztosítóval. A hálózaton keresztül a háziorvos részére lekereshetőek a betegek kórelőzményei, kiszűrhetőek a párhuzamosságok.

A hozzáférés és az ellátás minősége régiónként és praxisonként nagymértékben eltérő. Különös problémát jelentenek a tartósan betöltetlen praxisok, melyek száma az idősödő kollégák arányával párhuzamosan növekszik, és figyelembe véve az aggasztó humán erőforrás tendenciákat, a folyamat állami beavatkozást igényel. Megoldást jelenthet rövidtávon a más, klinikai szakmákból való átképzés megkönnyítése (rövidített rezidensi program, licenc vizsga), hosszútávon pedig a háziorvosi életpálya modell kialakítása, nem titkolt azzal a céllal, hogy a háziorvosi tevékenység újra szakmailag és megélhetés szempontjából a vonzó szakmák közé emelkedjen. Ennek érdekében már az egyetemi képzés keretében hangsúlyosabbá kell tenni az alapellátó orvosok munkára való felkészítését, s az elméleti szakismeretek mellett szerepet kell kapjon a mélyreható gyakorlati oktatás, és a kommunikációs képzés. A háziorvosi praxishoz jutást az egzisztenciával még nem bíró fiatalok számára a praxisalap intézményesítésével kívánjuk lehetővé tenni. A háziorvosi munka szakmai színvonalának emelése (adminisztrációs és kompetencia gátak, jelentési kötelezettségeket racionalizálása — „egyablakos jelentés”, körzethatárok újragondolásával az általános túlterheltség lebontása) egyúttal presztízsemelő hatást is jelent, ugyanakkor elkerülhetetlen a finanszírozás rendezése.

A közfeladatot ellátó praxisok komoly forráshiánnyal küzdenek, sőt emellett a vállalkozói lét terheiből is részesülnek (iparűzési adót fizetés, mérséklet költségleírási lehetőségek, illetékköteles praxis adásvétel, stb.), ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. A praxisok finanszírozásának nem pontosan definiált eleme a társadalombiztosításon kívüli szolgáltatások köre, melyek vagy hatóságilag szabályozottak (pl. jogosítvány), vagy az orvostól és a kialakult helyi viszonyoktól függ a nagyságuk (pl. nem kötelező oltások beadása). Főként az utóbbi, nem kellőképpen meghatározottság feszültséget támaszt az orvos-beteg kapcsolatban, és a konfliktus elkerülési technikák miatt finanszírozási veszteséget is okoz, tehát pontosabban szabályozni kell, szolgáltatási típusonként díjtételekkel.

A meglévő finanszírozási mechanizmusok mellett lehetőséget kell biztosítani bizonyos területeken a teljesítmény finanszírozására. Ennek módja lehet a háziorvosi indikátor rendszer eredményeinek a jelenlegi finanszírozási rendszerbeli arányának növelése, valamint a más szakvizsgával rendelkezők számára a kompetencialista szélesítése, így a finanszírozás bővítése.

A szűrővizsgálatok egyik fő akadálya, hogy a lakosság igen nagy százaléka soha nem jár orvoshoz, csak a mikor már késő. Ezért fontos szerepe van az alapellátás egyéb szereplőinek is (védőnő, iskola-orvos, foglalkozás-egészségügyi orvos) a megelőzés fontosságára való figyelemfelhívásban. Mindemellett az előbb említett háziorvosi indikátorok között is értékelésre kerül a háziorvos szűrési tevékenysége, s terveink szerint az indikátorok felülvizsgálata során emelni tudjuk azon komponensek számát, amelyek a népegészségügyi szempontból fontos szűréseken való részvétel ösztönzését díjazzák.

 

Forrás.



ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

 

2010.12.09.   09:34:28


az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról

 

1.) „E” jelentés – adatátviteli vonalon történő jelentés kibővítése

 

A Kr. 4. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatók a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról adatátviteli vonalon is szolgáltathatnak adatot, illetve küldhetnek jelentést a finanszírozónak, kísérőjegyzékkel.

Csak a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó jelentésre tartalmaz külön előírást, mely szerint a jelentést fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, autentikus időbélyeget használó és rejtjelezéssel védett elektronikus rendszer útján kell megküldeni. A Kr. 6/E. § előírja, hogy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókkal a fenti rendszer szerinti adatszolgáltatásra szerződést kell kötni.

 

A háziorvosok, betegszállítók részéről is felmerült az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatás lehetőségének biztosítása iránti igény. A jelentés e formája azonban csak opcionális lehet, mert nem minden szolgáltató tudja teljes körűen teljesíteni a feltételeket. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, autentikus időbélyeget használó és rejtjelezéssel védett elektronikus rendszer alkalmazásának követelményét sem tudják teljesíteni.

Az adatátviteli vonalon történő jelentés esetén a kísérőjegyzéket a szolgáltatók csak kinyomtatott formában tudják megküldeni, ami felesleges adminisztrációs terhet ró mind a szolgáltatókra, mind a jelentést fogadó finanszírozóra.

A fentiekre tekintettel - a technikai feltételek biztosítása mellett – módosul a Kr. 4. § (2) bekezdése, miszerint adatátviteli vonalon történő jelentés esetén a finanszírozó a befogadott jelentésről az adott ellátási forma szerinti kísérőjegyzéknek megfelelő adattartalmú visszaigazolást küld adatátviteli vonalon. Fekvőbeteg ellátás esetén ez a visszajelzés a jelentési rendszerből adódóan megtörténik.

A fekvőbeteg-szakellátás során nyújtott ellátásokról a jelentést az OEP részére továbbra is fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, autentikus időbélyeget használó és rejtjelezéssel védett elektronikus rendszer útján kell megküldeni. Az „E” jelentés küldés a fekvőbeteg-szakellátó szolgáltatókon kívüli kör részére csak egy lehetőség, amivel mindazon szolgáltatók élhetnek, akik rendelkeznek a technikai feltételekkel.

 

2.) A jogviszony ellenőrzés elmulasztása szankciója felső limitjének meghatározása

A szakellátás és a fogászati alapellátás területén a jogviszony ellenőrzés elmaradása szankciójának felső értéke meghatározásra kerül 1000 forint összegben.

 

A teljes anyag itt olvasható. A véleményeket a fakoosz@gmail.com címre várjuk.

 

 

 

 


ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

2010.12.07.     13:27:58


a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

 

 

A teljes anyag itt olvasható. A véleményeket a fakoosz@gmail.com címre várjuk.

 

 


ELŐTERJESZTÉS   a Kormány részére

2010.12.07.    13:25:29

 

Az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról

 

A teljes anyag itt olvasható. A véleményeket a fakoosz@gmail.com címre várjuk.

 

 


Illetmények: a belügyi tárca előáll az új koncepciójával 2010.11.15.    14:44:54


MNO - PL


A Belügyminisztérium hétfőn ismerteti az új illetmény- és nyugdíjrendszer koncepcióját az egyenruhások szakszervezeteivel az ágazati érdekegyeztető fórumon. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének előzetes tájékoztatója szerint a pótlékok megszűnnének, de a rangfokozatok újraszabályozása 30 százalékos béremeléssel érne fel. A szaktárca a béren kívüli juttatásokat egységesítené, és az idei összegnél egyelőre kevesebbet ajánl a rendőröknek, tűzoltóknak.

A Belügyminisztérium abban állapodott meg október elején a rendvédelmi dolgozók 11 szakszervezetével, hogy 2011-re a béren kívüli juttatások idei átlaga jár.

A népszerű kafetériaelemek adózása kedvezőbb lesz jövőre, mint az idén. 2010-ben a munkáltató 25 százalék személyi jövedelemadót fizet utánuk, míg 2011-ben az adó mértéke 16 százalékra csökken. Igaz, az adóalap nő, a 16 százalékot ugyanis a béren kívüli juttatások értékének 1,19 századszorosa után kell megfizetni. A változtatás összességében adócsökkentést jelent.

A nettó 85 és 95 ezer forint között kereső tűzoltók az idén 20 ezer forinttal kevesebbet kaptak, mint a rendőrök. A Belügyminisztérium 2011-től egységesítené a béren kívüli juttatásokat az irányítása alá tartozó szerveknél.

(HírTV)

 

 


Az Állami Számvevőszék megállapításai az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetési tervezéséről

 

2010.11.09.            17:30:25

 

A szerk. megjegyzése: Gyakorlatilag az E-Alapot (indokolatlanul) terhelő  GYED-re és az ahhoz kapcsolódó nyugdíjjárulékra fordítandó mintegy 110 milliárd Ft hiányzik a gyógyító-megelőző ellátások, ideértve az alapellátást is, érdemi pozicíójavításához. Ami ellentétes az Eü. Államttkárságnak a jelentésből is kiolvasható szándékaival. Egyértelműen kiderül az  ÁSZ-jelentéséből  hogy nem az Egészségügyi Államtitkárságon múlík a "nemzetközi helyzet fokozódása".

 

 

"7.2. Egészségbiztosítási Alap

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP, alapkezelő) az ellenőrzéshez az október 21-ei határidőig a Tájékoztató mellékleteinek október 12-ei és október 19-ei változatát, és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kapott keretszámokat adta át. Tekintettel arra, hogy az egyeztetések miatt a jegyzőkönyv felvételéig (október 26.) újabb jelentős módosítások történtek, a jegyzőkönyvben ezekre is kitértünk, de az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2011. évi költségvetésének tervezése, az NGM és a NEFMI közötti egyeztetések a helyszíni ellenőrzéslezárása után is folytatódtak.

 

Az E. Alap költségvetési javaslata kidolgozásának előírásait tartalmazó Tájékoztatót, valamint az E. Alap kiadási, bevételi és működési keretszámait az alapkezelő október 7-én megkapta. Abban 1 376 042,1 M Ft bevételi, és 1 431 823,0 M Ft kiadási főösszeg mellett 55 780,9 M Ft hiányt terveztek. A korábbi évektől eltérően a keretszámokat az NGM tételesen, előirányzati szinten, a bevételekre is kiterjedően küldte meg. Az OEP az általa javasolt tervszámokat és a Tájékoztatóban előírt mellékleteket, szöveges indokolást október 12-én az NGM részére megküldte. A javaslat szerint – törekedve a bevételek és a kiadások egyensúlyba hozására, ami az alapszerű gazdálkodás lényege – mindössze 14 693,3 M Ft lett volna az E. Alap hiánya, ugyanakkor jelentősen megnövelték mind a bevételt (1 517 439,4 M Ft), mind a kiadást (1 532 132,7 M Ft). A kiadási oldalon a keretszámtól való kb. 100,0 Mrd Ft-nyi eltérést kizárólag a gyógyító-megelőző ellátásra fordították volna. A bevételi oldalon a főösszeget a központi költségvetési hozzájárulások növelték volna, ezen belül is legnagyobb mértékben (94,0 Mrd Ft) a GYED kiadás megtérítésének visszaállítása. Az egyeztetések eredményeként – tekintettel arra, hogy az NGM a bevételekre vonatkozó NEFMI-OEP javaslatokat nem fogadta el – október 19-ére a bevételi oldalon az NGM elképzelése és az OEP-NEFMI javaslata kb. mindössze 1,5 Mrd Ft eltérést tartalmazott, és az NGM által megadott eredeti keretszámot közelítette.

 

A kiadási oldalon a működési költségvetés tekintetében az október 19-ei állapot véglegesnek mondható, de az ellátási kiadásokat ezt követően is több körben kellett egyeztetni.

 

Az egyeztetések főként a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keret összegéről zajlottak, de ennek során a gyógyszerkiadások és a hozzájuk kapcsolódó bevételek ismét egyeztetés tárgyává váltak, és az érintett előirányzatokra vonatkozó normaszöveg-javaslat is ennek megfelelően módosult.

Az E. Alap tervezett hiánya az egyeztetéseken képviselt álláspontok függvényében 90,0-109,0 Mrd Ft között változott. A deficit pontos összege nem volt meghatározható (98,0 Mrd Ft-ban valószínűsíthetjük) a jegyzőkönyv lezárásakor, mert az egyeztetés még zajlott. Az E. Alap 2009 óta tartósan és jelentősen egyensúlytalan helyzetben van. Az E. Alap tervezett hiánya 2011-ben majdnem azonos a 2010. évre várható deficittel. Az E. Alap bevételi és kiadási oldala a 2011. évben kismértékben növekszik (2-3%) a 2010. évi várható teljesítéshez képest.

 

A legutóbbi egyeztetés eredményeként kialakított stagnáló gyógyszerkiadási előirányzat betarthatóságát az ellenőrzés kockázatosnak tartja, de ezen kívül a 2010. évhez viszonyítva sem a bevételekben sem a kiadásokban nem történik olyan változás, amely jelentős eltérést vetítene előre a 2010. évi bázison megtervezett előirányzatok teljesítését illetően. A hiány várhatóan 2011-ben – a gyógyszerkassza tarthatóságának függvényében – az előre jelzettnek megfelelően alakul. Az egyensúlytalan helyzet fő előidézője a járulékmérték csökkentése, továbbá a GYED kiadások központi költségvetési megtérítésének megszüntetése anélkül, hogy megfelelő járulékfedezet kompenzálta volna a bevétel kiesését, és ezzel párhuzamosan a GYED után fizetendő nyugdíjjárulék beemelése az Alap kiadásai közé. Tekintettel arra, hogy a jövőben a járulékmértékek emelkedése rövidtávon nem várható, így bevételi oldalon csak a központi költségvetés által lehet az Alap számára az egyensúlyi helyzetet megteremteni.

 

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésére vonatkozó normaszövegjavaslat alapkezelő által javasolt tervezete és az NGM által elfogadott javaslat jelentősen eltér. Az OEP a személyi juttatások előirányzatát nem növelheti az ellenőrzésből származó bevételekkel, nem alkalmazható az ösztönzésnek ez a módja. A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás felhasználásának ellenőrzéséből származó bevételeit sem fordíthatja ezen ellátási kiadások finanszírozására. A Kincstár útján nyújtott kamatmentes hitel szabályozását nem a mindenkori költségvetési törvénybe, hanem az Áht.-ba foglalnák. Kiemelné ugyanakkor a normaszöveg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatok körében befogadott többletkapacitás E. Alapból finanszírozott 5530,1 M Ft-os összegét.

 

A megadott tervszámok a Tájékoztató előírásait követve nem tartalmazták a kormányhivatalokba történő integrált feladatellátás költségeit. A tervezés a Tájékoztatóban előírtak alapján történt. A Tájékoztató az E. Alap vonatkozásában az eddigi években alkalmazott módszer alkalmazását írta elő. Az előző évi várható teljesítésből elsőként levonásra kerültek az egyszeri növelő tényezők, majd az így kialakított bázisra rakódtak rá a „klasszikus” intézményfinanszírozási elemek: szerkezetváltozás, szintrehozás, fejlesztés.

Az egészségbiztosítási munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2010. évi várható teljesítését az ellenőrzés kockázatosnak tartja, mivel ezen járulék befizetések – az adóegyszerűsítés miatt – összevontan, egy adónemen szerepelnek, az APEH rendszerében és a teljesítések előirányzat szintű bontása csak közvetett úton áll elő. (Az alapkezelő is az együttes összeget tervezi, és ezt követően bontja meg azokat). A pénzforgalmi felosztás a járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettségek arányában kerül szétbontásra az Alapnál, amely év közben nem a reális folyamatokat tükrözi.  A központi költségvetési hozzájárulások jellegükből adódóan várhatóan 100%-ban fognak teljesülni, 617 271,0 M Ft-ra.

 

Az Alap 2011. évi bevételi oldalának tervezéséhez a Tájékoztató előírást nem tartalmazott, a makrogazdasági paraméterek közül a bruttó bér és keresettömeg és fogyasztói árnövekedés előző évhez viszonyított növekedését megadta. Az alapkezelő október 12-re a bevételeket az alábbiak szerint tervezte: Az egészségbiztosítási járulékbevételek és egészségügyi szolgáltatási járulékbevételek együttes összege 618 463,6 M Ft. A központi költségvetés 2011. évi várható hozzájárulásainak összegére az OEP 778 378,2 M Ft-ot tervezett. Az alapkezelő a központi költségvetés hozzájárulások alcímen belül új előirányzatokat is tervezett, ezek a központi költségvetésből járulék címén átvett pénzeszköz a kettős állampolgárok után, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek kiegészítése, a kettős állampolgárok egészségügyi szolgáltatási járulékának kiegészítése, valamint a GYED kiadások megtérítése. Az új előirányzatok együttes bevételi összege 110 616,1 M Ft. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételi soron az OEP tervszáma 58 546,0 M Ft.

 

A 2010. évtől új járulék elnevezés lépett életbe, az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék. A Tbj. alapján az Alapot az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból 76,18% illeti meg, míg a fennmaradó hányadra (23,81%) – a jogszabály alapján – a Munkaerőpiaci Alap jogosult. Az új jogszabályi elnevezés kapcsán szükséges lenne az Alap érintett járulékbevételét is átnevezni, amelyre javaslat nem készült.

 

Az október 12-ei határidőre elkészített tervezethez képest változtak a 2011. évi bevételi előirányzatok. A változást legfőképpen az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló október 15-én T/1376. számon benyújtott törvényjavaslat, valamint az NGM-mel történő egyeztetési folyamat eredményezte.

 

A bevételek közül módosult a munkáltatói egészségbiztosítási járulékbevétel összege, lecsökkent 156 211,3 M Ft-ra. A T/1376. számú törvényjavaslat 136. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék napi öszszegét 170 Ft-ban határozta meg, amely 3,4%-os emelkedést jelentett a 2010. évhez képest. Emiatt 19 126,2 M Ft lett az egészségügyi szolgáltatási járulék tervezett bevétele. A központi költségvetés 2011. évi hozzájárulásainak összege 645 125,0 M Ft-ra módosult. A legjelentősebb tétel az alcímen a központi költségvetési járulék címen átvett pénzeszköz. Erre tervezett öszszeg 636 970,0 M Ft, amely a bázishoz képest 4,1%-kal több. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései jogcímen a legjelentősebb a változás, mert a gyógyszergyártók a K+F tevékenységek után érvényesíthető kedvezmény 2011-től hatályos módosítását (20%-ról 100%-ra növekszik a kihirdetett jogszabály68 szerint) figyelembe vették, ezért a bevételt az eddigi 50 800,6 M Ft-ról lecsökkentették 43 500,0 M Ft-ra.

 

Az E. Alap kiadási jogcímei közül a pénzbeli ellátások első kilenc hónapjának teljesítése 11 331,0 M Ft-tal elmarad az időarányos összegtől. Az alapkezelő prognózisa a 2010. évi várható teljesítésről (224 481,2 M Ft) megalapozott, ami így 5,5%-kal elmarad az eredeti előirányzattól (237 656,7 M Ft). A jogcímcsoporton belül nagy volumenű eltérés a táppénz és a GYED kiadáson mutatkozik, előbbi esetében alulteljesítéssel, utóbbi estében túlteljesítéssel kell számolni. A táppénz jogcímcsoport kiadás 2010. évi előirányzata 96 535,1 M Ft, amely az alapkezelő számítása alapján 81 200,0 M Ft-ra teljesül, ami az időarányos teljesítés alapján reális. A 2010. évi GYED kiadás várhatóan túllépi az eredeti előirányzatot (90 021,0 M Ft). A túllépés szeptember végén 2226,2 M Ft volt, ezért az év végére jelzett 93 536,2 M Ft GYED kiadás megalapozott. A pénzbeli ellátások 2011. évre javasolt – az NGM által megadott keretszám – kiadása 232 485,6 M Ft, amely az alapkezelő számításai alapján megalapozott.

 

A keretszám a 2010. évben várható kiadásnál 3,6%-kal magasabb. A Thgys 6,5%-os és a táppénz jogcímcsoport 5,9%-os növelésében az előző évi bruttó átlagkereset növekedés hatását, továbbá a vonatkozó ellátási esetek, így a vonatkozó ellátásban töltött napok számának növekedését vették figyelembe. Ez összhangban van a kormányzati politikák várható hatásaival. A GYED esetében a tervezett összeg 0,2%-kal emelkedik a 2010. évi várható teljesítéshez képest. A jogcímre gyakorolt hatások közül a bruttó átlagkereset növekedés miatt a GYED ellátások is emelkedhetnek, ugyanakkor a Thgys-ben részesülők létszámának 2010. évi csökkenése (4,1%) előrevetíti a kiadások csökkenését.

 

A gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 2010. évi 757 632,1 M Ft-os előirányzatának I-IX. havi teljesítése 585 789,0 M Ft, az időarányos teljesítést 17 564,9 M Ft-tal lépi túl. Az előirányzat túllépése az összevont szakellátáson jelentkezett, az ezen kívüli ellátások (pl.: Háziorvosi ellátás, Otthoni szakápolás, Laboratóriumi ellátás) kiadásának teljesülése időarányos. Az elmúlt havi teljesítések alapján a gyógyító-megelőző ellátások kiadása várhatóan 762 036,1 M Ft lesz.

 

Az NGM az alapkezelőt a 2011. évre az előirányzaton 734 120,0 M Ft keretszám megállapításáról értesítette, amely 27 916,1 M Ft-tal alacsonyabb az idei év várható teljesítéséhez viszonyítva. Az alapkezelő október 12-ei határidőre benyújtott javaslata 831 000,0 M Ft-ot tartalmazott.

Az első körös egyeztetés után az OEP-NEFMI javaslat 790 000,0 M Ft-ot, az NGM javaslat 770 000,0 M Ft-ot tartalmazott. A helyszíni ellenőrzés lezárása előtt a felek 785 120,0 M Ft-ról egyeztettek, amelynek elfogadása esetén a gyógyszeroldalon is változásokat kell átvezetni az addig beküldött tervezési táblákon. Az ennek megfelelő dokumentumok részben álltak rendelkezésre. A tervezett összeg a megelőző két évhez viszonyítva kiegyensúlyozott finanszírozást biztosít.

 

A 785 120,0 M Ft-os javaslat levezetése: 762 036,1 M Ft-os év végi várható teljesítésből levonták az egyszeri intézkedéseket, így az eseti kereset-kiegészítést (10 673,7 M Ft-ot), a 2009. évi decemberi finanszírozás kiegészítését (6000,0 M Ft) és a krónikus fekvőbeteg szakellátás +1 havi többletét (5069,4 M Ft).

 

Nem vonták le a járóbeteg szakellátás és az aktív fekvőbeteg szakellátás januárban utalt +1 havi többletét, amit az NGM elfogadott. A szerkezeti változás és a szintrehozás érvényesítése után 756 136,5 M Ft-ból terveztek tovább. A dologi kiadások 5%-os csökkentése nem érvényesült a tervezés folyamán.

 

A fejlesztésre vonatkozó keretről is több körben egyeztettek. A fejlesztések között irányozzák elő azokra az ágazati szakmai prioritásokra a forrásokat, amelyek megvalósítását 2011-ben tervezik: a TIOP pályázatokba foglaltcélok megvalósítása, a háziorvosi rendszer hatékonyságának növelése a díjazásba  épített ösztönzők által, a mentési költségek szinten tartása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP kötelezettségvállalásra 5530,1 M Ft-ot irányoztak elő. Ezek olyan megpályáztatott és befogadott többletkapacitást jelentenek, amelyek finanszírozása az E. Alapból valósul meg, de a kötelezettségvállalás mértékét a pályázatokat koordináló NEFMI tartja nyilván.

 

A háziorvosi indikátorrendszer díjazásba építésére 3500,0 M Ft-ot, a mentési feladatellátás fejlesztése (hogy a kiadás lépést tartson az üzemanyagárak drasztikus emelkedésével) 2250,0 M Ft-ot terveztek.

Függőben van az egyhavi pluszforrás biztosítása a laboratóriumi ellátás, az otthoni szakápolás és a fogászat finanszírozásának 3 hónapról 2 hónapra csökkentéséhez, hogy ezek az ellátások is felzárkózzanak az összevont szakellátáson megvalósult 2 hónapos határidőhöz. Az alapkezelő a kért előirányzatot további fejlesztésekkel indokolta, amelyet részletesen nem tudtunk megismerni.

 

A fejlesztések és az ágazati prioritások között nem szerepelt a legnagyobb válsággal küzdő összevont szakellátás átalakítása. Az előirányzott kiadás (a benyújtott javaslatban 563 712,1 M Ft) a 2011. évben várhatóan elégséges lesz a változatlan struktúrában biztosított feladatellátás finanszírozásához. Ugyanakkor a hatékonyabb forrásfelhasználás megkövetelné az intézményrendszer újragondolását. A gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport 2010. évi I-IX. havi teljesítése 263 898,7 M Ft, ami mindössze 1,4%-os túllépést jelent. A várható teljesítés az éves előirányzatnál 2,2%-kal magasabb, 353 000,9 M Ft, ami az időarányos és havi teljesítéseket vizsgálva megalapozott. A 2011. évre első körben 358 544,2 M Ft-ot állapítottak meg, ami az NGM keretszámmal megegyező volt. Az egyeztetések folyományaként a kiadás először a gyógyító-megelőző ellátáson felhasználni kívánt 15 000,0 M Ft-tal csökkent, majd pedig a K+F ráfordítások E. Alap bevételeiből történő leírhatóságának megszüntetése következtében 8000 M Ft-tal megnőtt, így 351 544,2 M Ft-ra csökkent, ami az idei teljesítés szintjén van. A jogcímcsoport kiadásának emelkedése 2009-re 5,4%-os volt, 2010-re várhatóan 2,9% lesz. Ahhoz, hogy az előirányzat a 2010. évvel azonos szinten teljesüljön további megszorító vagy bevételteremtő intézkedések szükségesek. Az ezekre vonatkozó javaslatokat megismertük, de az elfogadásukról szóló döntésről nincs információnk.

 

Gyógyászati segédeszközök támogatása jogcímcsoport 2010. évi I-IX. hó teljesítése 31 964,8 M Ft, ami 4,6%-kal, 2085,4 M Ft-tal elmarad az időarányostól. A várható teljesítés alapkezelő által tervezett 42 605,0 M Ft-ja megalapozott. A 2011. évi előirányzat az NGM keretszámmal megegyezően 44 772,3 M Ft, ami 5,1%-kal magasabb az idei várható kiadásnál. Hosszú éveken át a gyógyászatisegédeszközök kiadása évről-évre nagy kilengéseket mutatott, de a 2009 augusztusában bevezetett intézkedések várhatóan kiegyensúlyozottabbá, egyúttal tervezhetőbbé teszik ezt a kiadási jogcímcsoportot. Ennek okán a 2011. évre tervezett előirányzat várhatóan elégséges lesz a kiadások teljesítéséhez.

 

Egyes más természetbeni ellátások közül a Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás előirányzat I-IX. havi teljesítése az időarányost 1,7%-kal haladja meg. A várható teljesítést 3880,0 M Ft-ban határozták meg, ami az eredeti előirányzathoz képest 2,1%-os túlteljesítést jelent. A 2009. évi térítési díjnövekedése volumencsökkenéshez vezetett, ennek hatására a kereslet visszaesése 2010-ben is fennmaradt. A 2011. évre előirányzott 4000,0 M Ft reális. Az anyatej-ellátás idei 200,0 M Ft-os előirányzata várhatóan 195,0 M Ft-ra teljesül. A 2011. évre előirányzott 206,8 M Ft elegendő lesz a kiadásokra.

Az utazási költségtérítés idei 4200,0 M Ft előirányzata várhatóan 6,0%-kal magasabban, 4450,0 M Ft-ban teljesül. A 2011. évre tervezett 4601,3 M Ft 3,4%-os növekedést biztosítana. A nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásainak eredeti 4864,4 M Ft-os előirányzata várhatóan jelentősen, 27,3%- kal túlteljesül, az év végi kiadás 6190,0 M Ft-ban várható. Ez kb. a 2009. évi teljesítéssel egyezik meg. A 2011. évre 5,8%-os az emelkedés a bázishoz képest, így a tervezett előirányzat 6550,0 M Ft. A megelőző két év adata szerint ez biztosítja a teljesítéshez szükséges fedezetet.

 

Az egészségbiztosítás egyéb kiadásai alcím idén várhatóan kismértékben (3,0%) túllépi az előirányzatot (25 418,8 M Ft). Az alcímen belül az egyéb kiadások jogcím túlteljesülése miatt várható a túllépés, mert itt számolják el a peres eljárásban kifizetett összegeket. Az Irányított Betegellátási Rendszerben teljesítendő kifizetések miatt 2008-2009 folyamán az ellátásszervezők pereket indítottak, melyekben az első ítélet kártérítés fizetésére kötelezte az OEP-et. Várható, hogy 2010 illetve 2011 folyamán újabb ítéletek születnek.

 

A 2011. évre tervezett egészségbiztosítás egyéb kiadásai alcím 27 322,3 M Ft. Ebből legnagyobb tétel a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz, amelyre 22 500,0 M Ft szükséges..

 

Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetésével kikerült az alcím alól a felügyeletnek fizetendő felügyeleti díj. Az E. Alap működési költségvetésében az alapkezelő a működési saját bevételek 2011. évi előirányzatát a 2009. évi előirányzattal megegyezően 936,1 M Ft-ban határozta meg. A saját bevételt bázis szinten tervezték, mert az előző évek túlteljesítését előre nem tervezhető többletek okozták.

 

Az E. Alap 2010. évi működési költségeire a Kvtv. 20 951,6 M Ft kiadási keretszámot tartalmazott, melyből 20 015,5 M Ft alaptól átvett pénzeszköz és 936,1 M Ft saját bevétel. Az alapkezelő várakozása alapján a működési kiadás a törvényi előirányzatot meghaladva, 23 577,9 M Ft lesz. Az elkészített tervezetben a 2011. évi működési költségvetést a NGM-mel, valamint a NEFMI-vel többszöri egyeztetés után alakították ki, és a támogatási keretszámot 19 575,2 M Ft-ban határozták meg, melyből a saját bevétel 936,1 M Ft és az E. Alaptól átvett pénzeszköz 18 639,1 M Ft. A 2011. évi működési költségvetés a 2010. évre előirányzott összeghez képest 1376,4 M Ft-tal kevesebb. Az alapkezelő működési költsége az Alap kiadási főösszegének (19 575,2 M Ft) 1,3%- a, alacsonyabb a 2010. évi előirányzatnál (20 951,6 M Ft). Az alapkezelő a 2011. évi működési költségvetés levezetését a Tájékoztató követelményeinek, valamint a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat rendelkezéseinek figyelembe vételével készítette el. A tervezésnél az előírások szerint a 2010. évi eredeti előirányzatból, 20 951,6 M Ft-ból kiindulva figyelembe vette a szerkezeti változásokat, zárolásokat, feladat átvétel miatti összegeket, összesen 1369,6 M Ft-ot, és így 19 582 M Ftban meghatározta a bázis előirányzatot. Végrehajtotta a Tájékoztatóban szereplő tételes egészségügyi hozzájárulás kivezetését (1 hónap) 6,7 M Ft összegben.

 

A szintrehozás után a 2011. évi előirányzat összege 19 575,2 M Ft. Kiemelt feladatokra 2011. évre nem tervezett előirányzatot az alapkezelő, így a 2011. évre javasolt működési költségvetési előirányzat nem változott. Az OEP a létszám előirányzatának levezetésénél a 2010. évi eredeti létszám előirányzatból (3452 fő) indult ki. A Tájékoztató az igazgatási költségvetési szerveknél 5%-os létszámcsökkentést írt elő, mely az OEP-nél és az igazgatási szerveinél együttesen 173 főt jelentett. Az alapkezelő a Tájékoztatónak megfelelően kidolgozta a tervezett létszámleépítés időbeli ütemezését, kimunkálta a felmentéshez kapcsolódó egyszeri kiadásokat és a megtakarítás mértékét. Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnése által átvett feladatokhoz 13 fő létszámnövekedéssel számoltak. Ezek figyelembe vételével a 2011. évi javasolt létszám előirányzat 3292 fő.

 

Az alapkezelő a személyi juttatások kiadási előirányzatának bemutatásánál az előírások szerint a 2010. évi eredeti előirányzatból, 11 583,2 M Ft-ból indult ki. A szerkezeti változások levezetésénél az NGM részére megküldött – első – változatban a Tájékoztató rendelkezéseit az alapkezelő maradéktalanul figyelembe vette, a módosításokat az abban foglaltaknak megfelelően hajtotta végre. Az NGM az alapkezelő által beküldött javaslatot módosíttatta, egyrészt szerkezetileg, másrészt a normatív jutalom tervezéséhez kapcsolódóan. Szerkezeti változásként az NGM a Tájékoztatóban előírt előirányzati csökkentéseket csak a támogatás arányának megfelelően kívánta érvényesíteni (ennek mértéke 95,5%), a saját bevételekkel fedezett kiadások vonatkozásában nem (4,5 %).

 

Ugyanakkor a Tájékoztató ezt a megkülönböztetést nem tartalmazta. Ennek megfelelően az NGM a 2010. évre tervezett normatív jutalom 228,0 M Ft öszszegből csak a 95,5%-os mértéknek megfelelő 217,7 M Ft összegű forráselvonást kívánja érvényesíteni azzal, hogy a normatív jutalomnál szerepeltetett 10,3 M Ft összeg a 2011. évi elemi költségvetésben, mint normatív jutalom nem tervezhető. Az alapkezelő tájékoztatása alapján ez az összeg a rendszeres személyi juttatások fedezetének biztosítására kerül átcsoportosításra. A Korm. rendelet 3. pontja alapján felülvizsgálták a megbízási szerződéseket, ennek megfelelően a külső személyi juttatások előirányzata csökkentésre került 43,7 M Ft-tal. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján csökkentették a tervezett jubileumi jutalom előirányzatát 171,9 M Ft-tal. Szerkezeti változásként figyelembe vették továbbá az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnése miatt átvett feladatokkal járó 13 fő személyi juttatási előirányzatát 90,5 M Ft-ot. Csökkentésre került az előirányzat a cafeteria keret csökkentése miatt. Ennek megfelelően a személyi juttatások bázis előirányzatát 11 221,7 M Ft-ban határozták meg. A 2011. évre javasolt személyi juttatások előirányzata 3,1%-kal alacsonyabb a 2010. évi eredeti előirányzatnál.

 

A munkaadókat terhelő járulékok tervezésénél a hatályos jogszabályok figyelembe vételével számolták ki az előirányzat összegét. Végrehajtották a Tájékoztatóban szereplő tételes egészségügyi hozzájárulás kivezetését (1 hónap 6,7 M Ft). A dologi kiadások tervezésénél figyelembe vették a tervezési Tájékoztató előírását, ennek megfelelően az 5%-os csökkentést végrehajtották mely 272,9 M Ft volt. Csökkentették továbbá az informatikai keretet 303,2 M Ft-tal és számításba vették a megszűnt Egészségbiztosítási felügyelettől átvett 10,1 M Ft dologi előirányzatot. A dologi kiadások 2011. évi alap előirányzatát 5150,0 M Ft-ban határozta meg az alapkezelő.

 

A támogatásértékű működési kiadások előirányzatát bázis előirányzaton 220,0 M Ft-ot terveztek. A működési célú pénzeszköz átadásokat szintén változatlan előző évi szinten 5,0 M Ft-ban tervezték.

Az intézményi beruházási kiadások esetében – forráshiány miatt – 2011-re csökkenteni kellett a keretet 354,3 M Ft-tal, melyet 3,9 M Ft-tal kompenzált az Egészségbiztosítási Felügyelettől átvett beruházási előirányzat. A 2011. évi alap előirányzat összege 153,9 M Ft, amely több mint 1/3- ára csökkent a 2010. évi eredeti előirányzat összegéhez képest.

 

Felújítási kiadásokat már évek óta nem tervez az alapkezelő forráshiány miatt.

 

A működési szektor 2011. évre tervezett kiadásai 1369,6 M Ft-tal csökkentek a 2010. évi előirányzathoz képest. Az alapkezelő 2010. október 12-én kelt szöveges indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a működtetési- üzemeltetési, valamint az informatikai fejlesztési kiadások csökkentése, valamint az 5%-os létszámcsökkentés együttesen feladat ellátási zavarokat okozhat az egészségbiztosítási ágazatban. Elsősorban a pénzbeli ellátások megállapítása, folyósítása és a jogviszony nyilvántartás területén, továbbá a közgyógyellátás OEP-et érintő feladataiban, és veszélyezteti az ellenőrzés vonatkozásában eddig elért eredményeket. Az informatikai fejlesztések fedezet megvonása (657,5 M Ft) az államháztartás egyik legnagyobb informatikai rendszerét, adatbázisát kezelő OEP-nél súlyos következményekkel járhat. Az informatikai rendszerek fejlesztésére rendelkezésre álló források alacsony voltát mind az ÁSZ, mind a könyvvizsgálat évek óta kifogásolja."

 

 

Forrás: www.asz.hu

 

 

 

 


Egészségpusztító-ipar?

2010.11.08.      15:35:24

 

A jobbikos Z. Kárpát Dániel az interneten árult bóvligyógyszerek árusítása ellen szólalt fel interpellációjában. Ezek a bóvliszerek szerinte adott esetben súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Javasolta, hogy akár a postázás közben foglalják le a veszélyes termékeket. "Mi a kormány cselekvési terve?" - kérdezte.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a kormány a lelkén viseli az emberek egészségét. Arra biztatott mindenkit, hogy ha gyógyszernek nem minősülő szereket árulna valaki gyógyszerként, jelentsék be az ÁNTSZ-nél. Utána valami egészen másról, az étrendkiegészítők és a testtömegnövelők szabályozásáról kezdett beszélni, elismerve, hogy ennek semmi köze a kérdésben foglaltakhoz. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, mert nem történt érdemi cselekvés az ügyben. Azt is mondta, hogy vannak "a kollektív magyar nemzettudatból eredeztethető gyógyszerek". De még ezzel sem győzte meg a kormánypárti többséget, ami elfogadta a választ.

 

Forrás: index_logo.gif

 


 

Mit tervez a kormány az egészségüggyel?

medical.png

 

 

Nógrádi Tóth Erzsébet, a Medical Tribune egészségügyi szakújságírója megnyitójában köszöntötte a megjelent vendégeket. Stratégiai elképzeléseket szeretnénk hallani, milyen változtatásokat tervez a kormány az egészségügyben - ezekre a kérdésekre vár választ a konferencia. Utalt Orbán Viktor kérésére, aki a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától az egészségügy megmentését várja.

Felsorolásában az ágazat különböző problémáit sorolta, a finanszírozástól az alapellátás meghatározásán át a rezidensképzésig, és az orvoselvándorlásig, szinte mindent.

1860 jó hírnév igazolást kérő orvosok száma - ebből persze nem mindenki akar külföldre menni, de jelzésértékű, hogy ilyen sokan gondolkodnak rajta.

A Kórházszövetség felmérése szerint 1500-2000 szakovos hiányzik, de az EU-ban is nagy az orvoshiány: idén egymillió, jövőre pedig kétmillió hiányzik.

Egészségipar részesedése a foglalkoztatotság területén 6,7% , míg 6,3% a GDP-hez való hozzájárulása,  azaz több mint, amit az ágazat kap.

22,7 milliárdos többletforrást szavazott meg idén az ágazatnak a Parlament, és 56 milliárd forinttal nő a jövő évben az egészségügyre fordított központi kiadás. Ez jó hír, de messze nem elég, ám tudomásul kell venni, nincs több pénz, ezért rendkívül fontos a rendelkezésre álló eszközök ésszerű használata.

 

A gyógyszercégek 2007 óta fizetnek különadót, idén 57 milliárdot, több mint, amennyit a gyógyító-megelőző ellátásra fordítunk idén.

A rendszert át kell alakítani, de hogyan? Van-e intézkedési terv, mit tesznek lehetővé a költségvetési keretszámok?

Ésszerűsíteni kell a betegutakat, sürgető az ágazatban dolgozók életpálya-modell kidolgozása. Szintén lényeges meghatározni az alapellátást, hogy mit várhatnak az állampolgárok a befizetett járulékaikért.

 

Réthelyi Miklós miniszter előadásában a mi a teendő kérdésre a következőket válaszolta: a minisztérium egészségügyi államtitikársága megalapozott programot dolgozott ki. A miniszter kiemelte a szakmai csoportokkal való egyeztetések jelentőségét, és Szócsa Miklós államtitkár konszenzusteremtő képességét.

Az egészségügyet, oktatást, szociális elltást, demográfiai kérdéseket, a családtámogatást, a sportot összekapcsolva, integráltan kell kezelni, ezért jött létre a Nemzeti Erőforrások minisztériuma, így az érdekellentéteket házon belül lehet kezelni, a racionalizálás, a kérdés komplex kezelése egyszerűbb, hatékonyabb.

Megerősített háziorvosi ellátás, az egészségügyben is alapelv a szubszidiaritás: a problémák kezelése ott kell, hogy történjen, ahol azok felmerülnek.

Réthelyi egy magas rangú tanácsadó testület látrehozását tervezi, amelyben minden terület képviselői a szükséges együttműködésben ad tanácsokat.

 

Szócska Miklós államtitkár elmondta, hogy neki az 56-osok adnak erőt, hogy egy ilyen feladatot elvállalt.

A teljesítményvolumenkorlátot fel kívánja számolni a tárca, ennek gazdasági előfeltételei vannak. Deregulációt kell végrehajtani az ágazatban. Egységes informatikai rendszer kell. Kiszámítható életpályát ígér az ágazati dolgozóknak.

Gyorsán átvitték az Egészésgbiztosítási Felügyelet felszámolását, ahogy a működést gátló tényezők elhárítását is. A kórházak eladósodottságát felmérő rendszert hoztak létre, folyamatosan monitorozzák a kórházakat, így negyedévenként pontos képet lehet alkotni erről a területről.

2010 a túlélés féléve volt. Teljes volt a zűrzavar az ágazatban, a problémák kezelésére nem volt adminisztratív testület.

Egy biztosító, oszthatatlan kockázatközösség - ebből nem engedünk, szögezte le Szócska.

Konszolidációs menedzsment-teamek állnak fel az intézmények vezetőiből a területi, gazdasági egységeket. A betegutak szervezése, az alapellátás megszervezése lesz feladata ezeknek az egységeknek.

Az alapellátásról még novemberben részletes program, de előzetes: átképzési lehetőségek, adminisztráció egyszerűsítése, egészségre nevelés, praxisok megerősítése.

Ötszintű progresszív szakellátás lesz. Járóbeteg, városi, megyei, nagytérségi, és országos ellátás. Vannak  területek, ahol központosítani kell, nagyjából egymillió fő lesz egy nagytérség.

A jövő a teljesítményalapú ellátás, a progresszív ellátás preferálása, a járóbeteg ellátás, az egynapos ellátás előtérbe kerül.

A mentésben a 104-es telefonszámon lehet majd belépni a rendszerbe, vagyis egykapus lesz a belépés.

Betegszállítás: első lépésként egy egységes irányítás és ellenőrzés.

Egységes kockázatközösségben gondolkodunk. Közelíteni kell az egészségügy közkiadásait a visegrádi országokéhoz, ami 6%, a magyar viszont 4,3%.

Amerikai típusú ellátásszervezési modelleket is kizárják.

Definitív ellátásra törekszenek, ez a hatékonyság kulcsa.

A gyógyszertár nem traffik, az üzleti megközelítés ellenkezik a népegészségügyi célokkal. 15 milliárd forint áll rendelkezésre népegészségügyi programokra, így elmondható, hogy a kormány rendelkezik a szükséges eszközökkel, amelyekhez a megfelelő üzeneteket kell megfogalmazni.

Mint mondta, a várólisták ledolgozosának mértéke szerint választják ki a támogatandó intézményeket és szükség esetén akár az intézmények tulajdonosi struktúrájába is beavatkoznak és ezzel kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások. Egy évet szánnak a betegutak átalakítására, a rendszert ugyanis csak így lehet megfontoltan átalakítani.

 

 

 



DR. GYENES GÉZA hozzászólása az adótörvények vitájában, 2010. október 26-án:

 

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy akik idejöttünk a parlamentbe, valamennyiünk azért jött ide, hogy ennek az országnak a lakosságán, az itt élő emberek helyzetén javítson. Az ilyen elképzelések megvalósítására többek között az adótörvények is lehetőséget adnak.

Szeretnék élni azzal a lehetőséggel, amelyet Rogán képviselőtársunk kínált az ellenzéknek, mégpedig az elmúlt nyolc évért nem felelős ellenzéknek, és ezért kiegészítéseket szeretnék javasolni az adótörvény-tervezetükhöz.

Meg kellene vizsgálnunk egy kicsit jobban, hogy kinek is akarunk kedvezni. Nagyon támogatandó valóban a családi adókedvezmény az adóalap-csökkentéssel, de bizonyos családokat és bizonyos eltartottakat kifelejtett a törvényalkotó, nevezetesen azokra a családokra gondolok, családfőkre, akik fogyatékos gyermeket vagy fogyatékos eltartottat is nevelnek, hiszen ezekre az emberekre, ha csak egy van a családban, az úgynevezett adókedvezmény, amit az önök tervezete megállapít, szerintem méltánytalanul kevés, hiszen ezeknek a családoknak a fajlagos költségei minden szempontból - a beteg gyermek ápolására fordítandó költségek, az utaztatásra fordítandó, a taníttatásra fordítandó és minden költség - hatványozottan, sokkal magasabbak. Tehát tisztelettel javaslom a képviselőtársaimnak, hogy a törvénytervezetben erre is térjünk ki, és olyan családok esetén, akik úgynevezett fogyatékos eltartottat nevelnek, tartanak el, egy gyerek esetén is adjuk meg legalább a háromgyerekes maximumot, azt hiszem, teljesen érthető, hogy miért.

Megmondom őszintén, az itt hallottak alapján csak egyetlenegy félelmem van: mi történjen azzal a fogyatékos eltartottat nevelő családdal, ahol a jövedelem alacsony, és ezt a fajta kedvezményt, akár ezt a 206 ezer forintos kedvezményt, ha háromnak vesszük legalább az egy eltartottat, bátorkodom megjegyezni, hogy az óvodai és iskolai csoportlétszám kalkulálásánál az integrált csoportok esetén is három főnek számít egy olyan beiskolázott gyerek, aki fogyatékos, tehát ezért mondtam ezt a háromszoros arányt. Tehát nagyon kérem a kedves képviselőtársaimat, hogy ezen is gondolkozzanak, hiszen ezek a családok nagyobb segítségre szorulnak, és adjunk az adóban is egy ilyen támogatást.

A másik: mire lehet még használni az adótörvényt vagy az adóztatási rendszert? Például bizonyos ágazatok válsághelyzetben vannak, és az önök kormányprogramja is elismeri, hogy az egészségügy egy olyan válsághelyzetben van, amin segíteni kell mindenféleképpen, meg kell menteni, ahogy a miniszterelnök úr is mondta, tehát mindenképpen valami prioritásra van szükség.

Ha a Fidesz egészségpolitikáját próbáljuk vizsgálni, akkor kétségtelenül elhangzott, hogy az alapellátást is fejleszteni akarják. Jelen pillanatban az alapellátás is válsághelyzetben van minden szempontból, hiszen a humán erőforrásai a legidősebbek, az utánpótlás szinte nulla, nincs, aki erre vállalkozna, nagyon nagy az elvándorlás a szakmából, ehhez képest ezek az adórendeletek semmiféle priorizálást, kedvezményt nem adnak ezeknek a szakmáknak, így a háziorvosi szakmának sem, noha elismerjük, hogy jelen pillanatban a kormánynak nincs arra pénze, hogy itt olyan jövedelemnövekedést, illetve ráfordításnövekedést érjen el, amit a háziorvosok kiszámítottak, hogy a finanszírozásukat legalább a duplájára kellene ahhoz emelni - nem a saját bérükről van szó, az egész praxis működtetéséről van szó -, hogy működni tudjanak, és ezek a negatív tendenciák legalábbis lefékeződjenek.

 

Ehhez képest ez az adójavaslat nem igazán számol semmivel.

Volt egy előterjesztésem, egy írásbeli kérdésem éppen a miniszter úrhoz, és kértem, hogy a háziorvosok esetén, ha már a jövedelmet vagy a praxiseltartó képességét anyagi eszközökkel nem tudnak növelni, akkor legalább ebben a közszolgáltatásban - merthogy az alapellátás, a háziorvoslás a közszolgáltatásba tartozik - engedjék el az iparűzési adót. Akkor a miniszter úr a válaszlevelében eléggé kioktatott, hogy mit képzelek én, miért engednék el a háziorvos vállalkozónak az iparűzési adót, ugyanolyan vállalkozók, mint a többiek. A miniszter úr ebben borzasztó nagyot tévedett, hiszen a háziorvos vállalkozók csak kvázi vállalkozók; ők a piacon semmit nem tudnak tenni kvázi a piac vagy az állam kihívásaival, az adóemeléssel kapcsolatosan, hiszen nekik területi ellátási kötelezettségük van, és ezt mintegy degresszív finanszírozásban látják el, tehát semmiféle reakciójuk nincsen. Tehát hogyha a kormány valóban szeretne adópolitikával is ennek az ellátó rétegnek a segítségére sietni, akkor itt van például az iparűzési adó elengedése, ami valamelyest jövedelmet, illetve eltartóképességet eredményez.

Ugyanilyen problémát jelent szintén az alapellátásnál maradva - bocsássanak meg, hogy itt maradok, én orvos vagyok, ezért ezzel a réteggel foglalkozom most a felszólalásomban - például az úgynevezett működtetési jog eladásából származó jövedelemnek az adóztatási kérdése. Ugyanis a háziorvosi szakmába való belépéskor a fiatal kollégáknak működtetési jogot kellene - legalábbis a jogszabály szerint - vásárolniuk, és ennek természetesen nemcsak ára van, hanem komoly illetéket is kell fizetni. A működtetésijog-piac úgymond nullán van, egyáltalán nem működik, mert egyáltalán nem jönnek a fiatalok. Többek között ennek is az az oka, hogy nem igazán kedvező ez a szakma, és nincsen utánpótlás, mert nagyon rosszak a belépési viszonyok. Ebben az esetben is miért nem ad az állam illetékkedvezményt? Hiszen az illeték, az adó csökkentéséből kihagyták, amikor 10-ről 4 százalékra csökkentették az illetéket, ezt a háziorvosi működtetési jog után fizetendő illetéket, hagyták a 10 százalékos kategóriában.

Kérdésem: akarnak-e ezen a szakmán segíteni, akarják-e legalább ilyen eszközzel - ha már pénzt nem raknak a rendszerbe - priorizálni őket? Ezért javaslom ezt is, és természetesen ezt ki lehetne terjeszteni a praxisjogot eladóknál esetleg a személyi jövedelemadóra is, ott is el lehetne engedni, hogyha priorizálni szeretnénk ezt a szakmát.

Én úgy gondolom, hogy a parlamentnek az adótörvényekkel szolgálnia kell az egyéb ágazatok, válságban lévő ágazatok megmentését, viszonyainak a javítását is.

 

 

 


DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár felszólalása a Parlamentben 2010. október 26-án

 

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, az elmúlt évek forráskivonása döbbenetes volt. Az nem 0,9 százalék, hanem az akkori 5,5-5,4 százalék után most a mi számításaink 4,3 százalékos egészségügyi közkiadást mutatnak, ami a visegrádi négyek átlagában 6,6 százalék. Tehát ez a különbség az, ami meglátszik a kórházak eladósodottságában, és ez a különbség az, ami az egész rendszernek a fenntarthatóság peremére sodródását okozta.

Tényleg egy rendszerszintű beavatkozásra van szükség, de muszáj arról is beszélnem, hogy ennek az alapjai mennyire nincsenek meg. Az átadás-átvételkor derült ki számunkra, hogy az alapadatbázisok  nincsenek rendben, nincsen egy kórházi kataszterünk, nem tudjuk, hol és milyen nagy értékű vizsgálóberendezések vannak, tehát teljességgel egy beruházási stratégia nélkül kerültek ezek megvalósításra. Azt láttuk, hogy a 400 milliárdos egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési uniós forrásból 260 milliárdnyi le van kötve, de azt lehet mondani, rendszerstratégia nélkül történt, ezzel póluskórházakat, struktúraváltó kórházakat, járóbeteg-intézményeket finanszíroztak. Ránk hárul az a nemes feladat, hogy ezeknek a fenntarthatóságáról is gondoskodnunk kell.

Nincsenek emberi erőforrás adatbázisok. Ma Magyarországon emberi erőforrás krízishelyzet közepette nem tudjuk megmondani, hogy hány praktizáló orvos van, nem tudjuk megmondani, hogy melyik szakmában hányan praktizálnak, tragikus a helyzet. Tehát ezeket az alapokat is rendbe kell tenni, úgy, hogy látjuk azt, hogy 2-3 éves bürokratikus előkészítő folyamatban vesztek el ezek a lényeges alapinformációkat megalapozó projektek.

Nagyon komoly gondot okozott az elmúlt években a transzparencia. Nyilvánosságra hoztuk az OEP-kassza kifizetéseit, és azt láttuk, hogy elvtelen osztogatás folyt ezekben az években, miközben hatalmas megszorításokat engedtek rá a rendszerre, és azt lehet mondani, hogy elvtelenül tűzoltó-beavatkozások is rárakódtak az elvtelen, igazságtalan osztogatásra, úgyhogy a rendszert kell rendbe tenni. Ennek egy lépése az, hogy egy progresszív struktúrát fogunk létrehozni, mert ezeknek a súlyponti, pólus- és egyéb elnevezéseknek a tartalma nem volt definiálva, tehát nem tudtuk megmondani, mi a feladatuk ezeknek az intézményeknek. Ezeknek az intézményeknek, ezeknek az intézményszinteknek a pontos feladata definiálásra kerül, úgyhogy helyreállítjuk a progresszív ellátás rendszerét. És való igaz az, hogy ösztönözni kívánjuk az alap- és járóbeteg-ellátást, hogy minél nagyobb számban a definitív ellátás a lakosság közeli helyen történjen meg, úgyhogy ez is a rendszerszintű beavatkozások részét képezi.

Az is igaz, hogy az adósságok nem csak a kórházi szektorban mutatkoznak meg, ugyanakkor tömegénél fogva erre kellett koncentrálnunk az első időszakban. Ismert a nyár végi 40 milliárdos adat. Tegnap küldtük ki a következő negyedévre vonatkozó felmérés kérdőíveit, követjük, monitorozzuk az adósságállományt, és ami nagyon fontos, százszázalékos volt a részvétel az adósságfelmérésben, tehát az intézmények is felfogták, hogy egy ágazati kontrollingrendszernek léteznie kell ahhoz, hogy lássuk a kialakult helyzetet. Csak zárójelben megjegyzem, ilyen szintű forráskivonás után valószínűleg nem volt érdek, hogy folyamatosan monitorozzák a rendszer működőképességét, elfedődött a baj, és így találkoztunk azzal, hogy a működőképesség határára sodródtunk.

Azt szakmai államtitkárként őszintén tudom mondani, és mindenféle politikai felhang nélkül mondom ezt a dolgot, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan állapot, hogy elfedjük, nem mutatjuk be a társadalomnak, hogy az ágazat milyen gondban van, tehát magamat is olyan helyzetbe kívántam hozni, hogy én se lehessek az osztogató pozíciójában, transzparensen legyen egyértelmű, mit, hogyan finanszírozunk, legyen ez egy igazságos rendszer, és mindenképpen a szükségletekre válaszoljon.

Tehát e mellett az adósságállomány mellett ott van például, hogy a mentőautókkal kapcsolatos interpellációra is válaszolnom kellett az elmúlt hetekben. Az, hogy évek óta nem vásároltunk új mentőautót, és a katasztrófamentesítésben részt vevő mentőautók minden harmadika 400-600 ezer vagy 1 millió kilométert futott, ez is egy olyan belső adóssága a rendszernek (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy az amortizációt nem pótoltuk vissza, úgyhogy arra készülünk, hogy ezeket az intézkedéseket megtegyük.

A 27 milliárd csak a túléléshez elegendő. (Taps a kormánypártok soraiban.)


 


A kormány szerint nincs rá szükség

2010-11-02 15:16:45

Mi lesz a betegjogokkal?

A szocialista Sós Tamás az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése, illetve annak következményei miatt interpellált. A kormány első intézkedései egyikeként szüntette meg a betegjogok képviseletét ellátó egészségbiztosítási felügyeletet, anélkül, hogy kidolgozta volna a betegpanaszok elbírálásának rendszerét. "Mit kíván tenni a kiszolgáltatott betegek érdekében a kormány?" - kérdezte.

Az interpellációra személyesen Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter válaszolt, aki szerint nincs szükség a gyógyítástól energiákat elvonó egészségbiztosítási felügyeletre. Bár a feladatok valóban léteznek, de ezeket szerinte az OEP és az ÁNTSZ el tudja látni. Sós Tamás nem tudja elfogadni a választ, a parlament viszont igen.

16

Marad a helyi adó - Matolcsy miniszter úr elutasító válasza dr. Gyenes Gézának


Dr. Gyenes Géza kérdése a nemzetgazdasági miniszterhez: "Tervezi-e a kormány, hogy a háziorvosi vállalkozások ama bevételét, amelyet a kötelező önkormányzati feladatok ellátására folyosít számukra az OEP, kivonja az iparűzési adó hatálya alól?" 

Tisztelt Miniszter Úr!

Az egészségügyi alapellátásban vállalkozási formában tevékenykedő orvosok régóta szorgalmazzák, hogy az önkormányzatok kötelezettségét megvalósító, OEP által finanszírozott egészségügyi tevékenységeik után (beleértve az ügyeleti szolgálatokat is) ne kelljen iparűzési adót fizetniük.

Az iparűzési adóval az önkormányzatok olyan tevékenységektől vonnak el pénzt, amelyek az állam alkotmányos kötelezettségei közé tartoznak és amelyeket egyébként az egészségügy duális finanszírozása folytán az önkormányzatoknak eleve támogatniuk kell. Gondolok itt például a fejlesztésekre.

Mivel a közalkalmazottakat foglalkoztató háziorvosi praxisok, valamint az önkormányzat által működtetett kórházak és rendelőintézetek által ellátott közfeladatokat nem sújtja ilyen elvonás, a vállalkozások által ellátott közfeladatok esetében az iparűzési adó gyakorlatilag olyan pénzkivonás, amely a biztosítottakat egyenlően megillető ellátásban semmivel sem indokolható különbségeket eredményez.

A vállalkozási formában tevékenykedő háziorvosok ugyanakkor nem vitatják, hogy az OEP finanszírozást meghaladó egyéb bevételeik iparűzési adó alapját képezik.

Tekintettel az alapellátás jelenlegi forráshiányos helyzetére, a betegek esélyegyenlőségének sérelmére, továbbá az előző FIDESZ kormány által az alapellátás fejlesztésre vonatkozó önkormányzati kötelezettségeket kiváltó eszköz-visszapótlási alapnak az MSZP kormány általi megszűntetésére, kérem a tisztelt miniszter urat, tegyen lépéseket arra, hogy a közfeladatokat ellátó vállalkozó háziorvosok OEP finanszírozásból származó bevétele, ne képezze többé iparűzési adó alapját.

Kelt.:  Budapest, 2010.06.25.

Írásbeli válaszát várom tisztelettel:

Gyenes Géza dr.

 


 

Matolcsy György miniszter úr válasza dr. Gyenes Géza kérdésre

 


Tisztelt Képviselő Úr!

Az iparűzési adó helyi adó, s mint ilyen az adónemből származó bevétel annak a települési önkormányzatnak a bevétele, melynek – ahogyan arra Képviselő Urak kérdésükben is utalnak – feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása.

Az adóbevételt tehát az önkormányzat használja fel a közfeladatok ellátására, adott esetben az egészségügyi alapellátás színvonalának javítására . A vállalkozó háziorvos ugyanakkor – ahogyan elnevezése is mutatja – nemcsak orvos, hanem vállalkozó is egyben. E tekintetben semmiben sem különbözik más, üzleti, nyereségszerzésre irányuló tevékenységet végző vállalkozótól.

A vállalkozó háziorvos helyzetétől ellenben eltér a közalkalmazott háziorvos, az önkormányzat által működtetett kórház, szakrendelő helyzete, hiszen e feladatok ellátása nem vállalkozás-formában, nem a versenypiacon történik, tevékenységük non-profit jellegű.

A közalkalmazott háziorvos tevékenységéért bért kap, a rendelkezésére álló forrásokkal nem önállóan gazdálkodik, feladatellátása minden költségét a fenntartó települési önkormányzat biztosítja. Hasonló az önkormányzati fenntartású szakrendelők, kórházak helyzete .

A vállalkozó háziorvos tevékenysége tehát nem a közalkalmazott státuszú háziorvossal, hanem az egészségügyi piacon működő, más egészségügy i szolgáltatókkal vethető össze . Az iparűzési adó egyébiránt nemcsak az ipari tevékenységet, hanem bármely más vállalkozási tevékenységet, így az egészségügy  vállalkozási magántevékenységet (magánkórházakat, magán-szakrendelőket) is terheli. E tekintetben tehát az iparűzési adó éppen egyenlő elbánásban részesíti a vállalkozó háziorvosokat, más szavakkal : az iparűzési adó versenysemleges, mert a vállalkozási szektorba tartozó, azonos piacon működő szereplők iparűzés adópozíciója azonos .

A fentiekkel azonos megállapításra jutott az Alkotmánybíróság 56/B/2001. számú döntésében, melyben éppen azt mondta ki, hogy : „Az Alkotmány 9 . § (1 ) bekezdésével nem áll ellentétben az, hogy a Htv . alapján a helyi adó fizetési kötelezettség alól nem mentesülnek az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, nyereségszerzésre irányuló tevékenységre alapított gazdasági társaságok – még ha ugyanazokat az egészségügyi szolgáltatásokat végzik is, mint amilyeneket költségvetési szervek is ellátnak . ”

A háziorvosi bevétel egy részének mentességére álláspontom szerint az sem ok, hogy a háziorvosi feladat finanszírozása költségvetési forrásból (az OEP-től) ered. Számos vállalkozás bevétele származik ugyanis az általa az állami szerveknek, önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek ellenértékéből. Akár úgy, hogy azokat a költségvetési szerv működéséhez megrendeli (pl : nyomtatványok, fűtés, villamos-energia szolgáltatás ellenértéke), akár úgy, hogy a szolgáltatást az állampolgár veszi igénybe, de az ellenértékét részben vagy egészben a közösség fizeti meg (pl . : közvilágítás, útkarbantartás, közösségi közlekedés).

Sőt, adott esetben nemcsak a vállalkozó háziorvos, hanem más egészségügyi vállalkozás is részesülhet közfinanszírozásban (pl. : mesterséges  megtermékenyítés végzése esetén, meghatározott feltételek teljesítése mellett) . Ezekben az esetekben sem merül fel racionálisan a szolgáltatás-nyújtónál a bevételek kiemelése az iparűzési adóalapból, csak azért mert a szolgáltatás, termék megrendelője az állam valamely szerve, forrása pedig közpénz.

Megítélésem szerint a háziorvosi tevékenység esetleges iparűzési adóelőnyét önmagában véve az sem indokolja, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása önkormányzati közfeladat . Önkormányzati közfeladat ugyanis még például a települési szilárd hulladék elszállítása, az ivóvíz-ellátás, a közvilágítás biztosítása ,mely feladatokat szintén jellemzően vállalkozások látnak el . Javaslata egyébiránt 1,6 Mrd Ft-tal csökkentené az önkormányzatok bevételét, amelyek ekképp még kevesebb forrást biztosíthatnának például az orvosi alapellátás fejlesztésére.

Az adórendszer megújításának célja éppen az egyszerű, átlátható, kivételektől mentes adóstruktúra kialakítása. Ezzel a törekvéssel nem áll összhangban, ha az adórendszeren keresztül, annak bonyolultságát növelve kívánunk megoldani alapvetően nem adóügyi problémákat.

A Kormány tehát mindezen okok miatt nem tervezi, hogy a háziorvosokra tekintettel változtasson az iparűzési adó szabályain.

Üdvözlettel:

Budapest, 2010. július 05.

Dr. Matolcsy György

 

Miniszteri válasz a háziorvosi praxisok eszköztámogatásáról

 

 

Dr. Gyenes Géza

országgyűlési képviselő

Képviselői Irodaház

Budapest

Tisztelt Képviselő Úr !


A háziorvosi praxisok eszköz — és ingatlan támogatásával kapcsolatos kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatom:

Az előző kormányzat az ellátórendszer minden szintjét — közte az alapellátást is – jelentősen meggyengítette. A Nemzeti Együttműködés Kormánya prioritásként tekint az alapellátás megerősítésére.

Vonzóvá tesszük a háziorvosi életpályát, és támogatni fogjuk a fiatal orvosok praxishoz jutását . A 229/2001 . (XII .5 .) Korm . rendelet hatályon kívül helyezésével a támogatás szerencsére nem szűnt meg teljesen: a hatálya alatt megkötött hitelszerződésekre vonatkozó finanszírozás jelenleg is folyik. Ma 93 körzet részesül az eszközök beszerzésére és 334 praxis a feladat ellátásához szükséges ingatlan biztosítására felvett hitel támogatásában. Ezen kívül az elkövetkező években is rendelkezésre állnak olyan uniós források, amelyekhez pályázati úton juthatnak hozzá az érdekeltek .

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok jelenlegi finanszírozási formája az úgynevezett duális finanszírozás, amelyben a működőképesség feltételeinek a biztosítása a praxisokat fenntartó önkormányzatok feladata, a társadalombiztosítási források a működés költségeinek fedezetéül szolgálnak . Ezt erősíti meg az uniós források felhasználásnak gyakorlata is, miszerint a működéshez szükséges eszközökre és az ingatlanra vonatkozó pályázatok az önkormányzati feladatok biztosítását segítik .

A háziorvosi praxisokat segítő, azt alapellátást megerősítő további lépésekre a gazdasági cselekvési tér pontos ismeretének birtokában lehet számítani .


Iktatószám: 10641-3 5/2010-2003PARL        Hiv.szám: K/81 7

Tárgy: válasz a K/817 . számú írásbeli kérdésre


Budapest, 2010 . július 27.

Dr. Réthelyi Miklós

miniszter

 

 

Vége a kimutyizott döntéseknek?


 

Partnerséget, új stílust, szakmai egyeztetéseket és transzparenciát ígért Szócska Miklós egészségügyi államtitkár.


Nem akar a mindentudó államtitkár szerepében tetszelegni Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEM, NEfMi) egészségügyi államtitkára, aki ma hatalmas érdeklődés közepette ismertette az ágazat eddigi javaslatait, elképzeléseit a Világgazdaság konferenciáján.
„Nem marad minden változatlan, nehéz döntések előtt állunk, de nem egy szűk vezetői körrel akarjuk kimutyizni a döntéseket, hanem széles körű egyeztetések révén akarjuk meghozni" – fogalmazott az államtitkár, aki partnerséget, a stílusbeli ütés-verés végét, a mellébeszélés megszüntetését és transzparenciát ígért az ágazat irányító munkájában. Igyekeznek elkerülni a felfokozott elvárásokat, csak az egyeztetéseket követően megszületett végleges forma kialakítása után jelentik be a döntéseket. Mindemellett partnerségre törekszenek a beszállítókkal, gyógyszerágazattal is - tette hozzá.

 

Szeptembertől megszűnik az EbF


Három azonnali intézkedést sorolt fel a politraumatizált beteghez hasonlított egészségügy helyzetének általános és rövid bemutatása után.  Elsőként az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) megszüntetésére tett javaslatukról beszélt: a szeptembertől megszüntetendő felügyelet tevékenysége során helyrehozhatatlan törések keletkeztek az „ütő-verő" ellenőrző szervezet és a szakma között. Azonban hasznosnak ítélte a felügyelet által készített tanulmányokat, a gyógyszerpiac-felügyeleti és értékelési tevékenységet, s hogy a betegjogi képviselet ne szenvedjen csorbát, a szervezeti feltételeket ősszel fogják kialakítani. Az OEP évente kétszázmillió forintos felügyeleti díjat fizetett az EbF költségvetésébe – a pénznek sokkal hatékonyabb felhasználása valósuhat meg a továbbiakban. A patikaliberalizáció megszüntetése mellett a minimumfeltétekről szóló, július elsején hatályba lépő rendelet működőképességet veszélyeztető elemeit felfüggesztik, de hogy pontosan mi lesz, azt a szakmákkal való egyeztetések során fogják eldönteni.

Szégyenlista?

Már a mai nappal nyilvánosságra hozták a kasszák költésével kapcsolatos adatokat öt évre visszamenőlegesen a szakágazat honlapján. Az államtitkár szerint a transzparencia jegyében tudja meg mindenki, mi zajlott az elmúlt években az egészségügyben. Óvott attól, hogy ezeket az információkat bárki a kontextusból kiragadva értékelje, hiszen nem szégyenlista állításának szándékával hozták létre. Hozzátette, hogy a további kiadások, szerződések is nyilvánosak lesznek, ugyanis meg kívánják védeni a kormányt az általuk károsnak ítélt szubjektív osztogatási szereptől. Továbbá a nyilvánosságra hozatallal példát szeretnének mutatni a rendszer szereplőinek, hogy a maguk részéről nyílt kártyákkal játszanak. Ugyanezt a nyíltságot várják el például a kórházvezetőktől is, ugyanis megdöbbentő, hogy a kórházi adósságállomány összeszámolásához csak százhuszonöt kórház küldte meg az adatait.


További intézkedések, javaslatok


Mint már ismert, a kötelező kamarai tagság visszaállítását is javasolják, felülvizsgálják az ápolói kompetenciáról szóló rendeletet, el akarják törölni a korbácsrendelet megalázó pontjait, a dereguláció érdekében pedig bejegyezték deregulacio.hu domain nevet: a később működő honlapon várják az ágazatban dolgozók észrevételeit, javaslatait. A háziorvosok adminisztratív intézkedéseinek csökkentését szeretnék elérni. A júliustól élesben bevezetendő indikátorrendszerről a háziorvosokkal való egyeztetés után kívánt nyilatkozni az államtitkár, aki annyit azért megjegyzett, hogy a források nélküli bevezetést indokolatlannak tartja. A rezidensekkel tárgyalásban vannak, a helyhez kötés helyett ösztönző rendszert kívánnak kidolgozni a gazdasági lehetőségek függvényében.

 

A stratégiai irányok
Az államtitkár az alábbi pontokba szedte a kormány terveit, hozzátéve, hogy több pont megvalósítását szolgáló intézkedések csak a gazdasági keret megismerése után kezdődhetnek meg. Így a részletes „útvonalról" nem tudott beszámolni.
• Totális paradigmaváltás
• Egy biztosító, egységes kockázatközösség
• Markáns állami felelősségvállalás és annak új keret- és feltételrendszere
Alapellátás stratégiai szerepének megerősítése
• Újragondolt kórházi konszolidáció
• Új forrásteremtési struktúra
•  Teljesítményfinanszírozás radikális újjászervezése,
•  Gyors, erőteljes dereguláció
• Értelmetlen adminisztráció megszüntetése
• Korrupció felszámolása
• Népegészségügyi program
• Egészségturizmus


Az egészségügyet Szócska Miklós államtitkár mellett helyettes államtitkárként Cserháti Péter és Páva Hanna jogász viszi, a kabinetfőnök Benedek Attila.

2010-06-10 14:46
Forrás: Weborvos - Sándor Judit

Ezt tenné a kormány az egészségüggyel

Egy egészségbiztosító lesz, koncentrálják az egészségügy terén az erőforrásokat, megerősítik az alapellátást - jelentette be a többi között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEM) egészségügyi államtitkára a Világgazdaság csütörtöki egészségügyi konferenciáján Budapesten, amelynek témája az új kormány egészségügyi programja.

Szócska Miklós az új egészségügyi stratégia részeként megemlítette azt is, hogy az egészségügyi ellátást a teljesítményelv alapján finanszírozzák majd, visszaszorítják a korrupciót és a kórházak konszolidációjáért is sokat tehet majd a NEM.


Az államtitkár azonnali intézkedésként egyebek mellett azt is bejelentette, hogy kezdeményezte

-  az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését,

-  a patikaliberalizáció felfüggesztését,

- az orvosi és gyógyszerészeti kamarai tagság kötelezővé tételét,

valamint a szakmai minimumrendszer felülvizsgálatát.


http://www.hirszerzo.hu/cikk.ezt_tenne_a_kormany_az_egeszseguggyel.154327.html

Három csapás: kimaradt az egészségügy

Kimaradtak a törvénymódosítás hatálya alól az egészségügyi dolgozók, annak dacára, hogy Fideszes indítvány is volt az érdekükben.

A parlament kedden elfogadta a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítását, ezzel beemelte a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. A törvénymódosítás a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtette azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelte a kiszabható büntetési tételek mértékét.


Kimaradtak azonban a törvénymódosítás hatálya alól az egészségügyi dolgozók, annak dacára, hogy az őket képviselő módosítást Szíjjártó Péter maga terjesztette be, ahogyan az egészségügyieken kívül a szociális területen és a gyermekvédelemben dolgozók is, akikre – az előbbieken kívül – a Jobbik módosító indítványa terjesztette volna ki a törvényi védelem hatályát. Gyenes Gézát, a Jobbik parlamenti képviselőjét éppen a Magyar Orvosi Kamara elnökségi ülésén értük utol, így a Weborvosnak elmondta: szerinte nagy öngólt rúgott a Fidesz frakció azzal, hogy rosszul mérte fel azt a kört, akit e védelem megilletett volna, mert már most látszik, hogy szakmai körökben meglehetősen nagy felháborodást keltett a végkifejlet.


Az okokat fírtató kérdésre Gyenes doktor elmondta, nem tartalmi, hanem inkább politikai okok lehetnek a háttérben, ezért remélni lehet, hogy a Fidesz más jogszabályban rendezni fogja az egészségügyben dolgozókat érő, fokozódó agresszivitás és kiszolgáltatottság ügyét.

http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/harom_csapas_kimaradt_egeszsegugy/156859/

Nincs szükség az Egészségbiztosítási Felügyeletre?

A kötelező kamarai tagság visszaállítását, a patikaliberalizáció felfüggesztését és az EbF megszüntetését javasolja az egészségügyi bizottság.

 

A fenti három markáns javaslattal él a parlament egészségügyi bizottsága a kormányzat felé, - derült ki Mikola István, a bizottság elnöke tájékoztatásából a grémium mai ülésén.

A kötelező kamarai tagságot mindhárom – orvosi, gyógyszerészi, ápolási – köztestületben javasolják visszaállítani, ám mint az elnök szavaiból kiderült, kormányzati fronton nincs teljes egyetértés ebben a kérdésben.

A patikaliberalizáció felfüggesztését a Molnár Lajos volt szakminiszter idején megszületett törvény káros hatásaival indokolta Mikola István, mondván, a kisforgalmú és a vidéki patikák tönkrementek, számuk háromszázra tehető. Ezzel megszűnt a kistelepülésen élők esélyegyenlősége a hozzáférés lehetőségében.

A szakma és a politika által sokat támadott Egészségbiztosítási Felügyeletnek a továbbiakban nem szán szerepet az ellátás kontrolljában, a biztosítottak érdekeinek képviseletében az egészségügyi bizottság: a szervezet megszüntetését javasolják. Az indoklás szerint a több-biztosítós modell előkészítése idején hozták létre a szervezetet, s miután az új szisztéma nem lépett életbe, kiüresedett a felügyelet feladatköre.

Az elnök tájékoztatásul elmondta, hogy a korábbi megállapodásuk értelmében (minden héten találkoznak) már konzultált Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével. A „tárca még születőben van", fogalmazott Mikola, az új egészségügyi stratégia kidolgozása pedig folyamatban van.


http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/nincs_szukseg_egeszsegbiztositasi_felugyeletre/156849/

 

A háziorvosi rendszer finanszírozási hiánya



2010. január havi átlagadatokból a FAKOOSZ felmérése alapján becsült értékek

 

Háziorvosok havi átlagos nyugdíjjárulék-alapja, azaz bruttó jövedelme  201 200 Ft

 

Közalkalmazotti bértábla szerinti besorolás alapján minimum járna        285 500 Ft

57 éves átlagéletkorral, 30 éves szakmai gyakorlattal számítva

 

Háziorvosok átlagos havi bruttó jövedelem-elmaradása                            84 300 Ft

 

Éves szinten                                                                                     1 011 600 Ft

 

Ennek járulékvonzatai ( 24 % Nyugdíjbiztosítás, 3 % egészségbiztosítás és munkaerőpiaci jár.) 273 132 Ft

 

1 praxis éves átlagos finanszírozási hiánya csak a háziorvos éves jövedelemét tekintve

1 284 732 Ft



A közel 6800 praxis éves hiánya, azaz a háziorvosok adó- és járulékfizetésen kívüli hozzájárulása az IMF feltételek teljesítéséhez 8 736 177 600 Ft azaz Nyolcmilliárd-hétszázharminchatmillió-egyszázhetvenhétezer-hatszáz forint.

Ezen kívül az alulfinanszírozott dologi kiadások, a közalkalmazotti bértáblától ugyancsak elmaradó nővérek bérének forráshiánya, a személygépkocsi használat adóztatása, a helyi adó fizetési kötelezettség, az amortizáció elismeretlensége, a szakmai minimumfeltéteknek való megfelelés igénye, stb. további cca. 10-15 milliárd forint veszteséget okoznak a háziorvosi ellátó rendszernek, amit a praxisban dolgozók csak további tevékenységek felvételével (oktatás, üzemorvoslás,), illetve személyes jövedelemről való lemondással tudnak csak finanszírozni. Az erre kötelezett állam és önkormányzatok helyett. (Részletes számítások: FAKOOSZ Könyvelőiroda 2010. január havi nem reprezentatív adatgyűjtése alapján.)

 

A véletlenszerű mintavétel alapján is nagy biztonsággal becsülhető a háziorvosi rendszer minimálisan 20 - 25 milliárd Ft-os finanszírozási hiánya, ami az éves OEP finanszírozás több mint 30 %-a.

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ Főkönyvelője



Szellemi szabadfoglalkozás, mint a megoldás kulcsa?


Ismét felmerült az ötlet, hogy az orvosok egzisztenciális helyzetét, szakmai fejlődését  az ún. szellemi szabadfoglalkozás keretében lehetne megoldani.
Lássuk, mit is tudunk a jelenleg hatályos jogszabályok alapján erről a megoldási lehetőségről?

A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, vállalkozói járulék-, helyi adófizetési kötelezettsége nincs, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége nincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban a foglalkoztatóra hárulnak – így lényegesen kevesebb adminisztrációval jár. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.

1. A tevékenység bevételével szemben költségek számolhatók el, hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz, szemben a munkaviszonyban végzett ugyanolyan tevékenységgel.

2. Az így számított jövedelem (bevétel mínusz költség) az összevont adóalapba tartozik, és az általános adótábla szerint adózik, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemhez, szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel.

3. Az összevont adóalap adója az Szja tv. szerinti adókedvezményekkel (tb. befizetések, tandíj, felnőttképzés kedvezménye, lakáscélú kedvezmények, tevékenységi kedvezmények, közcélú adomány- biztosítások kedvezménye) csökkenthető - hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemmel - szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel. Igaz a vállalkozói adókedvezmények - mint pl. a kisvállalkozói kedvezmény a szellemi szabadfoglalkozásban nem érvényesíthető.


A költségelszámolásban választható egy átalány (a bevétel 10%-a a költség) de választható a tételes költségelszámolás is.
Eddig minden nagyon szép és jó…


DE!!!


Ha egyes napokon nincs a kizárólag szellemi szabadfoglalkozást folytató orvosnak (feltételezve, hogy más „főállású”jogviszonya nincsen!) ezen tevékenységéből származó bevétele, - azaz egyes napokra nincsen szerződése -  akkor nincs járulékfizetés, illetve ezáltal nincs táppénz- és nyugdíjjogosultságot (GYED, GYES, munkanélküli ellátás, stb.) megalapozó szolgálati idő és jövedelem sem. Nem lehet értelmezni az ügyeletben töltött időt, mint többlet nyugdíjjogosultsági szolgálati időt sem.
Vagyis: ha egy orvos hétfőn-kedden dolgozik szellemi szabadfoglalkozás keretében X kórházban, szerdán nem dolgozik , csütörtökön ügyel Y kórházban , majd pénteken Z szakrendelőben rendel, szombat-vasárnap pedig a családjával kirándul, akkor ebből a hét napból csak 4 napja számít bele a nyugdíjba, táppénzbe. GYES-re és GYED-re , munkanélküli ellátásra pedig egyáltalán nem, vagy csak igen rövid időre lesz jogosult.  Az ügyeletben töltött heti 8 óra feletti ideje pedig nem kerül beszámításra a nyugdíjszerző időbe. De ugyanez a helyzet akkor is, ha egy háziorvos praxisjog nélkül állandó helyettesítést, ügyeletet vállal.
Vagyis: a szellemi szabadfoglalkozás a jelenlegi keretek között jól hangzó rövidtávú megoldás. Hosszabb távon egyáltalán nem kezeli a szociális biztonság, a nem várt élethelyzetek – hosszabb időtartamú betegség, munkanélküliség – és az életpálya végén a méltó nyugdíj kérdését.
Ebbe a megoldásba az orvostársadalomnak csak és kizárólag akkor szabad belemennie, ha az előzőekben felvetett kérdéseket is egyúttal a többi munkavállalóhoz, vállalkozóhoz azonos módon rendezik.


Széphalmi Miklós
a FAKOOSZ főkönyvelője

Weblap készítés ingyen

Szavazás

Lesz-e érdemi finanszírozásemelés 2015-ben?
Igen
Nem
Már elkésett
Asztali nézet