MENÜ
 
  Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ,  Bánokszentgyörgy - Zalaegerszeg


 

Praxisjog értékesítésének adózási kérdései*

2012.06.06.15:32:06

 

Az egyre idősödő háziorvosi társadalomban egyre fontosabb és egyre többször felmerülő a kérdés, hogy miként is kell adózni a praxisjog értékesítése – már ha egyáltalán sikerül eladni – során, milyen közterhekkel kell számolni.

 

Az egyértelmű, hogy a praxisjog – mint vagyoni értékű jog – kimondottan személyhez fűződő jog, üzletszerű értékesítése nem értelmezhető, így adózási oldalról kizárólag a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az illeték jön, jöhet számításba.

 

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a praxisjog értékesítése egyéb jövedelemnek minősül, az erre vonatkozó jövedelem- és adó megállapítási, bevallási szabályokkal.

 

Személyi jövedelemadó

 

Az SZJA törvény 28. § (5) bekezdés, b. pontja szerint : Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része. (Figyelem! Értékcsökkenési leírás elszámolása csak egyéni vállalkozók esetében lehetséges!) Ugyancsak a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Fontos tudni, hogy az egyéb jövedelmekre is vonatkozik még 2012. évben az ún. adóalap-kiegészítési szabály, amennyiben a jövedelmet megszerző éves adóalapja a 2 millió 424 ezer Ft-ot meghaladja.

 

Figyelem: aki alanyi jogon jutott a praxisjog birtokába, az gyakorlatilag a bevételből nem tud levonni semmit, - az értékesítési kiadások kivételével -, mivel szerzési érték hiányában sem értékcsökkenést nem tudott elszámolni, sem illeték fizetési kötelezettsége nem volt. Azaz szinte a teljes bevétele jövedelemnek számít.

 

A szerzésre fordított kiadások lehetnek:

 

-     a praxisjog megvásárlására fordított összeg

-     a praxisjog megvásárlásához felvett hitel kamatai

-     a praxisjog vásárlása után megfizetett illeték

-     a praxisjog vásárlása során felmerült egyéb költségek, mint pl. ügyvédi közreműködés díja, hirdetés, stb.

 

A kiadások szabályszerű igazolása pl. adásvételi szerződéssel, számlákkal, hitelszerződéssel, a kamatok megfizetéséről szóló banki bizonylatokkal, az illeték kiszabásáról szóló határozattal, stb. történhet.

 

Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy nem számolhatók el azok a kiadások, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként korábban már elszámolt az eladó.

 

Ha a praxisjog öröklés útján került az eladó(k) tulajdonába, akkor az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része. Ha több örökös értékesíti a praxisjogot, akkor az ebből származó jövedelem a hagyatéki végzésben megállapított tulajdoni hányaduk arányában osztandó meg közöttük.

 

A praxisjog értékesítéséből származó, az előzőek szerint megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként adózik az értékesítés évében. Vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt, függetlenül annak pénzügyi rendezési időpontjától.

 

Fontos tudni azt is, hogy a praxisjog értékesítés jövedelme után fizetendő adóra az eladónak adóelőleget kell fizetnie az értékesítés negyedévét követő hónap 12. napjáig, feltéve, hogy az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként adott negyedévben a fizetendő összeg meghaladja  a 10 ezer forintot.

 

Tekintettel arra, hogy az így megszerzett egyéb jövedelem után egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is keletkezik, és ennek megfizetésére a magánszemély kötelezett (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

 

Egészségügyi hozzájárulás:

 

A praxisjog értékesítéséből származó jövedelem az SZJA-ban összevonandó jövedelemnek számít, ezért a jövedelmet szerző magánszemély az SZJA-n túlmenően  27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben az az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.  Tehát mindösszesen az eladó akár  a 47,3 % -át  is befizetheti  az államkasszába. A szabályozás megváltoztatásáért a „csapataink harcban” állnak.

 

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg – azaz az értékesítést követő negyedév első hónapja 12. napjáig - állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

 

Illeték

 

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a praxisjog megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, amennyiben visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történik a megszerzése

 

Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel nem csökkentett - értéke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a.  Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket. (Az adóhatóság becslése ellen természetesen van lehetőség jogorvoslat igénybe vételére.)

 

De! Van egy nagyon fontos kivétel!

 

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására, azaz „alanyi jogon” szerezte a praxisjogát és első alkalommal „kerül piacra”. (Illetéktörvény:  Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia a hatóság felé. Ehhez szükség lehet az eladó részéről való konstruktív közreműködésre is.(pl. a MOK által kiadott praxisjog igazolás másolata egy példányának átadásával.)

 

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

*Az írás a 2012. május 31-én hatályos jogszabályok alapján készült. Későbbi esetleges változások nem kerültek figyelembe vételre. Jelen írás nem minősül adótanácsadásnak, praxisának eladásakor működjön együtt szorosan könyvelőjével, ügyvédjével.


Praxisváltás: kétszázmillió forint pályázattal

2012.01.19.12:39:29
Praxisjog vásárlására akár négymillió, a berendezésre maximum egymillió forint igényelhető.

Vissza nem térítendő támogatásokkal kívánja segíteni a fiatal háziorvosok pályakezdését, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását, továbbá a kulturált betegfogadási körülmények kialakítását a szakállamtitkárság. Ezért a kormány az úgynevezett „Praxisváltás" program keretében háziorvosi praxisvásárlásra és eszközfejlesztésre – több körben – összesen 300 millió forintot oszt szét pályázatokkal. A támogatási kiírások elérhetőek az Országos Alapellátási Intézet (OALI) honlapján.

 

Praxisjog vásárlása

 

A pályázat benyújtása folyamatos, a pályázatokat a bíráló bizottság beérkezési sorrendben folyamatosan, legalább havonta egyszer bírálja el. A benyújtásra vonatkozó végső határidő: 2012. április 30.


A praxisjog vásárlási lehetőséggel azokat a háziorvostani szakvizsgával vagy csecsemő- és gyermekgyógyász szakvizsgával vagy háziorvosi tevékenység végzésére jogosító licencvizsgával rendelkező orvosokat támogatja, akik a szakvizsgát, illetve a licencvizsgát 2010. január 1. és 2012. március 31. között szerezték, vagy szerzik meg. A nyertes háziorvosnak vállalnia kell, hogy az anyagi támogatás fejében a támogatás mértékével arányos ideig a megvásárlásra tervezett praxisban végez háziorvosi vagy házi gyermekorvosi tevékenységet.

A praxisjog vásárláshoz igényelt összeg alsó határa 1 millió, maximális összege pedig 4 millió forint. A feladat megvalósítására összesen 200 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatokat a bíráló bizottság megadott szempontrendszer alapján, beérkezési sorrendben folyamatosan bírálja, amíg a rendelkezésre álló keret tart. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2012. április 30.


A pályázat további részleteiről itt olvashat.

 

Rendelő felszerelése


A pályázat benyújtásának határideje 2012. február 15.!!!

 

Az indokolt eszközbeszerzéseket és a kulturált betegfogadást biztosító bútorzatok beszerzését is támogatják az alapellátó orvosok körében. A pályázóknak területi ellátási kötelezettséggel és 2002. január 1-jét követően szerzett orvosi diplomával kell rendelkezniük, továbbá a praxisjog vásárlásnál részletezett körbe kell tartozniuk. A meglévő praxis felszereléséhez maximálisan 1 millió forint igényelhető. A pályázatra első körben 50 millió forintos keretösszeg biztosított, amelyre 2012. február 15-ig lehet jelentkezni. További 50 millió forintra vonatkozó pályázati kiírás jelenik meg az OALI honlapján legkésőbb 2012. április 15. napjáig.

 

A pályázat további részleteiről itt olvashat.

 

Forrás: Weborvos - OALI

 


A 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet Az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról


2011-12-28 14:32:05


A praxisjog értékének alapja – ha a felek másként nem rendelkeznek – a praxisjogot érintõ körzetben mûködõ egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelõzõ évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a.

 

A rendelet teljes szövege elérhető itt.

 


Az ombudsmann jelentése az alapellátásról, praxisjogról

2011-11-18 14:59:24


Prof. dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentése, melyet az alalpellátásról, az önkormányzat és a prexisok jogairól, kötelezettségeiről, a jogalkotási feladatokról, a háziorvosk kártalanításának szükségességéről készített, itt olvasható.

 


Vas megyében is üresen állnak háziorvosi praxisok

2011.11.18.07:34:14
Egyre több az üresen álló, betöltetlen háziorvosi praxis Vas megyében. Az alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora 55-60 év között van, sokan abbahagynák a praktizálást, de nem tudják eladni a praxisukat, mivel nem kell senkinek.

 

Vas megyében nem olyan rossz a helyzet, mint az ország keleti megyéiben, jelenleg hét háziorvosi praxis áll üresen, de ezek többsége egyszerre 3-4 települést lát el - mondta Leigli Veronika, a Magyar Orvosi Kamara Vas megyei területi szervezete háziorvosi szekciójának vezetője. Üresen áll a praxis Csehimindszenten, Hosszúperesztegen, Egyházashetyén, Ostffyasszonyfán, Uraiújfaluban, Horvátzsidányon és Nádasdon. Ezek közül három hosszú ideje betöltetlen, a többi az idén ürült meg.

A háziorvosok átlagéletkora Vas megyében 57 év, ugyanez a gyermek háziorvosoknál 56 év. Leigli Veronika tapasztalatai szerint Vasban sincs pénze a fiatal orvosoknak arra, hogy megvásárolják a praxist. Ezen a praxiskezelő által ígért kamatmentes kölcsön sem nagyon segít, mivel egy vidéki kistelepüléseket ellátó praxis általában nem jövedelmez annyit, hogy abból gond nélkül törleszteni lehetne a részleteket. A hosszú futamidejű kölcsönnel pedig akár évtizedekre "röghöz kötné" magát a fiatal háziorvos.

A vasi orvosi kamara alelnöke szerint a készülő praxistörvény tervezett változásai között szerepel, hogy a praxis felmondását egy évvel korábban be kellene jelenteni. Ha ez így marad a javaslatban, félő, hogy a nyugdíj mellett praktizáló háziorvosok jelentős része még a törvényi változás hatálybalépése előtt felmondja, és otthagyja a praxist.

Fuxberger Imre (független) Csehimindszent polgármestere elmondta: 21 hónapja nincs háziorvos a több települést is ellátó körzetben, amelyhez Hosszúpereszteg is tartozik. Az eddigi orvosuk azért mondott fel, mert egy jobb praxist vásárolt magának. Helyettesítéssel próbálják megoldani az ellátást.     A bizonytalanság miatt sok ember másik orvost választ, ez tovább csökkenti az amúgy sem kelendő praxis jövedelmezőségét - panaszolta.

 

Forrás.


E-recepttel készül a saláta

2011.11.17.08:16:13

 

Ez alkalommal a háziorvosi ellátást érintő terveket tekintjük át. A változások mellett a folytonosságot képviseli, hogy a háziorvosi ellátás - ellentétben az állami ernyő alá kerülő kórházakkal - helyi, önkormányzati hatáskörben marad. Új elem azonban, hogy az országban egységes, kötelező elemeket tartalmazó szerződésmintát vezetnek be a vállalkozó háziorvosok és a helyi önkormányzatok feladatainak rögzítésére.

- Eddig ugyanis előfordult, hogy az önkormányzatok, hatalmi pozícióikkal visszaélve szinte diktátumszerű feltételeket szabtak a vállalkozó háziorvosoknak, olyan követelményeket is előírva, amihez nem lett volna joguk - tér a részletekre dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke. - Például lakossági igényre hivatkozva elvárták, hogy az esti órákban, ügyeleti időben is rendeljen az orvos. Mostantól azonban csak a többi munkaügyi jogszabállyal harmonizálva lehet rögzíteni a rendelési időt.

A salátatörvény a paraxissal kapcsolatos kérdéseket szintén taglalja.

- Nagyon örülünk, hogy tizenvalahány év után ezek is napirendre kerültek, s úgy tűnik megoldások is születnek. Azért vannak kételyeink, alkotmányos aggályok merülnek fel például a praxisjog értékesítése kapcsán. A salátatörvény egyik pontja ugyanis tulajdonosváltás esetén előzetes egyetértési joggal ruházná fel az önkormányzatokat. Erre semmi szükség, hiszen a praxisra jelentkező kolléga alkalmasságát arra kijelölt szakhatóságok vizsgálják (ÁNTSZ, egészségbiztosító, orvosi kamara). Ha ők alkalmasnak látják a jelentkezőt a körzet ellátására, a többi már csak a két érintett fél megállapodásán múlik. Hiszen mi képezhetne még akadályt? Nagyon halványan felvethető itt a korrupció veszélye is, amit egyértelműen szeretnénk kizárni. Sajnos korábban voltak rossz tapasztalataink.

A jövő évtől fokozatosan megszűnne a papíralapú recept, helyét az elektronikus vény váltaná fel, amin a háziorvos már nem konkrét készítményt, hanem hatóanyagot tüntetne fel. Magyarországon évente nagyjából 150 millió receptet váltanak ki, s az állam 280 millió forintot költ ezek nyomtatására. A jövőben a receptek tartalma egy elektronikus adatbázisban jelenne meg, ami - a beteg azonosítását követően - a patikai számítógépen leolvasható. Az államtitkárság álláspontja szerint az e-recepttel kevesebb lesz a tévedési lehetőség, jobban kiszűrhetők a visszaélések, s a betegnek nem kell mindig visszamennie az orvoshoz feliratni a huzamosabb ideig szedett készítményt. És az e-receptet elveszíteni sem tudjuk.

- Nagyon szép elvek, s a 21. századi informatikai háttérrel meg is valósíthatók - reagál az elnök. - Csak éppen nem időszerű. Ma Magyarországon ugyanis nem az a probléma az egészségügyben, hogy hatóanyagot írunk-e fel, és hogy papíron vagy virtuálisan. Ma válságot kell kezelni, s ennek jegyében helyzetbe hozni azokat, akik a kilábalást segítik. A stabil, kiszámítható, nagy kapacitású alapellátás képes volna erre, ehhez azonban minimum a jelenlegi finanszírozás duplájára lenne szükség. Ameddig ezt nem lépik meg, a korszerűsítési törekvések is kudarcra vannak ítélve, mert nem lesz aki elvégezze, s nem is lesz miből. Ami a 280 milliós megtakarítást illeti, az 1300-1400 milliárdos egészségügyi kasszát tekintve ez csepp a tengerben. Ennél sokal több kifolyik informatikai fejlesztésre az egészségbiztosítónál, aminek semmi üdvét nem érezzük, mert továbbra is lefagyó rendszerekkel kínlódunk. Ráadásul az európai orvoslás mélyen rögzült tradíciója az írott, betegre szabott recept, s az evvel járó terápiás szabadság. Ezt korlátozná a hatóanyagra koncentráló új szisztéma.

A hatóanyag-felírással nem ért egyet az orvosi kamara sem, derül ki dr. Kiss Ferenc megyei elnök szavaiból. - Nem tartjuk életszerűnek, hogy a felírt hatóanyag alapján a patikus és a beteg közösen válassza ki a megfelelő orvosságot - mondja. - Képzeljünk csak el egy zsúfolt gyógyszertárat, ahol a nem szakember beteggel kell dűlőre jutni e kérdésben. Véleményünk szerint ez orvosi feladat, s az is kellene, hogy maradjon.

Az e-receptnek azonban híve a kamara, már évekkel ezelőtt szorgalmazták a bevezetését. Ugyancsak újdonság a beteg-együttműködés, aminek lényege, hogy amennyiben a páciens nem szedi rendesen az orvosságait, s nem folytat egészséges életvitelt, kevesebb támogatást kap a gyógyszereihez.

- Egyelőre nagyon nehéz elképzelni, miként működne ez a gyakorlatban - vélekedik dr. Kiss Ferenc. - Hogyan, milyen eszközökkel tudná a háziorvos ellenőrizni, hogy a beteg minden tőle elvárhatót megtesz-e a gyógyulásért?

- A beteg-együttműködés valódi biztosítási viszonyok között volna működtethető, ahol a páciens életmódváltásával csökken a biztosító által vállalt kockázat, a helyes utat járókat pedig járulékcsökkentéssel lehetne jutalmazni . Amíg azonban az egészségügy finanszírozása költségvetési források szabályozott elosztásaként működik, az elképzelés csak papírízű tervezet marad. Politikai akarattal végig lehet vinni, de hogy működőképes lesz, arra nincs semmiféle garancia.

 

Forrás: Zalai Hírlap

 


Praxisalap: könnyebb lesz adni, venni

2011.11.10.07:59:32
Végre megmozdulhat a már röghöz kötöttséggel felérő, évek óta beállt praxisadásvétel.

Kétmilliárd forintos induló tőkével háziorvosi praxiskezelő központ jöhet létre az év végén: a kormány már áldását adta a tervezetre, így csak a parlamentnek kell rábólintania az elképzelésekre. Az alapnak köszönhetően hosszú lejáratú, kamatmentes hitelhez juthatnak a háziorvosi rendszerbe belépni kívánó orvosok, így kiléphetnek (nyugdíjba vonulhatnak), akik már bőven leszolgálták idejüket háziorvosként (a háziorvosi kar egyharmada hatvan év fölötti). Ezzel megindulhatna végre az évek óta beállt praxisadásvétel, amely miatt szinte röghöz kötöttek az idősebb orvosok, míg a háziorvoslást választó fiatalok nem tudnak praxishoz jutni.

 

A praxiskezelő központ létrehozásához szükséges pénz fedezetét az E. Alap relatív többletéből (amely most 54 milliárd forint) biztosítanák.

Fontos lépés a praxisok cseréjét biztosító központ életre hívása, s már a megnevezése is jól mutatja, hogy nem egyszerű pénzügyi alap, hanem több annál, hiszen a támogatáson túl a regisztráció létrehozásával, a nyilvánosság (hirdetmények) biztosításával, is segíti a praxismozgást, fogalmazta meg véleményét lapunk megkeresésére dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) főigazgatója.

Ma csak az OEP finanszírozási adataiból tudnak következtetni a praxisok számára, ám az alapkezelő regisztrálni fogja a praxiscserén túl magukat a praxisokat is, tette hozzá a főigazgató. A központ lététől függetlenül továbbra is lehetőség lesz a praxis adásvételére privát módon, ám ezeket a praxiscseréket is regisztrálják a központ részvételével bonyolított adásvételek mellett.

Jelenleg 6850 körüli a praxisok száma, ebből háromszáz területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozik, s százötven kétszáz közé tehető a tartósan betöltetlenek száma, ez utóbbiak egyharmada ráadásul forgalomképtelen is a főigazgató tájékoztatása szerint.


A praxiskezelő központot a jogszabálytervezet magyarázó része szerint az OALI működteti majd, ám mint a parlament egészségügyi bizottságának keddi ülésén kiderült, a Magyar Orvosi Kamara is aspirál a tevékenységre.

Forrás: Weborvos - sj


További információk a praxisjog megújításáról

2011.10.27.10:09:19

 

Forrás: A kormány törvényjavaslatának indoklása


Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosításával megújul a praxisjog intézménye. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság az önkormányzat és a háziorvos partnerség erősítésére törekszik az alapellátás biztosítása során anélkül, hogy bármelyik fél kiszolgáltatottá válna. A háziorvosi rendszer humánerőforrás krízisét kiküszöbölendő a tárca újra vonzóvá kívánja tenni a háziorvosi pályát, a rendszerbe belépőknek ezért segítséget nyújt a praxiskezelő létrehozásával.

 

A kitűzött célok megvalósulása érdekében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint – külön előterjesztésben – a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása szükséges.

 

1. A működtetési jog elnevezés helyett a továbbiakban a praxisjog kifejezést kívánjuk használni, amely a konkrét területhez kötött praxisjogot jelentené, és ezzel kialakítanánk annak egységes értelmezését. A praxisjog egy adott körzetben értelmezhető, attól el nem választható vagyoni értékű jog, mely alapján területi ellátási kötelezettséggel, egy meghatározott háziorvosi körzetben, egy adott háziorvos kizárólagos joga az egészségügyi alapellátás nyújtása.

Mivel a praxisjog elválaszthatatlan a területi ellátási kötelezettségtől, az új szabályozás szerint praxisjoga a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosoknak lesz, tehát azoknak, akik behatárolható földrajzi területen, az önkormányzat által meghatározott körzetben végeznek háziorvosi tevékenységet.

A működtetési jog praxisjoggá transzformálása következtében azoknak a háziorvosoknak, akik ellenérték fejében szereztek működtetési jogot, azonban valamilyen okból nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel, a törvény lehetőséget biztosít, hogy a tartósan betöltetlen körzetekben helyezkedjenek el.

 

2. Jelenleg a gyakorlatban az önkormányzat és a háziorvos közötti szerződések (a közalkalmazotti jogviszony kivételével) megbízási szerződések, azonban e sajátos jogviszony rendezéséhez a tartós megbízás szabályai nem bizonyulnak elegendőnek. Ezért szükséges az alapellátási biztonság megőrzése, fokozása és az egységes jogértelmezés érdekében törvényben meghatározni a feladat-ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit, amelynek részét képezi az önkormányzat kártalanítási kötelezettsége is a törvényben meghatározott esetekben. A már megkötött szerződések esetében legfeljebb 1 éven belül új szerződést kell kötni, illetve módosítani a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően.

 

3. Törvényben kívánjuk kimondani – az önkormányzati autonómiát is tiszteletben tartva – azt, hogy a praxisjog megszerzéséhez szükséges az azt megszerezni kívánó orvos és az önkormányzat között előszerződés kötése, valamint az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a praxisjogot megszerezni szándékozó orvossal kíván az adott körzetben a háziorvosi feladatok ellátására szerződést kötni.

 

4. A praxiskezelő

A praxiskezelő egyrészt segítené a gyakorlatilag forgalomképtelen praxisok piacának fellendítését, másrészt lehetőséget adhatna az új belépők számára a praxisjog megszerzésére. A praxiskezelő létrehozása, működtetése és jogi szabályozása szoros összefüggésben áll a praxisjog szabályozásával.

 

A praxiskezelő feladatai a következők:

- regisztrálja és nyilvántartja az ország területén kiadott praxisjogokat, valamint a praxisok közötti adásvételeket,

- közzéteszi és hirdeti a betölthető és megvásárolható praxisokat,

- a körzetalakításoknál véleményt ad az önkormányzatnak a körzetalakításra vonatkozó szabályoknak történő megfelelésről,

- kamatmentes kölcsönt nyújt a vásárolni szándékozó háziorvosi rendszerbe belépni kívánó orvosoknak.

 

A praxisváltás természetes folyamatába a praxiskezelő nem kíván beleszólni, jelentősége abban rejlene, hogy segítséget nyújt az aktív szerepvállalással az eladásban, és a vevő számára kedvező fizetési kondíciók megteremtésében.

A praxiskezelő a praxisokat egy előre meghatározott értékelési séma alapján értékeli, melynél irányadó az OEP-től származó éves finanszírozás. A praxiskezelő az így kikalkulált ár 80%-át fogja alapul venni, és ezt az összeget adja kamatmentes kölcsönként a vásárolni szándékozónak. A rendszerből kilépő orvost a vevő így ki tudja fizetni egy összegben, utóbbi  számára pedig kamatmentes kölcsönnel elérhetővé válik a praxis. A praxiskezelőnek biztosíték szükséges, ezért ki kell kötni, hogy nem teljesítés esetén az OEP által utalványozott finanszírozási összegből kerül megfizetésre a kölcsön, a jegybanki alapkamat kétszeres összegével megnövelve.

 

A tartósan betöltetlen körzetek esetében a praxiskezelő az adott praxis értékének egyötöde alapján számított illetékfizetést vállalja át a rendszerbe belépni kívánó orvostól.

 

A praxiskezelő feladatait az Országos Alapellátási Intézet látja el. Jelenleg a praxiskezelő feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Természetesen számolni kell a létszámleépítések eshetőségével a jelenlegi gazdasági helyzetben, aminek következtében a többletfeladatok ellátása veszélybe kerülhet.

 

A praxisjogra vonatkozó szabályozás megújítása


1. A működtetési jog elnevezés helyett a továbbiakban a praxisjog kifejezést kívánjuk használni, amely a konkrét területhez kötött praxisjogot jelentené, és ezzel kialakítanánk annak egységes értelmezését. A praxisjog egy adott körzetben értelmezhető, attól el nem választható vagyoni értékű jog, mely alapján területi ellátási kötelezettséggel, egy meghatározott háziorvosi körzetben, egy adott háziorvos kizárólagos joga az egészségügyi alapellátás nyújtása.

Mivel a praxisjog elválaszthatatlan a területi ellátási kötelezettségtől, az új szabályozás szerint praxisjoga a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosoknak lesz, tehát azoknak, akik behatárolható földrajzi területen, az önkormányzat által meghatározott körzetben végeznek háziorvosi tevékenységet.

A működtetési jog praxisjoggá transzformálása következtében azoknak a háziorvosoknak, akik ellenérték fejében szereztek működtetési jogot, azonban valamilyen okból nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel, a törvény lehetőséget biztosít, hogy a tartósan betöltetlen körzetekben helyezkedjenek el.

2. Jelenleg a gyakorlatban az önkormányzat és a háziorvos közötti szerződések (a közalkalmazotti jogviszony kivételével) megbízási szerződések, azonban e sajátos jogviszony rendezéséhez a tartós megbízás szabályai nem bizonyulnak elegendőnek. Ezért szükséges az alapellátási biztonság megőrzése, fokozása és az egységes jogértelmezés érdekében törvényben meghatározni a feladat-ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit, amelynek részét képezi az önkormányzat kártalanítási kötelezettsége is a törvényben meghatározott esetekben. A már megkötött szerződések esetében legfeljebb 1 éven belül új szerződést kell kötni a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően.

3. Törvényben kívánjuk kimondani – az önkormányzati autonómiát is tiszteletben tartva – azt, hogy a praxisjog megszerzéséhez szükséges az azt megszerezni kívánó orvos és az önkormányzat között előszerződés kötése, valamint az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a praxisjogot megszerezni szándékozó orvossal kíván az adott körzetben a háziorvosi feladatok ellátására szerződést kötni.

4. A praxiskezelő

A praxiskezelő egyrészt segítené a gyakorlatilag forgalomképtelen praxisok piacának fellendítését, másrészt lehetőséget adhatna az új belépők számára a praxisjog megszerzésére. A praxiskezelő létrehozása, működtetése és jogi szabályozása szoros összefüggésben áll a praxisjog szabályozásával. A praxiskezelő feladatait – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az Országos Alapellátási Intézet látja el.

Jelezzük, hogy a kitűzött célok megvalósulása érdekében nemcsak az Öotv., hanem az Eütv., valamint a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása is szükséges.

 

 


 

 

 


 

FAKOOSZ vélemény az egészségügyi "saláta"-törvény-tervezetről

 

2011.10.24.10:37:11

 

 

NEFMI

Egészségügyi Államtitkárság

Dr. Szabó Emese részére

 

emese.szabo@nefmi.gov.hu

 

Tisztelt Hölgyem!

 

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetével kapcsolatos véleményünket az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel alapvetően csak a „praxisjoggal” – mint szövetségünk tagságát leginkább érintő területtel kapcsolatos tervezett változtatásokkal foglalkozunk:

 

Mindenek előtt üdvözüljük a szándékot, a gesztust, hogy végre érdemben foglalkozik a kormány ezen terület rendezetlen kérdéseivel. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy mindaddig, amíg a finanszírozási kérdések nem kerülnek rendezésre, nem a tényleges – számos esetben jogszabály által determinált – költségekhez igazodóan ellentételezi az OEP az általunk nyújtott szolgáltatásokat -, minden ilyen jellegű szabályozási változás nem fogja meghozni a várt eredményt, az alapellátás megerősítését. Sőt, meggyőződésünk hogy a helyzet tovább fog romlani.

 

A praxisjogot illetően tervezett változtatásokat abban az esetben tudjuk támogatni, ha

 

Szükségesnek tartanánk legalább a finanszírozás értékállóságát is a törvényben rögzíteni. Beleértve mindebbe azt is, hogy az adóváltozások kedvezőtlen hatásai (lásd pl. ÁFA emelés 2012-re) is követésre kerüljenek.

 

Fontosnak tartjuk tulajdonos-fenntartó önkormányzat jogaival pontról-pontra legalább egyenértékű háziorvosi jogok állnak szemben. A jelenlegi tervezet túl sok szubjektív lehetőséget ad az önkormányzatok kezébe. Mindaddig, amíg az önkormányzatok kötelezettségei törvényi szinten nincsen egyértelműen deffiniálva, a jelenlegi együttműködési „nehézségek” fennmaradnak.

 

Az önkormányzati oldalról szóba jöhető esetleges kártérítési okok is pontosabb szabályozásra szorulnak. Jelenleg egyetlen praxis sincs olyan helyzetben, hogy egy esetleges önkormányzati jogellenes lépés miatt szükségessé váló bírósági eljárást több éven keresztül finanszírozni tudjon.

 

Mélyebb átgondolást és empatikusabb rendezést igényelne a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisok további sorsának rendezése. Lehet olyan személyes, családi, egyéb ok, ami miatt az orvos fizikailag nem tudja feladni a jelen helyzetét az adott időben és esetleg az ország más tájára költözni. Ez ilyen formában  méltánytalan és a személyes szabadság jogokkal való visszaélés.

 

A min. 5 év röghöz kötöttséget és az 1 éves felmondási időt elfogadhatatlannak tartjuk. Ebben az esetben is létezhetnek olyan személyes élethelyzetek, amelyek rendezését ezen szabályozás lehetetlenné teszik. Mindenképpen szükségesnek tartjuk ezen időkorlát jelentős csökkentését, különös tekintettel azon helyzetekre, amikor a jelenlegi háziorvos már több mint 5 éve a jelenlegi praxisban működik.

 

Mindenképpen szabályozásra szorulna az a kérdéskör, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben – tekintettel többek között a jövő évre tervezett adózási szigorítások – lásd pl. 25 milliós bírság egy darab elvesztett, akár önhibán kívül megsemmisült számlatömbért -, valamit alulfinanszírozottság mellett, hogy egy önhibáján kívül csődhelyzetbe kerülő praxis esetében mi történik. Ez a kérdéskör azért is érdekes, mivel a háziorvosok jelentős része betéti társasági formában működik, a beltag teljes vagyoni felelőssége mellet. Ilyen nem kívánt helyzet akár az orvos teljes egzisztenciális ellehetetlenüléséhez is vezethet.

 

Nem támogatjuk azon elképzelést sem, hogy az önkormányzatnak generális, akár indoklás nélküli vétójoga lehessen két, a szükséges szakmai feltételekkel rendelkező háziorvos „prasxisjogra” irányuló adásvételi szerződésének hatályosulását illetően. Ezt csak abban az esetben tudjuk elfogadni, hogy az önkormányzat csak akkor avatkozhat be a szerződési folyamatba, ha a „vétó” bejelentésével egyidejűleg a kialkudott vételárat az eladó részére megfizeti és ettől kezdve az önkormányzat feladata a az ellátás biztosítása.

 

Ha a vevőként jelentkező a törvényi feltételeknek megfelel (orvosi diploma, szakvizsga, licenszvizsga,  erkölcsi bizonyítvány, MOK igazolás, OEP-befogadás, érvényes működési engedély, adásvételi (elő)szerződés a „praxisjog” jelenlegi tulajdonosával, stb.), akkor az önkormányzat köteles legyen vele szerződést kötni. . Egyéb mérlegelési lehetősége ne legyen

 

Mindenképpen pontosításra szorul az alábbi módosítás-tervezet::

"(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvost – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,"

 

Az önkormányzat az egyéni vagy társas vállalkozónak ugyanis nem foglalkoztatója, hanem szerződéses partnere.

 

A praxisalappal kapcsolatban fontosnak tartanánk annak törvényi szabályozását is, hogy a nyugdíjkorhatáron túl lévő háziorvosok előnyt élveznek a felhasználás folyamán. Megfontolandónak tartanánk annak törvénybe foglalását is, hogy a praxis egyösszegű megváltása helyett adómentes életjáradék igénybe vételét is választhassa a végleg nyugdíjba vonulni kívánó háziorvos, a várhatóan nagyon alacsony összegű nyugdíja folyamatos kiegészítésére.

 

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a „praxisjog” adásvételének teljes adó- és illetékmentessé tételének, illetve annak törvényi deklarálásának, hogy a háziorvosi tevékenység önkormányzati kötelező feladat, közszolgáltatás, melyet feladat-ellátási szerződés keretében lát el, ezért az azt végző vállalkozás tevékenysége helyi iparűzési adóval nem sújtható.

 

Szükségesnek tartanánk annak egyértelmű szabályozását is, hogy a háziorvos mely esetekben élhet az egyoldalú rendkívüli felmondás jogával, ne csak az önkormányzati oldal jogai kerüljenek nevesítésére.

 

A praxisalap kezelésével kapcsolatban kifejezzük azon igényünket, hogy az alapellátásban érintett érdekvédelmi szervezetek számára a döntési folyamatban való részvétel jogát és lehetőségét ugyancsak törvényi szinten szabályozottan biztosítsák.

 

A praxisjoggal kapcsolatos változtatásokat fenti szempontjaink figyelembe vételével tudjuk támogatni.

 

Egyben a törvényjavaslat-tervezet további pontjaival kapcsolatban ismételten hiányérzetünket fejezzük ki, hogy a nem foglalkoztatási jogviszonyban, hanem egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok ügyeleti rendjével kapcsolatosan továbbra sem találjuk még a szándékát sem a túlmuka kérdések (lásd EU Munkaidő direktíva) rendezésének.

 

Tisztelt Hölgyem!

 

A rendelkezésre álló idő rövidsége – gyakorlatilag 2 munkanap - miatt a további kérdésekre sajnos nem tudunk kitérni, illetve a „praxisjoggal” kapcsolatban kifejtett álláspontunk sem teljes körű.  Ezért tisztelettel kérjük, hogy a jövőben nagyobb időintervallumot biztosítsanak véleményünk megfogalmazására.

 

 

Tisztelettel:

 

 

Alsónemesapáti, 2011. október 24.

 

 

 

Dr. Selmeczi Kamill                                                                                        Széphalmi Miklós

elnök                                                                                                                  főkönyvelő

 

Egyben ezűton köszönünk meg mindazok segítségét, közreműködését, akik a véleményünk összeállításához e-mailjeikkel, telefonhívásaikkal hozzájárultak.

 


Vélemények a praxisjog tervezett változtatásáról

2011.10.23.20:47:09

 

Tisztelt FAKOOSZ !

Véleményem szerint az is valami, hogy a témát a kormányzat -igéretéhez híven -  elővette.Ez egy gesztus ha már pénz nincs mellé.

Fontosnak tartom, hogy a tulajdonos-fenntartó önkormányzat jogaival pontról-pontra legalább egyenértékű háziorvosi jogok álljanak szemben. A praxis forgalomképességének realizálásáról ötletek kellenének, amíg a téma még napirenden van, lehetőleg úgy h a kormánynak ne kerüljön pénzbe mert akkor nem lesz belőle semmi.

Jó lenne egy kitétel a finanszírozás értékállóságáról sőt infláció követésről már amennyiben ez idetartozik.

A "túlkoros" háziorvosok érdekében jó lenne valamit tenni beleértve a praxis leadásának esetét.

Kellene még egy kikötés h amennyiben a változások az önkormányzatok centralizációja irányában mennek /beszélnek sokmindent a járások visszaállításáról, a települési önkormányzatok összevonásáról/  akkor az új tulajdonos jogalkalmazó köteles a szerződést változatlanul életbentartani. Gondolok itt pl a praxisok összevonására akár munkahelyek felszabadítására. Sajnos parlamenten átnyomott törvényekkel szemben semmit se tehetünk.

üdv dr. K.Gy.,  immár FAKOOSZ-tag

 

2011.10.23.20:45:18

 

Véleményem szerint a 7.pont/miszerint az 5.és 6.pont alá nem tartozó ho. működtetési joga a Módtv.hatályba lépésével megszűnik, ELFOGADHATATLAN!

Lehet olyan személyes,családi,egyéb ok, ami miatt az orvos fizikailag nem tudja feladni a jelen helyzetét az adott időben és esetleg az ország más tájára költözni .Ez ilyen formában  méltánytalan és a személyes szabadság jogokkal való visszaélés.

Véleményemúgy gondolom objektiv, mivel nem tartozom ebbe a csoportba.

Jó munkát,üdvözlettel:

Név és cím a postafiókunkban.

 

2011.10.23.20:44:17

 

Keves paxis joggal rendelkező sorstársaim !

Törvényeket nehezen megértő ember lévén csak a számomra érthetőt írom.

1-, Tehát én aki 37 éve egy helyen gyógyítok, 2013.januárja előtt szerződnöm kell a polgármesterrel, hogy engedélyezze már még minimum 5 évig, hogy gyógyíthassam az engem választó polgárokat.

2-, A helyi testület- indoklással- felmondhat, és a törvény felsorolja azt ami miatt eddig sem rendelhettem volna.

Majd jön egy módosítás és abból már az -indoklással- kimarad. Nem írják, de érezhető, hogy a polgármester rögtön felmondhat, de le van írva, ha az orvos mond fel egy évnél rövidebb idő nem állapítható meg.( kivéve a közös megegyezést )

Hogy eggyezzek meg előre a halállal mikor jöjjön értem ?

Mert, ha nem egyeztem előre utódaim biztosítsanak helyettest mert ez áll a szerződésbe.

Ui:ha jól gazdálkodtam a MEP  pénzével a saját jövedelmemet csökkentve és nincs szükségem eszköztámogatásra az is baj lesz ? Majd államosítani fogják az eszközeimet, mert nem szerepelnek bizonyos listán ?

Nyugdíjas orvosként még holnap jelentsem be, hogy 6 hónap mulva nem rendelek ott ahol ismernek, szeretnek.

Majd menjek el gyógyítani egy másik körzetbe ?

Kicsi mellbevágott ez a változás tervezet.

Név és cím a postafiókunkban.

 

2011.10.23.20:42:52

 

Rövid véleményem a praxisjog-tervezetről:

- min. 5 év röghöz kötöttség: elfogadhatatlan, abszurdum! (helyette min 6 hónap - ld. alább)
- 1 év felmondási idő: elfogadhatatlan, abszurdum! (helyette: 6 hónap)
-praxisjog területhez való hozzárendelése: egyetértek.

Egyéb megjegyzésem: a rendelőn kívüli sürgősségi ellátási kötelezettséget definiálni kell, azaz kimondatni és lefektetni, hogy olyan nincs, még az OMSZ vagy rendőrség kérésére sem. Ha ez nem megy, akkor differenciálni kell a 24 órás sürgősségi ügyeleti háttérrel dolgozó és nem dolgozó körzeteket a finanszírozásban.
Jelezni kell továbbá, hogy a praxis jellege összefügg a helyettesítési lehetőséggel: nem ugyanaz falun (ahol 1 vagy 2 körzet van) a helyettesítést megoldani, mint városban, ahol ha min. 4 orvosnak van rendelése egy rendelőben, csak szépen a szomszéd helyiségbe irányíthatják a betegeket helyettesítéskor. Az előbbi helyzetűeknek plusz pénzt kell biztosítani vagy engedélyezni min. 4 hét szabadságot jogszabályban rögzítve azt a lehetőséget, hogy nincs egyáltalán a körzetben rendelés rendelési időben (még 50% erejéig sem) szabadság miatt (persze figyelve arra, hogy a szomszéd faluban azért legyen).

Sok sikert kívánva:

Név és cím a postafiókunkban.

 

 

2011.10.23.20:41:20

 

Bizonyára egyedül leszek a véleményemmel, mert alig találok hozzászólást. Szerintem ez diktátum. Miért?

Okt. 20-án átküldik véleményezésre, a határidő 23 déli 12 óra. A FAKOOSZ-t megértem, de kérdezem én, ki tudja az ünnep alatt épp ezt a hipp-hopp változtatást megemészteni és véleményt írni róla? Legközelebb csak egy- két órát adnak rá, azt is csak azért, hogy azt mondhassák, megkérdeztek bennünket.

Semmi olyat nem látok a változtatások mögött, ami bennünket szolgálna, úgy akarják megerősíteni az alapellátást, hogy felmondás esetén - mármint a háziorvos részéről - egy évig még odakötnek. Kivéve, ha közösen megegyezünk, nyilván ez akkor lehetséges, ha az önkormányzatnak már megvan a saját jelöltje a körzetre.
Minden változtatás - kivétel nélkül - az önkormányzatot (államot) támogatja, lehetőségünk sincs semmiféle tiltakozásra, netán munkabeszüntetésre. Felmondás szinte csak a háziorvos hibájából lehetséges, de a háziorvos nem mondhat fel pl. ha hónapokig nem kapja meg az ügyeleti bérezését. Ha nem tetszik és pofázik, hát oda a praxisjog!
A tetejében felruházza a kormányt, hogy beavatkozzon és törvényeket, rendeleteket hozzon - nyilván nem a mi érdekünkben.

Csak annyit tudok mondani, hogy "..hagyj fel minden reménnyel!" magyar háziorvos! Én ehhez tartom magam. Amíg birok dolgozom, mert a nyugdíj nem elég semmire.

Sajnálom!
És persze köszönöm a FAKOOSZ vezetőinek, hogy megpróbálnak mindent megtenni az érdekünkben!

 

Név és cím a postafiókunkban.


2011.10.23.20:40:03



T. FAKOOSZ Vezetősége!
Én az egész praxisjogot egy erőltetett, elhibázott törvénynek tartom melyet pontosan senki sem tudja és nem is tudhatja, mert értelmetlenségek sorozata. Az, hogy ismét földrajzi helyhez kötnék úgyszintén hibás lépés lenne! Röghözkötött, jobbágysorba taszítana bennünket ismét.Szinte lehetetlenné tenné a szabad mozgást,korlátok közé szorítana.
Az orvosokat diszkriminálja. Ha el tudja adni egyesek akár 10 milliót szakíthat,más pedig nyugdijba sem tud menni,vagy lemond praxisa értékéről!
Ha a kormányzat pénzt akar adni ossza szét a működő praxisok között, a praxisalap helyett.
Ez a magánvéleményem: NINCS SZÜKSÉG PRAXISJOGRA!!!

Név és cím a postafiókunkban.


2011.10.20.19:47:16

Kedves Kollégák!

Véleményem szerint nem a praxisalap összekalapolása a megfelelő megoldás a háziorvosok pótlására. 9 éve nem volt az egészségügyben a vállalkozók részére emelve a kártyapont értéke. Nem volt inflácó kompenzálás. Nem oldotta meg egyik kormány sem, hogy az első Orbán-kormány idején megvásárolt és ezzel a rossz gazda önkormányzattól magát függetlenítő vállalkozó háziorvosok a rendelőjükre (az épületre) bármilyen amortizációt kapjanak, vagy a szükséges épületrekonsrukcióhoz kamattámogatott hitelt kapjanak.


Az eszközöket amortizáltuk, de azok pótlására a vállakozók semmilyen pályázati lehetőséget nem kaptak. Itt az ideje, hogy a kormány kinyilvánítsa a háziorvosok felé támogató elismerését, mert ha ezt nem teszi, nem lesz alapellátás!!!

 

Akkor szerintem az egész egészségügy dől össze. Tehát a praxisalapot, a rekonsrukcióhoz szükséges támogatásokat, az eszközök beszerzéséhez támogatást és főként a megélhetésünkhöz szükséges finanszírozást egyedül a mindenkori kormány feladata biztosítani! (Az önkormányzatoknál 2012-ben már semmire nem marad pénz, hacsak a 3% vagyonadót-ingatlanadót meg nem próbálják beszedni. Bár ez szerintem teljesen kudarcos lesz! Biztos, hogy nem csak én nem fogom tudni befizetni!!!)

Név és cím a postafiókunkban.

 


2011.10.20.18:19:40

 

A 2/b . ponthoz szeretnék pár gondolatot fűzni . Ha az önkormányzat nem  kívánja  a praxisjogot megszerezni kívánó orvost az adott körzetben foglalkoztatni ,erről ne csak nyilatkozzon,  ( mert azt a legegyszerűbb ),hanem fizesse ki a nyugdíjas kollega által kért , és esetleg már kialkudott vételárat és utána keressen a szája íze szerint valót. Amíg ilyet nem talál ,kérje meg, és fizesse meg  a nyugdíjas kollegát helyettesként , természetesen csak ha kollega ezt még fel tudja vállalni,testileg ,lelkileg. Tehát ne a nyugdíjba vonuló orvoson legyen ismét a teher,hanem az önkormányzaton .Rögtön elmegy a kedve a válogatástól .

 

Név és cím a postafiókunkban.

 

 

 


 

Változik a praxisjog!

2011.10.20.12:03:43

 

A NEFMI megküldte egyeztetésre az az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét.

 

A teljes előterjesztés letölthető innét. Jelen írásunkban csak a praxisjoggal kapcsolatos tervezett változtatásokat ismertetjük. Véleményüket 2011. október 23-án, 12 óráig várjuk, a fakoosz@gmail.com postafiókra, mivel a véleményezési határidő október 24-e, délelőtt 10 óra.

 

A praxisjoggal kapcsolatban tervezett változások

 

 

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(E törvény alkalmazásában)

 

c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.”

 

Az Öotv. a következő 2/A–2/C. §-sal egészül ki:

 

„2/A. § (1) A praxisjog elidegenítése esetén az azt elidegeníteni és megszerezni kívánó orvos ebbéli szándékukat bejelentik az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.

 

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvost – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,

b) nem kívánja a praxisjogot megszerezni kívánó orvost az adott körzetben háziorvosként foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell.

 

(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvost az adott körzetben foglalkoztatni kívánja.

 

2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a felek megnevezése,

b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezése,

c) a felek kötelezettségeinek meghatározása jogszabályra történő hivatkozással,

d) a rendelési idő meghatározása,

e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,

f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,

g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,

h) a szerződés időtartama,

i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,

j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

 

(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.

 

(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést – indoklással – felmondja, ha

a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,

b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti,

c) a háziorvosi szolgáltatóval az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést felmondja.

 

(4) A feladat-ellátási szerződésben a háziorvos – ideértve a háziorvosi szolgáltatót is – felmondása esetére egy évnél rövidebb felmondási idő nem határozható meg, kivéve, ha a feladat-ellátási szerződés felmondása közös megegyezéssel történik.

 

(5) A körzethatárok módosítása miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik.

 

(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.

 

(7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban – megfelelően alkalmazni kell.

 

2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő

a) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,

b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat,

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes kölcsönt nyújt a praxisjogot szerezni kívánó háziorvosoknak.”

 

 

(1) Az Öotv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

 

„(5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése napjával praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos a Módtv. hatálybalépésének napján területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.

 

(6) Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik a Módtv. hatálybalépése napján nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével – illetékmentesen – praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.”

 

(2) Az Öotv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(7) Az (5) és (6) bekezdés alá nem tartozó háziorvosok működtetési joga a Módtv. hatálybalépése napjával megszűnik.”

 

(3) Az Öotv. 3. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

 

„(8) A Módtv.-nyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni.

 

(9) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

aa) a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa,

ab) a praxiskezelőt kijelölje,

ac) a praxiskezelő által nyújtott kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa,

b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza.”

 

 

 


 

Legyen szolidarítási alap a praxisalap?

2011.10.06.08:58:18

 

Tisztelt FAKOOSZ, Kollégák!


Évek óta a háziorvosi társadalom FELÜLRŐL várja a praxisalap létrejöttét, amely a tisztes kilépést lehetővé tenné. Ezen várakozás miatt egészen biztosan sokan vesztették el praxis jogukat, és még többen kénytelenek idős korukban is, erejükön túl dolgozni.
Lehet, hogy eretnek vagyok, és nagy vitát indítok, de kezdetektől az a véleményem, hogy:


1/ ez az alap elsősorban a MI érdekünk,


2/ egy normális társadalomban nem felülről kell várni, hogy majd csak észre veszik, hogy mit szeretnénk, hanem alulról kell szervezkedni, és


3/ nem másoktól (felülről) kell várni, hogy érdekeinkért tegyen, hanem mindannyiunknak tenni is kell érte! Az érdekképviselet nem csak néhány "megszállott" "dilijének" kellene, hogy legyen, hanem közös ügy, ami mögé MINDENKINEK fel kell sorakoznia!

 

Így tudja csak egy szervezet a mögötte álló "erőt" demonstrálni, és ezzel tudja tekintélyét kiharcolni (mert ez nem jár, hanem igenis ki kell harcolni!), hogy a jogalkotók a választott vezetők véleményére adjon.
Az egész lényege az ÖSSZEFOGÁS, a közösségi érdekek észrevétele, a tevékeny részvétel, és a szolidaritás!

Mindezek miatt gondolom úgy már a praxis alap legelső felmerülése óta, hogy a praxis alapot igenis mi magunknak kell létre hoznunk, mintegy szolidaritási alapként. Hasonlóan a szakszervezetek sztrájk alapjához, ahol a tagok havi jövedelmük egy részét ebbe az alapba fizetik, hogy egy jövőbeli sztrájk esetén a kieső jövedelmüket ebből az alapból pótolják, így megélhetésüket ezen időszak alatt is biztosítsák. (Ezért tudnak a vasutasok sztrájkolni, és - mivel ilyen alapjuk nincs - ezért nem tudnak az eü dolgozók sztrájkolni!)


Az érdekképviseleteknek csak az lenne a feladata, hogy ehhez a megfelelő jogszabályok létrejöttét kilobbizzák -(ÖSSZEFOGÁS!). Pl. hogy a praxis alapot kezelő szervezet (FAKOOSZ, MOK, MOSZ, vagy bármely más, de konszenzussal meghatározott szervezet), a praxisjog esetében közvetítő lehessen, azaz Ő vehesse meg a praxisjogot, és azt tőle kelljen megvásárolni; banki kapcsolat, mivel mindez pénzügyi, és pénzügyi alapkezelő tevékenység, ...stb!). Ez a praxis alap kezdetben lekötött betét lenne, de később akár a tagok részére akár fejlesztési hitelként is kikölcsönözhetné (megfelelő garanciák mellett). ....

 

Név és cím a postafiókunkban.

 

A véleményeket a fakoosz@gmail.com postafiókba várjuk!

 


 

Nincs értéke a vidéki praxisnak

2011.09.26.07:52:19

 

 

Hamarosan a kormány elé kerülhet a praxisalap létrehozásáról szóló koncepció.

A háziorvosok és az orvosi kamara is évek óta szorgalmazza, hogy létrejöjjön egy ilyen alap, amellyel kivásárolhatnák a nyugdíjba menő kollégákat. A háziorvosi körzetek értékét azonban több tényező is befolyásolja, az ott lakók száma, életkor szerinti összetétele, illetve, hogy kis településekből áll-e, de döntő még az önkormányzat hozzáállása is.

Míg a fővárosban akár több mint 10 millió forintot is kérnek egy körzet ellátási jogáért, addig a vidékiek sokszor eladhatatlannak bizonyulnak. A költségek is alacsonyabbak ott, ahol egy közösen fenntartott rendelőben az orvosok váltják egymást és egy asszisztenst alkalmaznak.

A vállalkozó háziorvosok havi kiadásaik fedezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átlagosan 7-800 ezer forintot kapnak, de ez az összeg - a körzet jellegzetességeiből adódóan - lehet jóval kevesebb, de több is. A vidéki praxisok épp ezért nem vonzzák a szakvizsgával rendelkező fiatal orvosokat, akik inkább külföldre mennek dolgozni. Az idősek pedig nyugdíj után is kénytelenek tovább praktizálni.

Heves megyében az orvosok átlagéletkora 53 év. Dr. Lukács Béla, Kerecsend-Demjén háziorvosa praxisában 2600 beteggel tart rendszeres kapcsolatot, akik között sok az idős, illetve halmozottan hátrányos helyzetű ember. A doktor már hét éve nyugdíjas, így ráférne a pihenés, azonban azt egyelőre nem tudja, hogy a tervezett praxisalap megoldást jelenthet-e a hozzá hasonló helyzetben lévő kollégái, illetve a betegek számára.

Tény, hogy háziorvosként több mint harminc éve gyógyítja a két faluban élőket, így nem közömbös számára, hogy kiépített praxisával mi lesz. Véleménye szerint az ezzel kapcsolatos elképzelések nagyon képlékenyek, épp ezért véleményt sem tud alkotni egyelőre a tervezetről. Annyit azért elmondott, hogy a maga részéről azt a megoldást pártolná, amely szerint a praxisokat az önkormányzatok vehetnék meg, s helyben dönthetnek el, hogy kivel és milyen feltételekkel kötnének szerződést.

- A nyugdíjasok most is kereshetnek maguk helyett fiatalabb orvost. Hogy van-e értéke a praxisnak, az viszont kérdéses. Egerben és a közvetlen szomszédságában lévő településeken igen, két faluval arrébb már nincs. Pont ezeken a településeken van orvoshiány. Kevés a központi finanszírozás az ilyen helyeken ahhoz, hogy megfelelően lehessen működtetni a praxist. A szakvizsgázott fiatal orvosok többségének nincsenek milliói egy vásárláshoz. Kérdés, hogy a tervezett alap hogyan működne, részletre szerintem nem érné meg megvásárolni a praxist, mert csak nagyon sokára térülne meg a befektetés. Segítséget talán az jelentene a nyugdíjas kollégáknak, ha az alap fix áron megvásárolhatná tőlük - véli dr. Stumpf György, Bélapátfalva fiatal háziorvosa.

 

2011-09-24 08:24
Forrás: Heves Megyei Hírlap - Weborvos.hu

 

 


 

 

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ észrevételei, javaslatai a praxisalap létrehozásával kapcsolatban

2011.09.19.10:11:03

 

 

NEFMI Egészségügyi Államtitkárság

Dr. Beneda Attila kabinetfőnök úr részére

Budapest

 

Tisztelt Kabinetfőnök Úr!

Az Egészségügyi Államtitkárság által, a praxisalap létrehozásával kapcsolatban megtartott egyeztetésen történt felkérés alapján a FAKOOSZ véleményét az alábbiakban közöljük.

A vélemény kialakításához figyelembe vettük a FAKOOSZ által korábban képviselt álláspontot, a háziorvosoktól írásban beérkezett véleményeket – melyek a http://fakoosz.ewk.hu/fakoosz-hirek címen olvashatók -, illetve számos telefonon, illetve személyesen lefolytatott megbeszélés tapasztalatait.

Az alap létrehozásának szándékát elsősorban betegérdek oldalról tekintjük fontos előrelépésnek, mivel az ő elsődleges prioritásuk, hogy megfelelő számú, pihent, jól fizetett és felkészült orvos lássa el őket európai szintű körülmények között. Ennek elérésének egyik szükséges, - de nem elégséges - feltétele a praxisalap hatékony működtetése.

 

A praxisalap eredményes és hatékony működésének feltételei:

 

1. A praxisalap csak akkor tudja a tervezett funkcióját betölteni – méltó nyugdíjba vonulás, illetve az utánpótlás biztosítása – ha

 

a.)  A praxisjog jogi helyzete egyértelműen rendezésre kerül, különös tekintettel az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott korábbi határozatára.. A FAKOOSZ a praxis ellátási területéhez kötve javasolja szabályozni a praxisjogot, mint vagyoni értékű jogot, egyfajta koncesszióként. Ezzel érhető el az, hogy társas vállalkozások esetében is lehetővé váljon a praxisjog beszerzési költségeinek elszámolása a bevételek terhére, azaz ne a nettó jövedelemből kelljen kifizetni azt a praxist megszerző háziorvosnak.

 

b.)    Mindaddig, amíg az OEP finanszírozás nem biztosítja a praxisjog megszerzése költségeinek kitermelését, addig nem nagyon lehet számítani a praxisalap érdemi működésére. A jelenlegi OEP-szerződésekből eredő bevételek ugyanis gyakorlatilag még 0 %-os teljes hiteldíj-mutató mellett is csak a praxisjog törlesztését éppen hogy meghaladó legális nettó jövedelem kitermelését teszik lehetővé. Azaz jelenleg a praxisok értéke közgazdaságilag zérónak (vagy akár negatívnak is) tekinthető. A praxisok a jelenlegi rendkívül alacsony finanszírozás mellett is a működőképességük határán vannak, nem képesek még kamatmentes kölcsön kigazdálkodására sem.  Változatlan finanszírozás mellett a praxisvásárlók a CHF-alapú lakáshitelekhez hasonló adósságcsapdába kerülhetnek.

 

c.)  A 2012-es költségvetésről és adótörvényekről történt, 2011. szeptember 16-i miniszteri bejelentés fényében a praxisalap létrehozásától függetlenül mindenképpen sürgős tárgyalásokra van szükség a jövő évi finanszírozásról. Ugyanis az adótörvények változásai a háziorvosi vállalkozások vonatkozásában jelentős többletkiadásokat indukálnak (ÁFA-emelés, SZJA változások, stb.).

 

d.) Egyértelműen és egységesen szabályozni kell az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, finanszírozási kötelezettségeit és jogait az alapellátás vonatkozásában. A FAKOOSZ támogatja azon elképzelést, hogy egységesítésre kerüljön az önkormányzatokkal kötendő szerződések tartalmi kerete, ne helyi szubjektív tényezők befolyásolják egyes praxisok működését.

 

Csak abban az esetben látjuk értelmét a praxisalap létrehozásának, amennyiben legalább a fentiek megvalósítása megtörténik.

 

2. Konkrét észrevételeink:

a.) A praxisok részéről a praxisalap tervezett feltöltéséhez tervezett hozzájárulási kötelezettség forrásait is meg kell teremteni, ugyanis a jelenlegi finanszírozás mellett a háziorvosi vállalkozások tovább nem terhelhetők. Ezért határozottan tiltakozunk azon elképzelés ellen, hogy a praxisok további hozzájárulásaiból kerüljön feltöltésre az alap!

 

Lehetséges, a rendszeren belül meglévő forrásokat az alábbiakban látjuk:

 

- vagy az OEP-finanszírozásra eső iparűzési adó eltörlésével;

- vagy a befizetésnek a fizetendő iparűzési adó terhére történő elszámolhatóságával (azaz a praxisalapba történő befizetés csökkenti a fizetendő iparűzési adót. Ezen megoldások mellett szól, hogy így egyértelművé lehetne tenni az önkormányzatok számára is, hogy ezen terület zavartalan működtetése is a feladatkörükbe tartozik, amit nem lehet az alapellátók időközönkénti beszámoltatásával letudni (természetesen vannak pozitív kivételek is);

- a 2012-től tervezett 1 százalékpontos egészségbiztosítási járulék emelés következtében realizálandó többlet E-alap bevételnek az alap fenntartásához szükséges hányadának a praxisalapba történő helyezésével, mely azonban nem befolyásolhatja a finanszírozás halaszthatatlan emelését;

- az önkormányzatok hozzájárulásaiból.

 

A praxisokat közvetlenül terhelő befizetéseket azért is elutasítjuk, mivel indokolhatatlan megkülönböztetést tenne azon orvosok között, akik alanyi jogon jutottak a praxisjoghoz és azok között, akik az elmúlt években saját erőből vagy személyi, családi kölcsönből megvásárolták azt. A második csoportot így arra kényszerítené az elképzelés, hogy kétszer fizessenek ugyanazért a vagyoni értékű jogért, amit nonszensznek tartunk.

A közvetlen orvosi befizetések rendszere ellen szól az is, hogy a praxisalapból visszatérítendő kölcsönt kapó orvos a kölcsön futamideje alatt gyakorlatilag kétszeresen fizetné vissza az általa felhasznált összeget (kölcsöntörlesztés + hozzájárulás).

b.) Fontos szempontnak tartjuk azt is, hogy a praxisok területi kijelölése objektív, szakmai alapon történjen, mind kevésbé befolyásolhassák szubjektív, partikuláris önkormányzati érdekek. Ez a praxisjog értékállóságának alapvető feltétele.

c.) Továbbra is javasoljuk, hogy az elégtelen finanszírozás okán a praxisok vétele legyen illetékmentes, eladása pedig – a nyerészkedést korlátozó feltételek beépítése mellett - adómentes. Ezen javaslatunk a költségvetés számára érdemi bevételkiesést nem jelentene, ugyanis jelenleg gyakorlatilag a praxisjog „piaca” nem működik. E javaslat mellet szól az is, hogy várhatóan a praxisalap is megjelenik vásárlóként és eladóként a „piacon”, amely várhatóan alanyi illeték- és adómentességre jogosító gazdálkodási formája miatt nehezen indokolható helyzeti előnybe kerülhet az orvosok közötti közvetlen adás-vételhez képest.

d.) Javasoljuk, hogy a praxisalapot egy független, társadalmi kontroll – az alapellátásban érdekeltek által delegált tagokból álló - alatt álló szervezet (pl. nonprofit gazdasági társaság) kezelje.

e.) Mindenképpen szükségszerű, hogy az Alap forrásaiból elsősorban azok a háziorvosok részesüljenek, akik jóval a nyugdíjkorhatáron túl – sok esetben 80 év felett !!! -, végleg vissza kívánnak vonulni. Azaz elsődlegesen az ilyen praxisok adásvételét segítse elő. Amennyiben egy nyugdíjkorhatáron túllévő – vagy igazoltan jelentősen megromlott egészségi állapotú - orvos felkínálja a praxisát megvételre a praxisalapnak, az kötelezően vásárolja meg azt. Ezt különösen az orvosok átlagnál kedvezőtlenebb várható élettartama is indokolja.

f..) Az alapellátás utánpótlása tartós biztosításának egyik lehetséges és szükséges módja, hogy a praxisvásárláshoz nyújtott kölcsön egy része – meghatározott ideig egy praxisban történő hivatásgyakorlás után – kerüljön véglegesen elengedésre.

g.) Mindenképpen szükséges a vis maior helyzetek – rokkantság, idő előtti elhalálozás, stb. - rendezésének előzetes szabályozása is.

h.) A jelenlegi gazdasági szabályozó rendszerben külön kell rendelkezni a még – igaz csekély számú – közalkalmazott alapellátó orvos kezében lévő praxisjog megváltásáról, forgalmazásának feltételeiről.

i.) Ugyancsak megfontolásra ajánljuk a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben – jelentős roma populáció, jelentős munkanélküliség, kedvezőtlen lakossági korösszetétel, egy praxis – több település, több éve betöltetlen, távoli, nehezen elérhető iskola- és egészségügyi szakellátó rendszer, távoli mentőállomás stb. - lévő praxisok vásárlásának kiemelt támogatását. (Csökkentett mértékű visszafizetési kötelezettség, hosszabb futamidő, külön letelepedési támogatás stb.)

 

 

Tisztelt Kabinetfőnök Úr!

 

Reméljük észrevételeinkkel eredményesen hozzá tudunk járulni a praxisalap kialakításához, egyben ezúton is jelezzük szándékunkat, hogy a végleges tervezetről is kifejthessük véleményünket.

 

Üdvözlettel:

 

 

Alsónemesapáti, 2011. szeptember 19.

 

 

Dr. Selmeczi Kamill

elnök

 


Egyetértek az alap hatékony és eredményes működési feltételeinek biztosításával, különös tekintettel a következőkre:
1. Minimum 50-100 %- al indokolt növelni a finanszírozási összeget.
2. Korábban én említettem már az Önkormányzatokkal kötendő szerződések tartalmi egységesítését, ezáltal a befolyásolhatóság megszüntetését.
3. A források biztosítása:
a/  Az egészségügyi centralizációból, integrációból és a közigazgatás ésszerűsítéséből befolyó összegek részleges átutalása.
b/ A halmozottan helyzetű praxisoknál kiemelt támogatás, szükség szerint a vásárlási összeg elengedése.
c/ Praxis összevonások, csoport praxisok és praxis közösségek létrehozása, praxis alapból történő finanszírozása.
d/ Az ellátással indokolatlanul visszaélők költségtérítésének előírása és a praxis alapból való átutalása.
e/ A praxist kedvezményesen megvásárlóknál elérni, az ellátásban való elvárható kötelező eltöltendő időt.
f/ Figyelembe venni a folyamatos inflációt, amortizációt és a szakmapolitika részéről garanciavállalás ezek konpenzációjára.
Lácacséke, 2011. szeptember 21.                                          Dr. Salamon Sándor

 

 


 

 

Tisztelt Kollegák!

 

Ezúton szeretném megköszönni mindazok közreműködését, akik véleményeikkel, javaslataikkal e-mailben, telefonon, személyes találkozás alkalmával hozzájárultak a FAKOOSZ álláspontjának kialakításához, akik részvettek a FAKOOSZ "nemzeti konzultációjában". Reméljük, hogy szakmai érveink meghallgatásra találnak a politikai döntéshozók körében is, érdemi előrelépést generálva ezen a területen.

 

Dr. Selmeczi Kamill

elnök


Weblap készítés ingyen

Szavazás

Lesz-e érdemi finanszírozásemelés 2015-ben?
Igen
Nem
Már elkésett
Asztali nézet