MENÜ
 
  Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ,  Bánokszentgyörgy - Zalaegerszeg

Vita a helyi adóról az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában 2010.11.10.     14:01:00

 

Heves vita volt az Egészségügyi Bizottságban a háziorvook iparüzési adójáról és praxisjogáról. (részlet a jegyzőkönyvből)

 

Soron következik és egyben az utolsó a 75. számú módosító javaslat, dr. Gyenes Géza képviselő úr javaslata, orvosi működési jog értékesítésének adóvonzataival foglalkozik. Összefügg a javaslat a 49., 52., 55., 57. számon benyújtott módosító javaslatokkal. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e a kormány a javaslatot.

SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki szólni. Gyenes Géza képviselő úr!

DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Meglepődve hallom, hogy a kormány nem támogatja, ugyanis az egészségügy megmentése, ami a kormányprogram, többek között az alapellátásban is komoly probléma, és azonnali segítséget igényel. Ugyanis az, hogy most az alapellátásban, amit az alapellátók számításaik alapján kértek volna vagy szükségük lett volna, akár a finanszírozásuk megduplázására, erre látjuk, hogy nincsen forrás. Ezért úgy gondoljuk, hogy az is segítséget jelent, több okból is. Egyrészt az alapellátás elidősült, az utánpótlás nem akar bejönni, egy csomó anyagi akadálya van az utánpótlás bejövetelének, többek között az, hogy olyan adók is terhelik a praxist, mint például az iparűzési adó, holott éppen a NEFMI-nek és még egy minisztériumnak van egy közös határozattervezete, ahol az egészségügyi ellátást - beleértve az alapellátást is - közszolgáltatásnak tekintik.

Ha közszolgáltatás az egészségügyi alapellátás, és ugyanúgy a távfűtés, a melegvíz, az ivóvíz és a csatornaszolgáltatás is közszolgáltatás, akkor nem értjük, hogy a kormány ilyen helyzetben, amikor segíteni kell az alapellátáson, miért nem tudja például az iparűzési adót erre való hivatkozással egyszerűen elengedni az alapellátóknak?

Ugyanígy problémát jelent a praxisban való elhelyezkedésnél, hogy a működtetési jog megvásárlásának komoly illetéke van. Amikor az illetéktörvényben végeztek egy átalakítást, és az illetékeket a 10 százalékos kategóriából levitték a 4 százalékosba, máig sem értjük, hogy akkor a háziorvosi működtetési jog illetékét miért nem vitték le a 4 százalékba, hagyták a 10 százalékban. Most mi azt kérnénk, hogy ezt teljesen engedjük el, hiszen egyáltalán pang a piac, az, hogy valaki háziorvos legyen ifjúként, vásárolnia kell működtetési jogot, és az illeték is egy komoly kiadást jelent. Tehát megint csak tele vagyok kérdőjellel, hogy ezt miért nem tudja a kormányzat átlátni. Természetesen szja-vonzata is van ennek, és szeretnénk, ha a kormány legalább úgy, mint a lakás-elidegenítéseknél alkalmazott módon számolná ki azt az szja-t, vagy akár elengedhetné, pontosan ugyanezekkel az érvekkel, hogy ha egy olyan ellátórendszernek a működését és működtetését könnyíteni akarja, amire nincs most mód, hogy anyagilag, csak a ciklus végéig - legalábbis így hangzott az ígéret -, ez a háziorvos kollégáknak nem elegendő. A háziorvos kollégák között, felhívom a kormány, a gazdasági kormányzat figyelmét, hogy 1600 nyugdíjkorhatáron túl dolgozó kolléga van. Ha ezek a kollégák leteszik a lantot, pontosan azért, mert elegük van abból, hogy egyszerűen ők fizetik ki gyakorlatilag a társadalombiztosítás helyett, az egész ellátást ők finanszírozzák részben, azzal, hogy nem tudnak bért sem kivenni. Egy kórházban egyszerű dolog van, mert a kórházban mit csinál? A kórházigazgató nem fizeti ki a beszállítót, de a bért ki kell fizetni. Az alapellátásban azért tud nulla százalékon maradni, tehát veszteség nélkül maradni, mert magának és az asszisztenciájának nem ad egyáltalán bért, vagy olyan szintű bért ad, ami nevetségesen kevés. Lásd: volt egy törekvés, amiben azt kértük, hogy az úgynevezett piaci alapú adóztatástól a háziorvosok bérénél tekintsen el a kormányzat, kaptam a miniszter úrtól egy biztató választ, öntől is egyszer, amikor a bizottságon ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban szintén ott ült és a kormány részéről nem értett egyet, de kaptam legalább egy biztató választ, hogy az adótörvényben tervezik ennek az adónak a megszüntetését, vagy éppen a háziorvosok szempontjából.

No, ugyanilyen megfontolásból kértem volna a kormány támogatását, és ha nem kaptuk meg, most is kérnék egy részletes indoklást, mert végtére is nem tudom, hogy mit tervez a kormány idén, azonnali intézkedésként az alapellátás anyagi helyzetének javítására. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megjegyezni hozzászólásként, hogy a kormány tudomásom szerint - és közvetlen információim vannak erről - készül a teljes alapellátás rendszerének az újragondolására - erről már megbeszélések során is hallhattunk-, ebben a praxisjog, működési jog újragondolására. Tehát mi, miközben szimpatizálunk a most tárgyalandó javaslatban foglaltakkal, úgy gondoljuk, hogy ezt egy komplex, az alapellátás, háziorvoslás teljes rendszerének az újragondolása keretében kellene és elsősorban a szakmai ágazatvezetésnek szabályozási tevékenységben elindítani.

Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki óhajt még szólni. (Nincs jelzés.) Ha senki, akkor kérem a kormányzat képviselőjét, hogy képviselő úr kérdésére szíveskedjék válaszolni.

SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Meg fogjuk osztani a válaszadást Kanyó Lóránt főosztályvezető-helyettes úrral. Ebből a csomagból az szja része tartozik hozzám. Itt két dolgot mondanék. Elhangzott, hogy a kormány ígéretet tett arra, hogy a tevékenységszokásos piaci érték alapján történő járulékfizetés rendszerét megszünteti. A benyújtott törvényjavaslat erről szól, tehát ez a rendszer meg fog szűnni.

Sőt, azon a bizottsági ülésen azt is ígértem, hogy a kormány gondoskodni fog arról, hogy az ezzel kapcsolatos átminősítgetéseket már a 2010. évvel kapcsolatban se kelljen végrehajtani. A benyújtott törvényjavaslat erről szól. Tehát benne van. A kormány ezt az ígéretét, amit ott a bizottságon megígért, a benyújtott törvényjavaslatban tartja.

Tehát szeretném, ha ezt a jegyzőkönyv rögzítené, hogy szó nincs arról, hogy a kormány ilyen szempontból egyfajta ígéretét szegte volna, tehát ezeket az ígéreteket a kormány tartja, a benyújtott javaslat ezt tükrözi.

A praxisjog átruházásából származó jövedelem adóztatása. Abban az esetben, amikor a praxisjog olyan módon kerül a praxist működtetőnek a birtokába, hogy azért ellenértéket fizetett, abban az esetben, ha átruházza, az értékcsökkenésként el nem számolt praxisjog egy összegben leírható. Tehát ez régóta része a szabálynak, és egyébként még az is része a szabálynak, hogy amennyiben viszont praxisjogot vásárol, hiszen úgy tudja működtetni a praxist, abban az esetben viszont ez értékcsökkenésen érvényesíthető. Az pedig nem igazán látható be, hogy ha egyébként ebből valóban egy pozitív, tehát egy hozamjellegű jövedelem van, hogy az vajon, miért ne adózzék. Tehát igazából nekünk az adóztatásban nemcsak azt kell indokolni, hogy mi, miért adózik, hanem tulajdonképpen azt is, hogy mi, miért nem.

Tehát azt gondoljuk, hogy ameddig ebben a kérdésben el lehet menni az adóztatás koherenciájának megbontása nélkül, addig most az szja-törvény elment. Az illeték, illetve a helyi iparűzési adó ügyében pedig átadnám a szót Kanyó Lóránt főosztályvezető-helyettesnek.

KANYÓ LÓRÁNT főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Gyenes Képviselő Úr! A háziorvosok helyi iparűzésiadó-kötelezettsége tulajdonképpen elég régre nyúlik vissza, elég nagy az ellenállás a tekintetben, hogy miért is kell fizetni ezt az adót. Amire a válasz tulajdonképpen az, hogy végső soron a háziorvosi tevékenység, ha valaki vállalkozási tevékenység formájában végzi, bár furcsa, és lehet, hogy az önök fülét bántja, de nem különbözik semmilyen más egyéb vállalkozási tevékenységtől. (Dr. Gyenes Géza: Ez egy kvázi vállalkozás, bocsásson meg, főosztályvezető-helyettes úr!) Az adónorma, a jogszabály konzisztens és következetes a tekintetben, hogy a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben egy adókötelezettséget rendel. Ez az iparűzésiadó-bevétel a helyi települési önkormányzatok bevétele, ők döntenek arról, hogy ezt mire fordítják, akár fordíthatják arra is, hogy helyben az egészségügyi ellátást fejlesszék, hozzájáruljanak, és ezt a bevételt akár célzottan erre fordítsák. Ezt helyben dönthetik el.

Úgy gondolom, hogy Gyenes képviselő úr - ahogyan arra egyébként Mikola elnök úr is utalt - egy sokkal tágabb kontextusba helyezendő kérdésről beszélt. Nevezetesen arról, hogy hogyan történik a háziorvosi praxis jogi helyzetének rendezése, illetve a finanszírozása.

A nemzetgazdasági tárca meggyőződése szerint a finanszírozási kérdéseket, a problémákat a háziorvosi ellátással összefüggésben nem az adórendszeren, nem az adójogszabályokon keresztül kell vagy lehet megoldani, hanem erre vannak azok a megfelelő jogszabályok, és vannak azok a finanszírozási szabályok, amelyek ezeket a feszültségeket rendezik.

Az adónorma igyekszik egy konzisztens rendszert alkotni és felépíteni. Ha ezt különféle szabályokkal cizelláljuk, akkor ezek újabb és újabb igényeket keltenek, ami a norma erodálódásához vezet. Most lehet, hogy ez persze Gyenes képviselő urat kevésbé érdekli vagy kevésbé hatja meg, de én azt tudom válaszolni erre a kérdésre, hogy ha a probléma a háziorvosi ellátással összefüggésben a finanszírozás, akkor ezt a finanszírozás oldalán kell megoldani, nem pedig az adószabályok oldalán.

Ami pedig az illetéket illeti a praxisjog kapcsán, amikor a praxisjogot eredetileg megkapták a háziorvosok, az illetékmentes volt, és illetékmentes az a szerzés is, aki ettől az illetékmentesen szerzőtől szerzett. Tulajdonképpen az illetékkötelezettség csak akkor áll be, ha már egy adott praxist harmadik személy szerez meg.

Itt is az a helyzet, hogy már ezek is elég kedvező szabályok, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy azért nem cserélődnek a praxisok, mert ezt illetékfizetés terheli. Persze, nyilván Gyenes képviselő úr ezt másképp látja. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyenes Géza képviselő úr, utána Kovács Tibor képviselő úr!

DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Bocsásson meg a közbekiabálásért, elnézést kérek, de amikor szóltam, amikor azt mondta, hogy ugyanolyan vállalkozó, ne haragudjon, aki ilyet mond, hogy egy háziorvosi vállalkozó megegyezik bármilyen vállalkozással akkor, amikor egy államilag meghatározott finanszírozást kap, ráadásul degresszióval, ráadásul területi ellátási kötelezettséggel. Másképpen közelítem meg a kérdést: ha engem, Gipsz Jakab vállalkozót, aki biliket gyártok, jön az állam és megterhel plusz adóval, mondjuk iparűzési adóval, én mit tudok csinálni, mint vállalkozó? Nagyszerűen tudok alkalmazkodni. Egy: leállok a biligyártásról, kettő: felemelem a bili árát, és megfizettetem a vásárlóval, és akkor valóban ki tudom védeni a piaci hatásokat.

Egy háziorvos nem hagyhatja abba a szolgáltatását, semmiféle árat nem emelhet, tehát egyszerűen mi az, hogy háziorvos ugyanolyan vállalkozó? De ha már mégis úgy kell tekinteni, akkor a hatályos törvényeket idéztem, csak erre ön nem reagált, amikor a távfűtés, melegvíz, ivóvíz és csatornaszolgáltatás, függetlenül attól, hogy vállalkozások végzik, arra hivatkozással, hogy ezek közszolgáltatások, iparűzésiadó-mentessé tették. Bocsásson meg, akkor miről beszél ön, hogy az adórendszer nem engedi meg az ilyen elvtelen kivételeket. Ez nem elvtelen kivétel, ez egy lakossági közszolgáltatás, és ha ez a lakossági közszolgáltatás bocsánat, megszűnik azért, mert nincs utánpótlás, mert otthagyják a kollégáim, és elmennek külföldre, akkor a politika felelőssége igenis, megvan. A mi felelősségünk, mint politikusok, hogy megváltoztassuk azokat a jogszabályokat, ami egy ilyen vészhelyzetben nem tud segíteni az egész nemzeten. Márpedig az egész alapellátás és az egészségügy nemzetstratégiai kérdés.

Én ezt rövidlátásnak látom, és az indokait, függetlenül attól, hogy szakmailag kétségtelen, biztosan igaza van, persze, hogy én nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Tibor képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én Gyenes képviselő úrnak ajánlanám azt talán, hogy egy kapcsolódó módosító indítvánnyal megpróbálni kezelni ezt a helyzetet, mert abból a szempontból én maximálisan egyetértek vele, hogy egy normatív finanszírozás nem tekinthető vállalkozási bevételnek, hiszen azt normatív módon finanszírozzák.

Van csekély mértékben ugyan, de a háziorvosi tevékenységnek is vállalkozási jellege. Tehát ha beadna egy olyan módosító indítványt, hogy csak az után a rész után, amit vállalkozási jelleggel szedett be bevételként a háziorvos, és a normatívan támogatott bevétel után nem, de a vállalkozási jellegű tevékenység után kelljen iparűzési adót fizetni, akkor úgy gondolom, hogy ez egybeesik az adózási szabályokkal, nem jelent kivételt az alól. de ugyanakkor gyakorlatilag azt a célt szolgálná, amit ön kezdeményezett.

Tehát ezt egy kapcsolódó módosító indítvány formájában, hogy az után kelljen csak iparűzési adót fizetni, ami vállalkozási jellegű bevétele volt a háziorvosi szervezetnek vagy bt.-nek vagy természetesen egyéb más formában működő szervezetnek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Garai István Levente képviselő úr!

DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Valahogy én is így gondolom, mint részben vagy egészében gyakorló orvos, hogy érdekes dolog ez a háziorvoslás, hogy mennyiben vállalkozás. Azért ilyen abszolút egyszerű dolgok meg vannak határozva, mint úgymond a szolgáltatás ára, tehát ezt nem a vállalkozó határozza meg. Nyilvánvalóan a betegek érdekében és az egész dolognak a természeténél fogva kívülről meg van határozva a jogszabályban ennek a terjedelme, meg van határozva a minősége.

Tehát igazából minden meg van határozva, hogy mire lehet vállalkozni, arra, hogy az ember csinálja vagy nem csinálja, de úgy gondolom, hogy azért vannak etikai és orvosi elvárások, hogy ha a helyzet romlik, akkor is illik csinálni, mert orvosok vagyunk, ha még rosszabb, akkor is illik csinálni. De én is úgy érzem, hogy a vállalkozáshoz igazából semmi köze nincsen, hanem egyfajta kvázi vállalkozás, és ennek megfelelően kellene ezt kezelni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha szabad még egyszer megszólalnom, továbbra is az a véleményem, hogy a teljes háziorvosi rendszert a finanszírozással együtt végig kell gondolni. Most, amikor itt adó- és egyéb vonatkozásairól beszélünk, azért egy háziorvosi praxisra azt mondani, hogy vállalkozás, ez körülbelül olyan, mint amikor mondjuk a cipész bevétele az alapján képződne, hogy hányan mennek be az üzletébe, és nem az alapján, hogy mit csinál és hogy csinál. Tehát ez valóban egy kvázi vállalkozás, ebben egyetértünk, és én továbbra is azt gondolom, hogy komplex módon kell a teljes háziorvosi rendszert újragondolni, és tudom, hogy az ágazatvezetésben megvan erre a készség. El is kezdődött egy ilyen gondolkodás, és ennek keretében javasolnám azt, hogy rendezzük ezeket a problémákat. Ez persze az én véleményem.

Kérdezem a bizottságot, kíván-e még valaki szólni. Tessék, Szilágyi képviselő úr!

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm. Egyetértek, hogy komplex módon kell kezelni ezt az egész témakört, de a Gyenes képviselő úr által jelzett probléma túlmutat ezen. Tehát jeleznünk kellene a kormányzat számára, hogy ez a közhasznúság, vállalkozási jelleg - az összes említett analógiával együtt egyébként - nincsen megfelelően kezelve, tehát biztos, hogy erre vissza kell térni majd valamilyen formában. Nem ma fogjuk ezt megoldani. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A tisztelt bizottság ezt jelezheti most a szavazatával. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a 75. számú módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen szavazat. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem.

Tehát a módosító javaslatot a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Szavazás

Lesz-e érdemi finanszírozásemelés 2015-ben?
Igen
Nem
Már elkésett
Asztali nézet