Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége - FAKOOSZ, Bánokszentgyörgy - Zalaegerszeg
Követendő példa
2011.04.07.18:22:32
Számít a szakma véleménye
Mint mondta, hosszú távú gazdasági koncepciójuk egyik legfontosabb eleme az egészségügyi szolgáltatás fejlesztése, ennek mentén valósult meg a szakorvosi rendelő, az egynapos sebészet. - Ilyen fejlettségű alap- és szakellátás nem jellemző Magyarországon - összegezte a polgármester nem titkolva, hogy vannak problémák, és vannak olyan szakorvosok, védőnők, háziorvosok, akiknek méltatlan körülmények között kell hogy dolgozzanak.
Dr. Bodnár Imre, a szakorvosi rendelő igazgatója maga is szorgalmazta, hogy a találkozó létrejöjjön. Szerinte nagyon jó, hogy kialakult a párbeszéd, és úgy látta, van fogadókészség a városvezetésben az orvosok problémáira. Szóba került például a finanszírozás: évek óta nem nőtt a kártyapénz, a költségek, a rezsi viszont igen, a doktorok az önkormányzat segítségét kérték. Hajdú János ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a kérdést, és egy nem pályázatra épülő, egységes rendszert dolgoznak ki.
Forrás: http://weborvos.hu/lapszemle/szamit_szakma_velemenye/173825/
Kockázatok az önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásában
2011.04.02.10:25:52
Az önkormányzatok vagyoni-pénzügyi helyzetére erőteljes hatást gyakorolhat a gazdasági társaságuk gazdálkodása. Ezért az ÁSZ fontosnak tartja a megújuló, az év II. negyedében induló önkormányzati gazdálkodás ellenőrzései során az ebben rejlő kockázatok értékelését is.
Az ellenőrzési program ezen részének kidolgozását segítendő az ÁSZ fókuszcsoport megbeszélést tartott. (A fókuszcsoport-ülés általános céljáról, hasznosítási lehetőségeiről a 2011. február 10-i „Fókuszban a kátyúzás" c. írásunkban szóltunk.)
A fókuszcsoport ülésén a területet egyfelől önkormányzati, másfelől gazdálkodó szervezeti oldalról jól ismerő vezetők vettek részt: Dr. Juhászné Dr. Krecz Erzsébet, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági vezetője, Csirke Józsefné, Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. Eger gazdasági divízió vezetője, Dr. Balázs Tímea, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának szervezési irodavezetője, Szigeti Tiborné, BÁCSVÍZ Zrt. Kecskemét gazdasági igazgatója, Diera Éva, Gyál Város Önkormányzatának pénzügyi, számviteli és adóiroda vezetője, Rácz Csaba, Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója.
Az ÁSZ részéről az ülés moderátora a megbeszélés jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az önkormányzatok vagyoni-pénzügyi helyzetének a megítélése szempontjából fontos a gazdasági társaságuk gazdálkodásában rejlő kockázatok feltárása is. Ezért az ÁSZ - az év II. negyedében induló - új önkormányzati gazdálkodás ellenőrzései erre is kiterjednek. Az ÁSZ törvény legutóbbi módosítása teremtette meg ennek jogi lehetőségét.
A meghívott résztvevők rendkívül aktívak voltak. A részükre előzetesen megküldött - az ÁSZ munkatársak részéről körültekintően összeállított - kérdések alapján többek között a következőkről fejtették ki véleményüket, mondták el tapasztalataikat:
- hogyan valósult meg a döntés-előkészítés folyamatában az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére történő közfeladat ellátás átadásánál a szakmai és gazdaságossági szempontok érvényesítése,
- az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére a közfeladat ellátása érdekében adott vagyon szinten tartását, fejlesztését, a közfeladat megoldását az önkormányzat milyen eszközökkel segíti (pl.: hitelfelvételhez garanciavállalás, kezességnyújtás, támogatás nyújtása),
- milyen módon érvényesíti az önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére átadott vagyon működtetésénél, beszámoltatásánál, ellenőrzésénél a tulajdonosi elvárásait,
- a képviselő-testület felülvizsgálja-e az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai által biztosított közfeladatok esetében e szervezeti forma célszerűségét,
- segítették-e az önkormányzati tulajdonosi érdek érvényesülését, a közfeladat megoldását és a gazdasági társaságok gazdálkodásának szabályszerűségét az önkormányzati belső ellenőrzés megállapításai, javaslatai.
A fókuszcsoport megbeszélés sikeres volt, hozzájárult az ÁSZ önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése új programjának megalapozottá tételéhez.
Budapest, 2011. február 25.
Önkormányzati Rendszert Ellenőrző Főcsoport
Három adót is bukhatnak az önkormányzatok
2011.03.18.18:40:45
Helyi adók elvonásával teremtené meg a kormány az állami közoktatás pénzügyi forrásait, erről a jövő héten megjelenő Magyary Zoltán-tervben lehetnek részletek - tudta meg az Index. Jelenlegi formájában megszűnhet az iparűzési és a gépjárműadó, de akár az idegenforgalmi is, legalábbis az önkormányzatok helyett a költségvetésbe kerülnének. Az ipából az idén 505 milliárd forint folyhat be, a gépjárműadó 73, az idegenforgalmi 6 milliárdos tétel.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke megerősítette az Index értesülését, amely szerint az állam az elvont iparűzési és gépjárműadóból fedezné az új rendszerben központosított pedagógusbérek folyósítását és az alapoktatással kapcsolatos egyéb költségeket is. A terveket azonban még nem véglegesítették, és a pontos számokat sem lehet tudni - mondta Gémesi az Indexnek. Az állam az iparűzési adó elvonását a normatív támogatások emelésével részben vagy egészben ellensúlyozhatná, de Gémesi tudomása szerint ebben nem gondolkodnak. Helyette inkább még több önkormányzati feladatot akarnak integrálni az új, járásokra épülő közigazgatási rendszerbe.
Az Index névtelenséget kérő költségvetési bizottsági forrása szerint kormánypárti körökben felmerült az idegenforgalmi adó központosítása is, amivel 6,5 milliárdot vonna el a kormány a településektől. A bizottsági tag szerint a különböző adónemek központosításával a kormány a járási rendszer kialakításához is forrást teremtene, de a témakör hivatalosan még nem került a bizottság napirendjére.
Gúzsba kötné az önkormányzatokat az adók elvonása, és félrevezetés azt sugallni, hogy az oktatási feladatok átvételével magyarázható az önkormányzatok adókivetési jogának csorbítása - mondta Tóth József, a főváros XIII. kerületének MSZP-s polgármestere, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke. Az oktatási feladatok finanszírozására az önkormányzatok kapnak normatív támogatást, ezek azonban célzott pénzek, míg a helyi adókból szabadon felhasználható bevétele származik valamennyi településnek. Vagyis nemcsak működést, hanem fejlesztéseket is szolgálhatnak azok a bevételek, amiket a kormány most a központi költségvetésbe irányítana - mondta a politikus.
Pályázat közlekedésbiztonsági létesítmények építésére állami támogatással
2010.12.28. 15:23:00
Az önkormányzatok január végéig nyújthatják be az országos közúthálózat balesetveszélyes csomópontjainak átépítését célzó pályázatukat. Az viszont csak egy olyan közúti létesítményre nyújtható be, amely már érvényes építési engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek engedélyezési eljárása hivatalosan is folyamatban van.
A konstrukcióban minimum harminc százalékos önrész vállalása mellett legfeljebb nyolcvan millió forintra lehet pályázni. A beérkezési határidő január 31-e, 11 óra.
A másik, a kisköltségű forgalombiztonsági beavatkozások megvalósítását segítő pályázattal például gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tételére pályázhatnak. Önkormányzatonként - legfeljebb három létesítményhez - minimum tíz százalékos önrésszel tizenöt millió forint pályázható. A beérkezési határidő február 14-e, 11 óra.
A harmadik konstrukcióban az előző két pályázat tartalmával megegyező beruházások terveztetéséhez igényelhető pályázatonként hatmillió forintos támogatás, önkormányzatonként legfeljebb három létesítményhez, minimum 40 százalékos önrésszel. A beérkezési határidő január 17-e, 11 óra.
A felhívásokat a korábbi évek tapasztalatai alapján változatlan követelményekkel, de kibővített műszaki lehetőségekkel jelentette meg a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.
A tárca közleménye szerint a 2007-ben és 2008-ban a 282 elfogadott pályázatból 266 projekt már megépült, további 16 építése jövőre várható. A fejlesztésekkel az érintett csomópontokban és települési szakaszokon a balesetben elhunytak és súlyosan sérültek számát jelentősen, összességében közel felére sikerült visszaszorítani - írta az NFM.
(MTI)
Orvos Képviselők Klubja
2010-11-03 13:46:16
(Al)Polgármester és vagy háziorvos egyidejüleg? Itt a miniszteri válasz.
Pályázati felhívások!
2010.11.02. 11:41:01
Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma
A Kormány határozatot hozott az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának létrehozásáról. A Fórum feladat- és hatáskörébe tartoznak a helyi önkormányzati rendszer stratégiai kérdéseiről történő konzultációk, az éves költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseinek véleményezése, valamint javaslattétel a kormány számára, különös tekintettel a jogalkotási feladatokra. A belügyminiszter a testület elnökeként évente legalább kétszer hívja össze a tagokat.
A Kormány 1220/2010. (X. 25.) Korm. határozata az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának létrehozásáról, valamint a Kormány és a helyi önkormányzatok közötti együttműködés és párbeszéd megerősítéséről
1. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma (a továbbiakban: Fórum) a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdés felhatalmazása alapján létrehozott, a Kormány mellett működő javaslattevő, tanácsadó, konzultatív testület. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102. § (2) bekezdés és a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010.(VII. 7.) Korm. határozat 22. pontjában előírt államigazgatási egyeztetést az ágazati miniszterek önállóan folytatják.
1.1. A Fórum feladat- és hatáskörei:
a) konzultáció a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről, különös figyelemmel az önkormányzati rendszer megújítására,
b) konzultáció az éves költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről,
c) javaslattétel a kormány számára, különös tekintettel a jogalkotási feladatokra.
1.2. A Fórum tagjai a belügyminiszter, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, a nemzeti erőforrás miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, a vidékfejlesztési miniszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium
államháztartásért felelős államtitkára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára, az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei. A Fórum tagjai helyettesítésükre eseti megbízást adhatnak. A Fórum bármely tagja kezdeményezheti eseti meghívott részvételét.
A tagok díjazásban nem részesülnek.
1.3. A Fórum elnöke a belügyminiszter, alelnöke a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. A Fórum évente legalább két alkalommal ülésezik, üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Fórum bármely tagja
kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását, a kezdeményezésről az elnök dönt.
1.4. A Fórum működésének rendjét maga határozza meg.
1.5. A Kormány felkéri az országos önkormányzati érdekszövetségeket a Fórum munkájában való részvételre.
1.6. A Fórum működési költségeit a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében kell tervezni.
2. Ez a határozat a közzétételével egyidejűleg lép hatályba. Hatályát veszti a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról szóló 1121/2006. (XII. 12.) Korm. határozat.
Önkormányzati képviselők szavazatainak megismerhetősége
2010.10.21. 12:30:30
(A további részletékért kattintson az aláhúzott szövegre.)
Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei
2010.10.21. 12:17:29
• A képviselői jogok és kötelességek egyik csoportja a képviselő és a választók közötti viszonyt tölti meg tartalommal, míg a másik a képviselő-testületi tagsághoz kapcsolódik.
• A települési képviselők jogai és kötelességei egyrészt a hagyományos képviselői jogok és kötelességek, másrészt az önkormányzás elvéből, az önkormányzat működéséből eredő, új jogok és kötelességek, amelyeket az önkormányzat egészéért vállalt képviselői felelősség hat át.
• Más oldalról megközelítve, vannak olyan jogok, melyeket a képviselők önállóan gyakorolhatnak, és vannak olyanok is, amelyek csak a képviselőket együttesen illetik meg.
A települési képviselő jogai
1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ köteles adni. E jog csak a képviselőt illeti meg. A felvilágosítás-kérés csak a képviselő-testület ülésén terjeszthető elő, tárgya kifejezetten önkormányzati ügy lehet. A képviselő a felvilágosítás-kérést csak és kizárólag a törvényben nevesített személyekhez intézheti, és ezt a kört az SZMSZ sem bővítheti. A törvény lehetővé teszi, hogy a kérdezett a választ szóban azonnal, vagy írásban adja meg, de 15 napon belül. A válasznak minden esetben érdeminek kell lennie.
2. A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jogalkotó csak a vélemény – és nem a teljes hozzászólás – rögzítését (és nem szó szerinti leírását) teszi kötelezővé.
3. A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, tárgyalására pedig a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti a képviselő, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. A képviselő távolmaradása automatikusan nem eredményezheti a téma tárgyalásának mellőzését, de a bizottság dönthet úgy is, hogy azt a javaslatot tevő képviselő távollétében nem tárgyalja. A képviselői kezdeményezés általános címzettje a polgármester, mint a képviselő-testület törvényes képviselője. A képviselő-testület döntése az általános szabályok szerint csak jogsértés esetén támadható meg az illetékes bíróság előtt.
4. A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. A települési képviselő ilyen megbízást kaphat akár a polgármestertől, akár magától a képviselő-testülettől. A megbízás elfogadása nem kötelező, éppen ezért előtte célszerű a javaslatba hozott képviselővel előzetesen egyeztetni, a megbízás elfogadása felől tájékozódni. A megbízatást a törvény nem köti alakszerűséghez. Ennek ellenére célszerű azt írásba foglalni. A megbízott a megbízást tovább nem ruházhatja.
5. A képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselőt a hivatal irányában intézkedés-kezdeményezési jog is megilleti. Ennek egyik feltétele, hogy az adott ügy közérdekűnek minősüljön.
6. A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. A képviselő az emiatt kiesett jövedelmének megtérítését a képviselő-testülettől igényelheti, melynek alapján a képviselő TB ellátásra is jogosult lesz. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
7. A képviselő-testület önkormányzati rendeletben, a törvény keretei között a települési képviselőnek (bizottsági elnöknek és tagjának, valamint a tanácsnoknak) tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A képviselő havi tiszteletdíja azonban nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetve tiszteletdíj 25%-át. A képviselő-testület a tiszteletdíj mellet természetbeni juttatásban is részesítheti a képviselőt (rendeletében). Ide sorolható pl.: az utazási bérlet; a képviselő tevékenységét segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
8. A képviselő, beleegyezését követően a képviselő-testület által megválasztható bármely önkormányzati tisztségre, funkcióra. Így, többek között megválasztható tanácsnoknak, bizottsági elnöknek és tagnak, alpolgármesternek, településrészi önkormányzat testülete vezetőjévé.
A települési képviselők kötelességei
A képviselők kötelességeit a törvény – 3 kivétellel – nem nevesíti, így azok inkább csak erkölcsi jellegűek.
A képviselői kötelességek közül különösen az alábbiak nevesíthetők:
1. A választók érdekeinek képviselete a település egészéért vállalt felelősséggel.
2. Kapcsolattartás a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel.
3. Aktív részvétel a képviselő-testület munkájában. Ez a kötelezettség általában magában foglalja az üléseken való puszta megjelenésen felül az ülés előkészítésében és a testületi döntések végrehajtásában való aktív közreműködést.
4. A képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése. Az Ötv. értelmében a képviselő-testület, illetve a bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. Ez esetben a képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentés elmulasztásához azonban a jogalkotó nem fűz jogkövetkezményeket.
5. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege azonban hiányzik az Ötv. rendelkezéseiből, másrészt az eskü le nem tételéhez semmiféle szankció nem párosul.
6. A települési képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán- és üzleti titkot megőrizni.
7. A települési képviselő köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.
dr. Gyenes Géza az alábbi kérdést nyújtotta be Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úrnak:
2010.10.20. 10:18:00
Dr. Gyenes Géza
országgyűlési képviselő
Írásbeli kérdés
Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 91. § (1) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok benyújtani a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, mint a tárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez
„Lehet-e települési önkormányzatban alpolgármester az a bt-beltag vagy egyéni vállalkozó háziorvos, akinek vállalkozása az érintett településen területi ellátási kötelezettséggel folytatja praxisát?”
címmel.
A benyújtott kérdésemre a választ írásban várom.
Tisztelt Miniszter Úr!
A napokban az önkormányzatok újjáalakulása kapcsán több háziorvos keresett meg azzal a problémával, hogy annak ellenére, hogy megválasztották önkormányzati képviselőnek településén, a korábbi gyakorlattal ellentétben jelenleg már nem lehet sem társadalmi megbízatású, sem tiszteletdíjas, sem főállású alpolgármester.
A címben feltett kérdésre a különböző kormányhivatalok ellentétes választ adnak az érdeklődő háziorvosoknak. Egyes hivatalok véleménye szerint nem lehetséges, mások szerint pedig nincs akadálya.
Fentiek miatt kérem T. Miniszter urat, hogy a kérdés rendezésére szíveskedjen egyértelmű választ adni.
Válaszát várva, tisztelettel:
Budapest, 2010. október 18.
Dr. Gyenes Géza
országgyűlési képviselő
A választ annak megszületése után közzétesszük.
Pályázati lehetőségek önkormányzatok számára!
Orvos képviselők klubja!
Az október eleji önkormányzati választásokon számos háziorvos, vagy házastársa - köztük nem egy FAKOOSZ-tag is - önkormányzati képviselő lett településén. Vannak olyanok, akik már nem először, de újoncok is szép számmal akadnak.
A FAKOOSZ elnöksége ezúton kezdeményezi az Orvos Képviselők Klubjának létrehozását, abból a célból, hogy az önkormányzatokban tevékenykedő kollegák egymás munkáját segíteni tudják. Akár közvetlen tanácsadással, információ és tapasztalatcserével. Mindezen túl számítunk kollegáinkra abból a szempontból is, hogy különleges helyzetük folytán - mindkét oldalát láthatják az alapellátási rendszer működésének - számos jó ötlettel segíthetik szervezetünk érdekvédelmi tevékenységét is.
Ezért kérjük, hogy az érintettek a fakoosz@gmail.com e-mail címre küldött, "képviselők klubja" tárgy megjelölésű e-maillel jelezzék részvételi szándékukat. Ugyancsak várjuk azok jelentkezését is, akik nem lettek képviselők, de a településük önkormányzata valamely bizottságában tevékenykednek külsős tagként, vagy korábban képviselők, polgármesterek voltak és tapasztalataikat szívesen megosztanák kollegáikkal.
Terveink szerint a nagy távolságok miatt a kapcsolattartásra elsősorban a FAKOOSZ zárt internetes fórumán keresztül kerülne sor, de évente 2-3 alkalommal személyes - létszám függvényében akár regionális - találkozásokat is szerveznénk a klub tagjai és az érdeklődő kollegák számára.
Alsónemesapáti, 2010. október 12.
dr. Selmeczi Kamill
elnök
Eddigi klubtagjaink:
(jelentkezési sorrendben)
1.dr. Laczkovszki Győző, Diósjenő
2.dr. Vaszil László, Kerepes
3.dr. Wirtz Ferenc, Sajószöged
4.dr.Kollár László, Hernád
5.dr. Antal László, Kaposfő
6.dr. Dóczi Ildikó, Mende
7.dr. Berényi Dénes, Derecske
8.dr. Bélteczki János, Ózd
9.dr. Dudás Csilla, Felsőzsolca
10.dr. Kendéné Thoma Mária, Kakucs
11.dr. Selmeczi Kamill, Alsónemesapáti
12.dr. Kecskés Mária, Gyöngyöspata
13.dr. Sík József, Porrogszentkirály
14.dr. Nagy Zoltán, Gógánfa
15.dr. Princz István, Hőgyész
16.Brunner Éva, körzeti ápolónő, Tard
17.dr. Buda Imre, Zirc
18.dr Vittay Szilárd ,Vajszló
19.dr. Jávori Erik, Szilvásvárad
20.dr. Mihályfalvi Zita, Berzence
21.dr. Bardóczi Miklós, Alsőörs
22. dr. Kovács Pál, Tiszalúc
23. dr. Mihócs Zsolt, Simontornya
24. dr. Salamon Sándor, Lácacséke
25. dr. Szigeti Margit, Velence
26. dr. Sirák András, Velence
27. dr. Thoma Elek, Magyargencs
28. dr. Komoróczy Péter, Bököny
29. dr. Rajnai Gabriella Geresdlak
30. dr. Gyenes Géza, MKOGY
Szavazás