Adó- és járulékfizetés nyugdíj mellett - 2011

Kiegészítő tevékenység

A Tbj. alkalmazásában a kiegészítő tevékenység fogalma kizárólag az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában használatos.

Az egyéni és társas vállalkozó, akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Sajátjogú nyugdíjasnak tekintendő, aki:

• öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) rehabilitációs járadékban;
• valamely EGT tagállamtól nyugdíjban

részesül, azzal, hogy amennyiben a vállalkozó nyugdíjának a folyósítása szünetel (mert például jövedelme meghaladta a kereseti korlát összegét) továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Adódik a kérdés, hogy amennyiben a nyugdíjtörvény módosít6ása révén megszűnik a korengedményes nyugdíj, akkor a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozó státusza miként alakul? Nyilván rövidesen erre is választ kapunk, az viszont bizonyos, hogy a rokkantsági nyugdíjas esetében a nyugdíjjogosultság megszűnése már jelenleg is azt jelenti, hogy az érintett automatikusan főfoglalkozású vállalkozóvá válik.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóra nem terjed ki a biztosítás, de ennek inkább csak a járulékfizetése területén van jelentősége, hiszen egyébként ugyanazok az ellátások (baleseti ellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás) illetik meg, mint egy nyugdíjas munkavállalót, aki viszont minden körülmények között biztosított.

Az egyéni, illetve társas vállalkozó havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, illetve fizet utána a társaság. Ez a kötelezettség fix összegű, a jogviszony tartamára kell megfizetni, kivéve, ha a vállalkozó

• keresőképtelen,
• gyermekgondozási segélyben részesül,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
• egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

A havi 5100 forintos járulékot abban az esetben is meg kell fizetni, amennyiben az érintett vállalkozó ezzel egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (pl. munkaviszony) is áll. Viszont, ha egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is, vagy több társaságban társas vállalkozó, az 5100 forint megfizetése csak "egy helyen" terheli.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túl, a vállalkozó nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett. Ennek alapja:

• egyéni vállalkozó esetében a tényleges kivét,
• EVA szerinti adózást választó egyéni vállalkozó esetében az EVA alap 10 százaléka,
• Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapja
• társas vállalkozó esetében pedig a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem (személyes közreműködői díj.)

(A nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem egyben alapja a 0,5 százalékos nyugdíjemelésnek, illetve a kereseti korlátnak.)

A társas vállalkozás a járulékokat az általános szabályok szerint havonta vallja be és fizeti meg, míg az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg.

Külön előírás nyugdíjkorhatárt be nem töltött kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó számára, hogy, amennyiben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, köteles erről 15 napon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez.

Forrás.