HÁZI GYERMEKORVOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
1136 Budapest, XIII. Tátra u.48-52
Telefon: (36 1) 330 0900 Fax: 238 0388
hgye@mail.datanet.hu
www.hgye.hu
Egyre kevesebb a fiatal gyermekorvos
2012. 11. 22.11:40:06
Gyermekorvosok kerestetnek. Akár ilyen hirdetést is feladhatott volna a minisztérium.
Egyre kevésbé népszerű hazánkban az orvosi hivatás, ráadásul még azok közül is nyom nélkül tűnnek el a rendszerből, akik rászánják magukat a hosszú éveken át tartó tanulásra és elvégzik az orvosi egyetemet. Így aztán a korábban oly közkedvelt gyermekorvosi szakma is mindinkább elöregszik. A legfrissebb adatok szerint a házi gyermekorvosok átlagéletkora 57 év - hívja fel a figyelmet a szoljon.hu portálja.
Érthető tehát, hogy a szaktárca ösztöndíj-programjával kiemelt figyelmet kíván fordítani az utánpótlásra. Maguk az érintettek azonban úgy vélik, nem biztos, hogy elegendő a számukra kínált kedvezmény. - Jól hangzik, hogy nettó kétszázezer forintot kaphatok, ha vállalom a feltételeket, de nem biztos, hogy hosszú távon is ez az érdekem – nyilatkozta S. Tímea, aki valóban gyermekorvosnak készül, ám még csak harmadéves medika. Gyermekkorom óta az az álmom, hogy kicsiket gyógyítsak, de valószínűleg nem egy vidéki praxisban fogom ezt tenni.
Az Országos Alapellátási Intézet adatai szerint a legtöbb betöltetlen házi gyermekorvosi praxis éppen Szolnok megyében található. A kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének kimutatásai arról tanúskodnak, hogy Fegyverneken, Martfűn, Kenderesen, Tiszafüreden és Jászberényben van olyan praxis jelenleg, amely már több mint fél éve működik tartós helyettesítéssel. A képet tovább rontja, hogy a megyében emellett tíz tartósan betöltetlen vegyes háziorvosi (tehát felnőtt és gyermek ellátást együttesen biztosító) praxis is van, ezek Cibakháza, Mezőhék, Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs, Szászberek, Szelevény, Jászjákóhalma, Jásztelek és Jászboldogháza.
Mivel a térségben számos településen nincs házi gyermekorvosi praxis, az itt élő gyermekek mindennapi ellátását a felnőtt lakosságot is ellátó háziorvos biztosítja – számol be róla a portála, amely megírja azt is, hogy a vegyes háziorvosok szakmai munkáját hívatott segíteni a mozgó szakorvosi szolgálatok működése.
A háziorvosi rendszer működését a romló feltételrendszer mellett stagnálás jellemzi. A rendszer egyre nehezebben fenntartható a finanszírozási nehézségek, az elöregedő orvostársadalom és az emelkedő betöltetlen praxisszám miatt. A felnőtt és vegyes háziorvosi ellátás személyi feltételének biztosításában fő probléma, hogy a kisebb települések ellátását biztosító háziorvosok közel 50 százalékának életkora 55 év feletti, illetve kevés az új belépő a rendszerbe – emeli ki a portál.
Az Országos Alapellátási Intézet összesítése szerint a jelenleg hazánkban lévő 36 betöltendő praxishoz összesen 20 814 lakos tartozik. A tartósan betöltetlen praxisok azok, ahol legalább fél éve nincs kinevezett orvos. Ezek közül a legtöbb (5-5) Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Békés megyében található. Olyan városokban is régóta szükség lenne gyermekorvosra, mint például Jászberény, Pápa, Kecskemét, illetve Székesfehérvár.
2012-11-22 07:54
Forrás: szoljon.hu - weborvos.hu
Háziorvosok "sztrájkkészültségben"
2012.04.02.07:19:43
Egyetértenek a házi gyermekorvosok azzal, hogy a kormány béremelést ad az alkalmazott – jellemzően kórházi – orvosoknak, de hétvégi vezetőségi ülésükön úgy döntöttek, fenntartják korábbi álláspontjukat, miszerint valamennyi orvos jövedelmi helyzete javításra szorul.
A kormány nemrég jelentette be, hogy az orvosi kar alkalmazotti körében átlagosan bruttó hatvanhatezer forinttal emelkednek a bérek. A zömmel vállalkozóként dolgozó háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok most kimaradtak ebből.
Nemsokára azonban tárgyalások kezdődnek az egészségügyi államtitkárság és háziorvosok legnagyobb szervezete, a FAKOOSZ között, amely megerősítette, fenntartják a „sztrájkkészültséget”.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete egyelőre nem döntött arról, ők is indítsanak-e akciót – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Huszár András elnök. A következő napok történései alapján határoznak majd arról, milyen módszert válasszanak, ugyanakkor szintén tárgyalni akarnak az államtitkársággal.
Huszár András szerint az egészségügynek végre prioritást kellene kapnia, mielőtt még „összeomlana”, ma már ugyanis a gyermekellátásban alig találni specialistát. Hozzátette, ebből még nem sokat éreznek a szülők, mert a házi gyermekorvosok egyelőre igénybe tudják venni egyéni szakmai kapcsolataikat, de ez egyre nehezebb.
Szerinte a gyermekgyógyászatnak stabilizálásra van szüksége, ám a szakma nem vonzó a fiataloknak, így a körülbelül másfél ezer házi gyermekorvos átlagéletkora lassan közelít a hatvan évhez. Az elnök csúsztatásnak nevezte, hogy a házi gyermekorvosok több pénzhez jutnának a minőségi munkát mérő úgynevezett indikátorok körének bővítése miatt.
Közben a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől kérnek segítséget. Az erről szóló petíciót szombati országos konferenciájukon Beneda Attilának, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnökének adták át. Kérésük, hogy töröljék el azt a rendelkezést, amely szerint 2015 végével megszüntetik a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó orvosok praxisműködtetési jogát. A kabinetfőnök azt javasolta, gondolják át, hogy mely praxisokat érdemes a határidő lejárta után is tovább működtetni. Mint mondta, az államtitkárság kész tárgyalni a javaslatokról.
Magyar Hírlap
Kihagyták az alapellátást
2012.03.05.10:03:13
Állásfoglalás
Amint az széles körben ismert, az egészségügy most tervezett béremelése az alapellátás dolgozóit nem érinti.
Nem vitatjuk a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó orvosok, nővérek, műtősök és más alkalmazottak béremelésének aktualitását, nem a nekik szánt keret újraosztását kérjük. Azt fájlaljuk, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és munkatársaik finanszírozási helyzete nem került napirendre. Nem értjük, hogy képviselőink miért nem kaptak meghívást a tárgyalásokra, amikor az alapellátás pénzügyi lehetőségei régóta képtelenek lépést tartani a közüzemi díjak emelkedéséből, a működtetéshez nélkülözhetetlen eszközök drágulásából, a forgalmi adó növekedéséből, vagy az inflációból adódó kihívásokkal.
A praxisok többsége még a közalkalmazotti bértáblának megfelelő fizetéseket sem tudja kigazdálkodni dolgozói számára, nem hogy eleget tegyen az „elvárt béremelés” kívánalmának. A gyermekgyógyászat hiányszakma, a háziorvosokat tárt karokkal várják külföldön. A ma 60 éves átlagéletkort közelítő alapellátó orvosok 10 éven belül kieshetnek a munkából. Nem kérdezzük, hogy mire lesz elég a nyugdíjuk, de felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy ha tovább halogatják azokat a lépéseket, melyek az egészségügyi pályát vonzóvá tennék, pályamegtartó erejét növelnék, rövid időn belül veszélybe kerül a lakosság szakszerű egészségügyi alapellátása.
Tisztában vagyunk az ország gazdasági helyzetével, mégis határozott álláspontunk, hogy prioritásként kell kezelni az ágazat mielőbbi, különbségtétel nélküli, reális igényeknek megfelelő finanszírozását.
2012. március 1.
Dr. Huszár András elnök
Házi Gyermekorvosok Egyesülete
Szóljon hozzá a FAKOOSZ Fórumban! (csak regisztrációval!)
Gyerekorvosok: változás nélkül összeomlik az alapellátás
2012.03.01.14:50:58
Bírálja a kormányt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, mert az egészségügy most tervezett béremelése az alapellátás dolgozóit nem érinti.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete közleményben bírálta a kormányt azért, mert a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és munkatársaik finanszírozási helyzete nem került napirendre. Szerintük ugyanis az alapellátás pénzügyi lehetőségei régóta képtelenek lépést tartani a közüzemi díjak emelkedéséből vagy az inflációból adódó kihívásokkal.
ráadásul emellett a praxisok többsége még a közalkalmazotti bértáblának megfelelő fizetéseket sem tudja kigazdálkodni dolgozói számára, "nem hogy eleget tegyen az elvárt béremelés kívánalmának".
Az egyesületközleményében arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy ha tovább halogatják azokat a lépéseket, melyek az egészségügyi pályát vonzóvá tennék, rövid időn belül veszélybe kerül a lakosság szakszerű egészségügyi alapellátása.
Sötét kilátások a gyermekellátásban
2011.11.09.17:26:36
Orvoshiány és szegénység, ami a gyerekek egészségére is hatással van.
Szörnyű helyzetben van gyermekellátás, nemcsak a finanszírozás elégtelen, hanem szinte egyáltalán nincs gyermekgyógyász utánpótlás. Ha minden így marad, 10 éven belül felbomlik a házi gyermekorvos hálózat, egyáltalán nem lesz már gyermek kardiológus, gyermek sebész, de gyermek szemész sem. Ez volt a summázata annak a beszélgetésnek, amelyen a szakma jelentős képviselői vettek részt, s melyet a „Markáns vélemények" elnevezésű, havonta megrendezetett egészségügyi sorozat részeként kedd este tartottak.
Az OECD legutóbbi jelentése szerint még Bulgáriában és a Romániában is többet költ az állam az egészségügyre, mint Magyarországon – mondta Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója a találkozón. Bár Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt a célt tűzte ki, hogy az ágazat részesedése a GDP-n belül elérje a 6 százalékot, jelenleg ez kevesebb, mint 4 százalék. Az elégtelen finanszírozásra a Heim Pál kórház a legjobb példa: havonta 50 millió forinttal nő az adósságállomány, amely a hozzá tartozó Madarász utcai Gyermekkórház tartozásával együtt eléri az 1 milliárdot. A jövő sem tűnik sokkal fényesebbnek, hiszen a 2012-es tervezett költségvetés még kevesebb pénzt szán az egészségügyre. Holott még Brazíliában is döntés született, hogy a szegénység elleni küzdelem részeként, a GDP növekmény háromnegyedét az egészségügyre fordítják.
A gyermekorvosok utánpótlása talán a legégetőbb gond, jelenleg például az 1568 házi gyermekorvos több mint egyharmada, 550 doktor 60 év feletti – mondta Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Szerinte, ha a gyermekorvosok képzése ilyen alacsony szinten marad, összeomolhat a rendszer, holott még Nyugat-Európában is elismerték ennek a rendszernek az eredményességét. Nem véletlen, hogy például Lengyelországban, ahol korábban megszűntették a hasonló hálózatot, most visszatérnek ehhez a rendhez.
Nemcsak az alapellátásban, hanem a fekvőbeteg ellátásban is nagy a gond: évente legalább 80 gyermekgyógyászt kellene kiképezni, hogy fenntartható legyen a rendszer, ehhez képest a Közép-magyarországi Régióban idén meghirdetett 27 álláshelyet sem tudták betölteni. Bár az idősebb gyermekgyógyászok már nem utaznak, ebben a szakmában is a fiatalok körében nagy az elvándorlás. És nemcsak a körülbelül tízszeres fizetést kínáló nyugat-európai országokba távoznak a fiatal gyermekorvosok, hanem már Görögország, Csehország, sőt Szlovákia is vonzóbb munkalehetőségeket kínál.
Hasonló a helyzet a védőnőkkel. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy a hungarikumnak számító hálózatot is egyre nehezebb fenntartani. A nehéz helyzetben lévő fenntartók, az önkormányzatok, sorra szüntették meg a védőnők juttatásait. Így aki még a pályán van, a minimálbérért dolgozik, ráadásul a hiányzó védőnők helyett is ellátja a feladatot. Az országban 260 védőnői állás betöltetlen, ezzel is magyarázható, hogy egy védőnő az előírtnál átlagosan 100 gyerekkel többet lát el.
Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik: míg a hetvenes években átlagosan 150 ezer baba jött a világra, addig 2000 óta ez a szám nem haladta meg a 90 ezret. A találkozón elhangzott az is, hogy ma már a párkapcsolatban élők 35 százaléka gyermektelen, és 34 százalékának csupán 1 gyermeke van. A terhesség-megszakítások zömét sem az egyedülállók, hanem a családban élők kérik. A szegénység nemcsak a gyermekáldásra, hanem a gyermekek egészségére is hatással van, így a találkozó résztvevői szerint az ágazat problémáinak megoldásánál a döntéshozóknak ezt is figyelembe kellene venniük
.
Forrás: Weborvos - beb
Vázlatos javaslatok az önkormányzati szerepről, a működtetési (praxis-) jog átalakításáról, és a praxisalap működéséről
A 2011. szept 12-i megbeszélés alapján az ott megjelölt három témakörben küldjük javaslatainkat a megvalósítás reményében.
1. Önkormányzat
Amennyiben az egészségügyi alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad, helyeseljük az egységes feladatátvállalási szerződés kialakítását.
Javaslat:
A kötelezően az egészségügyre fordítandó források biztosítása érdekében egészségügyi fejkvóta kialakítása az önkormányzati költségvetésen belül.
2. Működtetési jog (praxisjog)
Jogi környezet: 2000. II.tv, 18/2000 Korm r.,
508/B/2000, 373/B/2003, 83/B/2004 AB határozatok
A mai jogi helyzet két lényegi problémája:
a. a működtetési jog ma nem konkrét praxishoz és földrajzi helyhez, hanem személyhez kötött.
Ennek következtében:
aa. a működtetési jog elértéktelenedett, hiszen bárhol vásárolt jog érvényes bármely praxis vételéhez.
ab. lehetővé teszi hogy az önkormányzat új, már működtetési joggal rendelkező orvossal szerződést kössön, miközben a régi orvos még müködtetési jogát árulja. Utóbbi, körzet híján értéktelenné válik.
b. jogilag nincs tartósan betöltetlen körzet
ld. ab pont
Javaslatok:
Az Alkotmánybíróság nem szerencsés beavatkozása miatt a vonatkozó szabályozás megváltoztatása szükséges.
Ennek módja lehet: a működtetési jog helyett a praxisjog kifejezést használva akár új tv. megalkotása is lehetséges;
A módszertani kifogások korrigálhatók (amit kell ne Korm r. hanem tv szabályozza);
Az annak idején benyújtott alkotmánybírói kisebbségi vélemények áttanulmányozása is számos eljárási hiba korrekcióját lehetővé teszi.
- A működtetési jog az adott földrajzi helyen levő praxishoz kötődjön.
2. Az adó- és illetékmentesség visszaállítása.
Tudjuk, hogy kivételeket egy rendszer sem szeret, de a forgalom élénkítése érdekében mégis javasoljuk. A mai helyzetben ez biztosan nem jelent a költségvetés részére lényeges veszteséget.
3. Önkormányzati beavatkozás következtében a praxisjog értékét veszítheti. Ilyenkor kártalanítás illetné a praxis működtetőjét.
Ennek kapcsán érdemes átgondolni és meghatározni a körzethatár módosítások feltételeit.
4.A müködtetési jog eladása esetén a vételi szerződés előtt az önkormányzat nyilatkozzon, hogy a vevőt elfogadja-e e praxis működtetőjeként! Ez ugyan – u.n harmadik személy beavatkozása révén-, szerződéskötési korlátozást jelent, de még mindig kedvezőbb, mint egy már megkötött szerződés felbontása.
5.Meg kell határozni praxistársulások esetén a működtetési jog helyzetét. A közhangulat alapján az egyéni működtetési jog megmaradását javasoljuk, ami nem zárja ki, hogy a társulás vegye meg és adja el a jogot. (a praxisalap léte e kérdést befolyásolja)
6.A tartósan betöltetlen körzet fogalmának visszaállítása
7.A praxisváltás megkönnyítésére – mivel csak egy működtetési joggal rendelkezhet egy működtető- az új működtetési jog megvásárlását követően a régi elidegenítése maradna csak a korábbi működtető joga.
Időről időre a koncesszió kérdése felvetődik a működtetési jog tárgyalása kapcsán. Ezt az intézményt eredetileg a közszolgálati infrastruktúra működtetésére hozták létre. Az u.n koncessziós törvénybe a működtetési jog, mint koncesszió tárgya, csak nehezen illeszthető be. Egyébként sincs jelentősége a névnek, a szabályozott tartalom a lényeges, ami más eszközökkel is jól megoldható.
3. Praxisalap
A praxisalap létrehozása, működtetése és jogi szabályozása szoros összefüggésben áll a működtetési (praxis-) jog szabályozásával.
Alapelv: a praxisalapnak egyaránt kell szolgálnia a működtetési jogát eladni képtelen nyugdíjba menőt, és a praxist vásárolni kívánó, a rendszerbe belépő fiatalt.
Feladata:
Segítse elő a megüresedő vagy különböző okokból betöltetlen háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisok ellátását.
Nagyobb mobilitást biztosítson a praxiscserében.
Csökkentse a tartósan betöltetlen praxisok számát.
Biztosítson pénzügyi garanciát a nyugdíjba vonuló vagy a megszüntetésre kerülő praxisban dolgozó kollégáknak, és segítse elő a rendszerben való belépést.
Tevékenysége
A Praxisalappal szerződést kötött házi gyermekorvosok/háziorvosok működtetési jogát megvásárolja.
Pályázatok útján értékesíti és betölti az átvett praxisokat.
Segítséget nyújt az önkormányzatoknak a tartósan betöltetlen praxisok értékesítésében.
Mivel teljes rálátása van az ország alapellátására, tanácsadó testületként működhet szervezési kérdésekben.
A működés
Az alaptőkét (2-3 milliárd Ft.(?) ) az államnak kell vállalnia, a forgótőkét az alapba belépők fizetik. Ez az éves bevétel meghatározott százaléka lehet, mely költségként elszámolható..
Számítások alapján meg kell határozni, hogy –az alaptőke érintetlensége mellett- az indulásnál milyen időtartamú kifizetési moratóriumot kell tartani.
A belépés az Alapba önkéntes, amit garanciákkal kell elősegíteni. (Pl. meghatározott ideig tagdíjat fizető praxisok tulajdonosának az alap biztosítékot nyújt az illető működtetési jogának biztos megvásárlására. Ez az idő rövidíthető, ha valaki az ennek megfelelő összeget befizeti az Alapba)
Az Alaptól praxisa megvételét csak az kérheti, aki legalább 3 -5 éve(?) fizeti az Alap tagdíját. Ennek további pontosítása szükséges, mert a tömeges kifizetésekre nincs mód 3-5 év elteltével sem.
A praxisok értékét, melyet az Alap kifizet az eladónak, a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében, az éves bevétel százalékában ajánlott meghatározni.
Amennyiben a területen praxisok összevonására kerül sor, a Pénztár a megszűnő praxis alapfinanszírozását egy évig az Alapnak utalja át. Evvel csökkenthető az Alap vesztesége.
A Praxisalap lehetséges működési formái
a. Közalapítványi formában az egészségügyi tárca felügyelete alatt, annak pénzügyi támogatásával
aa. országos rendszerben.
ab. lehetséges, regionális szinten is koordinálni.
b. A MOK feladatvállalása e kérdéskörben a kötelező tagság visszaállításával ismét lehetséges.
Javasolt a pénzintézeti háttérrel történő működtetés. (állami kezességvállalás is megszerezhető(?))
Pénzügyi feltételek
A működés megkezdéséhez állami (költségvetési) támogatás szükséges. Ezt követően az alap önfenntartóvá válik. Tevékenységét a vétel – eladás különbözetéből, illetve a befizetett támogatásokból fedezi.
A Praxisalap a tulajdonába került vagyon értékű jogot értékesítheti egy másik orvosnak, de lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a terület felosztásra kerülhessen a szomszédos praxisok között.
(ok: számos –általában bp-i illetve városi- házi gyermekorvosi praxis 600 alatti praxislétszámmal rendelkezik. Nyugdíjba vonulás esetén ezek további fenntartása nem szükséges. Ugyanez vonatkozik a kislétszámú felnőtt háziorvosi praxisokra is. Ilyenkor összevonás szükséges. A kérdés bővebb tárgyalására e munkában nincs lehetőség )
A praxisalap irányítása és felügyelete
Irányítását kuratórium végzi, a kuratórium tevékenységének felügyeletéről ellenőrző bizottság gondoskodik.
Kuratórium
Kuratórium tagjai:
- Elnök (pályázat útján kerül kinevezésre, gyakorló háziorvos, vagy nyugdíjba vonult háziorvos, tevékenységéért tiszteletdíjat kap )
- EüM. képviselője
- OALI képviselője
- MOK és a MOK fogorvosi tagozat képviselője
- FAKOOSZ képviselője
- HGYE képviselője
- Fogorvosok Egyesületének képviselője
- Önkormányzati Érdekképviselet képviselője
- Felügyelő bizottság elnöke
Felügyelő Bizottság
- Elnök / Eü-i miniszter nevezi ki /
- MOK delegáltja / háziorvos /
- Önkormányzati Érdekképviselet delegáltja
A kuratórium támogatását pénzügyi szakemberekből álló testület végzi.
Eladó és vevő kérdése.
Az eladó oldaláról nézve: biztosítani kell a nyugdíjba vonulás anyagi feltételeit a praxis értékének megfelelően.
A vevő szempontjából: elsődlegesen lehetőséget kell teremteni hitel felvételhez (praxisalap), illetve megfelelő számú vevő (rezidens) képzésével garantálni kell a működő praxisok továbbvitelét, fenntarthatóságát.
Megfelelő finanszírozással elő kell segíteni a hiteltörlesztés terheinek csökkenését.
Javaslatainkat a tárgyalt témák megvalósításának érdekében tettük. Konzultációra a továbbiakban is szívesen állunk rendelkezésre.
2011.szeptember 17.
Dr. Póta György Dr. Huszár András
alelnök elnök
Irodalom:
Dr. Hóbor Miklós, Dr. Marosi Csaba: Javaslatok a működtetési jog megszerzésének és adásvételének megkönnyítésére. (A Házi Gyermekorvosok Egyesületének javaslata a gyermek alapellátás korszerűsítésére Budapest 2006.június. Szerk Dr. Huszár András, Dr. Kálmán Mihály Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program)
A Praxisalap kérdésének kidolgozásában Dr. Benedek László vezetőségi tag vett részt.
"Tíz év múlva nem lesz gyermekorvos Magyarországon"
2011.06.09.19:51:39
Tíz év múlva nem lesz, aki a magyar gyermekeket háziorvosként ellássa - nyilatkozta az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által szervezett Beteg-gyermek-jogok című konferencia szünetében.
Elöregedőben lévő rétegről van szó: az országban dolgozó 1572 gyermekorvos átlagéletkora 56 év - mondta az InfoRádiónak Huszár András, aki kiemelte: ha nem teszünk gyorsan valamit, akkor tíz éven belül nem lesz gyermekorvos, aki a magyar gyerekeket ellátná.
A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke szerint "késésben vagyunk", mert a képzés nem követi a szükségleteket. Egy gyermekgyógyász-szakorvos képzése az egyetemi tanulmányok után még öt évet vesz igénybe.
Az egyesület már kidolgozott egy tervet. Országosan felmérték, hol dolgoznak azok a gyermekorvosok, akik hamarosan nyugdíjba mennek, és szükség van a pótlásukra. Egy új ellátórendszert javasolnak, amely egészségügyi központokból és úgynevezett kistérségi praxisokból áll. Ez azt jelentené, hogy több önkormányzat foglalkoztatna egy gyermekorvost - vázolta az elképzelést Huszár András.
Az elnök hozzátette: a kormány Semmelweis-tervében szerepelnek átalakításra utaló mondatokat, de azt nem lehet mondani, hogy egyértelmű állásfoglalásokat tartalmazna a probléma megoldását illetően.
Huszár András nem tud arról, hogy ellátatlan gyermek lett volna a rendszerben, ami ugyan "ma még működőképes, de csak nagyjából nyolc-tíz évig lesz az".
Szerző: Inforádió
Vélemény a Magyar Rezidens Szövetség 2011. május 24-i sajtótájékoztatóján elhangzottakról
Az elmúlt évtizedek kormányai a deklarált szándékok, megalkotott és elfogadott programok ellenére az egészségügyet „maradék- elven „ kezelték, figyelmen kívül hagyva az utóbbi évtizedek költségrobbanását. Az ország a nemzeti jövedelem, a megengedhetőnél is, lényegesen alacsonyabb mértékét költi egészségügyre. A fiskális pénzügypolitika elsősorban a kiadások, így az egészségügyre szánt pénz csökkentését tűzte ki célul, az ágazati reformok alapvetően ezt a célt szolgálták.
Az egészségügyi vezetés mindenkori feladata az volt, hogy ennek a célnak megfelelő, az ellátást ugyanakkor javító reformokat alkosson, nehezítve a működőképesség fenntartásának követelményével. E reformkísérletek nagy része félbemaradt, az egymást követő kormányok, közös cél híján, mindig új elveket alkottak, és máshova helyezték a hangsúlyokat. A félbehagyott reformkisérletek sokat ártottak az ágazatnak.
Az egészségügyben dolgozók életkörülményei, bérjellegű juttatásai, a munkavégzés körülményei már évek- évtizedek óta nem megfelelőek. Az orvosok jelenlegi juttatásai nem teszik lehetővé fiatal korban a családalapítást, később a társadalmi pozíciónak (u. n. középosztálynak) megfelelő életkörülmények biztosítását.
Az elmúlt évtizedekben e káros tendenciákat a MOK, az érdekvédelmi és szakmai szervezetek, így a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is számos esetben jelezte, csatlakozva az orvosi életpálya modell kialakításának követeléséhez.
Elismerjük, hogy a Magyar Rezidens Szövetség feladata a fiatal orvosok réteg érdekének képviselete. Egy réteg képviseletének eszközeit minden szervezet maga választja meg, azonban mindig mérlegelnie kell, hogy követelése mit vált ki nemcsak a politika, hanem a partnerek oldalán is. Pl. a fiatalok bérének egyoldalú emelése milyen hatással lesz a sok éve, évtizede dolgozó, sokszor a rezidenseket oktató orvosok körében.(?)
Vezetőségünk csak az egész egészségügyre, az összes dolgozóra kiterjedő életpálya modellt, ezen belül gyors jövedelem – reformot tud támogatni.
Egyesületünk a csecsemő-, és gyermekgyógyász szak, majd a házi gyermekorvosi munka újra vonzóvá tételének eszközeit már korábban összefoglalta, nyilvánosságra hozta. Ennek lényeges eszközeként neveztük meg a pénzbeni juttatások megfelelő rendezését, a megfelelő munkakörülmények és elismerés biztosítását is. Evvel is kívántuk támogatni a fiatal szakorvosjelöltek életkörülményeinek javítását
Valljuk, hogy ez ma további halasztást nem tűr, mert valóban a 24. órában vagyunk.
2011. május 25. Házi Gyermekorvosok Egyesülete Vezetősége
A gyermekorvoslás is átalakításra vár
2011.01.12.06: 18:00
A Magyar Gyermekorvosok Társasága szeptember utolsó napjaiban, Esztergomban tartotta 54. kongresszusát. A találkozón több mint félezer hazai gyermekorvos és a szakmában dolgozó munkatárs volt jelent. A meghívott vendégek között felszólalt Szócska Miklós, a NEFMI szakállamtitkára, valamint Chok-Wan Chan, a Nemzetközi Gyermekszövetség elnöke.
Szabó László professzor, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke felszólalásában megállapította; a szakmában végzett tudományos munka és annak eredményei napjainkban sajnos háttérbe szorulnak a gyermekorvosi munka aktuális gondjai, égető problémái, a hazai gyermekorvoslás válság közeli helyzete miatt. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár kijelentette: általában nehéz helyzetben van azegészségügy, az alapellátás, és ezen belül a gyermekorvoslás pedig válság közeli állapotban kénytelen működni. Elmondta, hogy az egészségpolitika, az egészségügyi kormányzat elkötelezett az alapellátás és annak szerves része, a gyermekorvoslás helyzetének sürgős javításában. A szakma kritikus állapotának két legfőbb kiváltója az orvosok és szakdolgozók egyre magasabb életkora és a fiatal munkaerő utánpótlásának a hiánya.
Szabó László professzor, a társaság elnöke szerint „ma még csak gondjaink vannak, de holnap-holnapután már katasztrofális helyzetben lesz a gyermekorvosi szakma. Az ellátás jelenlegi helyzete nemcsak a mindennapokat, de a konferencia egészének a hangulatát is meghatározza. A magyar egészségügyön belül a gyermekellátás helyzete azért minősíthető különösen rossznak, mert egyrészt kevés a keretszámunk, másrészt mi is nagyon öregszünk” —jelentette ki az elnök. Elmondta továbbá, hogy a házi gyermekorvosok korátlaga talán a felnőtt-háziorvosokénál is magasabb. Számításaik szerint a gyermekorvoslásból nyugdíjazás miatt országosan évente körülbelül kétszáz orvos kerül ki, őket fiatalokkal pótolni pedig nagyon nehéz feladat
NYUGDÍJBA KÉSZÜL AZ ORVOSOK TÖBBSÉGE
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének véleménye szerint a folyamatosan növekvő orvoslétszám-hiány miatt a gyermekek ellátását a speciális szolgáltatás irányából kénytelenek egyre inkább az általános ellátás felé irányítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyre több gyermeket a felnőtt-háziorvosok kénytelenek ellátni. Az egyesület a szakértői által kidolgozott, gyermekellátás modernizálását és hatékonyabbá tételét célzó javaslatait hamarosan benyújtja a döntéshozóknak.
Huszár András, az egyesület elnöke a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a szakma problémái mára huszonnegyedik órában vannak. Amennyiben a gyermekorvoslás problémái sürgősen nem kerülnek orvoslásra, az eddig nemzetközi szinten is kiváló minőségű magyar szakma összeomlik. A szakma legsúlyosabb problémájaként Huszár is az elöregedést látja: a magyar gyermekorvosok átlagéletkora 56 év, ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy praxisalap híján azok szinte eladhatatlanok. Emiatt pedig a nyugdíjas kort megélő gyermekorvosok kénytelenek tovább dolgozni. Nem ritka közöttük a hetven éven felüli.
Mások pedig kilépnek az ellátásból, üresen marad a praxisuk. Ez különösen a kistelepüléseken, a falvakban jelent gondot, ahol a megszűnt gyermekorvosi ellátást a falu egyetlen vegyes praxisa veszi át. A nagyobb településeken sem sokkal jobb a helyzet: a kiüresedett gyermekpraxisok ellátási körzeteit az önkormányzatok kényszerűségből szétosztják a felnőttpraxisok között. A háziorvos pár hónapos „gyorstalpaló” tanfolyamon sajátítja el a csecsemő- és gyermekgyógyászatnak az ismereteit, ami szakmailag nem lehet azonos szintű a gyermekgyógyászok minimálisan ötéves kórházi szakmai gyakorlat alatt megszerzett tudásanyagával. Ebben a kényszerhelyzetben az önkormányzat nem a speciális, kifejezetten gyermekek, csecsemők gyógyítására szakosodott szolgáltatást finanszírozza, hanem annál gyengébb minőségűt
Az egyesület aktuális adatai szerint napjainkban a gyermekellátásban 74 százalékos a valódi gyermekgyógyászok által működtetett praxisok száma, a maradék 26 százalékban pedig vegyes praxisok végzik a gyermekellátást.
Gyakran tapasztalható, hogy a kisebb települések vegyes praxisa helyett a szülők beteg gyereküket inkább beviszik a városba, az ottani gyermekorvosi rendelőbe. Ahhoz, hogy a kisebb településekre is hajlandó legyen leszerződni egy fiatal gyermekorvos, az egyesület szakértői szerint ott a városi praxisfinanszírozás másfélszeresére volna szükség. A kormány által tervezett új közigazgatási szerkezet alapján az egyesület kidolgozza a gyermekorvoslás hazai szakmai ellátási térképét, azon megjelöli a jelenleg ellátatlan területeket és felméri a szakemberszükségletet. Szakértői úgy vélik, hogy az új rendszerben a hangsúlyt az egészségügyi centrumokra és a járási praxisokra kell helyezni.
ISKOLAORVOSOK A TORNATEREMBEN
A jelenlegi rendszer átalakítását szorgalmazzák az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet szakértői is. Egy internetes portálnak (mellekhatas.hu) az intézet szaktanácsadója, Aszmann Anna az iskola-egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotokra hívta fel a figyelmet. A szakmában általános vélemény, hogy az iskola-egészségügyet két részre kell bontani: külön kell kezelni az általános iskolások és a középiskolások iskola-egészségügyét. Utóbbiakban, különösen a szakközépiskolákban mindenhol szükség lenne az intézményen belül működő főállású iskolaorvosra.
Az ellátási rendszert az óvodákban és az általános iskolákban is újra kellene építeni, hiszen a jelenlegi már 30-40 éve működik, vagyis meglehetősen elavult Az iskolaorvosok például nem értenek egyet azzal a gyakorlattal, hogy az óvodásokat az általános iskolásokat az orvos a szülő jelenléte nélkül vizsgál. Javasolják, hogy mind az óvodákban, mind az általános iskolákban főállású védőnő teljesítsen szolgálatot, az orvosi teendőket pedig a terület háziorvosa látná el. A vizsgálatokat nem kampányszerűen, felületesen az iskolákban kellene elvégezni, hanem az orvosi rendelőben. A jelenlegi körülmények között, amikor a vizsgálatokat orvosi szoba híján általában a tornateremben, vagy egy kiürített osztályteremben kénytelenek elvégezni az orvosok, nem várható el, hogy például egy hallás- vagy egy látásvizsgálatot pontosan végezzenek el. A védőoltások beadását is vissza kellene telepíteni a rendelőkbe. Rendezni kellene az iskolaorvosok finanszírozását is, mert a jelenlegi rendszer rossz.
Lóránth Ida (Forrás: Magyar Orvos)
Vészharangot kongatnak a gyerekorvosok
2010-12-30 21:19:54
Még világszínvonalon működik a hazai gyermekgyógyászat, de az orvosok egyre nehezebben látják el feladatukat. Az egészségügy mély válsága a betegellátás e hungarikumnak számító szeletét sem kímélte. Pénzből és orvosból egy ideje valóban nincs elég, ám a csökkenő születésszámmal nem érdemes példálózni, ugyanis változatlanul sok gyermek születik a legelesettebb, ezért leggondosabb ellátásra szoruló családokban.
Mi lesz veletek alapellátó gyermekorvosok?
Szubjektív beszámoló a jubileumi konferenciáról
Siránkozás helyett a reális problémákat vette számba a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
Szinte napra pontosan 15 évvel ezelőtt volt első közös rendezvényünk, ahol úgy kétszázan, alapellátásban dolgozó gyermekorvosok, egyetértve Huszár András és szűk csapatának javaslatával, úgy döntöttünk, összeállunk, mert nincs senki, aki az érdekeinket képviselné. Nagy szükség volt akkor erre, hisz egyre több jel utalt arra, hogy a gyermekgyógyászat korábban egységesnek mondott közösségéből kiszorulunk, miközben a háziorvosi tábor nemigen akar befogadni.
Akkor már tíz éve dolgoztam „magányos farkasként", egy vidéki gyermekkörzetben. Nem volt, akihez szakmai problémáimmal fordulhattam, nem volt, akivel sikereimet, sikertelenségeimet megoszthattam. Nem volt, aki segített volna eligazodnom a rendeletekben, jogszabályokban. Nem volt egy közösség, ahová tartozhattam volna. Persze, hogy örömmel lettem tagja az akkor alakuló civil szervezetnek, de legmerészebb elképzeléseimben sem gondoltam volna, hogy olyan nagy feladatok várnak a HGYE-re a hazai gyermekorvosi alapellátás megőrzésében, mint amilyeneket a következő években kaptunk.
Annak idején arra sem gondoltam, hogy az egyesületnek közel másfélezer tagja lesz, hogy nemcsak érdekvédelmi feladatok, hanem komoly szakma kihívások megoldására is rákényszerül majd. Hogy megkerülhetetlen szakmapolitikai szereplővé válik, ami félve őrzi a gyermekellátást, annak minden résztvevőjével együtt.
Ehhez persze szükség volt olyan mindenre elszánt vezetőkre, mint Huszár András, Kálmán Mihály, Kádár Ferenc, akik tényleg „odatették" magukat az egyesületért, az ellátandó gyermekekért, és nem utolsó sorban értünk, a gyermekorvosokért. Ők voltak, akik faltörő kosként mentek előre, kopogtattak, dörömböltek, kiabáltak, elemeztek, tárgyaltak, alkudoztak, legtöbbször kötéltáncoltak. Ma is ők az oszlopos tagjai az azóta már jócskán kibővült vezetőségnek.
Most, amikor a Házi Gyermekorvosok Egyesülete 15 éves lett, a XVI. szakmapolitikai konferencián csak röpke visszatekintésre futotta az időből, a fő téma megint a házi gyermekorvoslás jövője volt.
Ki fogja ellátni 10 év múlva a gyermekeket, ha a házi gyermekorvosok átlagos életkora 56 év, és több mint egyharmaduknak 60 év felett jár a kora? Ez utóbbi korcsoport felel ma 470000 gyermek ellátásáért. Ki fogja ellátni 10 év múlva a gyermekeket, ha a rendszerbe nincsen új belépő, nincsenek utódok? Már ma is 265-en vannak a 65 évesnél idősebb házi gyermekorvosok. Hiába gondolnának körzetük feladására, ha nincs, aki átvegye a praxisukat, ha hiányoznak azok az anyagi feltételek, amivel negyven, vagy még több éves munka után visszavonulhatnának. Nem vonzó karrier ma az elsődleges ellátást végző gyermekorvosé.
Bár a demográfiai adatok szerint a születések száma csökken, az ellátandó gyermekek száma nő. Döbbenetes adat, hogy havonta 5-7 millió körül van az orvos-beteg találkozások száma, és bizony nagyon nagy részének résztvevője a házi gyermekorvos. Egyre több az elhízott, az asztmás, a krónikus betegségben szenvedő, a dohányzó, az alkoholt komoly mértékben fogyasztó fiatal. Ha nem teszünk ellene, ők lesznek néhány évtized múlva az egészségügyi szempontból problémás betegek, nem kis mértékben megterhelve a „felnőtt" alapellátást. Ennek megelőzése és sok más új tényező is többszörözi feladatainkat. Ha finanszírozás nem teszi lehetővé a rendelő fejlesztését, új műszerek beszerzését, nota bene az orvos és munkatársai anyagi megbecsülését, előbb utóbb romlik az ellátás színvonala.
Jó előadásokat hallhattunk ugyan a praxis menedzsmentről, a fejlesztésről, számtalan jó ötletet is kaptunk, csakhogy megvalósításuk újabb és újabb emberi energiát igényel, mely energia azonban már csak kevesünknek van tartalékban. Ezért lenne szükség utánpótlásra, a pálya vonzóvá tételére, hogy a végzett orvosok ne külföldön, hanem itthon találjanak boldogulást.
Dr. Körösi László az OEP finanszírozási osztályának helyettese felvázolta az elindult teljesítmény-finanszírozást, mely a „jól végzett munkát" jutalmazza, de ez még csak kezdeti próbálkozás, ezer és ezer buktatóval. Az viszont dicséretes, hogy tőlünk, akik benne vagyunk, akik csináljuk, várják a javaslatokat az indikátorok kibővítésére, reálisabbá tételére.
Nagyon vártuk az egészségügyi vezetés tájékoztatását a tervezett átalakításokról. Ezt az előadást vezette fel Huszár András reális, ezért indulatos helyzetértékelése a mai valóságról. Elhangzott, hogy ha nemzetközi és hazai szakmai felmérések sora bizonyítja, hogy a gyermekellátás hivatott képviselője az alapellátásban is a gyermekorvos, akkor sürgős lépéseket kell tenni a hozzáférés javításában. Nem csak azt kell tudomásul venni szakmai körökben, hogy a gyermekkor a növekedés befejeződéséig tart, hanem annak következményeivel is foglalkozni kell, hogy ép ott látja el a gyermekek 40-50%-át gyermekgyógyászatban jóval kevésbé jártas háziorvos, ahol rosszabbak az életkörülmények, alacsonyabb az egészségkultúra, rövidebb a várható élettartam. A mainál több gyereket kell a mostaninál kevesebb szakorvosnak ellátnia, de úgy, hogy közben ne érje anyagi vesztesség az elsősorban felnőtt populáció ellátásában jártas vegyespraxisokat.
Dr. Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkár kabinetfőnöke előadásában és válaszaiban még nagyon sok volt a „ha". Sok bizonytalansági tényezőt kellett felsorolnia, hiszen „az egészségügy bármely területére nézünk, mindenhonnan vészjelzéseket látunk". Ennek ellenére a jobbító szándék, úgy láttuk, megvan, és ami nagyon fontos, mindezt megpróbálják velünk egyeztetve, hangunkra, javaslatainkra figyelve, véghezvinni. Csodákat nem várunk, de hosszú idő óta most először véltem felfedezni az azonos útvonaltervet.
Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára, a RE Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, az egészségügyi átalakítás aktív résztvevője, a tőle megszokott optimizmussal és higgadtsággal elemezte a jelen helyzetet és vázolta az esetleges kiutakat. „Nem a házi gyermekorvosok preferálása a kérésünk, de tudomásul kell venni, hogy ha egy ház építésénél gyengék az alapok, lehetnek bármilyen szépek és jó minőségűek a falak, vagy a födém, a ház ingatag lesz, és össze fog dőlni. Ha az élet kezdetén nem alapozzuk meg a gyermekek egészségét, lehet bármilyen jó a felnőtteket ellátó rendszer, nem fog tudni eredményesen dolgozni. Ha nincs, aki megalapozza a felnövekvő nemzedék egészségét, ha elfogynak a házi gyermekorvosok a rendszerből, ingataggá válik az egész" – mondta.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének kétnapos konferenciáján a súlyos és égető problémák mellett jutott idő szakmai előadásokra, egymás közti eszmecserére, beszélgetésre, a fogadáson a ragyogó Sárik Trió örömzenéjére.
Örültem annak, hogy a két nap a siránkozások helyett a reális problémák számbavételéről szólt. Érezhetően közeledtek az álláspontok, hallottuk, figyeltük egymás szavát. Bizonyíték volt ez a konferencia arra, hogy miért maradhatott talpon a HGYE az alatt a tizenöt év alatt, amikor nem egy alulról szerveződött szervezet veszett a múlt ködébe. A magam, és házi gyermekorvos kollégáim nevében kívánok Egyesületünknek boldog születésnapot!
2010-11-23 13:30
Forrás: Weborvos - Dr. Sebő Zsuzsanna
2010-11-11
Búcsú a gyermekorvosoktól?
Elérkezett a huszonnegyedik óra, ha nem történnek jobbító lépések, nagyon hamar összeomlik a világszínvonalú magyar gyermekellátás – hívta fel a figyelmet a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesület elnöke.
A gondokat sorolva elsőként a gyermekorvosok 56 éves átlagéletkorát említette. Utánpótlás híján a nyugdíjaskorba lépő orvosok kényszerűségből tovább dolgoznak, nemegyszer hetvenéves kor fölött is. Vagy egyszerűen kilépnek a rendszerből, és nincs, aki átvegye tőlük a munkát.
Ilyenkor – az egyesületi elnök szerint – a betegellátásért felelős önkormányzatnak nincs más lehetősége, mint hogy módosítja a körzethatárt, szétosztva a gyermekeket a terület meglévő orvosai között.
Magyar Hírlap
HÁZI GYERMEKORVOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
1136 Budapest, XIII. Tátra u.48-52
Telefon: (36 1) 330 0900 Fax: 238 0388
hgye@mail.datanet.hu
Megjegyzések, javaslatok az „Előterjesztés a Kormány részére egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” című tervezethez
A tervezethez házi gyermekorvosi alapellátóként szólunk.
21. oldalon a 7. Társadalmi egyeztetés rovatban a 15 éve alakult Házi Gyermekorvosok Egyesülete nincs megnevezve. Már évek óta véleményezzük a közigazgatási egyeztetések kapcsán a jogszabálytervezeteket. Kérjük a listában való megjelölésünket!
Az indokolásban leírtakhoz:
Általános rész
Az általános célokkal egyetértünk, hiszen sok, a vezetés részéről korábban nem értékelt törekvés nyert megfogalmazást.
Egészségügyi ellátás struktúrája
Az egészségügyi struktúraváltás része az alapellátás megerősítése is, amire a tervezet még említés szintjén sem tér ki.
Emberi erőforrás
Alapvetően fontosnak tartjuk az életpályamodell kialakítását. E tevékenység igen nagy körültekintést, és az egészségügyben működő szervezetek lényegi bevonását igényli. Utóbbi a konszenzus széleskörű kialakítását szolgálja egy mindenkit érintő kérdéskörben.
Ugyanakkor nem említi a tervezet a jobb anyagi megbecsültségre irányuló kormányzati törekvést, mint az egészségügyi személyzet megtartásának elsődleges eszközét.
Szintén említést sem kap az utánpótlás meghatározó kérdésköre.
Helyesnek tartjuk a Semmelweis nap munkaszüneti nappá nyilvánítását, mert az elősegíti a szakma teljesebb megbecsültségét.
Gyógyszergazdálkodás, gyógyszertárak
E kérdéskörben nem érezzük magunkat illetékesnek.
A 3 éven aluli gyermekek születési dátumának pontos feltüntetését helyeseljük, de a 6 illetve a 12 éves kor gyógyszerelés szempontjából legalább olyan fontos.
Javasolt: a gyermekek születési dátumának pontos feltüntetése 12 éves korig.
Részletes rész
11. §. Az ellentmondó rendelkezések a gyermekápolási táppénz jogosultságában korábban sok bonyodalmat okoztak. Egyértelművé tétele időszerű volt-
17.§. Az adminisztrációs könnyítés helyeselhető. A GYES „visszamondás” bürokratikus eljárása miatt sokan nem éltek evvel az eszközzel.
61.§. Helyeselhető a gyógyszerrendelés kapcsán a jutalmazás a szankcionálás helyett
86.- 87. §. A régiós bontás, és ennek említése a közigazgatásban zajló vita miatt problematikus. Zavaró a regionális szerveződésre történő hivatkozás.
A jövőben a megyei (illetve a járási) szerveződés lesz az elfogadott. Kisebb egységként ideiglenesen elfogadható a háziorvosi körzet, de egy későbbi szabályozásban a járást javasoljuk figyelembe venni. Ez nem mond ellent a kialakuló közigazgatási rendszernek.
A tervezet alapján nem világos számunkra, hogy a kapacitások meghatározása a jövőben kinek a feladata lesz. (biztosító, ÁNTSZ, a kialakítandó kormányhivatal?)
99.§. (1)a.) A 3 éves gyermekre vonatkozó véleményünket ld. Gyógyszergazdálkodás, gyógyszertárak címszó alatt.
106.§. Az alapellátást illetően el kellene vetni végre azt a módszert, hogy a rendszer valid felmérését újabb és újabb szerződések megújítása kapcsán végezze el a Pénztár. Az alapellátásban a feltételek általában nem változnak, ellentétben a fekvő-, és járóbeteg ellátással. Az esetleges változásokról az OEP és a MEP-k napi helyzetnek megfelelő értesülésekkel rendelkeznek.
Az új finanszírozási szerződések megkötése kapcsán számos önkormányzat indíttatást érez saját kötelezettségei további részeinek, - a szolgáltató háziorvosra/házi gyermekorvosra történő-, áthárítására.
Javasoljuk: az alapellátásban új szerződéskötésekre csak a feltételek lényegi megváltozásakor kerüljön sor. Határozott idejű szerződéseket mindkét fél beleegyezése esetében pár mondatos nyilatkozattal módosítani lehet.
Megjegyzéseinket, javaslatainkat a jobbítás szándékával tettük.
2010. október 23.
A vezetőség nevében:
Dr. Huszár András
elnök
