Gazdálkodj okosan!

 

Széphalmi Miklós, a FAKOOSZ főkönyvelőjének rovata.

 

 

Kérdéseit megírhatja a fakoosz@gmail.com e-mail címre.

 Az ezen az oldalon közzétett írások a megjelenés időpontjában hatályos jogszabályok alapján készültek. Az időközbeni  esetleges törvényváltozások miatti felelősséget kizárjuk. Írásaink nem minősülnek adótanácsadásnak, figyelemfelhívásul szolgálnak, nem helyettesítik az ügyvédjükkel, számviteli szolgáltatójukkal, adótanácsadójukkal. könyvvizsgálójukkal való konzultációt.

---

 

Biztos hogy jól sikerült a bankválasztása?

2015-06-23   09:45:45

 

 

Az elmúlt években jelentősen nőttek a bankszámlavezetés költségei a bankok folyamatos díjemeléseinek következtében. (Saját gyakorlati tapasztalatom az ügyfélkörünkben 80-250 % !!, ami akár évi 100 000 Ft-os különbséget is ereményezhet. ) Ezért ajánlom szíves figyelmükbe a bankmonitor.hu kalkulátorát a különböző bankok által jelenleg kínált kondiciókról. Érdemes mindenkinek átböngészni, és összehasonlítani a jelenlegi feltételrendszerrel. Szükség esetén kérjék számviteli szolgáltatójuk segítségét.

A bankmonitor.hu kalkulátora itt érhető el.

 

 

Hogyan spóroljak akár évi 100 000 Ft-ot a bankköltségen?

 

2015-06-23  09:49:36

 

Tisztelt Doktornő! Tisztelt Doktor Úr!

 

Bizonyára Ön is felfigyelt arra, hogy jelentősen megnövekedtek a bankok által felszámított költségek (átutalások, készpénzfelvétel, stb.). Tapasztalataink szerint az év első felében ügyfélkörünkben a bankok által a vállalkozások számlájáról automatikusan levont díjak a 2012-es év első félévéhez képest 150-250 %-al emelkedtek, gyakorlatilag változatlan üzletmenet mellett.

A díjnövekedésnek azonban csak egy része írható az állam által kivetett újabb sarc, a tranzakciós illeték rovására. Sajnos a bankok is szinte nyakló nélkül hárítanak át – véleményem szerint nem egy esetben szemérmetlen módon – minden indokolt és indokolatlan költségnövekedést. 

Ügyfeleinkkel, illetve az adóhivatallal is konzultálva különféle bankköltség megtakarítási lehetőségek alkalmazását javasoljuk Önnek, illetve vállalkozásának, amennyiben még nem – vagy nem mindegyiket – alkalmazzák és a saját számításuk szerint is egyre többet fizetnek ugyanazért a szolgáltatásért.Együttes alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatainkon alapuló becsléseink szerint éves szinten akár 100 000 Ft-os költségmegtakarítást is eredményezhet. (Ez természetesen nagyban függ a vállalkozás üzletmenetének és pénzügyi folyamatainak nagyságrendjétől, egyéb sajátosságaitól, az érvényben lévő bankszámla-vezetési szerződésüktől.)

Ha ezen  megtakarítási lehetőségek iránt érdeklődik, kérem írjon egy emailt „Bankköltség” tárgy megjelöléssel a fakoosz@gmail.com címre. A megtakarítási lehetőségeket tartalmazó összefoglaló anyagot a tagdíjhátralékkal nem rendelkező FAKOOSZ-tagok számára térítésmentesen email-ben megküldjük. 

Amennyiben még nem tagunk, de a FAKOOSZ tagja kíván lenni, kérem ugyancsak a fakoosz@gmail.com címre küldjön egy emailt, „Belépés” tárgy megjelöléssel, hogy először a belépéshez szükséges dokumentációt küldhessük el Önnek.

Nem FAKOOSZ-tagok  számára a tájékoztató kiküldése sajnos térítésköteles, 4000 Ft + ÁFA díj ellenében lehetséges. (Javaslataink megvalósítása esetén ez az összeg akár 1 hónap alatt is megtérülhet.) Ebben az esetben kérjük a számlázási nevet és címet is megadni a megrendelő email-ben. Részükre a tájékoztatót a számlával együtt, postai úton küldjük meg.

 
 

 

---

 

Hogy ne ügyeskedjen a kisvállalkozás?

2014. 10. 29.07:39:52

 

Köszönet az írásért Kovácsné Álmosdy Judit-nak.

Sok kisvállalkozás úgy kíván enyhíteni adóterhein, hogy költségként számol el jónéhány, tevékenységéhez egyébként nem kapcsolható beszerzést. Cikkünkben tippeket adunk arról, mit ne vegyünk semmiképp cégünk számára, „adóoptimalizálás” céljából.

Nehéz helyzetben vannak az önfoglalkoztató vállalkozók a bevételük adózása tekintetében. Ez elsősorban azokra a vállalkozási tevékenységekre igaz, melyek végzése alacsony költségszinttel párosul. Például nincs anyagköltségük és nagyon kevés szolgáltatást vesznek igénybe a vállalkozási tevékenységükhöz. Ugyanakkor, ha egy vállalat munkaviszonyban alkalmazná őket, akkor többszázezer forint lenne a havi keresetük. Ha egy kisvállalkozásban három ilyen ember dolgozik, akkor legalább 1,8-2 millió forintnak kellene lenni a havi bevételnek (áfa nélkül), mert rezsiköltségei isvannak mindenkinek. Az ennek megfelelő éves bevétel azonban a kisvállalkozások tételes adójának választására nem alkalmas, mert ebben az adózási módban 6 millió forint felett 40% az adó.

Senki ne gondoljon arra, hogy a társasági adó okozna gondot! Mindig a személyhez kötődő jövedelmek közterhei „viszik el” a megkeresett bevételt. Az osztalékból harminc százalékot vesz el a kincstár. A jövedelmekből (16 + 10 + 4 + 3 + 1,5=) 34,5% kerül levonásba, és 28,5%-ot fizet be még maga a vállalkozás. Ez rengeteg egy kisvállalkozásnak. (Persze a nagyoknak is, de ők tudják csökkenteni a létszámot.)

Külön problémát jelenthet még, ha a vállalkozás a vállalkozó lakásában folytatja tevékenységét. A műszakilag nem elkülönült helyiség több kérdést és vizsgálatot vet fel az adóellenőr részéről.

Tehát korántsem olyan irigylésre méltó a helyzetük a pontosan adózó vállalkozóknak, mint ahogy azt mások gondolják. Ezért megpróbálnak sokan ügyeskedni, ami a költségelszámolásban nyilvánul meg. Sajnos nem gondolnak arra, hogy ez az ügyeskedés visszaüthet öt éven belül, egy adóellenőrzés során. Amennyiben az adóhatóság nem fogadja el az elszámolt költséget, adóhiány keletkezik, annak összes következményével együtt.

Nézzük, milyen költségek elszámolása okozhat problémát az adóellenőrzések során!

Ne vásároljanak a vállalkozás nevére hatalmas űrtartalmú kombinált hűtőszekrényt (fagyasztó és hűtő), mert a vállalkozások – néhány kivételtől eltekintve – nem használnak ilyet a tevékenységükhöz. Amennyiben vannak alkalmazottak a vállalkozásnál, - akik tízórait vásárolnak maguknak, vagy ebédet hoznak otthonról, - akkor elképzelhető egy kisméretű, egyszerű hűtőgép megvásárlása jóléti tárgyi eszközként arra a telephelyre, ahol ők dolgoznak.Ugyanígy jóléti eszköznek tekinthető egy kávéfőző és egy melegítésre való egyszerű mikrohullámú sütő is a leírt feltételek fennállása esetén. Ezen eszközökről is javasolt az egyedi nyilvántartó karton vezetése, mert kéri az ellenőr, a számlamásolattal együtt.

Ne vegyenek plazma tévét és ébresztőórát sem a vállalkozás részére, mert a tevékenységhez való szükségességét nem tudják megmagyarázni. Ettől eltérő eset lehet például az, ha magánorvosi tevékenységet nem a saját lakásukban végzik, hanem egy elkülönült bérleményben, ahol a váróba beszereznek egy televíziót. Helyszíni ellenőrzés esetén a váróban található készülék adatainak (típus, gyártási szám, stb.) meg kell egyeznie a nyilvántartással és a számlamásolaton szereplő adatokkal.

Webkamera, fényképezőgép, és különböző multimédiás eszköz sem szükséges mindenfajta vállalkozási tevékenységhez. Építőipari kivitelezés, bontási munkák, belsőépítészet, felújítási munkák esetében természetesen elfogadják a bizonyításhoz, a haladás rögzítéséhez és a végeredmény összehasonlításához szükséges eszközöket. A probléma abból adódik, ha nem tesznek el rendszeresen felvételeket, melyek például az átvett munkaterületről és az átadott munkáról készültek. (Egy figyelmes könyvelő ezt szóvá teszi.)

Kerékpár beszerzése és különböző sportszerek elszámolása sem elismerhető költsége a vállalkozási tevékenységnek. Egy ellenőrzés során azt próbálták magyarázni, hogy a kerékpár kézbesítési célokat szolgál, melyet a dolgozók használnak, de a telephelyen nem volt megtalálható a bicikli és nem volt távol egyetlen dolgozó sem.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza. 

Ennek ellenére viszonylag gyakran előfordul, hogy a vállalkozó elszámoltatja családi nyaralását szakmai út címén. Elfeledkeznek arról, hogy a belföldi szállodákat joga van a NAV-nak nyilatkoztatni arról, hogy az elszámolt szállásköltség szerinti szobában ki lakott. Ha pedig az adott időszakban nem volt szakmai rendezvény, az még nagyobb adóhiányt okoz. Természetesen ezt a nyilatkozatot a programok, hirdetmények, meghívók bemutatásával együtt megkérik a rendezvény szervezőjétől is.

Veszélyes lehet még a költségelszámolás olyan tanácsadói anyagok (például: pénzügyi-gazdasági szaktanácsadás) alapján, melyekről nincs szerződés, vagy nincs a tanácsadás témaköre meghatározva, vagy a bárki számára hozzáférhető általánosságokon kívül mást nem tartalmaz a szolgáltatás teljesítéseként elfogadott anyag. Ilyen esetben az ésszerű gazdálkodás elve és a költség- haszon elv is emlegethető.

A fűnyíró, lombtakarító, sövényvágó beszerzését sem szokta elfogadni az adóhatóság, ha ezek az eszközök nem a vállalkozási tevékenység során használatosak. Még akkor sem látszik indokoltnak a beszerzés, ha az üzlet előtt egy pár négyzetméter füvesített terület található.

És végül komoly problémát okozhat azon bútorok, hifi tornyok, LCD televíziók, porszívók, ill. takarítógépek beszerzése, melyeket a vállalkozó saját lakóhelyén (nem külön telephelyen) végzett vállalkozói tevékenysége esetén számol el. Ettől függetlenül egy több millió forintért beszerzett ülőgarnitúra mindenhol ellenőri vizsgálódásra adhat okot, főleg, ha a helyszíni vizsgálat lerobbant, öreg bútorokat talál az irodában.

Természetesen ezek az esetek nem húzhatók rá mindenkire egyformán. Megítélésük a helyi körülmények alapján lehetséges. Minden vállalkozó számára fontos azonban, hogy átgondoltan irányítsa a költségelszámolást. (Az mindenkinek feltűnik, ha öt telefon van a vállalkozás nevén, miközben egyetlen ember dolgozik a cégben.)

 

 

---

Miért problémás a tagi kölcsön a cégben? 

---

 2014. 08. 03.08:55:08

 

A dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda adózási hírleveléből

 

A tagi kölcsön (tagi hitel) azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosa a cég részére kölcsönt ad, ez általábankészpénz formájában történik. Önmagában a tagi kölcsön nyújtása jogilag nem kérdőjelezhető meg, a tagi kölcsön nyújtása teljesen legális.

Amennyiben az adóhivatal a cég ellenőrzése során külön bekéri a tagi kölcsön kartonokat, szerződéseket, akkor nagyon nagy valószínűséggel számíthat vagyonosodási vizsgálatra a tulajdonos, így érdemes arra előre felkészülni. Javasoljuk már az adóhivatal ezen igénye esetén is forduljon irodánkhoz vagy adózásban jártas szakértőhöz.

Miért alakul ki tagi kölcsön?

Sajnos számos esetben a cég vezetője (tulajdonosa) nem is tudja, illetve nem vesz tudomást arról, hogy cégében van tagi kölcsön, mert sokszor a könyvelő a veszteséget, illetve a pénztár ürességéből fakadó pénztárhiányt tagi kölcsönnel fedezi le. Ez sok esetben nem a könyvelő felelőssége, mert hiába mondja a cégtulajdonosnak, hogy mit csináljon - ha neki nincs kedve vagy ideje és azt nem teszi meg -, ennek hiányában is a könyvelést időnként zárni kell és nincs rá más megoldás. Sajnos sokszor tapasztaltuk már, hogy a cégtulajdonosok a cégük könyvvitelét és megoldását teljes mértékben a könyvelőjükre bízzák és látatlanban írnak alá papírokat, például tagi kölcsönöket.

1, Sok fekete vagy szürke bevétel.

Ha sokat értékesít számla nélkül és kevés a bevétele, akkor kevés költség esetén is könnyen veszteséges lehet a vállalkozás. (Számla nélkül történő értékesítés nem legális!) Amennyiben nincs a cégnek elegendő pénze a pénztárban, akkor a vásárolt eszközöket, munkabéreket a tulajdonos a saját zsebéből fizeti ki, legalábbis a könyvelés szerint. Hozzátesszük a fekete vagy szürke értékesítés egyik formában sem legális.

2, Túl sok költség elszámolása.

Túlköltségelés szinte mindig az 1. pontban írt szürke v. fekete bevétellel jár együtt, mert ha nincs elég bevétel és folyamatos veszteség van, a vállalkozó nem fogja a saját pénzét a valóságban bevinni a vállalkozásba és még ezen felül dolgozni is. Tehát inkább a túl sok költség elszámolásáról beszélhetünk, amely azért történik, hogy lehetőleg ne kelljen túl sok; inkább semennyi „fölösleges” adót fizetni. Ezt hívjuk ész nélküli költségelszámolásnak, amire az adóhivatal is harap. Mindig figyeljen arra, hogy ne számoljon el annyi költséget, hogy a vállalkozása veszteségessé váljon több éven keresztül, illetve figyeljen arra is, hogy a költségek elszámolása, felmerülése kapcsolódjon a cég valós tevékenységéhez. Ez a túlzott költségelszámolás lehet az alapja a NAV becslési eljárásának, amely így akár könnyen ellehetetlenítheti a vállalkozását.

3, A cég pénzének bankszámlán halmozása.

Ezt a pontot a gyakorlatban óvatosan kezelje, mert nem azt mondjuk, hogy a vállalkozás pénzét ne bankszámlán tartsa! Elméletileg a cég pénzét a bankszámlán illik tartani, mely gyakorlatról az NAV által sok adóellenőrzés során bírált pénzkezelési szabályzata rendelkezik.

Arról van szó, hogy a cég a pénzét bankszámlán tartja, miközben a pénztárban nincsen elég pénz a készpénzes számlák, egyéb készpénzes kifizetések elszámolására. Tehát ebben az esetben a cég nem veszteséges, lenne is elég pénze a kifizetésekre, de nem készpénzben. Tehát ez is tagi kölcsönt tud generálni.

4, Nagyértékű beruházás, fejlesztés.

Ez a 2. ponthoz, azaz a túlköltségeléshez hasonlít, de itt egy komoly fejlesztés érdekében történik a „költségek” elszámolása, amire a cég nyereségéből nem futná és a vállalkozás nem vesz fel hitelt a beruházásra. Tehát itt nem adóminimalizálásról van szó és annak érdekében történő költségelszámolásról, hanem, a vállalkozás fejlesztéséről. Számos esetben találkoztunk azzal, hogy egy beruházás megvalósításából kifolyólag tett az adóhivatal tagi kölcsön miatt több tízmilliós adómegállapítást. Ezt természetesen a magánszemély terhére, ugyanis a vállalkozás nyugodtan kaphat tagi kölcsönt, kérdés, hogy a tulajdonos miből adta.

El is jutottunk oda, hogy miért illetve milyen problémát okoz a tagi kölcsön.

A tagi kölcsön nem önmagában probléma, ráadásul nem is a vállalkozásnál jelent problémát! Hanem a tulajdonos magánszemélynél! Amennyiben nem tulajdonos magánszemély adná a kölcsönt, és ebben az esetben vizsgálná az adóhivatal a kölcsönszerződést, ugyanazok a problémák merülnének fel, mint a tagi kölcsönnél. Ha tagi kölcsön a tagokkal szembeni kötelezettségek sorban van a mérlegben (a számviteli szabályoknak megfelelően), az adóhivatal könnyedén válogathat az adóellenőrzésre kiválasztható személyek köréből.

1. probléma a tagi kölcsönnel: a cégtulajdonos az adóhivatal látókörébe kerül, így magas tagi kölcsön állomány esetén az adóhivatal könnyedén kijelölheti vagyonosodási vizsgálatra.

2. probléma a tagi kölcsönnel: amennyiben a magánszemélynek akár a vagyonosodási vizsgálatból kifolyólag akár egyéb bevallásából kifolyólag adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet nem tud egy összegben megfizetni és ezért az APEH részére fizetési könnyítési, halasztási és/vagy részletfizetési kérelmet terjeszt elő, az adóhivatal azt arra hivatkozással elutasíthatja, hogy kérje vissza tagi kölcsönét a vállalkozásától.

Tanulság: a tagi kölcsön nem egy különleges intézmény, de amennyire lehetőség van folyamatosan egyeztessünk a könyvelővel és kérjük a segítségét, hogy hogyan tudjuk elkerülni a tagi kölcsön kialakulását, hogy ne kerüljünk fölöslegesen az adóhivatal látókörébe.

 

Forrás:  Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda

---

 

Civil szervezetek adózásának alapvető szabályai 2014

 

2014-02-24 17:35:39

 

 

Sok háziorvos aktív részese a helyi civil társadalmi életnek. Ezért tájékoztatásul fontos információnként közzétesszük az egyesületek, alapítványok adózásának legfontosabb, 2014-re vonatkozó szabályait, az Adóhivatal jóvoltából.

 

A tájékoztató letölthető innét.

 

 

 

Adómentes lakáscélú támogatás

2014. 01. 02.19:36:17

 

2014 január 1-től adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtható a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez. is. A támogatás egyéb feltételei és felsőhatára változatlanul érvényesek. Ennek megfelelően az adómentesség feltétele, hogy a támogatás nyújtására hitelintézet vagy a kincstár útján kerüljön sor. A mértéke pedig ne haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát. Illetve több munkáltató esetén a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt az 5 millió forintot. További feltétel, hogy a vásárolt illetve az épített lakás ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

A hivatkozott jogszabályok szövegrészletei:

1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről

2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

12/2001. (I. 31.) Korm. Rendelet a lakáscélú állami támogatásokról

3. § (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban – a jövedelmüktől függetlenül – meghatározott családtagok) számától függően a következő:

a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

(3)A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:

a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobaként kell figyelembe venni,

c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

(4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

(5) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

 

(6)E rendelet 3. § (5) bekezdése, valamint 5/A. §-a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.14. ja

 

Forrás: http://www.adoklub.eu/2014-evi-ado-szabalyok/adomentes-lakascelu-tamogatas/

 

---

 

Összefoglaló a 2014. évi dolgozói juttatásokról

2013. 12. 11.13:00:00

 

Röviden összefoglalva a törvényalkotó 2014. január 1-től továbbra is a következő 3 kategóriába sorolja a dolgozók részére kedvező adózás mellett nyújtható juttatásokat:

I. Adómentes juttatások (0% közteher); 
II. Béren kívüli juttatások (35,7% közteher); 
III.  Egyes meghatározott juttatások (51,17% közteher)

 

A részletekért tovább a sodexo.com-ra!

---

 

Kötelező tőkét emelni a kft-kben

2013. 09. 23.10:44:37

 

 

 

---

 

Hogyan spóroljak akár évi 100 000 Ft-ot a bankköltségen?

 

 2013. 07. 24.15:10:09

 

Tisztelt Doktornő! Tisztelt Doktor Úr!

 

Bizonyára Ön is felfigyelt arra, hogy jelentősen megnövekedtek a bankok által felszámított költségek (átutalások, készpénzfelvétel, stb.). Tapasztalataink szerint az év első felében ügyfélkörünkben a bankok által a vállalkozások számlájáról automatikusan levont díjak a 2012-es év első félévéhez képest 150-250 %-al emelkedtek, gyakorlatilag változatlan üzletmenet mellett.

A díjnövekedésnek azonban csak egy része írható az állam által kivetett újabb sarc, a tranzakciós illeték rovására. Sajnos a bankok is szinte nyakló nélkül hárítanak át – véleményem szerint nem egy esetben szemérmetlen módon – minden indokolt és indokolatlan költségnövekedést. 

Ügyfeleinkkel, illetve az adóhivatallal is konzultálva különféle bankköltség megtakarítási lehetőségek alkalmazását javasoljuk Önnek, illetve vállalkozásának, amennyiben még nem – vagy nem mindegyiket – alkalmazzák és a saját számításuk szerint is egyre többet fizetnek ugyanazért a szolgáltatásért.Együttes alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatainkon alapuló becsléseink szerint éves szinten akár 100 000 Ft-os költségmegtakarítást is eredményezhet. (Ez természetesen nagyban függ a vállalkozás üzletmenetének és pénzügyi folyamatainak nagyságrendjétől, egyéb sajátosságaitól, az érvényben lévő bankszámla-vezetési szerződésüktől.)

Ha ezen  megtakarítási lehetőségek iránt érdeklődik, kérem írjon egy emailt „Bankköltség” tárgy megjelöléssel a fakoosz@gmail.com címre. A megtakarítási lehetőségeket tartalmazó összefoglaló anyagot a tagdíjhátralékkal nem rendelkező FAKOOSZ-tagok számára térítésmentesen email-ben megküldjük. 

Amennyiben még nem tagunk, de a FAKOOSZ tagja kíván lenni, kérem ugyancsak a fakoosz@gmail.com címre küldjön egy emailt, „Belépés” tárgy megjelöléssel, hogy először a belépéshez szükséges dokumentációt küldhessük el Önnek.

Nem FAKOOSZ-tagok  számára a tájékoztató kiküldése sajnos térítésköteles, 4000 Ft + ÁFA díj ellenében lehetséges. (Javaslataink megvalósítása esetén ez az összeg akár 1 hónap alatt is megtérülhet.) Ebben az esetben kérjük a számlázási nevet és címet is megadni a megrendelő email-ben. Részükre a tájékoztatót a számlával együtt, postai úton küldjük meg.

 

Zalaegerszeg, 2013. július 24.

 

  Széphalmi Miklós

A FAKOOSZ főkönyvelője

 

---

Társas vállalkozások, társas vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai

 

2013. 06. 18.09:57:57

 

Az adóhivatal információs füzete letölthető innét.

 

 

 

---

 

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályok

2013. 06. 18.09:55:11

 

Az adóhivatal információs füzete letölthető innét.

 

 

---

 

 

Megszűnt az elkülönített bankszámla nyitási kényszer az OEP finanszírozás kezelésére

 2013. 04. 16.18:21:58

2013. január 01-től nem kell külön bankszámlát fenntartani az alapellátó vállalkozásoknak az OEP-től érkező pénzek fogadására, illetve felhasználására, elköltésére. A 2012. évi CCXII. Törvény hatályon kívül helyezte a 2012-ben érvényben volt, sokakat bosszantó és indokolatlanul költségnövelő szabályt. Az új szabályozásban már csak a számvitelben való elkülönítés kényszere jelenik meg, amit azonban érdemes komolyan venni és erről a számviteli szolgáltatójukkal is folyamatosan konzultálni, a szükséges információkat részükre megadni.  (Lásd: OEP-ellenőrzési tájékoztató – 2013. )

A jelenleg hatályos törvényi szöveg:     „35.§(1) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató azon számlájának megterheléséhez, amelyre a finanszírozás keretében kapott összeg utalásra került, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetben szükséges az egészségügyi szolgáltató fenntartójának és – ha a megterhelést nem az egészségügyi szolgáltató kezdeményezte – az egészségügyi szolgáltatónak az előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10 százaléka engedményezhető.”

Ugyanezen törvény hatályon kívül helyezte a 2012. december 31-ig hatályos (1a) bekezdést: „(1a) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződés megkötésével, valamint a számla megváltozása esetén ennek bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy a számla a (2) bekezdés alapján elkülönítetten kezelt számla.”  illetve a„31. § (1) g.) pontját is, miszerint „a 35. § (1) bekezdése szerint a finanszírozásra kapott összegek elkülönített kezelésére szolgáló számla számát,”  is be kellett jelenteni az OEP-nek.

Fentiek összevetéséből látszik, hogy idén már nincs szükség két bankszámla fenntartására, de a számvitelben az OEP finanszírozott tevékenység pénzügyi elkülönítést biztosítani kell továbbra is.  

Ugyanakkor hatályban van a végrehajtási törvény 79/D §  (3) bekezdése:  "Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá." - így az ebben írt korlátozás megvalósulása és a feleslegesen fenntartott bankszámla megszüntetése érdekében konzultáljanak számlavezetőjükkel.

---

 

 

Megújult az OEP ellenőrzési tájékoztatója!!

2013-04-03 17:28:32

Tájékoztató a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközének felhasználásához és annak nyilvántartásához.

Feltétlenül juttassa el számviteli szolgáltatójához! Bár a FAKOOSZ régóta tiltakozik ez ellen a vegzatúra ellen, de sajnos jelenleg még van törvényes lehetősége az OEP-nek belenézni mindenbe, így a fenti linken található tájékoztató minden könyyvelő számára, aki háziorvosi praxis számvitelével foglalkozik, kötelező irodalom! Az olvasóinknak is elemi érdeke, hogy ezt megismertessék - és az abban írtakat be is tartassák -  a saját számviteli szolgáltatójukkal! Csak egy emailbe kerül az információt továbbítani, de ha ez elmarad, annak súlyos - akár több milliós - anyagi veszetség is lehet a végeredménye.

 

 

 

---

 

Adómentesen színházba, koncertre, kiállításra

2013. 04. 03.09:10:34

---

 

 

Munka- és pihenőidő nyilvántartása

Az új Mt. alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, készenlét tartamát, valamint a szabadság tartamát.

A munkáltatónak így olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely munkavállalónként feltünteti az alábbi munkavégzési adatokat:

- naptári naponként, vagy egybefüggő 24 óránként - azaz munkanaponként - a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontját,

- rendkívüli munkaidőt, ideértve az éves mérték kiszámíthatóságát is,

- az elrendelt készenlét, ügyelet mértékét, kezdő és befejező időpontját.

 

A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a napi pihenőidő, a pihenőidő beosztásának ellenőrzésére; ki kell tűnnie belőle, hogy melyik nap a szabadnap (kiegyenlítő nap), a szabadság és a betegszabadság, melyik idő a rendkívüli munkavégzés ellenértékét képező szabadidő és melyik az állásidő.

A munkaidő-nyilvántartás megfelelőségének megítéléshez a munkáltatónak egyértelműen kell bizonyítania, hogy milyen az alkalmazott munkarend, mikor és milyen időtartamra rendelt el munkaidőkeretet és milyen munkaidő-beosztást közölt.

 

Ha a munkáltató a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bíróság a közvetett bizonyítékok értékelésével állapítja meg a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét (BH 209/2010.).

Az Mt. nem ír elő formai követelményeket, hogy a munkaidő-nyilvántartás adatait milyen formában, tartalommal és hol kell vezetni. A munkáltató dönthet a nyilvántartás módjáról.

 

A munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja az az új rendelkezés, melynek értelmében a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Ez a törvényben rögzített lehetőség enyhít a munkaügyi hatóság és a bírósági jogalkalmazás által eddig kialakított, a munkaidő-nyilvántartással szemben támasztott szigorúbb elvárásokon. A munkáltató a nyilvántartás vezetését azonban továbbra is átengedheti a munkavállalónak és például jelenléti ív kitöltésére kötelezheti.

 

Újdonság, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a következő, munkaidővel összefüggő megállapodásokat is:

- a teljes (szerződéses) napi munkaidő 12 órára emeléséről szóló, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozójával kötött megállapodás;

- a készenléti munkakörben vagy hozzátartozóként dolgozó munkavállalóval a beosztás szerinti napi munkaidő 24, heti munkaidő 72 órára való beosztásának lehetőségéről szóló megállapodás;

- egyes munkaidő-szabályoktól való eltérésekről szóló megállapodás az utazó munkavállalókat érintően.

A munkaidő nyilvántartása a munkáltató kötelezettsége, felelőssége kiterjed a munkaidő adatainak szabályszerű, azaz a törvényben meghatározott adatok teljes körű, hiteles, utóbb ellenőrizhető, naprakész vezetésére.

 

Forrás: Verlag Dashöfer

 

 

 

---

 

Figyeljünk a tagi kölcsönökre

2013. 02. 11.18:07:14

 

 

---

 

 

 

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

 

Az adóhivatal tájákoztatója letölthető innét.

 

---

 

A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

2013. 01. 25.09:28:51

Az Adóhivatal tájékoztatója letölthető innét.

 

---

 

 Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

2013. 01. 23.10:19:03

 

A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény négy új, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény bevezetéséről rendelkezik, amelyeket a munkaerő-piaci szempontokból leghátrányosabb helyzetű munkavállalók után lehet igénybe venni. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény nyomán pedig további két kedvezménnyel bővül a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételének lehetősége.

Mindezek értelmében 2013. január 1-jétől a kifizető következő új jogcímeken:

- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben,

- a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti,

- a tartósan álláskereső személyek,

- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósítását követően,

- a kutatóként, illetve

- a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által

 

foglalkoztatott munkavállalók után vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt.

További részletek a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapján.

 

Megjegyzés:

 Az alapellátásban érdekeltek közül az alábbi munkakörökben lehet különösen érdekes a fenti kedvezmény lehetősége:

- munkaviszonyban álló, 55 év feletti vagy GYES-ről, GYED-ről nem régen visszatért háziorvos, nővér;

- a praxis által foglalkoztatott takarítónő(k).

- a 25 év alattiak kedvezményét a KIVA szerint adózó vállalkozás is igénybe veheti, a NAV tájékoztatóban leírtak szerint.

Sajnos a társas és egyéni vállalkozói jogviszonyban biztosítottak esetében nem vehető igénybe.

Fontos!
Az új adókedvezmények sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatóak össze. Ami azt jelenti, hogy az új kedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együttesen nem érvényesíthetők. Ezért érdemes alapos számításokat végezni, hogy mely kedvezmény az, amely igénybevétele az optimális adóterhelést okozza a vállalkozásnak.

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

 

---

 

Így változik a szabadságolás szabálya január 1-jétől

 

Forrás

---

Fontosabb adóváltozások - 2013

2013. 01. 09.09:40:59

 

---

 

A szabadság kiadása szabályai az új Munka Törvénykönyvében

2012. 12. 07.10:04:42

Az alapszabadság egynegyede helyett a munkáltató évente egységesen hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni [Mt. 122. § (2) bekezdés]. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

 

További részletek az adonet.hu -n.

---

 

 

Elkészült a jövő évre vonatkozó Cafeteria Kisokos!

2012. 12. 06.16:07:51

A 32 oldalas összefoglaló tartalma:
- törvények és értelmezés
- juttatások kezelése
- juttatások felhasználása
- cafeteria szabályzat alapvető részei

Forrás: http://www.cafeteriatrend.hu

Az összefoglaló letölthető innét!

 

---

 

 

A kisvállalati adó (a Kiva) szabályai 2013.

2012-12-04 10:06:21

 

FIGYELEM! Jogvesztő határidő a kedvezőbb adózási formát jelenthető KIVA*-ra való áttérésnél!

Sürgősen konzultáljon könyvelőjével, megérné-e Önnek!

 

Számításaink szerint a gazdasági társasági formában működő, átlagos háziorvosi praxis esetében megérheti ezen új adózási forma választása. Leegyszerűsítetten fogalmazva: abban az esetben, ha a bérköltségek, tagi számfejtett jövedelmek (jelentősen) meghaladják az eredményt, célszerűnek látszik az új adózási formára való áttérést.

Abban az esetben viszont, ha jelentős bevétele, jövedelme származik a praxisnak más tevékenységekből is, (pl. üzemorvoslás), akkor alapos kalkulációt, tervezést igényel a döntés meghozatala. Mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a könyvelőjével.

Fontos, hogy a döntést 2012. december 20-ig meg kell hoznia és az adóhatóság felé be is kell jelenteni. Jogvesztő határidő, igazolási kérelemmel sem kimenthető az elmulasztása!

 

Tagdíjhátralékkal nem rendelkező FAKOOSZ-tagok részére a döntést megalapozó excel-ben készült kalkulációs táblát díjmentesen megküldjük. Igényléséhez küldjön egy emailt a fakoosz@gmail.com címre, "KIVA-teszt" tárgy megjelölésével.

 A KIVA-t egyéni vállalkozók nem választhatják.

 

A KIVA szabályairól kiadott NAV-tájékoztató letölthető innét!

 

 

---

Házipénztár-liebralizáció

2012. 11. 21.09:26:14

 

A házipénztárakra vonatkozó szabályozást jelenleg a Számviteli törvény 14.§/9/-/10/ bekezdései tartalmazzák. Ezek lényege szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át

Ezeket a rendelkezéseket 2012. decemberi 1-ével hatályon kívül helyezi a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló  2012. évi CXLVI. törvény 25.§-a.

Ezen 25.§-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint 2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében indokolt megszüntetni.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy csak a törvényi korlát szűnik meg, ez mellett változatlanul hatályos marad a Számviteli törvény 14.§/8/ bekezdése, amely arról rendelkezik – egyebek mellett -  hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.

Ez alapján a változás tehát annyi, hogy ezt a mértéket a pénzkezelési szabályzat szabadon – jogszabályi korlát nélkül határozhatja meg – december 1-től.

Ez felveti a pénzkezelési szabályzatok módosításának szükségességét.

 

A FaiConto Zrt és Ruszin Zsolt jóvoltából.

---

 

Eltörölt szuperbruttó, bevezetett közműadó

A képviselők 230 kormánypárti igen szavazattal, 65 nem ellenében döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról.

A 2013-as adóváltoztatások fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll.

A Ház döntött arról, hogy mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevétele származhat az államnak. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ami újabb 130 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. A készpénzfelvétel általános mértéke 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A kormány vasárnap több új elemmel is kiegészítette a most elfogadott javaslatot, így az Országgyűlés egyebek mellett 31 százalékra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, továbbá adókötelessé tette a pornográf műsorok közvetítését.

A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány november 16-án további 90 milliárd forintos intézkedéscsomagról döntött, amelyben a bankadót végleges adónemként rögzítik és kivezetik a különadókat.

Így a fentiek mellett az Országgyűlés ebben az előterjesztésben határozott arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

A jövő évi adótörvényekkel együtt fogadták el, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosult, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó.

A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.

A képviselők a szerencsejáték-törvényt is kiegészítették úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerült a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény jár. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

A Ház - a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal - két új adókedvezményt is bevezetett: a társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

A jövő évtől a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A javaslat szerint a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók a jövőben kedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból, ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem csak 25 ezer forint tételes adót fizethet.

Az új adószabályok értelmében egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást, ami a kormány szerint jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer.

Általános szabállyá vált, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel. Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkent. Emellett egyszerűsödtek a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályai is.

Az adózók védelmében rövidültek az önkormányzati adóslisták is: a helyi adó és gépjárműadó esetében 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyeknél pedig 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelték a közzétételt megalapozó értékhatárt.

Az elfogadott előterjesztés a kulturális adó hatályát kiterjesztette azokra a televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas műsorelosztókra, illetve földi terjesztésű műsorelosztókra amelyek - az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül - pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé előfizetőik részére.

 

---

 

Háziorvosi vállalkozásoknak is kedvezőnek tűnő adózási forma 2013-ban:

a Kisvállalati Adó, a KIVA*

2012. 11. 06.13:53:30

 

2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások, ide értve a társas vállalkozásként működő háziorvosi vállalkozásokat is, akár kedvezőbb módon is adózhatnak majd. Az új adófajta neve kisvállalati adó (KIVA). ( Lesz még mellette a kisadózók tételes adója, a KATA is, de az az értékhatár miatt – 6 millió Ft/év) az alapellátási vállalkozások körében nem alkalmazható.). Egyben sajnálattal kell megállapítani, hogy az egyéni vállalkozó háziorvosok sajnos nem választhatják sem a KIVA-t, sem a KATÁ-t, mivel a KIVA esetében a vállalkozási formájuk, a KATA esetében pedig az éves bevételük nagysága (6 millió Ft/év felett.) kizáró feltétel.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kisvállalati adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a teljesség igénye nélkül. Az új adónem hatálya alá történő átlépésről szóló végleges döntést amúgyis csak a könyvelővel való konzultáció és elemzés alapján lehet meghozni. És még mindezt befolyásolhatják a még a Parlament előtt lévő, elfogadásra váró további adótörvény módosítások. Fontos, hogy a döntést legkésőbb 2012. december 20-áig meg kell hozni, mert eddig az időpontig lehet bejelenetni a KIVA szeriti adózás választását az adóhivatalnak.

Milyen formában működő háziorvosi vállalkozás választhatja a KIVA szerinti adózást?

• egyéni cég
• közkereseti társaság
• betéti társaság
• korlátolt felelősségű társaság
• szövetkezet és lakásszövetkezet

Milyen egyéb korlátok vannak a KIVA választásánál?

• A kisvállalati adó hatálya alá történő jelentkezést megelőző évben az átlagos foglalkoztatotti létszám statisztikai átlaga nem haladta meg a 25 főt
• A cég árbevétele az adóévet megelőzően az 500 millió forintot nem haladta meg, év közben alakult cég esetén az 500 millió forint időarányos részét
• Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
• Az árbevétel, mérlegfőösszeg és átlagos alkalmazotti létszám esetén a meglévő kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.
• Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
• A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 1 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
• A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31, vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

• A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
• A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
• Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
• Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

• Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
• Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
• Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
• Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
• Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra. 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

• Az adó mértéke 16%

Mi a kisvállalati adó alapja?

• A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és az általa teljesített személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kevesebb.

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

• társasági adó
• szociális hozzájárulási adó
• szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulást továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni. Ugyanakkor a KIVA lehetőséget ad arra, hogy az iparűzési adó vonatkozásában a jelenleginél kedvezőbb adóalap után kelljen azt megfizetni.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?

Ehhez nyújtunk segítséget a FAKOOSZ-tagok* által e-mailben a fakoosz@gmail.com címről igényelhető kalkulációs táblával, amely kitöltésével egyrészt megismerhető az új adónem működése, illetve összehasonlítási alapot teremt a jelenleg hatályos szabályozással, nagyságrendben becsülhető a várható adómegtakarítás. A kitöltéshez – és a végső döntés meghozatalához - mindenképpen vegye igénybe könyvelője segítségét.

*Amennyiben még nem tagja a FAKOOSZ-nak, kérem küldjön egy „BELÉPÉS” tárgyú e-mailt a fakoosz@gmail.com postafiókra!

 A kalkulációs tábla igényléséhez a levél tárgya „KIVA-TESZT” legyen.

Az irodánk által eddig  tesztelt kisvállalkozások mindegyiének kedvező a lehetőség! Akár több százezer forintot is meg lehet vele takarítani éves szinten.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta legalább a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 16%-a.

 

 A kisvállalati adóról szóló törvény itt olvasható.

 

* Jelen írásunk a figyelemfelkeltés szándékával íródott, nem minősül adótanácsadásnak. A részletkről konzultáljon számviteli szolgáltatójával.

 

 

---

 

Cégautó költségelszámolása

2012. 10. 11.09:51:17

 

 

---

 

Kötelező társasági szerződés módosítás!!!

2012. 09. 26.09:03:21

 

FONTOS! Újra Kötelező cégmódosítás! 2012. március 1-től minden cégnek be kell jelentenie a vezető tisztségviselő(k), tagok adóazonosító jelét, születési idejét és helyét,valamint be kell nyújtania a cégbírósághoz a székhelyként, telephelyként, illetve fióktelepként használt ingatlan tulajdonosa által kiállított hozzájáruló nyilatkozatot, amennyiben ezek még nem történtek meg. 

Ezen felül a külföldi tagoknak, vezető tisztségviselőknek - ha vannak ilyenek a társaságban - magyarországi illetőségű kézbesítési megbízottat kell megjelölnie.

 

Ezen változásokat a 2012. március 1. utáni első módosításkor, vagy legkésőbb 2013. február 1-ig kell megtenni!!! Amennyiben kizárólag ez a módosítás tárgya, a módosítás illeték és közzétételi díj mentes! 

 

Ezért javaslom mindenkinek, hogy vegye fel a kapcsolatot a társasága ügyvédjével, hogy áttekintsék a szükséges módosításokat. Amennyiben más ok is miatt is időszerű a társasági szerződésen módosítani, akkor azt célszerű a fenti kötelező módosításokkal egyidejüleg megtenni, még ha az illetékmentesség el is veszik emiatt. De így az ügyvédi munkadíjon azért lehet spórolni, ami nagyobb megtakarítással járhat, mint az illetékköltség.

 

 

Széphalmi Miklós

FAKOOSZ főkönyvelő

 

---

 

A házipénztárral kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatai

 

 2012. 08. 29.09:42:46

 

 

 

Közel 23 évvel a rendszerváltás után a tőkeszegény mikro- és kisvállalkozói szektorban mai napig probléma a vállalkozói vagyon és a cégvezető magánszemély vagyonának, készpénzének az elkülönítése.

 

 2006-óta, mikor is az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a házipénztáradóról szóló törvényt, több jelentős törvényváltozás történt a házipénztárban tartható pénzkészlet témakörében. 2007-től mind a számviteli törvény, mind az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza ezt a fontos területet. 2007-től minden társas vállalkozó köteles a számviteli politikája keretében elkészítenie saját vállalkozása arculatára szabott pénzkezelési szabályzatát, melynek minimális tartalmát rögzíti a törvény. 2009. 01.01-től az Országgyűlés meghatározta a házipénztár napi készpénz záró állományának maximális értékét (az éves összes bevétel 1,2 %-a vagy ha ez kevesebb, mint 500 eFt, akkor az 500 eFt), illetve életbe léptetett további részletszabályokat. Ezt követően 2009 márciusától az éves összes árbevétel 2 %-ára, 2012.01.01-től 10 %-ára módosították a házipénztárban tartható maximális pénzkészlet százalékos határát, az 500 eFt-os szabály változatlansága mellett. A szabályozást a vállalkozók többsége kevéssé ismeri, és még kevésbé alkalmazza, mely komoly szankciókat jelenthet egy adóhatósági ellenőrzés során.

 

A kisvállalkozói körben, annak sajátosságaiból adódóan, gyakran egy személyben összpontosul a magánszemély tulajdonos, utalványozó, ellenőr, pénztáros szerepkör, mely erősíti az „egyik zseb-másik zseb” szemléletű pénzkezelést. Ez az eljárás olyan gyakori, főként a családi- és egyszemélyes vállalkozásoknál, hogy a köztudat nem is tekinti bűncselekménynek. A „közös zsebből” történő vásárlás és értékesítés ellehetetleníti a valós pénzkészlet kimutatását, mely súlyos következményekkel járhat.

 

Az adóhatósági ellenőrzés során mulasztási bírság kerül megállapításra minden esetben, ha adózó pénzkezelési szabályzata hiányos, vagy ellentmond a számviteli törvény előírásainak. Adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására számíthatnak azok a vállalkozások, melyek valós pénzügyi helyzete eltér a cég könyvelésében nyilvántartott, kimutatott pénzkészlettől. Jelentős összegű adómegállapítások keletkeznek abból, hogy a társaságok nem dokumentálják a tagi kölcsönöket, negatív pénztáregyenleget szerepeltetnek könyveikben, vagy a vállalkozás házipénztárában valótlanul kimutatott, „magánszemélyként felélt, elköltött” pénzt az ellenőrzés során bemutatni nem tudják. Az adóhatósági ellenőrzések során volt olyan vállalkozás, amelynek házipénztárából 10 M Ft-ot meghaladó összegű készpénz hiányzott.

 

A gazdasági társaság pénztárából a képviselő által elköltött pénz a magánszemély jövedelmét képezi, ezért az ez után keletkező adófizetési kötelezettség a magánszemélyt is terheli, ilyen esetben a társaság „értékesítése” sem mentesítheti őt a kötelezettségek alól. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, amikor adózó a helyzet mentése érdekében „kreált” szerződésekkel próbálja igazolni az ellenőrök számára a hiányzó pénzösszeget. Ha a revízió során a szerződés hitelessége is megdől, és bebizonyosodik az adózatlan pénz kivonása a vállalkozási tevékenység alól, az adókülönbözet és a szankciók megfizetésén túl, a társaság képviselőjének a számvitel rendjének megsértése, adócsalás, 2012. év óta költségvetési csalás illetve (3 szereplős ügylet esetén) a sikkasztás vétsége miatt is felelnie kell.

 

Az ellenőrzési eljárások során az adóhatóságnak büntetőfeljelentési kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor a pénzeszközöket illetően felmerül a visszaélés gyanúja.

 

Forrás: www.adoforum.hu

 

Figyelem! A fentiek az egyéni vállalkozókra nem vonatkoznak.(A szerk.)

---

 

A kiküldetési rendelvényről - most is aktuális! 

 

2012. 06. 25.10:07:56

2009.11.24, Kovácsné Álmosdy Judit,- www.adoforum.hu

 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (köznyelven: súlyadó) tartalmazza a cégautó-adóval kapcsolatos rendelkezéseket is. A hivatkozott törvény szerint nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap.

 

Az elsőnek hivatkozott rendelkezés szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kap a magánszemély, a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

 

Megjegyzem, hogy a cégautó-adó alóli mentesség akkor is fennáll, ha a 78/1993. (V.12.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő költségtérítést kap a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó a saját személygépkocsijával történő munkába járásához. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

 

a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,

 

b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni.

 

A kiküldetési rendelvény kötelező adattartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalomrendszerében találjuk meg. Eszerint tartalmazza

 

- a magánszemély nevét,

 

- adóazonosító jelét,

 

- a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését,

 

- forgalmi rendszámát,

 

- a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, (Ezt sokan elfelejtik!)

 

- időtartamát,

 

- útvonalát,

 

- a futásteljesítményt,

 

- az utazás költségtérítését,

 

- az élelmezési költségtérítést, (napidíjat, ha van), valamint

 

- ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

 

Ez a felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy a kifizető által két példányban kiállított bizonylatnak más adatot nem kell tartalmaznia. Gondoljunk például a következőkre:

 

1./ A hivatali utazásra kiküldő nevét, címét, adószámát tartalmaznia kell a bizonylatnak.

 

2./ Tekintettel arra, hogy a kiküldetési rendelvény egy hivatalos utazás elrendelését jelenti, a kiküldő (elrendelő) személy, vezető neve és aláírása is szükséges a nyomtatványon.

 

Remélem, azt már nem kell hangsúlyozni, mert ismert, hogy saját magamnak nem adhatok utasítást (például: egyéni vállalkozó,) hivatali utazásra. Másoknak viszont igen. 2009. február 1-től a kiküldetési költségek megtérítéséhez, elszámolásához a kiküldetést elrendelő alkalmazhatja a kiküldetési rendelvényt bármely foglalkoztatási jogviszonyban (például: munkaviszony, megbízási jogviszony, tagi jogviszony, választott tisztségviselő esetében).

 

Tipikus példa erre, ha a cégnek több telephelye, munkahelye van, akkor a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavédelmi előadó számára kiküldetési rendelvény alapján téríti meg a saját gépkocsijával megtett hivatali utak költségét a telephelyek munkavédelmi bejárása esetén.

 

A saját tulajdonú jármű alatt a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő járművet kell érteni. A tulajdonjogot a kötelező felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeket a szelvényeket az elévülési idő lejártáig őrizni kell. Jó ötletnek tartom, ha a kifizető a saját tulajdon tényéről nyilatkozatot kér, vagy fénymásolja a kötelező biztosítás befizetési csekket. (Az eredetit a magánszemélynek kell megőriznie.)

 

3./ A kiküldetési rendelvényt előbb állítjuk ki, mint ahogy az elszámolás megtörténik. Megjegyzem, hogy a napidíj jogossága nem is bírálható el előzetesen a teljes időtartamra. Ezért a hivatali utazás elrendelésének időpontja, és a költségtérítések elszámolásának időpontja két külön dátumot jelent, melyek szerepeltetése indokolt.

 

4./ Amennyiben a költségtérítés kifizetésének bizonylata is a kiküldetési rendelvény, akkor legalább a kifizetés időpontját és a pénz átvevőjének aláírását is tartalmaznia kell a nyomtatványnak.

 

5./ Az előző ponthoz kapcsolódóan, ha kifizetési bizonylatként is alkalmazzuk, akkor szigorú számadás alá kell vonni a kiküldetési rendelvényt, és sorszámmal ellátni. Amennyiben a költségtérítés kifizetésére másik bizonylatot alkalmazunk, akkor erre nincs szükség.

 

Nagyon sok olyan önfoglalkoztató kisvállalkozás létezik azonban, ahol egy vagy két fő dolgozik, és csak egyikük kezeli a pénzügyeket, ezért ésszerűtlen egyetlen pénzügyi műveletről több bizonylatot kiállítani. Nincs is erre munkaerő. Természetesen ezt le is kell írni a kötelező szabályzatokban, és olyan egyszerűsítő lehetőségekkel kell élni, mint például egy ilyen esetben, hogy a kiküldetési rendelvény egyúttal pénzforgalmi bizonylatként is szolgál.

 

6./ Szükség van a hivatali útra küldött magánszemély lakhelyének feltüntetésére is a kiküldetési rendelvényen. Ennek oka az szja-törvény szabályaiban keresendő, hiszen a munkába járás nem jelent hivatali utat.

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában hivatali, üzleti utazásnak minősül, a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.

 

Mindezek a tartalmi kérdések könnyen levezethetők a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásaiból is.

 

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát pedig a magánszemély őrzi meg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával az elévülési időtartam alatt.

 

Gyakran felmerül a kérdés, hogy minden egyes hivatali útról külön kiküldetési rendelvényt szükséges-e kiállítani. Véleményem szerint havonta egyszer előre ki lehet állítani a kiküldetési rendelvényt, csak lehetőséget kell adni a nyomtatványon arra, hogy az adott út tervezett és tényleges megvalósításának időpontja szerepeljen a nyomtatványon.

 

Azért nem célszerű ennél hosszabb időtávra kiküldetési rendelvényt alkalmazni, mert a magánszemélytől nem kívánhatjuk, hogy egy hónapnál hosszabb ideig várjon a költségtérítés kifizetésére.

 

Nem kell adóelőleget levonni a kiküldetésre vonatkozó költségtérítésből, ha a kifizető a a magánszemélynek

 

- a rá vonatkozó jogszabályok szerinti napidíjat, (nem jár minden jogviszonyban!) valamint

 

- a kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási normával,

 

- az APEH által közzétett üzemanyagárral,

 

- 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeget fizeti.

 

A kiküldetési rendelvényt alkalmazók ne feledjék el az üzleti út céljának feltüntetése mellett azt sem, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók munkaidő-nyilvántartása is tükrözze a hivatali út megvalósulását (betegség, szabadság, egyéb távollét)!

 

 

 

 

 

 

 

---

A beszámoló le nem adás új szankciói

2012.05.16. 09:43:29     Aki a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét nem teljesíti az adóhatóság első alkalommal felszólítja a kötelezettség teljesítésére, azzal, hogy első alkalommal 500eFt-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki.   Az Art erre vonatkozó szankció rendszere megváltozott. Az új előírás szerint ezen kötelezettség nem teljesítéséhez kapcsolódóan megszűnik az adószám felfüggesztés intézménye.  Aki a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét nem teljesíti az adóhatóság első alkalommal felszólítja a kötelezettség teljesítésére, azzal, hogy első alkalommal 500eFt-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki.  Ha a vállalkozás az első felszólításra sem teljesíti kötelezettségét, akkor az adóhatóság ismételten felhívja a kötelezettség teljesítésére és ezzel egyidejűleg már 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szab ki.  Ha a vállalkozás a második felszólításra sem teljesíti kötelezettségét, akkor az adóhatóság – adószám felfüggesztés nélkül - az adószámot törli és kezdeményezi a vállalkozás megszűntnek nyilvánítását.  /Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2012 márciusi számában olvasható!/

 

 

 

 

 

---

 

 

A szakképzési hozzájárulás 2012. évi szabályai az egészségügyben

2012.05.02.12:33:19

 

Jó hírem van. Kettő is. Nem maradt ki a törvényből az egészségügyi közfeladat kedvezményezettsége, illetve egyértelműbb lett az elszámolás is. Nem kell már a munkaóra megosztással bibelódni.

2011. évi CLV. törvény

2.§ (5)⁴ Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,

 

3. §  c) egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység.

 

4. § (4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában...

 

 

 

 

---

 

Árfolyamgát - Az érintettek 90 százaléka élhet az árfolyamrögzítéssel

Az árfolyamrögzítéssel az érintettek 90 százaléka élhet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint; az árfolyamgátként ismertté vált törvényjavaslat zárószavazása hétfőn lesz.

 

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyamingadozási hatását tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye - mutat rá a tárca közleményében.

A deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig biztosítják. "Így az egyes devizák árfolyam-ingadozása nem lesz hatással a jelentősen csökkentett havi törlesztőrészletekre, így a devizakölcsönnel rendelkezők pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lesz" - írja a tárca közleményében.

 

Az a hiteladós élhet az árfolyamrögzítéssel, akinek a hitele a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számítva nem haladta meg a 20 millió forintot. (Az eredeti javaslat azt a feltételt fogalmazta meg, hogy a fedezetül szolgáló lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára a 30 millió forintot.)

Ezzel a feltétellel kapcsolatban az NGM kifejti, hogy a lakás értékére több, a hiteladós anyagi helyzetét nem tükröző tényező is hat. Az ügyfél anyagi és szociális helyzetére a hitel felvételkori összege sokkal jobban utal, mint az ingatlan értéke, mivel az adós az előbbi alapján tervezte törlesztési kötelezettségeit.

A módosítás hatására az érintettek túlnyomó része élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével, hiszen a devizaadósok mintegy 90 százalékánál a felvett hitel összege nem haladta meg a 20 milliós korlátot - hangsúlyozza a tárca.

 

www.nepszava.hu

 

 

---

 

"20 millió alatt"  - Átírta a Ház Matolcsy árfolyamgát-javaslatát

2012.03.12.19:40:25

 

 

A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott, harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést. Rogán Antal érvelésében arra is kitért, hogy az árfolyamgát kritériumaként eredetileg meghatározott lakásérték azért nem jó feltétel, mert az egyoldalú előnyhöz juttatja a bankokat, visszaélésre vagy vitás helyzetekre vezethet.

MTI

 

---

Egy kis horror....csak erős idegzetűeknek...

2012.03.09.10:07:18

 

 

---

 

---

Jogalkotási káosz?

2012.02.29.12:36:48

 

Gondolom minden háziorvos megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tavalyi év végi a végrehajtási eljárásról szóló törvény módosítása írta elő az E-alapból biztosított bevételeit elkűlönített számlán kell kezelni, nem lehet más forrásból származó bevétellel együtt vezetni. Hasonló jogalkotási gyöngyszemekkel más területen is lehet találkozni, amelyekről a www.adoforum.hu -n az alább olvasható írás - amely ráadásul még csak nem is teljeskörű összefoglalás - jelent meg. Ha átolvassák, akkor egyértelműen láthatják, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie számviteli szolgáltatújuknak a mindennapokban. Ezért is kérem, hogy a jelenlegi jogalkotasái káosz közepette tanúsítsanak kollegáim felé a szokottnál több empátiát, illetve együtt,űködési készséget, hogy tányleg az optimális megoldások kiválasztása az adózás és gazdálkodás folyamatában lehetséges legyen.

 

A klötelezően használandó elkülönített számlaszám miatt felmerülő technikai kérdéseket, nehézségeket illetően a FAKOOSZ a napokban módszertani segítségért a NEFMI Egészségügyi Államtitkárságához fog fordulni.

 

Széphalmi Miklós

 

www.adoforum.hu

 

 

---

 

 

 

---

 

Problémás a kamarai regisztráció

2012.02.25.23:39:39

 

A kamarai regisztráció egyes műveletei ütköznek az azt elrendelő jogszabállyal, a számviteli és adózási előírásokkal - tudatta a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felé kötelező regisztrációval kapcsolatos kifogások közül az MKOE a következő problémákra hívja fel a figyelmet:

A regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti. A közteherré minősítés ütközik a kamara közhatalmi hatásköri hiányával. A regisztrációt elrendelő törvény nem beszél arról, hogy az MKIK adószámot használhatná, a nyomtatvány szerint a nyilvántartást mégis e szerint vezetik, jogszabályi felhatalmazás nélkül.

A törvény nem említi a kapcsolattartási adatok rögzítését, a nyomtatvány ezt mégis kötelező adatként kéri be. Az MKIK például kötelező adatként jelöli meg a gazdálkodó vezetőjének mobiltelefon számát is. A törvény cégszerűen aláírt adatlapról beszél, a felettes jogszabályok miatt a meghatalmazott útján való eljárásról is rendelkezni kellene, ez azonban hiányzik.

A törvény nem beszél arról sem, hogy be kellene jelenteni a bankszámlaszámot, mégis a kamara ezt kötelező adatként kéri be. Miután a díj nem közteher, arról számlát kellene kiállítani, még akkor is ha azt általános forgalmi adó nem terheli. Ilyen esetben egy számviteli bizonylat is elegendő, azonban ezt nem a befizető állítja ki magának a bankszámlakivonat által, hanem azt az MKIK részéről kellene azt kibocsátani.

Az MKOE felhívja a figyelmet, hogy a kamarai regisztráció elmulasztásának nincs jogszabályi szankciója. A regisztráció kapcsán befizetendő ötezer forintot 2012. március 31-ig kell átutalni, vagy az MKIK területi irodáiban biztosított sárga csekken befizetni.

 

MTI - Index.hu

 

---

 

Az NMG közleménye szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig válik lehetővé. Így az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozása nem lesz hatással a jelentősen csökkentett havi törlesztőrészletekre, a devizakölcsönnel rendelkezők pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lesz.
A közlemény emlékezett arra, hogy a kormány szerdai ülésén fogadta el az árfolyamgát intézményének módosítását a Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően. A törvényjavaslatot a kormány még a héten benyújtja az országgyűlésnek, hatálybalépését követően pedig az ügyfelek jelezhetik a programba való belépési szándékukat a pénzügyi intézményeknél. (MTI)

 

 

---

 

 

Sokat bukhat, aki figyelmetlenül utalja a kötelező biztosítás díját

2012.02.02.07:46:16

 

Jobban oda kell figyelniük idén az autósoknak a kötelező biztosítás befizetésére. A tavaly kialkudott összeghez ugyanis, ahogy azt már a díjszámításkor is jelezték, hozzá kell adni a 30 százalékos biztosítási adót és ezt az összeget kell átutalni ahhoz, hogy érvényes legyen a szerződés.

 

Az egyik biztosítónál azt mondták, sokan nem tudják, hogy aki nem fizeti a baleseti adót, annak megszűnik a kötelező biztosítása is. A társaság szerint a legtöbb probléma nem a csekkes, hanem a banki fizetéssel lehet. „Akik a biztosítási díjukat inkasszó keretében fizették, nagyon figyeljenek arra, hogy elegendő összeg álljon rendelkezésre a biztosítónak” – mondta Jákfai Zoltán, a Generali Providencia csoportvezetője.

 

Amíg a felelősségbiztosítás nélküli autós nem köt újabb szerződést, fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ez egy büntetés, amelynek összege akár a több százezer forintot is elérheti. Gilyen Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs osztályvezetője elmondta, a büntetés naponta több száz forint lehet, de például vontató esetében több mint 1600 forint naponta a fedezetlenségi díj.

A nem fizető autósok adatai országos bázisba kerülnek, az okmányirodák ez alapján határoznak arról, hogy a járművet kivonják-e a forgalomból. Legvégső esetben a rendőrök a rendszámtáblát is leszerelhetik.

 

Kossuth Rádió - Krónika

 

 

---

Frissített OEP-ellenőrzési tájékoztató

2012.01.31.10:06:05

 

Az egészségbiztosító által nyújtott finanszírozási összeg árbevétel, vannak azonban olyan tételek, melyekre külön támogatási szerződést kötött a finanszírozó (eszköz-, ingatlantámogatási szerződés). A vállalkozásoknak természetesen keletkezhet nyeresége, azonban a pénzügyi ellenőrzés során nem az adó alapját vizsgáljuk, hanem a finanszírozott pénzeszközök felhasználását.
Záró pénzeszköz nem kerül visszavonásra, a következő időszakban a szerződésben megjelölt feladatra felhasználható. Ez az összeg a következő időszak nyitó pénzeszközeként jelenik meg.

 

 

Az OEP frissített pénzügyi ellenőrzési tájékoztatója letölthető innét.

 

 

---

 

Ügyvezetői jogviszonyok rendezése

2012.01.25.09:46:57

 

Az alábbiakban áttekintjük az ügyvezető tag lehetséges jogviszonyait, és a vele járó közteher-fizetési kötelezettségeket. Azzal az esettel itt nem foglalkozunk, amikor a tag az ügyvezetés mellett más munkakört is ellát.

I. Cégjogi szabályok

Elsőként röviden tekintsük át a cégjogi szabályozást.

Kikről beszélünk?

Bármely formájú gazdasági társaság vezető tisztségviselőiről, akik e tisztségüknél fogva  ellátják a gazdasági társaság ügyvezetését. Cégformák szerint:

A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. (Gt. 21.§/2/)

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. (21.§/3/)

A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató - 247. §) ruházta - az igazgatóság mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság). Ez esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek. (Gt. 21.§/4/)

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés?

Erre a legpontosabban akkor tudunk válaszolni, ha szó szerint idézzük a törvényt:
Gt. 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Tehát: az ügyvezetés ellátható megbízási jogviszonyban is, és munkaviszonyban is. Egyszemélyes kft-k, Zrt-k, és a Kkt-k, Bt-k alapítói is lehetnek munkaviszonyos ügyvezetők – azzal a feltétellel, hogy erről a társasági szerződésüknek kifejezetten rendelkezniük kell.

Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a tag ügyvezetőkre és a nem tag, ugymond kívülálló ügyvezetőkre.

A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél – akik egyben tagjai is a társaságnak – ismert a kkt. bt. és Kft. cégformájú gazdasági társaságokra vonatkozó azon 2012-es szabály, hogy a korábbiakkal szemben – a Tbj törvény alkalmazásában - társas vállalkozónak minősülnek – így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni (Tbj. 4.§ d.5., 27.§/2/, 2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdés )

Zártkörűen működő részvénytársaságra ez a szabály nem vonatkozik – ott az alapító, a részvényes ha megbízásban lát el ügyvezetést – ezzel nem válik társas vállalkozóvá (Tbj. 4.§ d.5) – és ha eddig a megbízásban nem volt járulékfizetési kötelezettsége – mert pl. díjazás nélküli volt – ezután sem lesz.

Milyen végzettség kell az ügyvezetéshez?

Az ügyvezetéshez a legfrissebb NAV állásfoglalás szerint sem kell középfokú végzettség – így a garantált bérminimum szabályait a vezető tisztségviselőkre nem kell alkalmazni.
(lásd itt!)

II. Járulék és szocho szabályok

1. Általános szabályok

Általánosságban, ha nincs kivételes státusz, munkaviszonyban, társas vállalkozóként az alábbi közterhek merülnek fel.

1.1. Szociális hozzájárulási adó

Az ügyvezetés tagi (megbízási) jogviszonyban a szociális hozzájárulási adó szempontjából adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül  kkt. bt. Kft. esetében - Zrt-nél nem. (2011:CLVI. tv. 455.§/2/ c./)

A tag ügyvezető részére e jogviszonyra tekintettel a társaságot havonta terhelő szociális hozzájárulási adó  alapja legalább a minimálbér 112,5%-a (2011:CLVI. tv. 457.§/1/)

A szociális hozzájárulási adó mértéke: az adóalap 27%-a. 2011:CLVI. tv. 459.§)

1.2.  10% Nyugdíjjárulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér (Tbj. 27.§/2/)

1.3.  8,5% Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér 150 %-a (Tbj. 27.§/2/)


2. Ügyvezető tag legalább heti 36 órás munkaviszony mellett

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, és erről nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal  (Tbj.31.§/4/ b./)

Ezeket a közterheket a ténylegesen felvett jövedelem után kell fizetni – ha ez nulla, akkor nincs ilyen fizetési kötelezettség.

3. Ügyvezető tag – más társaságban is társas vállalkozó, vagy ügyvezető

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban másik kifizetővel a minimálbér utáni szocho fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is áll, és ezt ő az őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi,  és erről a tag nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal, a társas vállalkozónak január 31-ig kell nyilatkoznia, hogy melyik társaságban lévő jogviszonya után fizeti a járulékokat.  (Tbj.31.§/5/).

4. Ügyvezető tag nyugdíjas

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak nincs (2011:CLVI. tv. 458.§/3/ a./)

A nyugdíjas ügyvezető tagtól a társaság 10% nyugdíjjárulék levonásárára köteles a ténylegesen fizetett, tagi kivétként eszközölt (járulékalapot képező) jövedelemből. Minimum járulékalap nincs. (Tbj. 25.§)

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék levonási kötelezettség nincs (Tbj. 25/A.§ c).

A nyugdíjas ügyvezető (kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó) után a társaság havi 6.390,-Ft (napi 213 Ft.) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

5. Ügyvezető tag – korengedményes nyugdíjban

A korengedményes nyugdíjat a 2011. évi CLXVII. törvény  2011. december 31-ével megszűntette, azzal, hogy onnantól korhatár előtti ellátásra jogosultnak a korábban ilyen ellátásban részesülők. A korhatár előtti ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (míg az Szja törvény vonatkozásában továbbra is adómentes nyugdíj jogcímen a korhatár előtti ellátás).

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás a törvény alapján megszűnik, ha a jogosult a saját kft-jében biztosítási jogviszonyt létesít. A részletek lásd alább.  (Ez a rendellezés csak azokra vonatkozik, akikre 2010-2011. években kötöttek  koremgedményes nyugdíjra megállapodást - akire 2009-ben vagy előtte, arra nem. )

Ez azt jelenti, hogy a korábban korengedményes nyugdíjas semmilyen formában nem láthatja el az ügyvezetést a saját cégében. Pontosabban lehet, de akkor elveszíti a korhatár előtti ellátásra jogosultságát.

A Tbj. egyetlen olyan foglalkoztatási formát ismer, amely nem jár biztosítás jogviszonnyal:
5.§/1/ g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Ez alapján e tag ügyvezető nem lehet – mert akkor már biztosítási jogviszonnyal járó társas vállalkozónak minősül.

Legfeljebb egy díjazás nélküli, vagy minimális díjazású megbízási szerződéssel foglalkoztatott (mintegy külső) tanácsadó lehet a cégében.

A részletes feltételek:  a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.


Forrás: www.adonet.hu

 

 

 

 

---

 

Elektronikus úton pályázhatnak a cégek bérkompenzációs támogatásra

2012.01.18.15:17:57

 

Rövidesen megnyílik az a 21 milliárd forintos pályázati keret, amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.

 

A pályázatokat kizárólag elektronikus úton a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjainál lehet majd benyújtani - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden jelentette be a pályázati lehetőséget, és azt, hogy várhatóan február végén-március elején jelennek meg a pályázatok.
Hangsúlyozta azt is, hogy a bérkompenzációs pályázatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal írja ki, a szempontrendszer megalkotásánál törekednek arra, hogy a pályáztatás gyors, hatékony és objektív legyen, és hogy a pályázók minél gyorsabban, akár már áprilisban hozzájuthassanak a bérkompenzációs támogatáshoz.

 

A NGM szerdai közleménye szerint a pályázaton belföldi székhelyű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, nonprofit szervezetek vehetnek részt, az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó intézmények kivételével. A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja - 2012. január 1-jétől visszamenőlegesen - továbbá azt, hogy 2011-es statisztikai állományi létszámát nem csökkenti 2012-ben.

Nem pályázhat olyan cég, amelyet 2011-ben vagy 2012-ben bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, vagy 60 napnál régebben lejárt köztartozása van - hívja fel a figyelmet az NGM a közleményben.

A pályázó támogatási igénye nem lehet évi 100 ezer forintnál kevesebb.

 

A szaktárca emlékeztet arra, hogy a pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás nyújtható a 2012. évi elvárt béremelés 5 százalékos, saját erőből finanszírozandó részéből legfeljebb 3 százalékot kitevő rész teljes (bér és szociális hozzájárulási adó) 2012. évi költségeire. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok a munkáltatók, amelyek magas élőmunka igényű tevékenységet folytatnak és a pályázó által foglalkoztattak bruttó átlagkeresete alacsony. A pályázat keretében támogatás úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.

Január elseje óta már működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott számos egyeztetés ugyanakkor világossá tette, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség van a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is - olvasható az NGM közleményében.

 

 

 

---

 

A nyugdíjas fogalmának változása 2012-ben

2012.01.18.09:27:35

A sajátjogú nyugdíjas fogalma jelentősen megváltozott 2012. január elsejétől, így a rokkantnyugdíjasok jelentős köre is kiesik ebből a fogalmi körből, amely fontos változásokat eredményez a vállalkozási tevékenység folytatásában is.

2012. január 1-től lényegesen leszűkült a Tbj. saját jogú nyugdíjas fogalma, ezen időponttól saját jogú nyugdíjas az, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Ezek alapján nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azon 2011. évben korengedményes nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, akik 2011. december 31-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be.

Azok a természetes személyek, akik 2012. január 1-jétől nem tartoznak bele a saját jogú nyugdíjas fogalmába, a Tbj. alkalmazásában már nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak, így rájuk a járulékfizetés szempontjából az általános szabályok vonatkoznak, vagyis főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozóként teljesítik ezen kötelezettségeiket.

Ezért először minden esetben azt szükséges tisztázni, hogy az adott magánszemély milyen ellátásban részesül, és majd csak azután határozható meg, hogy a Tbj. alkalmazásában saját jogú nyugdíjasnak minősül-e vagy sem.

A főállású egyéni vállalkozónak 2012. január 1-jétől 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra emelkedik) kell megfizetnie, vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelem után. A főállású társas vállalkozó ugyanezeket a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A nyugdíjjárulék alapja havonta (nem havi átlagban) legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta (nem havi átlagban) legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetés felső határáig fizet.

Ezen felül a főállású egyéni vállalkozónak a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme, főállású társas vállalkozónak pedig a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelme alapulvételével, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terhelte eddig a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást. Amennyiben a Tbj. 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében az egyéni és társas vállalkozó nem minősül többé kiegészítő tevékenységűnek, úgy a Tbj. értelmében biztosítottak lesznek, aminek bejelentésére a ’T1041 elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az egyéni vállalkozó ezen felül köteles a ’T101E jelű adat- és változásbejelentő lapot benyújtani a munkavégzés jellegének változása miatt.

Jogszabály: Tbj: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)

 

 

---

 

Egyelőre ne regisztrálj az Iparkamarába!

2012.01.13.14:03:06

 

A FAKOOSZ kezdeményezésére a NEFMI Egészségügyi államtitkársága is jelezte, hogy nem ért egyet a kötelező iparkamarai regisztrációval az egyébként is kötelezően kamarai tag orvosi vállalkozások esetében. A Magyar Orvosi Kamara pedig az alábbi Közleményt és konkrét, szövegszerű törvénymódosító javaslatot adta ki az ügyben.

 

„Közlemény

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a közelmúltban szerzett tudomást arról, hogy múlt év decemberében egy saláta-törvény részeként benyújtott képviselői módosító indítvánnyal megváltoztatták az 1999. évi, a gazdasági kamarákról szóló CXXI. törvényt. Ennek nyomán ez év január 1-től valamennyi egyéni és társas vállalkozás számára kötelezővé tették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába történő regisztrációt tekintet nélkül arra, hogy az érintett vállalkozás tevékenységének jellege kötelezővé tesz-e bármely hivatásrendi köztestületben (szakmai kamarában) való tagsági viszonyt. Így ez a rendelkezés a Magyar Orvosi Kamara tagságát is tízezres nagyságrendű tételben érinti. A regisztráció évente ismétlődően 5.000,-Ft-os költséggel jár. A MOK Elnöksége megvizsgálva a kialakult helyzetet, figyelemmel az orvoskar irányából megnyilvánuló elégedetlenségre, 2012. január 11-i ülésén a következő határozatot hozta:

„A Magyar Orvosi Kamara nem ért egyet a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával, amelyet egyeztetés nélkül, a kamarai tagság jelentős hányadát érintő módon, annak kárára hoztak meg. Tiltakozik a törvény regisztrációs kötelmét előíró passzusai ellen, és ezért haladéktalanul kezdeményezi annak módosítását. Egyben felszólítja tagságát, hogy mindaddig, amíg a törvénymódosítás sorsa el nem dől, az MKIK-ba történő regisztrációtól lehetőség szerint tartózkodjanak.”

Indoklásul leszögezzük, hogy sem kereskedők, sem iparosok nem vagyunk. Orvosként betegeinket, Magyarország lakosságát szeretnénk továbbra is szolgálni annak dacára, hogy ez egyre lehetetlenebbé válik. A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége tagjaként egyezségünk volt az MKIK vezetésével, egyetértetve abban, hogy a készülő – ám mindeddig be nem nyújtott – új gazdasági kamarai törvény úgy rendelkezzen, hogy mindazon vállalkozások, melyek árbevételének több mint fele kötelező köztestületi kamarai tagságot feltételező tevékenység folytán keletkezik, mentesüljön az MKIK tagság alól, hiszen saját szakmája szerinti kamarájának tagjaként ott nyilvántartott és ellenőrzött. Sajnálatos hogy egyeztetés nélkül, és e megállapodást figyelmen kívül hagyva – netán arról kellő mélységben nem tájékozódva – született meg egy olyan döntés, amely az orvoskart közérzetében és anyagi helyzetében is hátrányosan érinti.”

Fentiek alapján a következő szövegszerű törvénymódosító szövegszerű javaslatot tesszük az 1999. évi CXXI törvényhez:

"45. § (1) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek a 8/A. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek árbevételének legalább fele kötelező szakmai kamarai tagsághoz kötött tevékenység folytán keletkezik."

A törvénymódosítási javaslat Országgyűlés elé terjesztésére és képviseletére a MOK az Egészségügyi Bizottság elnökét, dr. Kovács József urat kérte fel.

 

Mivel a regisztráció határideje 2012. február 28-a, addig várhatóan eldől a több oldalról is támogatott mődosítási javaslat sorsa, ezért a MOK-kal egyetértésben azt javasoljuk, hogy az orvoskamarai tag vállalkozók egyelőre várjanak a regisztrációval.

 

Természetesen bármilyen változás esetén azonnal közzétesszük a jogkövető magatartáshoz szükséges információkat.

 

 

---

Mikor nem kell fizetnie a vezető tisztségviselőnek a minimálbér alapjául véve járulékokat?

2012.01.10.11:52:21

 

2012.01.09, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)

Kezdjük talán azzal a mindenki által jól ismert szabállyal, hogy a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum)
- 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót,
- 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és
- 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

Mikor mentesül-e a címbéli kérdésben említett személy a fent részletezett minimális járulék és adó (a továbbiakban minimumjárulék) fizetés alól?

Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett tevékenységet:
- munkaviszonyban látja el vagy
- kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a társaságnak.

Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken.

Megoldást jelenthet az is, amennyiben a társas vállalkozó vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez viszont 2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Más megközelítésben: csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó esetében sem áll fenn viszont minden esetben havi járulékfizetési kötelezettség. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki
- rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Lehetséges megoldás tehát az is, ha a vezető tisztségviselő másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.

És végül, a Tbj. továbbra tartalmazza azokat a helyzeteket (melyek átvezetésre kerültek a szociális hozzájárulási adó szabályai közé is), melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés.  Így: a Tbj. 28. §-a, illetve a 2011. évi CLVI. törvény 458.§-a  értelmében nem kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha
táppénzben, baleseti táppénzben,
- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben,
- GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
részesül, illetve
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Ez utóbbi pontnak a témánk szempontjából érdekes bt., kkt. és kft, tekintetében nincs jelentősége.

Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének kérdése. Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is, hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen. Ez a Gt. 91. §-a ki meg is erősíti, kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.

 

 

 

 

 

---

 

 

Megjelentek az otthonteremtési kamattámogatás feltételei

 

2012.01.04.09:27:26

 

Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta.

Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél.

Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.

Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár.

Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.

Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.

A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál.

A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.

A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.

 

---

 

• Kitöltési útmutató
• Adatlap
• Telephely pótlap

• A területi kereskedelmi és iparkamarák elérhetősége

 

 

 

 

---

 

Tájékoztató a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról

 

 

 

 

---

Megjelent az elvárt béremelés mértéke

2011.12.28.11:20:53

 

A NEFMI Egészségügyi Államtitkárságától kapott tájékoztatás alapján a háziorvosi praxisokat OEP finanszírozásból működtető vállalkozások esetében nem kötelező alkalmazni.

 

 

Figyelem!  Fenti információ az eszköztámogatásra nem vonatkozik!

És amennyiben egy praxis társasági adó vagy SZJA kedvezményt kíván igénybe venni a 2012. évi adójából, azok is támogatásnak minősülnek!

 

2012.01.15.18:12:37

 

Amennyiben valaki az eszköztámogatási szerződést 2012. január 01-e után kötötte meg, akkor az elvárt béremelést meg kell adni ahhoz, hogy hátrányos helyzetbe ne kerüljön. Az eredeti információ kizárólag a praxis  OEP-finanszírozására vonatkozik.

 

 

 

 

A Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete alapján a jövő évi elvárt béremelés a bruttó bér nagyságától függ.
A béremelés a munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget. Ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget, akkor a béremelés mértéke forintban az alábbi táblázat alapján határozható meg.

...

2011. évi munkabér (Ft/hó)	2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59 601–62 500	15 500
62 501–66 500	15 300
70 401–74 400	14 900
74 401–80 300	14 700
80 301–86 200	14 400
86 201–92 100	14 100
92 101–98 100	13 800
98 101–104 000	13 500
104 001–109 900	13 200
109 901–115 800	12 900
115 801–121 700	12 600
121 701–129 600	12 300
129 601–137 500	11 900
137 501–147 400	11 500
147 401–157 200	11 000
157 201–167 100	10 500
167 101–177 000	10 000
177 001–181 500	9 500
181 501–183 300	9 000
183 301–185 100	8 500
185 101–186 800	8 000
186 801–188 600	7 500
188 601–190 400	7 000
190 401–192 100	6 500
192 101–193 900	6 000
193 901–195 700	5 500
195 701–197 400	5 000
197 401–199 600	4 500
199 601–201 700	4 000
201 701–203 900	3 500
203 901–206 000	3 000
206 001–208 200	2 500
208 201–210 300	2 000
210 301–212 500	1 500
212 501–214 600	1 000
214 601–216 805	500

 

 

 

 

 

---

 

A nemzetgazdasági miniszter 39/2011. (X. 14.) NGM rendelete

a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

2011.12.16. 10:52:16

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.

2. §

A 2012. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) március 24., szombat munkanap
március 16., péntek pihenőnap

b) április 21., szombat munkanap
április 30., hétfő pihenőnap

c) október 27., szombat munkanap
október 22., hétfő pihenőnap

d) november 10., szombat munkanap
november 2., péntek pihenőnap

e) december 15., szombat munkanap
december 24., hétfő pihenőnap

3. §

Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2012. december 31-én hatályát veszti.

 

Dr. Matolcsy György s. k.,
nemzetgazdasági miniszter

 

 

---

 

 

Nem kell HIPA-t, TAO-t és SZJA-t fizetni az eszköztámogatás után

2011.12.14.10:20:37

 

A 216/2011. (X.19.) Kormányrendeletben biztosított eszköztámogatásból beszerzett, beszerzendő eszközök ÁFÁ-ja valóban a praxist működtető vállalkozást terheli, de sem helyi iparűzési adó, sem társasági adó, sem személyi jövedelemadó  fizetési kötelezettség nem merülhet fel szabályos elszámolás esetén.

 

Helyi adó vonatkozásában:

Tekintettel arra, hogy a jogszabály alapján nyújtott fejlesztési támogatás nem minősül nettó árbevételnek, hanem rendkívüli bevételként kell figyelembe venni, így nem képezheti helyi iparűzési adó alapját sem. A HIPA alapja ugyanis a vállalkozás által elért nettó árbevétel, amely a kapott támogatásokat ( Számv. tv. 72. §) nem tartalmazza.

 

Társasági adó vonatkozásában: (gazdasági társasági formában működő praxisok)

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli vagy egyéb bevételként elszámolt, fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét.

 

A rendkívüli vagy egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét.

 

A halasztott bevételt a fejlesztés során a tárgyi eszközzel szemben felmerült költségek arányában (értékcsökkenési leírás arányában) kell megszüntetni a rendkívüli vagy egyéb bevételekkel szemben. Így a bevételek és költségek egyidejű elszámolása biztosítja a támogatásból megvalósított eszköz eredménysemlegességét.

 

Személyi jövedelem adó vonatkozásában (egyéni vállalkozóként működtetett praxisok)

A támogatások folyósításával kapcsolatos alapelv az, hogy azok cél szerinti felhasználása nem visel adóterhet. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (3) bekezdése értelmében, a jogszabály alapján, vagy államközi megállapodás szerint, a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolása és nyilvántartása, az önálló tevékenységet végző magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint történik az egyéni vállalkozóknál is. Ez pedig azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 19. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

Amennyiben az egyéni vállalkozó az előzetesen kapott támogatásból tárgyi eszközt vagy nem anyagi jogot vesz, - lásd az Szja törvény 11. számú mellékletében lévő fogalmakat, - akkor azok üzembe helyezésekor akkora értékcsökkenési leírást számolhat el a bekerülési értékből, amekkora összegű a kapott támogatás.

Az adott évben a támogatásnak azon részét kell bevételként elszámolni, amelynek cél szerinti felhasználása, költségként történő felhasználása (beleértve az értékcsökkenési leírást is,) az adott évben megtörtént. Tehát ugyanakkor összeget számolunk el bevételként, mint amennyit költségként. (Adóévben megszerzett bevétel, és kifizetett költség. Szaldójaként a jövedelem nulla.)

 

 

 

A 216/2011. (X.19.) Kormányrendeletben biztosított eszköztámogatás adófizetési kötelezettsége és könyvviteli elszámolása

(a NEFMI javaslata)

 

 

 

Adófizetési kötelezettség:

 

EVA:

Az EVA-t meg kell a támogatás után is fizetni, mert az EVA alapja az összes bevétel (a 9-es számlaosztály teljes összege).

Ezen könyveléstechnikailag sem lehet segíteni.

 

Iparűzési adó (IPA):

A kapott támogatás nem része a nettó árbevételnek, így nem lehet iparűzési adó vonzata sem.

 

ÁFA:

A támogatottak tevékenységi körére tekintettel az ÁFÁ-t nem lehet visszaigényelni, de költségként el lehet számolni, így ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

Társasági adó (TAO):

A vállalkozásnak rendelkeznie kell a számviteli politikájában, hogy a kapott támogatásokat miként számolja el:

-- rendkívüli bevételként, (98)

VAGY

-egyéb bevételként (96).

 

A kapott támogatás könyvviteli elszámolása a valódiság és az összemérés elvét alapul véve:

 

a kapott támogatás rendkívüli (98-as számlacsoport) vagy egyéb bevételként (96-os számlacsoport) kell kimutatni,

T 38 bankszámla

K98 rendkívüli bevétel

 

VAGY

 

T38 bankszámla

K96 egyéb bevétel

 

Passzív időbeli elhatárolással, halasztott bevételt kell belőle képezni (48-as főkönyvi számlacsoport),

T98 rendkívüli bevétel

K48 passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel)

 

VAGY

 

T96 egyéb bevétel

K48 passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel)

 

Az eszköz beszerzését követően:

T13 tárgyi eszköz

K38 bankszámla

 

A passzív időbeli elhatárolást (halasztott bevételt) az eszközzel szemben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével megegyezően kell csökkenteni, megszüntetni, így a bevétel és a költség összege azonos lesz, nem keletkezik adófizetési kötelezettség:

 

T48 passzív időbeli elhatárolás

K98, 96 rendkívüli vagy egyéb bevétel

T57 terv szerinti értékcsökkenési leírás

K139 tárgyi eszközök értékcsökkenése

 

Elvárt adó:

Felmerülhet még az elvárt adó megfizetésének kötelezettsége is. Az elvárt adó alapja a vállalkozás teljes bevétele, de nyilatkozhat a vállalkozó, hogy a kapott támogatással szemben nem kívánja ezt alkalmazni. Erre van külön melléklet a beszámolóhoz.

 

Egyéni vállalkozó:

Bevételként elszámolja az egyéni vállalkozó a kapott támogatást és a támogatás összegével megegyező adókedvezmény érvényesítésére van lehetősége az SZJA törvény szerint.

 

 

Széphalmi Miklós

 

 

 

 

 

---

 

Így kell emelni jövőre a béreket

 

2011-12-13 18:13:10

 

 

Havonta konkrét összegekben határozná meg a kormány a jövő évre a munkáltatóktól elvárt béremelés mértékét - derül ki a Pénzcentrum.hu birtokába került rendelettervezetből. Csak azoknak a fizetését kellene emelni, akik 216 805 forintnál kevesebbet keresnek.

 

 

A rendelet hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik a 2011. november 1. és december 31. közötti időszak bármely napján az adott munkáltatónál munkaviszonyban álltak. Nem vonatkozik a béremelési elvárás a költségvetési szerveknél, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatottakra.

Ugyan a kormányrendelet a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelésről szól, a dokumentum leszögezi: bruttó 216 805 forint fölötti átlagos munkabér esetén már nincs ilyen követelmény.

Ha a munkabér nem haladja meg a havi bruttó 59 600 forintot, akkor a 2011. évi havi munkabér 26 százalékának megfelelő összegű béremelést vár el a kormány.

Mihez kell viszonyítani az emelést?

Nem kis fejtörést okoz annak a megállapítása, hogy milyen bérösszeghez kell viszonyítani a jövő évre elvárt keresetemelést. A rendelettervezet szerint a munkavállaló 2011. évi munkabérén alapesetben a Munka törvénykönyvében (Mt.) meghatározottak szerinti személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak a 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig számított egész havi átlagát kell érteni. Vagyis ha mondjuk júniusban emelkedett valakinek a fizetése, akkor esetében attól az időponttól az év végéig kapott rendszeres bérének a havi átlagát kell kiszámítani. Az október 31. utáni esetleges fizetésemelést nem kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló személyi alapbére 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időtartamban kapott átlagkeresete lesz a mérvadó. Annál, aki október 31-e után helyezkedett el a cégnél, a munkaviszony létesítésének időpontja és december 31-e közötti időtartamot kell figyelembe venni.

Speciális szabályok

Teljesítménybér alkalmazása esetén a személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Az elvárt béremeléskor a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve megtörténjen a munkabéremelés. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalék-kifizetést kell figyelembe venni.

Ha a dolgozó napi, heti, havi munkaideje október 31. után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő-változás arányában. Ha a munkavállaló munkaköre egészségkárosodás következtében október 31-e után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.

A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló személyi alapbérét a Munka törvénykönyvében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az Mt. szerint az érintettek fizetését az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Nem kötelező, csak ajánlatos bért emelni

Fontos tudni, hogy a vállalkozások azt is megtehetik, hogy csak a minimálbéresek jövedelmét emelik fel a jövőre kötelező havi 93 ezer forintra, s a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottaknak megadják a 108 ezer forintos garantált bérminimumot.

Ebben az esetben azonban a munkáltató nem veheti igénybe a minimálbérek jelentős, 18, illetve 15 százalékos emelésének költségeit csökkentő adókedvezményt. Ahhoz valamennyi dolgozónál végre kell hajtani a kormány által elvárt béremelést. A jövő évi adótörvény-csomagban kihirdetett adókedvezmény mellett a munkáltatóknak legfeljebb 5 százalékos béremelés költségeit kell magukra vállalniuk.

A bérkompenzációs rendelkezésekről szóló korábbi írásunk: Így lehet több a fizetésed jövőre

A rendelettervezet egybemossa az adókedvezmény érvényesítéséhez, illetve a közbeszerzési pályázatokon való részvételre, állami támogatás igénybe vételére vonatkozó jogszabályokat. Az adókedvezményhez rendelt szabályok szerint a béremelést minden alkalmazott esetében teljesíteni kell, és azt még részben sem lehet cafetéria formájában biztosítani.

A közbeszerzési pályázatokon való induláshoz, illetve állami támogatás igényléséhez viszont elég csak az alkalmazottak kétharmadánál emelni az előírt mértékben a fizetéseket, ráadásul annak egy részét béren kívüli juttatás formájában is teljesíteni lehet. A kormányrendelet-tervezet szerint az elvárt béremelés mértékét csökkenteni lehet a béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25 százalékával.

A rendelettervezet szerint a béren kívüli juttatás növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egy havi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egy havi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

 

Pénzcentrum vélemény:

 

 

forrás: www.penzcentrum.hu

A FAKOOSZ kérdése: "Oszt mibül? Lendületbül?"

 

 

 

 

 

---

 

 

Változik jövőre a házipénztár szabályozása

2011.12.09.10:52:57

 

Lényeges változás 2012. januártól a házipénztár szabályozásában! Mindenképpen szükséges módosítani a Pénzkezelési szabályzatot!

 

 

A pénztárkészletünk eddig az előző évi bevétel 2 %-a lehetett. Ezt most a számviteli törvény módosításával megemelték 10 %-ra.

Érdemes lesz tehát módosítani a pénzkezelési szabályzatot a következők szerint:

„A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10 %-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10 %-a nem éri el az 500.000,- Ft-ot, akkor az 500.000,- Ft-ot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénzállományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.”

 

 

 

---

 

Összefoglaló a 2012. évi adóváltozásokról

az Adikia Bt és a Dream Contact Kft jóvoltából

2011.12.06.11:02:53

 

 

 

Általános Forgalmi Adó

Az általános forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 27 százalékra nő, így a bruttó árban megjelenő áfatartalom 20-ról 21,26 százalékra változik.

Nem változnak ugyanakkor a kedvezményes adómértékek (18 és 5 százalék), sem a kedvezményes adómérték alá eső termékek és szolgáltatások köre.

A „régi”, 25 százalékos adókulcs alkalmazandó abban az esetben, ha az elszámolási időszak még 2011-ben befejeződik, még ha az ellenérték megtérítése 2012-ben válik is esedékessé. Amennyiben az elszámolási időszak átnyúlik az évek között, úgy időarányos részteljesítésnek minősül majd a 2011-re eső szolgáltatás, mely után még 25 százalék áfát kell fizetni. A 2012-re eső időarányos ellenértéket 27 százalék áfa terheli majd.

A gyakorlatban már alkalmazottakat rögzíti a törvény azzal, hogy elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nem csak írásban, akár szóban, elektronikus úton vagy ráutaló magatartással is történhet).

Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket február 29-ig kell átállítani, az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell a bizonylatadási kötelezettséget teljesíteni.

Előleg adókötelezettsége a fordított adózásnál

2012-től az „importszolgáltatások” esetén (azaz a hazai adóalany által külfölditől igénybe vett, magyar teljesítési helyű szolgáltatások esetén, melyek fordított adózás alá esnek) az előlegfizetés is adókötelezettséggel jár. Ilyenkor a belföldi megrendelőnek a fizetett előleg összege után meg kell fizetnie az adót. Egyben természetesen (a levonási jog általános feltételeinek fennállása esetén) az előleg utáni adót le is vonhatja. Az ilyen szolgáltatásokra fizetett előleget az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell.

Összesítő jelentés áfás-számlákról 2013-tól

2013. január 1-jétől az áfaalanyok kötelesek lesznek adóbevallásuk mellé úgynevezett összesítő jelentést készíteni az adott időszakban felmerült minden áfás kibocsátott számlájukról, és minden levonható áfát tartalmazó befogadott számlájuktól. A kötelezettséggel kapcsolatos részleteket (például a minden egyes számla után bejelentendő adatok körét) külön miniszteri rendelet fogja szabályozni.

 

Személyi Jövedelem Adó

2012-ben nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha az éves összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Amennyiben az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem meghaladja az előbb említett éves határt, az a feletti részre a 27 százalékos adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Az adó mértéke a 2 millió 424 ezer forintalatti éves jövedelemnél tényleges 16 százalék, az ezen jövedelem határ feletti összeg esetében pedig az effektív adókulcs továbbra is 20,32 százalék. Az adóelőleg számítás során figyelembe kell venni, hogy a várható éves jövedelem meghaladja-e a 2 millió 424 ezer forintot, és alkalmazandó-e az adóalap kiegészítés. A magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy összevonandó adóalapjába tartozó jövedelme az adott évben nem éri az éves határt. Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme év közben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni erről a kifizetőt, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie. Az adóelőleg számításnál nem minden esetben kell adóalap kiegészítést alkalmazni.

Az elfogadott javaslat szerint 2013-ra az adóalap-kiegészítést eltörlik.

Béren kívüli juttatások – kifizetőt terhelő adó (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás)

A jövőben a béren kívüli juttatások esetében a kedvezményes adóztatás alá eső együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A vonatkozó személyi jövedelemadó-mérték nem változik, az effektív adókulcs 19,04 százalék. Viszont 2012. január 1-jétől 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét, amely a bruttó juttatási érték 119 százaléka.

Amennyiben a béren kívüli juttatások összege év közben átlépi a kedvezményes adóztatás törvényi határát (500 ezer forint), a felmerülő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás összegéből levonható a már megfizetett 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás összege.

Az új törvény értelmében a nevesített béren kívüli juttatások köre az alábbiak szerint módosul:

A Széchenyi Pihenő Kártya keretében a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnének béren kívüli juttatásnak:

- szálláshely-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

- vendéglátás-kártya alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

- szabadidő-kártya alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

Bevezetik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikusan kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalványt. Béren kívüli juttatásnak minősül az ezen formában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. A törvény értelmében az utalvány 2012. december 31-ig meleg étel vásárlására is felhasználható.

Továbbá béren kívüli juttatásként elszámolható a munkahelyi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében - a munkáltató telephelyén működő étkező helyen -megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész.

A 2012-es adóévtől kikerül a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internethasználat.

Úgynevezett: egyes meghatározott juttatások – kifizetőt terhelő adó (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás)

Jövőre az évi 500 ezer forintos értékhatár feletti béren kívüli juttatások úgynevezett egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A kifizetőt terhelő adó mértéke nem módosul, vagyis a juttatás bruttó értékének 119 százaléka után 16%, azaz effektív 19,04 százalékos adókulcs, továbbá 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő az adóalapként meghatározott összegre.

Visszakerül ebbe a körbe a munkáltató által valamennyi munkavállaló, vagy a munkavállalók egy csoportja részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, valamint nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezzel összefüggésben 2012-től újból adhatóak a cafeteria-rendszer keretében olyan utalványok, amelyek meghatározott szolgáltatásokra használhatóak fel (pl.: fitnesz bérlet, kultúra utalvány), vagy meghatározott termékekre válthatóak be.

A törvényben meghatározott kört kivéve kikerül az adómentes bevételek köréből (nem növeli a társasági adó alapját), és egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem. Az üzleti ajándék értékhatártól függetlenül ebbe az adókötelezettségbe tartozik.

A nem pénzben kapott juttatások esetében az üzletpolitikai (reklám) céllal, magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a magánszemély vásárlásához kapcsolódóan adott árengedmény, visszatérítés, vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény szabályaiváltozatlanok maradnak.

Adómentes bevétel

Bevételnek nem számító tétel lesz a kifizetőáltal a tevékenységében közreműködőmagánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható.

Ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem

Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése.

Ingatlanból származó jövedelem

A társasági adóbeli rendelkezéssel összhangban speciális szabályokat vezetnek be a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevétel adózására.

A lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, feltéve, hogy a bérleti díjat részben sem térítik meg a magánszemély számára.

Végtörlesztéshez kapcsolódó szabályozások

A magánszemély munkáltatója két kedvezményes módon segítheti munkavállalóját a végtörlesztésben:

A munkáltató hitelintézet útján nyújthat kamatmentes kölcsönt a munkavállalónak végtörlesztés céljából. Ebben az esetben a kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani. Ez a szabály az otthonvédelmi törvény hatálybalépésétől, 2011. szeptember 29-től alkalmazható.

A munkáltató adómentesen adhat vissza nem térítendő támogatást 7,5 millió forintot meg nem haladó összegben munkavállalójának, ha azt közvetlenül a követelés jogosultjának, azaz a hitelintézetnek, utalja.

Amennyiben a munkáltató a támogatást azután nyújtja a magánszemélynek, miután a végtörlesztés már megtörtént, akkor a végtörlesztés tényének igazolása alapján a magánszemélynek utalható adómentesen az összeg. Ez a szabály 2011. szeptember 29-től 2012. február 28-ig alkalmazható.

Fontos megemlíteni, hogy a fenti adómentesség csak abban az esetben érvényes, ha a szóban forgó végtörlesztés megfelel a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseinek.

Tartós befektetésből származó jövedelem

A tartós befektetési számlán lekötött pénzösszeg terhére eddig a magánszemély csak forintban denominált pénzügyi eszközre és kamatozó bankbetétre adhatott megbízást. 2012-től erre devizában is sor kerülhet.

 

ÚJ!!! Szociális Hozzájárulási Adó

2012. január 1-jétől a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltja az azonos mértékű szociális hozzájárulási adó, amelyet külön törvény szabályoz. Ez egy adótípusú elvonás, amely alapján nem keletkezik jogosultság államháztartási forrásból folyósított ellátás vagy támogatás igénybevételére.

A munkáltató kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adó mértékéből, amennyiben az előkészítés alatt álló kormányrendeletben meghatározott összegű elvárt béremelést végrehajtja. Az elvárt béremelést a havi bruttó 300.000 forint alatti jövedelmekre kell alkalmazni. Az említett kedvezmény 75.000 forint havi bruttó bérig érvényesíthető teljes és havi 190.179 forintos bruttó bérig érvényesíthető csökkenő mértékben. Amennyiben az elvárt béremelést a munkáltató nem hajtja végre, az adókedvezményt nem veheti igénybe, továbbá ha munkaügyi ellenőrzés során erről határozat születik, a későbbiekben közbeszerzési pályázatokon sem indulhat.

 

Munkavállalói egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék marad, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.

A társadalombiztosítási járulékfizetés kiszélesítése érdekében 2012-től egészségbiztosítási járulékot kell fizetni a végkielégítés, a jubileumi jutalom és a szabadságmegváltás után is, valamint megszűnik a másodállások 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentessége is.

 

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok

Az átalányadó választására jogosító tevékenységek felsorolása az SZJ, üzletköri jelzőszám helyett a TESZOR, illetve TEÁOR jegyzék szerinti besorolást alapul véve történik úgy, hogy az érintett kör érdemben ne változzon.

Az egyéni vállalkozó – a társasági adó alanyaihoz hasonlóan – csak az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesítheti az adóévben a korábbi évek elhatárolt veszteségét.

A mezőgazdasági tevékenységet végzőegyéni vállalkozó az adóévet megelőzőkét évre vonatkozó visszamenőleges veszteségelhatárolási lehetősége adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százaléka erejéig lehetséges.

Járulékfizetés

Középfokú végzettséget igénylő tevékenység folytatása esetén, a tényleges végzettségtől függetlenül a vállalkozóra vonatkozó minimálbér egyenlő a később meghatározásra kerülő garantált bérminimummal (várhatóan 108.000 Ft).

A 27% szolidaritási adót havonta legalább a minimálbér 112,5%-a után kell megfizetni. A 10% nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér után. A 8,5% egészségügyi és munkaerő-piaci járulékot pedig a minimálbér 150%-a után.

Gar.bér = 108.000 Ft (várható)	27% Szolidaritási adó alapja	10% Nyugdíjjárulék alapja	8,5% Eü+mp járulék alapja	16% SZJA alapja	Az adó összege (Szja évi 2,424 mFt jövedelem alatt)
112,50%	121.500				32.805 Ft
100,00%		108.000			10.800 Ft
150,00%			162.000		13.770 Ft
100,00%				108.000	17.280 Ft
Összesen:					57.375 v. 74.655 Ft

 

 

Cégautóadó

A cégautóadó új rendszerében az adó mértékét a gépjárművek teljesítménye és környezetvédelmi besorolása határozza meg, ezáltal a havonkénti díjtételek differenciáltan változnak.

Motorteljesítmény	Környezetvédelmi osztályjelzés
	0-4 esetén	6-10 esetén	5, 14-15 esetén
0-50 kW	16.500 Ft	8.800 Ft	7.700 Ft
51-90 kW	22.000 Ft	11.000 Ft	8.800 Ft
91-120 kW	33.000 Ft	22.000 Ft	11.000 Ft
120 kW felett	44.000 Ft	33.000 Ft	22.000 Ft

 

Társasági adó

Jelentősen változnak a veszteségelhatárolás szabályai. Az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására. Átalakulást követően az előző évek elhatárolt vesztesége csak akkor használható fel a jogutód által ha új tulajdonosa, vagy annak kapcsolt vállalkozása korábban a jogelődben többségi befolyással rendelkezett és bevételt, árbevételt realizál a jogelőd tevékenységéből a következő két adóévben. Egyéb tulajdonosváltás esetén, ha korábbi nem kapcsolt vállalkozási körbe tartozó tulajdonos szerez közvetlen vagy közvetett többségi részesedést, az előző évek negatív adóalapja csak akkor használható fel, ha meghatározott tevékenységi és bevételi feltételek teljesülnek, vagy az adózó tőzsdei cég.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapítottak meg azokban az esetekben, amikor a termőföldből átminősített ingatlan, illetve a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság részesedésének értékesítéséből (vagy más jogcímen történő kivezetéséből) származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos eredményt.

Változnak egyes értékcsökkenési szabályok, illetve a vállalkozási és nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások listája. Elismert ráfordítás lesz például az adomány, a reprezentáció és az üzleti ajándék (miután adóköteles jövedelmet képez az szja-ban). Átalakul a k+f fogalom alkalmazása.

2013-tól mégsem vezetik be az egykulcsos, 10 százalékos társasági adót.

 

A társas vállalkozókra vonatkozó járulék és hozzájárulás fizetési szabályok

A szolidaritási adótörvény kiszélesítette a társas vállalkozó fogalmát: így biztosított az személy, aki a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha egyébként is személyesen közreműködő társas vállalkozónak minősül.

Az egyéni vállalkozókkal egyenlően a középfokú végzettséget igénylő tevékenység folytatása esetén, a tényleges végzettségtől függetlenül, a vállalkozóra vonatkozó minimálbér egyenlő a később meghatározásra kerülő garantált bérminimummal (várhatóan 108.000 Ft).

A 27% szolidaritási adót havonta legalább a minimálbér 112,5%-a, a 10% nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér, a 8,5% egészségügyi és munkaerő-piaci járulékot pedig a minimálbér 150%-a után kell megfizetni.

Gar.bér = 108.000 Ft (várható)	27% Szolidaritási adó alapja	10% Nyugdíjjárulék alapja	8,5% Eü+mp járulék alapja	16% SZJA alapja	Az adó összege (Szja évi 2,424 mFt jövedelem alatt)
112,50%	121.500				32.805 Ft
100,00%		108.000			10.800 Ft
150,00%			162.000		13.770 Ft
100,00%				108.000	17.280 Ft
Összesen:					57.375 v. 74.655 Ft

 

Egyszerűsített Vállalkozási Adó

Kulcsa 37 százalék, bevételi határa 30 millió forint lesz. Az eva-körből 2012-től kilépő vállalkozásoknak az eddigi szabályok szerint 2013. június 30-ig nem kellett volna társaságiadó-előleget fizetniük, ezt az előírást most módosították, a fizetendő adóelőleg az utolsó evás év 12 hónapra számított bruttó bevételének 1%-a lesz.

 

Rehabilitációs hozzájárulás

Az eddigi 20 helyett 25 fő foglalkoztatotti létszám felett merül fel rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.

 

Szakképzési hozzájárulás

Jelentősen változik a szakképzési hozzájárulás rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget. Az előleget az eddigiekkel től eltérően nem félévkor, hanem havonta kell megfizetni.Az egészségügyi szolgáltatók az OEP által finanszírozotttevékenységből származó bevételeik arányában továbbra is részben mentesülnek e kötelezettség alól.

Innovációs járulék

Szélesedik az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. Ezután a teljes Kkv. törvény határozza meg, hogy mely cég minősül mikro- és kisvállalkozónak. Így például konszolidálni kell a partner és kapcsolódó vállalatok adatait a méret-meghatározáshoz. Emellett megszűnik a saját vagy megrendelt K+F költség levonhatósága, így 2012-től már a járulék teljes összegét az adóhatósághoz kell befizetni.

 

Magánnyugdíj-pénztári bevallások

A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját tagdíjalapja után köteles a tagdíjat megállapítani, a foglalkoztató a tagdíjat levonni, és a magán-nyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

 

Helyi adók

Az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

 

Illeték

Az egyes illetékek alapjául szolgáló forgalmi érték ezután nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentett érték.

Emelkednek az eljárási illetékek, például az első fokú közigazgatási eljárási illeték általános mértéke 2200 forintról 3000 forintra nő.

Az illetéktörvény igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását teszi lehetővé, melyet akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér.

 

Adózás rendjéről szóló törvény

Bővült az adózók bejelentési kötelezettsége:

- az 50 százalékot meghaladó és minősített többségű befolyással rendelkező részvényesek adataival zártkörű részvénytársaságok esetén,

- a jegyzett tőke összegével, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás elérhetőségével kapcsolatos adatokkal,

- munkáltatói jogállással, illetve a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó adatokkal,

- a külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó bejelentési kötelezettség módosult adataival,

- a tényleges üzletvezetési hely külföldre történő áthelyezésével, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésével kapcsolatos adatokkal,

Változott:

- a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének az eddig 5 millió forint helyett már a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

- az egyéni vállalkozó és a magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó a tevékenységi köreit az ÖVTJ kód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.

Adózók előéletének vizsgálata

Megtagadható lesz az adószám megállapítása, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja (vagy többségi tulajdonosa) olyan cégben volt vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag (vagy többségi tulajdonos), ahol:

- általánosan 15 millió forint (legnagyobb adóteljesítményűek esetén 30 millió forint) adótartozás áll fenn,

- a cég ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt évben,

- a céget azért függesztették fel, illetve adószámát azért törölték, mert a cég fiktívnek bizonyult.

Amennyiben az adózó fellebbezése az adószám megállapításának megtagadásával kapcsolatos, úgy a törvényben foglalt eredeti fellebbezési határidő 8 napra rövidül.

Fiktív cégek adószámának törlése felfüggesztés nélkül

Az adóhatóság az adószám törlését kezdeményezheti – annak felfüggesztése nélkül – amennyiben az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, illetve ha az adózó képviselőjét az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az nem valós személy.

Bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó új szabályok

Bevezetik a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetőségét. Lényege, hogy amennyiben az adózó ezen bejelentését adótanácsadó, ügyvéd, stb. ellenjegyzi, az adóhatóság nem állapíthat meg bírságot a téves jogszabály-értelmezés következményeként (jóhiszemű joggyakorlás mellett).

Fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése

Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnének, melyet kockázatelemzés előzne meg a bejelentett adatok valódiságának, valamint az adókötelezettség teljesítésének vizsgálatával.

Ingatlannal kapcsolatos áfaügyi bejelentések nyilvánossága

A NAV ezután a honlapján közzéteszi, ha egy áfaalany (ideértve a csoportos adóalanyokat is) ingatlan-bérbeadás, illetve értékesítés tekintetében áfa szempontjából adókötelezettséget választott (az erre vonatkozó választás időpontjával együtt).

Adóhatósági ellenőrzést érintő változások

Új elemként jelenik meg az adóhatóság ellenőrzési tevékenységével kapcsolatosan a valódiság vizsgálatával, illetve a becslési adatbázis felállításával kapcsolatos ellenőrzési eljárás.

Az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása a jelenleginél magasabb, 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Az adózónak nem lesz kötelessége gondoskodni az angol, német, francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról.

A feltételes adómegállapítást érintő változások

Bevezetik a tartós feltételes adómegállapítás jogintézményét és a sürgősségi eljárás lehetőségét. Az előbbi 3 évre válhat kötő erejűvé bizonyos feltételek fennállása esetén (háromszoros díj, de legfeljebb 15 millió forint ellenében), míg az utóbbi megfelezett ügyintézési határidővel készülhet majd el (kétszeres díj ellenében).Kizárólag társasági adó tekintetében kérvényezhető.

Nem indulhat ellenőrzési eljárás a kérelemben érintett jogügylettel összefüggésben a kérelem benyújtását követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha az érintett ügyletet az adózó már megvalósította, vagy ha az folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.

Új, felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályok

A felügyeleti intézkedés

- csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be,

- a kérelmet elutasítják, ha az adóhatósági döntést a bíróság már felülvizsgálta,

- a kérelmet ellenjegyzés hiányában elutasítják.

Továbbra is elutasítható a kérelem, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte, és az ügyben döntés még nem született.

Szigorúbb szankciók

- 200%-os mértékű lehet az adóbírság abban az esetben, ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze,

- ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata,

- 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

- amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata. Azaz már 1 db számlatömb elvesztése is 10 vagy 25 millió forintos bírsággal jár!!!!.

 

ÚJ!!! Balesetbiztosítási adó a kötelező biztosításra

Az új adó a gépjármű felelősségbiztosítások díját 30 százalékos mértékben növeli a jövő évtől, a személygépjármű tulajdonosok esetében ez mintegy 3-6 ezer forintot jelent majd évente. A gépjármű tulajdonosoknak az adót, az általuk fizetett díjrészletekkel együtt kell majd megfizetniük. Az adó felső korlátot is tartalmaz, amely mindazok esetében maximalizálja az adót, akik 30 ezer forintnál többet fizettek volna. Ez a korlát csak tehergépjárművek, buszok és vontatók (összesen 375 ezer hazai gépjármű) esetében jelent valós adócsökkentést, mert a személygépjárművek adója ezt a határt nem érheti el.

 

ÚJ!!! Kötelező kamarai tagság

Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, már működő gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5.000 Ft.

 

Cégjog

Osztalékelőleg fizetése lehetővé válik a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is.

 

Budapest, 2011. december 6.

 

Adikia Bt./Dream Contact Kft.

 

 

---

 

A 2012. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek számokban

2011.11.29.11:32:03

 

Tekintve, hogy az országgyűlés elfogadta a 2012-es adó és járulékszabályokat, röviden áttekinthetjük a legfontosabb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alakulását.

 

 

Társadalombiztosítási járulék

2012. január 1-jétől megszűnik.

 

Helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.

A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Mértéke: 27 százalék.

Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.

Egyéni járulékok

Mértéke:

10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék

3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

1,5 százalék munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy

• Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint napi 21.700 forint), illetve
• Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot.   (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A 13 százalékos mértékű járulék – a végszavazásra váró korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat szerint – 2013-tól szűnne meg.

Táppénz-hozzájárulás

Változatlanul marad az egyharmad.

Egészségügyi hozzájárulás

 

A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.

További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.

 

Forrás.

 

 

 

---

 

Végtörlesztés céges pénzből

2011.11.29.09:52:27

A már teljesített végtörlesztésre is igénybe vehető a kedvezmény.

Ezek a szabályok további pénzügyi rendezéseket is lehetővé tesznek a cég és a tulajdonosa viszonyában.

A fenti szabályokat az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat tartalmazza, amelyet az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el, jelenleg a törvény már kihirdetésre vár.

A törvényjavaslat jelenleg innen elérhető, ez nem a végleges szöveg, csak az előterjesztés:

http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662-0198.pdf

A vonatkozó részek: 13. oldal 26. § // 84/T. § (7) és 224. oldal 1.sz.m. 2.8. pontok

A 7,5 millió forintos szabályt az Szja tv. 1.sz. melléklet 8.2. pontja tartalmazza.

A munkáltató kamatmentes kölcsönt is nyújthat, nem csak támogatást, lásd 12-13. oldal 22. §,  72. § (4) o) és 13. oldal 26. § // 84/T. § (5) pontokat!

A végtörlesztési igényt legkésőbb december 31-ig kell bejelenteni, és onnan számított 60 napon belül teljesíteni.

 

Forrás: www.onadozo.hu

---

 

Derékfájós NAV-ellenőr buktatta le a magánklinikát

2011.11.24.17:11:08

 

Inkognitóban újabb magánklinikát ellenőriztek a fővárosban az adóellenőrök, akik ezúttal sem kaptak bizonylatot a kezelés ellenértékéről - közölte az adóhatóság.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtöki közleménye szerint a hivatal munkatársai folytatják a szolgáltató szektor korábban kevésbé ellenőrzött ágazatainak, például a magánorvosi praxisoknak és a luxusszolgáltatóknak a vizsgálatát.

A közlemény szerint az adóhatóság egyik adóellenőre derékfájásra hivatkozva jelentkezett be egy budapesti fájdalom-centrumban praktizáló, szolgáltatását méltányos áron hirdető orvoshoz. A vizsgálat közben "párja" a rendelő előterében várakozott.

Az ötperces vizit közben a páciensként megjelenő adóellenőr először akkor lepődött meg, amikor egy adag fájdalomcsillapító injekciót kapott, és csak ezután kérdezte meg tőle az orvos, allergiás-e valamilyen gyógyszerre. A szolgáltatás 12 ezer forintba került, amit már az időközben behívott másik adóellenőr fizetett ki.

A pár néhány perc várakozás után elköszönt, majd, "mint Columbo nyomozó, az ajtóból visszafordultak" - olvasható a közleményben. Miután felfedték kilétüket, az orvos azzal védekezett, hogy ő adott volna nyugtát, de nem volt rá ideje. A nyugtatömb egy táska mélyéről került elő, szemmel láthatóan csak ritkán használták, noha az adózó heti több alkalommal rendelt, a váró pedig ez alkalommal is tele volt.

A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt akár egymillió forint bírság is kiszabható a jogszabály értelmében, és a mulasztó utólagos adóellenőrzésre is számíthat - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

 

Forrás: hvg.hu

 

 

---

 

 

Elfogadták a 2012-es adószabályokat

2011.11.23.10:04:47

 

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

 

A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója - a záróvitához hasonlóan - a zárószavazáson sem vett részt.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.

Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék.

A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.

A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.

A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 3 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet.

A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport -  lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi.

Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és  kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.
Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó.

A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia.

A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.

 

Forrás: www.adoforum.hu

 

 

 

 

---

 

 

 

 

 

---

 

MEGJELENT AZ ESZKÖZTÁMOGATÁSI RENDELET

2011.10.20.11:32:13

 

Hosszú idő után végre megjelent a Magyar Közlönyben a háziorvosi praxisok eszköztámogatásról szóló rendelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

 

 

Néhány gondolat az igénybevétellel kapcsolatban

 

 

Pár szempontra szeretném felhívni a T. Olvasók figyelmét, - ha nem is minden részletre kiterjedően - hogy mire is érdemes odafigyelni ezen forrás felhasználásánál..

 

1. Az eszköztámogatás a hatályos számviteli- és adózási szabályok szerint nem számít nettó árbevételnek, azaz nem képezi az iparűzési adó alapját, így azt nem kell megfizetni a havi 50 000 Ft támogatás után.

 

1. Ha még ebben az évben benyújtja az igényét, de a vásárlásra nem kerül sor – bármilyen oknál fogva -, akkor az egyéb bevételek között sem számításba venni, hanem időbeli elhatárolása alá kell vonni a beszerzés megvalósításáig. Ezáltal társasági adóalapot sem képez ebben az esetben, hanem csak a beszerzés évében, amikor viszont az értékcsökkenési leírása adóalapot csökkentő tétel lesz.

 

1. Nem javaslom a lízingből vagy hitelből történő beszerzést, mivel viszonylag kis összegekről van szó, ahol maga a hitelbírálati eljárás – banktól függően még akár közjegyzői díjjal is megfejelve – költségei (melyek nem épülnek be a havi törlesztő részletekbe, és akár sok tízezer forintos nagyságrendet is elérhetnek, illetve akár évközi mérleg, üzleti terv készítése is szükségessé válhat) a vállalkozás egyéb bevételeit terhelik.

 

1. Ehelyett inkább az eszközök szállítóival kellene megegyezésre jutni – ha a saját forrás nem áll rendelkezésre – a havi részletfizetésről, a folyósított támogatás erejéig, ún. halasztott fizetés („ún. kereskedelmi hitel”) formájában. Így megspórolható a kamat- és egyéb banki költség, az elérhető támogatás egy része nem a bankoknál, hanem teljes egészében a gyártóknál, kereskedőknél realizálódhat. (Ez ügyben rövid úton a FAKOOSZ megkeresi a potenciális szállítói kört, hogy az ajánlatukban ezt a lehetőséget automatikusan szerepeltessék.)

 

1. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra is, hogy az OEP-ellenőrzéséhez szükség lesz majd a beszerzett eszközökről kiállított számlának – amelyen a háziorvosi szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az eszköz az e rendelet szerinti támogatásból kerül beszerzésre – a kiállító által hitelesített másolatára. Ezért javaslom, hogy már a szállításkor kérjenek egy hitelesített számlamásolatot, melyen az említett nyilatkozat is szerepel és ezt külön őrizzék meg! Fontos ez azért is, hogyne utólag kelljen beszerezni, így szükségtelen utánjárástól kímélik meg magukat.

 

1. Nagyon fontos, hogy az igénylés benyújtásakor ellenőrizzék az adófolyószámlájukat (NAV-APEH, illetve önkormányzat), hogy valóban nincsen köztartozásuk, mert annak léte (akár 1000 Ft is) esetén jogosulatlannak minősül az igénylés. Ezt legegyszerűbben a könyvelők segítségével tudják megtenni, akik az igénylés aláírásának, benyújtásának napján naprakész adófolyószámla kivonatot tudnak Önöknek prezentálni.

 

1. Fontosnak tartom, hogy arra is rámutassak, hogy a beszerezhető eszközök további működési, működtetésiköltségeit (segédanyagok, energia, stb.) az OEP finanszírozás nem tartalmazza és arról sincs információnk, hogy a jövőben ez megvalósulna. Ezért érdemes a beszerzési döntést abból a szempontból is megfontolni, hogy lesz-e elegendő forrása minderre a praxisnak a jövőben.

 

1. Tekintettel arra, hogy a háziorvosi tevékenység érdekében beszerzett eszközöknél ÁFA levonási joga nincsen a praxisnak, hogy a beszerzést – amennyiben a teljes forrást a vállalkozás meg tudja előlegezni, vagy a szállító a 4. pontban említett részletfizetési lehetőséget megadja – célszerűnek látszik még ebben az évben megvalósítani a jövő évben várható ÁFA-emelés miatt.. Az újonnan beszerzett gép esetében pedig még társasági adóalap kedvezmény is igénybe vehető a 2011-es évre.

 

1. A döntés meghozatala előtt mindenképpen figyelmesen olvassák el az igénylésre és az ellenőrzésre vonatkozó passzusokat, hogy még véletlenül se minősüljön adminisztrációs hiba miatt jogosulatlannak a támogatás igénybe vétele. Célszerű akár a könyvelőjükkel is előzetesen konzultálni.

 

Remélem figyelemfelkeltő gondolataimmal tudtam segíteni, és valóban az optimális döntést fogják meghozni a támogatás igénylésekor.

 

Kérdéseik esetén szívesen állok rendelkezésre a fakoosz@gmail.com postafiókon keresztül.

 

 

Széphalmi Miklós

A FAKOOSZ főkönyvelője

---

 

Brutális adóbírságok lesznek jövőre

2011.10.17.11:45:06

 

 

A szerk. figyelemfelhívása: Mindenki nagyon vigyázzon a számlatömbjeire! Egy-egy elvesztett tömb (50 db-os) egyéni vállalkozóknál 10 000 000 FT-os , azaz Tízmillió forintos, gazdasági társaságoknál (Bt, Kft) 25 000 000 Ft-os, azaz Huszonötmillió forintos bírságot vonhat jövőre maga után. (A számok nem elírások!)  Mérlegelés nélkül. Megfontolandó csak is kizárólag számítógéppel számlázni, illetve a számlatömbök őrzéséről fokozottan - akár páncélszekrényben, ha van! - gondoskodni. Legalábbis ha a benyújtott törvényjavaslat elfogadásra kerül.

 

 

 

Mondhatni kockázati biztosítást lesz érdemes kötni annak, aki 2012-ben adót akar csalni. A kiszabható bírság ugyanis az elcsalt összeg duplája lesz. Emellett egy sor más kellemetlen fizetnivaló is vár arra, akit elkap a hatóság. A cégbedöntőkre is keményebb idők jönnek.

 

Igazi luxus lesz jövőre az adócsalás - már ha abból indulunk ki, hogy a bírságok olyan mértékben emelkednek bizonyos tételeknél, hogy azt normál körülmények között aligha lehet majd megfizetni.

A benyújtott adócsomag szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Az nem változott, hogy alapesetben - praktikusan, ha figyelmetlenségből, nem csalás szándékával keletkezik adóhiány, a bírság a különbözet 50 százaléka.

Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért eddig is az áru értékének 40 százalékát tette ki a bírság, ez jövőre is megmarad. Annyi lesz a szigorítás, hogy annak minimum összege magánszemélyeknél 200, adózóknál 500 ezer forint lesz. Ez egyértelműen a kisebb csalások elleni intézkedés.

 

Feketefoglalkoztatás - duplázódik a bírság

Nem ússza meg könnyen, aki feketén foglalkoztatja alkalmazottait. Most sem olcsó mulatság, ha elkap valakit a hatóság feketefoglalkoztatás miatt: a már említett, emelt szintű bírság kiszabásakor alapesetben azt feltételezik, hogy legalább három hónapja foglalkoztatják az érintett alkalmazottakat, így a be nem fizetett adó és járulék ennek fényében alakul. Ez a mininélbér esetében háromszor 78 ezer forintra rakódó teher, ami 63 ezer forint járulék - ehhez jön még a munkavállalót terhelő 47 ezer forint jövedelemadó és 40 ezer forint egyéni járulék.

 

Ezt jövőre kapásból duplázni kell, mivel a törvény szerint az adóhiányt a minimálbér duplája alapján kell kiszámítani. Ez jövőre legalább 180 ezer forint lesz, vagyis alkalmazottanként legalább 150 ezer forint adóhiányról van szó. Vagyis egy feketealkalmazott után így bírsággal együtt 450 ezer forintot kell fizetni, ha a hatóság lefüleli a foglalkoztatót.

 

 

 

---

Az adótörvények 2012-re tervezett változásai

2011.10.14.17:14:54

Innét letölthető...

 

Közérhető összefoglaló hamarosan....

 

---

 

Gyorsabban kell befizetni a durván megemelkedõ cégautóadót

2011.10.14.14:38:24

 

A fuvarozókat megilletõ gázolaj jövedékiadójának kedvezménye jövõre némiképp csökkenni fog - áll az [origo] birtokába került 2012. évi adócsomag-tervezetben, amelyet a kormány szerdán véglegesített és ma, pénteken be is nyújt a parlamenthez. A kormány kezdeményezésére a parlament olyan törvényt fogadott el szeptemberben, amely novembertõl 13 forinttal megemeli a gázolaj jövedéki adóját. A kabinet azonban úgy is rendelkezett, hogy a fuvarozóknak járó jövedékiadó-kedvezményt ugyanilyen mértékben, a literenkénti 6,5 forintról 19,5 forintra emeli, hogy elkerülje a fuvarozók tehernövelését, betartva egy 2010-es, a fuvarozók szervezeteivel kötött megállapodást.

A forint elmúlt bõ egy hónapban megfigyelt mélyrepülése azonban ezt a tervet keresztülhúzza. Az Európai Unióban a kedvezménnyel csökkentett jövedékiadó-mértékre van egy euróban meghatározott minimum mérték. A hazai valutában megállapított adókedvezmény mértékét évente felül kell vizsgálni, és az adott év október 1-jei árfolyam alapján, szükség esetén korrigálni kell. Mivel a 2011-re érvényes 2010 októberi euróárfolyam 275 forint alatti, 2011 október elején azonban 292 forintot is átlépte az euró ára, ezért a magyar kormánynak vissza kell vennie az adókedvezménybõl, hogy az adókedvezménnyel csökkentett adó elérje az uniós minimumot. Így jövõre 19,5 forint helyett 17 forint kedvezményt kapnak a kereskedelmi gázolaj után a fuvarozó cégek az adócsomag-tervezet tanúsága szerint.

Durvul a cégautóadó

Az üzleti szféra szemszögébõl nem ez az egyetlen kellemetlen lépés a jövõ évi adótervekben. (A magánszemélyeket érintõ intézkedésekrõl itt olvashatnak.) A cégautóadónál az ismert volt, hogy átlagosan 40 százalékos adóemelés jönne, és hogy az adó mértéke a környezetvédelmi besorolástól és a teljesítménytõl függ majd a mostani hengerûrtartalom által meghatározott adó helyett. Az adócsomag tartalmazza a jövõre tervezett táblázatot, amibõl látszik, hogy a mostanihoz képest a legkisebb emelés 10 százalékos lesz (a legkisebb teljesítményû, leginkább környezetbarát autóknál), míg lesz olyan cégautó (a legrosszabb környezetvédelmi osztályba tartozó, nagy teljesítményû autók), ahol csaknem a háromszorosára srófolják az adót.

Cégautóadó (forint, havonta)

Motorteljesítmény (kW)	0-4-es kódú környezetvédelmi osztály	6-10 osztály	5-ös, 14-15-ös osztály
0-50	16500	8800	7700
51-90	22000	11000	8800
91-120	33000	22000	11000
121-tõl	44000	33000	22000

A cégautó szabályaiban lesz még egy lényeges változás. A hatályos törvény szerint évente négy részletben kell fizetni és bevallani az adót. Ezt jövõre az évi egyszeri adóbefizetés és -bevallás váltja fel, az adót pedig minél elõbb az államkasszába kell utalni. Az után a cégautó után, amelyik már év elején is a vállalkozás tulajdonában van, január 20-ig várja az állam az adót, amelyik autót pedig év közben veszi a cég, az után a szerzés hónapját követõ hónap 20-ig kell teljesíteni az adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a mostaninál jóval korábban jut a teljes cégautó-bevételhez az állam, amibõl félmilliárd forint kamatnyeresége származik - olvasható az adócsomaghoz készült, nem nyilvános, de az [origo] birtokában levõ összefoglalóban. A félmilliárd forint azt a 20 milliárd forintot fejelné meg, ami az adótételek emelésébõl folyna be pluszbevételként a kincstárba.

További 61 milliárd forint pluszbevétel a cégektõl

Ennél is nagyobb költségvetési hatása lesz a vállalkozók járulékalapja változtatásának, amitõl 30 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány. A korábbi ismeretekkel szemben a fõállású egyéni és társas vállalkozók a cégben való közremûködésük után a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tb-járulék 24 százalékos nyugdíjhozzájárulás-részét továbbra is legalább a minimálbér után kell hogy megfizessék. Az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járuléknál (a munkáltatói oldalon 3, alkalmazottként 8,5 százalékos a járulék) lép be a minimálbér másfélszerese utáni járulékfizetési kötelezettség.

Újdonság, hogy a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom után is kell majd fizetni egészségbiztosítási járulékot. A kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozásnak a mostani havi 5100 forinttal szemben 5400 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Még többet, 31 milliárdot hozna a konyhára a veszteségelhatárolás szûkítése. Most, amelyik cég veszteséget hozott össze az egyik évben (emiatt nem is kell társasági adót fizetnie), az ezt a veszteségét továbbviheti arra az évre, amelyikben nyereségre tesz szert, így csökkentve vagy le is nullázva a nyereséges év utáni adófizetését. Két korlátot is beépítene 2012-tõl a kormány. A veszteség legfeljebb felével lehetne csak a nyereséget csökkenteni. Cégfelvásárlás és -átalakulás esetén még ezzel sem lehetne élni, a veszteségelhatárolást egyáltalán nem lehetne igénybe venni, ha új személy szerez többségi befolyást a társaságban. Erre az utóbbi megkötésre azért van szükség, mert nagy divat most a veszteséges cégekkel való kereskedés, egy nyereséges cég sokszor csak azért vásárol meg egy korábbi évben veszteséges vállalkozást, hogy a saját adóját csökkentse.

 

Amit egyszer az NGM kimond, az úgy marad

 

A cégek életét megkönnyítõ lépések is vannak szép számmal az adócsomagban. Így például nem kell majd önellenõrzést végezni az áfabevallásban, ha a korrekció miatt csökkenne a befizetendõ áfa. Ha egy cég kéri az adópolitikáért felelõs Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy egy tervezett tranzakciójáról mondjon elõzetesen véleményt, hogy az után hogyan kell adózni és milyen egyéb szabályok vonatkoznak rá (ez a feltételes adómegállapítás), akkor az NGM feltételes adó-megállapítása három évig érvényes lesz, függetlenül az idõ közben bekövetkezõ jogszabályi változástól.

Messze a legnagyobb kihatású a cégek számára elõnyös jövõ évi változások közül a bérbe vett vagy lízingelt autók áfájával kapcsolatos lépés. Most az arra jutó áfát nem vonhatja le a bérbevevõ vagy lízingbe vevõ cég, azonban ez uniós jogot sért, ezért a kormány azt ígérte az EU-nak, 2012-tõl összhangba hozza a magyar szabályt az unióssal, így a levonhatósági tiltást eltörli. Ezzel 10 milliárd forint maradhat a cégeknél, azonban a 2008-tól élõ szabály miatt a cégek kártérítésért beperelhetik az államot - olvasható az adócsomaghoz mellékelt összefoglalóban. Az elõterjesztés úgy számol, az államnak perek miatt akár 30-40 milliárd forintot és annak 5 milliárd forintra taksált kamatát is ki kell fizetnie.

További intézkedések a 2012-es adócsomagból:

- Amelyik cég a bevételek eltitkolásával, bizonylatok, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével akar kibújni az adófizetés alól, de az adóhatóság leleplezi az adócsalást, annak a cégnek adóbírságot kell fizetnie, ennek a mértéke az adóhiány 75 százalékáról annak 200 százalékára nõ. A minõsített adózókra is ez lesz érvényes. (Rájuk most 20 százalékos szabály vonatkozik.)
- A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása esetén a második felszólítás után egymillió forintos bírság is kiszabható a cégre.
- Adóregisztrációs eljárás bevezetése. Ha egy új cég alakulna, annak vezetõ tisztségviselõit, többségi befolyással rendelkezõ tagjait elõzetesen levizsgálja a NAV, ha pedig kiderül róluk, hogy korábban nem volt makulátlan az adó-elõéletük, akkor a cégnek nem ad adószámot az adóhatóság, megakadályozva a cég elindulását.
- Jogdíjbevételre vonatkozó immateriális jószágok kedvezményes adóztatása a társasági adóban: az immateriális jószág szerzését be lehet jelenteni, és ha legalább egy évig tartja a cég, akkor eladásakor nem kell társasági adót fizetnie, a veszteség viszont nem csökkenti az adó alapját. Az immateriális jószág értékesítésébõl származó eredmény után nem keletkezik adókötelezettség Magyarországon, ha azt négy éven belül jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésére fordítja a cég.
- Egyszerûsített könyvvezetés és beszámolókészítés lehetõségének bõvítése.
- Egységesítik az ingatlanforgalmazók és ingatlanok pénzügyi lízingjét végzõ cégek illetékszabályait.

 

Forrás: origo.hu

 

---

Tájékoztató az adózók és az adóhatóság jogairól és kötelezettségeiről az
ellenőrzési eljárásban

2011.09.06.09:33:42

Jelen tájékoztató az adóhatósági ellenőrzés, valamint az ezt követő hatósági eljárás főbb szabályait ismerteti folyamatában, az adózó és az adóhatóság jogai és kötelezettségei, valamint a jogkövetkezmények szempontjából. A tájékoztató célja, hogy segítséget nyújtson az adózóknak a jogaik és kötelezettségeik megismerésében, azok érvényesítésében, illetve teljesítésében.

 

A teljes tájékoztató letölthető innét.

 

---

Adó- és járulékfizetés nyugdíj mellett - 2011

Kiegészítő tevékenység

A Tbj. alkalmazásában a kiegészítő tevékenység fogalma kizárólag az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában használatos.

Az egyéni és társas vállalkozó, akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.....

 

A folytatás ide kattintva olvasható.

 

 

---

Tájékoztató a munkavégzés ellátásához szükséges helyi bérlet juttatásáról

2011.08.23.09:24:12

 

 

 

 

---

 

 

 

FONTOS INFORMÁCIÓ A HAMAROSAN ESEDÉKES SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL

 

Jelen írás csak a 2011. december 31-e előtt keletkezett fizetési kötelezettségekre alkalmazható!!

2011.07.18.09:06:25

Sajnos nem minden könyvelő van tisztában azzal, hogy a háziorvosi vállalkozásoknak az OEP bevételeiből kifizetett bérek után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük és így a kelleténél többet fizettetnek be Önökkel.

A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság.

Nem köteles viszont szakképzési hozzájárulást fizetni az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

2003. évi LXXXVI. törvény 2. §

"(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra...

b) az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,

(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához."

Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

Azaz, ha egy OEP-pel szerződött orvosi vállalkozás kizárólag ezen tevékenységét látja el, akkor a munkaórák aránya 100% - 0%, azaz mentes a szakképzési hozzájárulás alól.

Ha viszont az orvosnak magánrendelései is vannak, vagy például üzemorvosként is rendel, akkor meg kell határozni a rendelési idők arányát, és ennek megfelelően kell kiszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget.

A közfeladat ellátásában véleményem szerint a nővér, asszisztens, takarítónő bére teljes egészében figyelembe vehető, ha az egyéb vállalkozási tevékenységben bizonyítottan nem működnek közre.

Amennyiben az elmúlt években nem így történt a fizetendő SZKHJ meghatározása, akkor önellenőrzés keretében 5 évre visszamenőleg az APEH-től visszakérhető a többlet!!!

Ha valakinek további kérdése merül fel ezen információk birtokában, kérem keressen a fakoosz@gmail.com e-mail címen.

 

Fentiek az eva hatálya alá tartozó vállalkozásokra sajnos nem alkalmazhatók.

 

Széphalmi Miklós

 

 

 

 

 

---

 

Tájékoztató a folyószámla-kivonat kiküldéséről

2011.07.06.09:39:47

 

 

Forrás: NAV

 

---

 

 

Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye

 

2011.06.22.09:31:40

 

Október elsejétől megszüntetné az üdülési csekk adókedvezményét a költségvetési bizottság parlament elé terjesztett módosító javaslata.

A bizottsági módosító az szja törvényen változtatna úgy, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közül kivennék az üdülési csekket. A módosítót az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtotta be a bizottság.

Rögzítené a javaslat, hogy a módosítás október 1-jei hatálybalépését megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére a törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az indoklásban az áll, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet, az új elem július elsejével kerül be a cafeteria rendszerbe. Jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.

Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak, 16 százalékos személyi  jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig rögzítetten 1,5 százalék. A SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.

A Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.

 

adoforum.hu

 

 

---

 

A háztartási munkavégzés szabályai - 2011

 

2011.06.09.10:03:26

 

Az APEH tájékoztatója letölthető innét.

 

 

 

 

---

 

Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak 2011 2011.05.11.09:03:31

Csak a kft cégformára írja elő kötelezően a Gt., hogy az ügyvezetőnek az osztalékfizetés előtt nyilatkoznia kell a társaság fizetőképességéről.  Ezt a nyilatkozatot a Cégbíróságnak is be kell nyújtani. A pontos szabályt a Gt. 131.§/3/ bekezdése tartalmazza, de lényegesek az /1/-/2/ bekezdések is: „131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt. (3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.” Az osztalékfizetés esetére tehát vonatkozik a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség. Lényeges, hogy ez nem az osztalék megállapításának, hanem a kifizetésének a feltétele. Ez a kettő időben elválhat. (Az osztalék adójának megfizetése (levonása) is a kifizetéshez, és nem a megállapításhoz kötődik.) A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. " A nyilatkozatot a törvény szerint 30 napon belül elektronikus úton be kell nyújtani a cégbíróságnak is. Nem írja a törvény, hogy ez a határidő mitől számít, de nyilvánvalóan az osztalék  kifizetésétől. Rt-re is van hasonló rendelkezés a Gt-ben – a 219.§-ban, de ott csak akkor kötelező, ha ezt az alapszabály előírja. Ezesetben is a nyilatkozatot az igazgatóság teszi meg a közgyűlésnek, de cégbírósági bejelentést a törvény nem ír elő

Forrás: www.adonet.hu

 

---

Fontos információ az étkezési utalványokról

 

Az Adóhivatal álláspontja:

Az e-182596 számon regisztrál kérdésre a következő válasz érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztályától:

 

"Az utalvány átadás-átvételének igazolására a munkáltató által történő adófizetési kötelezettség teljesítése miatt - a nyilvántartásnak mindenképpen tartalmaznia kell a juttatásban részesülő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, az átvett étkezési utalvány értékét, az utalványok nyomdai sorszámát, az átvétel napját, és a magánszemély aláírását az átvétel igazolására."

Mivel sok helyen az átvételi lap egyben a nyilvántartás is, ezért érdemes erre feltüntetni a felsorolt adatokat.

 

Nyilvántartás minta letölthető innét.

 

A hír forrása

 

---

 

A számla visszaküldése

2011.04.16.14:54:43

 

A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)

Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket  (pl. adófizetés stb.)

Így tehát a számla befogadása  előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e,  adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni  a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.

Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.

Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…

E  jogszabályhelyből a számla befogadójára az  a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.

A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított  felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.

Hát ez a jogi  jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.

http://www.onadozo.hu/hirek/?f=view&id=1382

 

 

---

 

 

Forrás.

 

---

 

Megjelent a rendelet

Megjelent a Magyar Közlöny elektronikus oldalán a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó rendelet.

 

Ide kattintva elolvasható.

 

---

MÁR MOST FIGYELJ ODA A NYUGDÍJBA BESZÁMÍTÓ SZOLGÁLATI IDŐD HELYES MEGÁLLAPÍTÁSÁRA!!

2011.04.07.15:49:26

 

Ez a írás nem csak hamarosan nyugdíjba készülőknek szól, hanem a pályakezdőknek is!

 

ELLENŐRIZD AZ ADATSZOLGÁLTATÁSODAT!

 

 

Az élet normális menete szerint, reményeink szerint valamennyien megérjük azt, hogy a szakmai pályánkat elhagyva, méltó nyugdíjba tudunk vonulni, hogy életünk utolsó, minél hosszabb szakaszában csak családunknak, barátainknak, hobbinknak tudjunk élni. Reményeink szerint….

 

Úgy-e az mindenki előtt ismert, hogy a majdani nyugdíjunk nagyságát alapvetően az életkeresetünk alapján fizetett járulékok és a szolgálati időnk határozza meg ( a politikai játszmáktól és a magán-megtakarításoktól most tekintsünk el.) A hazai viszonyok között a járulékaink nagyságára viszonylag kevés ráhatásunk van. Viszont 2004. május 01-óta létezik az egészségügyben dolgozók számára egy olyan lehetőség, mellyel sokan még nem éltek eddig, lehet nem is tudnak róla.

A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény(1997. évi LXXX. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról)43/A. § - a az alábbiakat mondja ki:

(1) A 43. § (1) bekezdés szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított - időtartamát.

És arról ugyebár nem kell sokat beszélni, hogy az egészségügyi dolgozók nem heti 8 órát ügyelnek átlagban, hanem ennek akár a többszörösét is. Azaz, bárki aki egy héten 8 óránál többet ügyel, az a heti 8 órája feletti időtartamot figyelembe veheti majd a nyugdíja megállapításakor a szolgálati ideje számításánál.

 

Mi a feltétele mindennek?

 

Alapvetően az, hogy a nyugdíjbiztosító tudomással bírjon a tényleges önként vállalt túlmunka időtartamáról! Ehhez pedig az elmúlt években – 2010-ig – arra volt szükség, hogy a munkáltató a szokásos éves adatszolgáltatás keretében az ún. Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon (NYENYI) a túlmunka éves óraszámát feltüntesse. 2006-tól mindezeket az adatokat az APEH (NAV) felé is minden hónapban le kellett jelenteni. (2010. évtől kezdődően már csak az APEH (NAV) felé kell megküldeni.)

 

Ezért javaslom, hogy mindenki ellenőrizze a róla készült adatszolgáltatásokat a könyvelőjénél vagy a munkáltatójánál.

 

Ha valaki – vagy a munkáltatója, a vállalkozás könyvelője - mindezt az adatszolgáltatást megtette, annak nincs más teendője, mind a továbbiakban is jelenteni a túlmunka időtartamát.

 

Ha azonban elmulasztotta mindezt, annak is van lehetősége az adatszolgáltatását helyesbíteni, az alábbiak szerint:

 

1. 2004-től kezdve helyesbíteni a nyugdíjbiztosító felé benyújtott elszámoló lapokat, NYENYI-ket

 

1. Az Adóhivatal felé pedig 2006-tól kezdve kell helyesbíteni az adatszolgáltatásokat, az alábbiak szerint:

 

Pótolni kell az óraszámok közlését az Adóhivatal felé, elektronikus bevallások helyesbítésével, az ügyeleti nyilvántartások alapján:

 

2011-re a 1108M bevallás 9 lap 544. sorában

2010-re a 1008M bevallás 9. lap 544. sorában

2009-re a 0908M bevallás 9. lap 533. sorában

2008-ra a 0808M bevallás 9. lap 543. sorában

2007-re a 0708M bevallás 08-02-es lap 553 sorában

2006-ra a 06084M bevallás 06-02-es lap 204-es sorában.

 

Felhívom a figyelmet arra is, hogy az adathelyesbítés nem minősül önellenőrzésnek, így önellenőrzési pótlékot sem kell fizetni. Viszont arra is figyeljen mindenki oda, ha pl. egy adott héten 24 órát ügyel, abból csak 16-ot vehet figyelembe, mint szolgálati időbe beszámító túlmunkát.

 

Itt térnék ki arra is, hogy mindezek a kedvezőbb szabályok sajnos az egyéni vállalkozókra, és a társas vállalkozásuk keretében nem munkaviszonyban tevékenykedőkre nem terjednek ki, mivel az ő esetükben a munkaidő nem értelmezhető. Viszont kedvező, hogy a sokáig megszokott és berögzült gyakorlattal szemben ma már van lehetőség arra, hogy a betéti társaságok beltagja(i) is munkaviszonyt létesítsenek saját gazdasági társaságukkal.

Ennek jogszabályi alapját a Gazdasági társaságokról szóló törvény 22 § (3)-a teremti meg:

"(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el
munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja."

Tehát van jogi lehetőség Bt-ben is munkaviszonyt létesíteni a beltag(ok)nak. Amennyiben a munkaviszony legálisan létrehozható, attól kezdve a Bt. gazdálkodó tevékenységében való részvételért nem közreműködői vagy megbízási díj, hanem munkabér jár.

Az pedig évek óta köztudott, hogy adózási és járulékfizetési szempontból a munkabér kedvezőbb, mint bármely más egyéb juttatási forma. Illetve így van lehetőség az ügyeletben töltött idő jelentős részének elismertetésére a nyugdíjban.

 

Mit lehet tenni ahhoz, hogy ezen törvényes és legális előnyökkel élni lehessen:

1. Felül kell vizsgálni a Társasági szerződést, hogy a cégvezetés formájáról, a beltagok tevékenységéről miképpen rendelkezik.

2. Ezt követően törölni kell a szerződésből a személyes közreműködés kötelezettségét.

3. Rögzíteni kell, hogy a beltag(ok) a szerződés módosítást követően munkaviszonyban látja el a társaság vezetésével kapcsolatos feladataikat.

(Figyelem! Visszamenőleges hatállyal ezt nem lehet megtenni, mivel a munkaszerződés létrejöttét legkésőbb a munka megkezdését megelőzően be kell jelenteni az adóhivatalnak a
11T1041-es nyomtatványon.)

4. A társasági szerződés módosítása után meg lehet kötni a munkaszerződést a bt beltag(ok)kal, a Társaság tényleges teherbíró képességéhez igazodó mértékű munkabér és egyéb juttatások meghatározásával, illetve a változás-bejelentőnek (11T1041-es bevallás) az adóhivatalhoz történő eljuttatásával. A munkakör megnevezése lehet pl. ügyvezető és orvos.

 

Ha az írással kapcsolatban bárkiben kérdés merült fel, kérem bátran keressen a fakoosz@gmail.com postafiókra írt levélben.

 

 

Zalaegerszeg, 2011. április 7.

Széphalmi Miklós

FAKOOSZ –főkönyvelő

 

(Jelen írás a hatályos jogszabályok figyelembe vételével készült. Az esetleges jövőbeli változások hatásait értelem szerűen nem tartalmazhatja.)

 

 

 

---

Mire lesz jó a Széchenyi Pihenő Kártya?

2011.04.07.09:48:17

 

A kormány március 30-ai ülésén döntött a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról: az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással - írja az Országos Sajtószolgálat.

 

A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

Ide tartoznak a
- szálláshely-szolgáltatás,
- éttermi vendéglátás,
- fürdőszolgáltatások,
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők,
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- testedzési szolgáltatások,
- verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.

A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.

Annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben minél szélesebb körben a SZÉP Kártyát választhassák, már 2011-ben kész és működő rendszert kell felmutatni számukra. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe.

Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes fizetés technikai feltételeit is, vagyis elegendő az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie.

A Széchenyi Pihenő Kártya elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, a munkahelyteremtést, a belföldi turizmus élénkítését és az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelését. A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembevételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulása várható - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

 

 

 

 

---

Segítő családtagok a foglalkoztatás rendszerében

2011.04.05.09:59:14

 

 

A segítő családtag intézményének megalkotásával a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy kisebb vállalkozások számára lehetőséget teremtsen arra, hogy mindennapi tevékenységük során alkalmi jelleggel munkaerőként vonhassák be a családtagjaikat. Ilyen esetekben a kisvállalkozások számára a legkézenfekvőbb az, hogy a vállalkozó családtagja segít be, és ésszerű elvárás az, hogy az ilyen jellegű, családtag által történő munkavégzés ne teremtsen automatikusan biztosítási jogviszonyt annak minden velejáró kötelezettségével együtt, mint ahogyan ez a vállalkozó által foglalkoztatott más személyek esetében törvényszerű.

 

 

A családtagok (közeli hozzátartozók) egyébként is rendelkezhetnek más jogviszony keretében biztosítással, következésképpen az ilyen jellegű alkalmi munkavégzés kisegítő célzattal történik, nem pedig valamely tartós jogviszony létrehozása szándékával.

Szükséges ugyanakkor a segítő családtag jogintézményének pontos meghatározása, melyben megjelölésre kerül egyrészt azon adózóknak a köre, akik segítő családtagot alkalmazhatnak, másrészt pedig azon személyek kategóriája, akiket segítő családtagként foglalkoztatni lehet. További fontos eleme a jogi háttérszabályozásnak az is, hogy csupán bizonyos összeghatárig terjedő díjazás mellett ne teremtsen a segítő családtag munkavégzése biztosítási jogviszonyt. A jogszabály nem maximálja a ledolgozható munkaidőt e kategóriában. A munkaidőt tekintve gyakorlatilag bármennyit dolgozhat a segítő családtag, ha a díjazása nem éri el a mindenkori minimálbér 30%-át, a munkavégzés nem teremt biztosítási jogviszonyt. A rendelkezés megadja ezzel a lehetőséget a vállalkozónak és segítő családtagjának, hogy maguk döntsék el, a munkavégzés kívül maradjon-e a társadalombiztosítás rendszerén, avagy sem.

A Tbj. 4. § (g) pontja alapján „segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”

Nem lehet tehát segítő családtagként foglalkoztatni a Ptk. 685. § b) pontjában taxatíve felsorolt közeli hozzátartozókon – házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér személyi körön – kívül eső hozzátartozókat, és nem lehet segítő családtagja a jogi személyiségű kft-nek és rt-nek. Segítő családtag kizárólag a vonatkozó külön törvény szerinti bejegyzett (azonos nemű) élettárs lehet, a hagyományos élettárs nem, mivel az utóbbi nincsen benne a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói körben, mint ahogyan nem lehet tehát segítő családtag az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastársnak, bejegyzett élettársnak az egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa sem.

Ami a segítő családtag jövedelmének az adózását/adóztatását illeti, ezt a kérdést egyértelműen eldönti a biztosítottá válás. Ha a segítő családtag jövedelme eléri a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor a közterhek az általános szabályok szerint alakulnak mind a személyi jövedelemadó (adóelőleg), mind pedig a levonandó és a foglalkoztató által fizetendő járulékok szempontjából. Ha viszont a segítő családtag által megszerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át (tehát nem válik biztosítottá a segítő családtag), akkor az ilyen juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz.

A gyakorlatban ritkábban felvetődő kérdés végezetül az, hogy maga az alkalmazott a munkájának ellátása során igénybe veheti-e segítségképpen a saját családtagját. A válasz természetesen az, hogy nem veheti igénybe, mivel kizárólag a vállalkozó közeli hozzátartozója az, akit segítő családtagként foglalkoztatni lehet.

Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adófőigazgatósága
www.apeh.hu

 

 

 

---

 

Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani? 2011.03.30.10:00:44

Több okból sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bevallás elkészítését és leadását. *      A visszaigényelhető adót, járulékot a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban 2011. március 1-jétől (az elektronikus úton tejesítők 2011. február 1-jétől) kaphatják meg az adózók. *      Az időben történő benyújtással elkerülhető a bevallási határidő közeledtével kialakuló sorban állás. *      A határidő előtti benyújtás esetén is csak május 20-áig kell megfizetni az esetlegesen felmerülő adókötelezettséget.  *      Előfordulhat, hogy az adózó hibásan tölti ki bevallását és például visszaigényelhető adó helyett ténylegesen fizetési kötelezettsége keletkezik. A mielőbbi benyújtással még a május 20-ai befizetési határidő előtt fény derülhet a hibára, így az adózó elkerülheti a késedelmi pótlék felszámítását. *      A tapasztalat azt mutatja, hogy a határidő előtti napokban benyújtott és kizáróan az adózó közreműködésével javítható bevallások korrigálása – az ügyfél nyári szabadsága miatti nehezebb elérhetősége okán – gyakran elhúzódik.

 

NE FELEDJE! HAMAROSAN ITT AZ ADÓBEVALLÁSI IDŐSZAK!
KÉRJÜK ADÓJA 1 %-ÁVAL TÁMOGASSA
A FALUSI KÖRZETI ORVOSOKÉRT ALAPÍTVÁNYT!

Adószám: 19275079-1-20

 

---

A garantált bérminimummal kapcsolatos öt legfontosabb tévhit

2011.03.17.08:38:03

 

Jelenleg a 337/2010. (XII.27.) Korm. rendelet szabályozza a kötelezően alkalmazandó minimálbér és a garantált bérminimum legkisebb összegét.

Cikkünk célja, hogy a leggyakoribb tévhiteket bemutatva egybegyűjtse azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyeket a munkaszerződés megkötésekor a személyi alapbér meghatározásánál a hatályos magyar munkajogi szabályok szerint minden foglalkoztatónak szem előtt kell tartania.

 

1. A garantált bér és a garantált bérminimum egy és ugyanaz?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143.§ (6) bekezdése rendelkezik a garantált bér intézményéről és kimondja, hogy ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező.

A garantált bér intézménye mellett 2006 óta garantált bérminimum intézményét is meg kell különböztetnünk, melyet a Kormány az Mt. 17. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) egyeztetve rendeletben határoz meg.

Míg a garantált bér intézményét csak és kizárólag a teljesítménybérhez kapcsolódóan tudjuk értelmezni, addig a garantált bérminimum figyelembevétele általában véve a személyi alapbér meghatározásánál kötelező.

Teljesítménybérben történő foglalkoztatás esetén, abban az esetben, ha a teljesítménykövetelmény teljesítése nemcsak a munkavállalón múlik, a teljesítmény alapján járó bért garantált bérrel köteles a foglalkoztató kiegészíteni.

Kitérő jelleggel, de a garantált bérhez kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet egy korábbi bírósági határozatra, mely rögzítette, hogy a garantált bér összege a minimálbérnél alacsonyabb is lehet. A legkisebb munkabérnek megfelelő összegű bérre akkor jogosult a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nemcsak rajta múlik, és ezért a teljesítmény alapján járó munkabért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató. A munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkavállaló a garantált bérrel minden esetben elérje a minimálbért (BH 1999/474.).

Vagyis a garantált bérhez elnevezésében hasonlító garantált bérminimumnak semmi köze sincs a teljesítménybérben történő foglalkoztatáshoz, alkalmazása a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkaköröknél kötelező.

2. A garantált bérminimum csak akkor jár, ha a munkavállaló már megszerezte a munkakör betöltéséhez előírt képesítést?

Munkaügyi bírságot megalapozó hiba lehet, ha a középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a foglalkoztató azért nem adja meg a garantált bérminimumot, mert az adott munkavállaló nem rendelkezik a végzettséget vagy a szakképzettséget igazoló dokumentumokkal.

Tipikus tévhit, hogy a garantált bérminimum összegét csak akkor kell a munkavállaló részére szerződésben biztosítani, ha rendelkezik az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a garantált bérminimummal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megtartásának ellenőrzése kapcsán következetesen csak azt vizsgálja, hogy az adott munkakör betöltéséhez jogszabály, vagy a munkáltató döntése alapján szükséges-e középfokú végzettség vagy szakképzettség.

Vagyis ha az adott munkakör betöltése jogszabály vagy a munkáltató döntése alapján szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum alkalmazása kötelező függetlenül attól, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal.

3. A garantált bérminimum csak akkor jár, ha az adott szakképzettség a munkavállaló munkaköri leírásában szerepel

A garantált bérminimum intézményének bevezetéséhez kapcsolódik az Mt. azon módosítása, amely a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor előírt tájékoztatási kötelezettségét kibővíti azzal, hogy a munkaköri feladatokról, és a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettségről is tájékoztatni kell a munkavállalót [Mt. 76. § (5)].

Lényegében ezen tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget a foglalkoztató akkor is, amikor a munkavállaló részére munkaköri leírást ad ki.

Tipikus foglalkoztatói tévhit, hogy a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok a munkaköri leírás kreatív szövegezésével kijátszhatóak.

E tekintetben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általánosan alkalmazott munkaügyi jogszabályokon kívül számos más olyan szakmaspecifikus jogszabály létezik, mely valamely tevékenység ellátását szakképesítéshez köti. Ilyen például a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, vagy éppen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.

Mindenképpen meg kell említenünk még az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendeletet, mely bizonyos tevékenységek és munkakörök kapcsán szintén egyértelmű eligazítást adhat.

4. A garantált bérminimum az 50 éven felüli munkavállalóknak automatikusan jár

Először a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szabályozta a garantált bérminimum jogintézményét és egyben az 50 éven felüliekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. A rendelet szerint, azon 50. életévét betöltött munkavállaló, aki rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták, részére attól a hónaptól kezdődően, amelyben az 50. életévét betöltötte - a gyakorlati idejétől függetlenül - a magasabb összegű garantált bérminimumot kellett fizetni. Tehát az 50 éven felüli munkavállalót abban az esetben is megillette a magasabb összegű garantált bérminimum, ha nem rendelkezett a legalább két éves gyakorlattal, de a szükséges végzettsége meg volt.

Tipikus tévhit, hogy az 50 éven felüli munkavállalót megilleti a garantált bérminimum magasabb összege, azonban ez a tévhit a 2006. január 1. - 2008 december 31-ig tartó időszak rossz beidegződése. A 337/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet már nem tartalmaz a korra való tekintettel pozitív szabályozást, de megjegyzendő, hogy a munkáltató nem követ el hibát akkor, ha idősebb munkavállalója személyi alapbérévé a garantált bérminimumot teszi meg.

5. A kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimum összegénél kisebb összeg nem alkalmazható

Kevesen tudják, hogy az Mt. 144. § (6) bekezdése értelmében kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegétől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni, de azt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegére lehet csökkenteni.

Az ismertetett munkavállaló hátrányára történő eltérés kizárólag a munkáltatói érdekképviselet (!) által kötött közép vagy mezo szintű kollektív szerződésekben lehetséges. A helyi vagy mikro szintű kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegének csökkentése szabálytalan.

Brella Zoltán - Máriás Attila

 

 

 

Forrás.

 

 

 

---

Hogyan inkasszál az adóhivatal?

2011.03.08.09:26:36

 

A bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek legalább egy pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, - sok esetben több számlájuk is van - ez az adózó törzsadataiban szerepel, így ez hivatalból rendelkezésre áll. A számlanyitásra nem kötelezettek esetében viszont a pénzintézeteket kell az információért megkeresnie az adóhatóságnak.

Az adóhatóság jellemzően előzetes értesítés nélkül, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást, amelyre a hatályban lévő jogszabályi előírások feljogosítják. Ha az esedékességig a kötelezettséget az adózó nem fizeti meg, rövid időn belül számítani lehet az inkasszóra, hacsak nincs azt kizáró tényező, pl. fizetési kedvezmény iránti kérelem.

Az adóhatóság bankonként egy számlára kezdeményezi az inkasszót, a pénzintézet azonban a megjelölt számlaszámon túl - azon elegendő fedezet hiányában - köteles kiterjeszteni a teljesítést minden fizetési-számla szerződés, betétszerződés, takarék-betét szerződés alapján kezelt, az adóst megillető összegre is. A több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetében. Ha a számlán nincs elegendő fedezet, a pénzintézet 35 napig sorba állítja a megbízást. Elsősorban a forintban kezelt összegekből teljesít a bank, - ezen belül is az alacsonyabb kamatozásúval indít- ezt követően alkalmazza az inkasszót a külföldi pénznemben rendelkezésre álló összegre.

Különbséget kell azonban tenni, az alábbi két adózói csoport között; míg a magánszemélyek esetében az öregségi nyugdíj összege mentességet élvez, annak négyszerese feletti összeg korlátlanul inkasszálható, a kettő között pedig 50% vonható le, addig a gazdálkodók esetében ilyenfajta korlátozás nincsen.

Az „úton lévő”, de az esedékességet követő befizetésekkel rendezett kötelezettségre kiadott inkasszóval leemelt pénzt az adóhatóság visszautalja, 8 napon belül késedelmi kamat térítése nélkül, míg a megjelölt határidőt követően a jogszabályban meghatározott kamattal növelten.

Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

 

 

 

---

 

Figyelemre méltó bírósági ítélet!

2011.02.24.14:07:45

 

A közelmúltban több, nyugdíjba vonult vagy máshova költözött háziorvos részéről jelent meg olyan panasz, hogy 1-3 havi finanszírozását egyszerűen „lenyelte” az OEP. Azaz a praxis feladása előtti hónapok finanszírozását már nem utalta ki.

 

Mint köztudott, az OEP 2-3 hónap átfutással finanszírozza a háziorvosokat. Azaz pl. az októberi teljesítmények után járó összegeket január elején utalja. Ugyanez történt a Hospinvest esetében, hogy a szerződés felmondását követő időponttól a korábbi időszakok elszámolt teljesítményeit nem fizette ki. A bíróság most ezt mondta ki – első fokon – jogellenes magatartásnak. Azaz a praxis fennállása idején fennálló teljesítmények után járó díjak még a működtetési jog előző gyakorlóját illetik meg.

 

Ha valakinek az olvasók közül van ilyen jellegű problémája, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a fakoosz@gmail.com címen, megpróbálunk utána járni.

 

 

Széphalmi Miklós

A FAKOOSZ főkönyvelője

 

A hír itt olvasható!

 

 

---

 

Egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározása - 2011

2011.02.19. 10:38:00

 

Az APEH tájékoztatója PDF formátumban letölthető innét!

 

 

 

---

Közkívánatra! CAFETERIA MINTASZABÁLYZAT 2011.

 

2011-02-07 16:01:09

 

Többek kérésre a FAKOOSZ összeállított egy mintaszabályzatot a cafeteria jogszerű és hatékony alkalmazásához. A szabályzat minta tartalmazza a kedvező adózású - 19,04 % SZJA - cafeteria elemek teljes körét, melyből a használók tetszés szerint választhatnak, melyiket kívánják alkalmazni. Meghatározható az erre fordítható éves jogosultankénti keretösszeg, a juttatás feltételei.

 

Ugyancsak mellékeltük a szükséges nyilatkozat- és nyilvántartásmintákat, - jelenleg .DOC vagy nyomtatható formátumban, de pár napon belül elkészülnek EXCEL-ben is, melyek értelemszerű kitöltésével eleget tesznek az előírt kötelezettségeknek, folyamatosan figyelemmel kisérhetik ezen költségeik alakulását, a személyre szabott keretek kihasználtságát.

 

A szabályzatot - és az EXCEL táblázatokat -  tagdíj hátralékkal nem rendelkező FAKOOSZ tagok számára térítésmentesen megküldjük, egy a fakoosz@gmail.com postafiókra küldött, Cafeteria-szabályzat 2011 tárgyú email ellenében. A saját vállalkozásukra történő adaptálás díja 2 400 Ft + ÁFA, azaz 3000 Ft

 

Nem FAKOOSZ tagok részére a szabályzatminta ára 3 200 Ft + 25 % ÁFA, azaz 4 000 Ft, mely az itt letölthető nyomtatvány kitöltésével ugyancsak a fakoosz@gmail.com címen rendelhető meg.

 

Amennyiben a mintaszabályzatok adaptálását is kérik a saját vállalkozásra, akkor abban is szívesen közreműködünk. Ebben az esetben a megrendelőlap visszaküldését követően egy adatlapot fogunk küldeni, melyben az összeállításhoz szükséges adatok megadása lesz szükséges. Az adaptálás díja a szabályzattal egyetemben 6 400 Ft + ÁFA, azaz 8 000 Ft.

 

Extra kedvezmény új belépőknek: Aki az innét letölthető belépési nyilatkozatot és adategyeztető lapot küldi vissza a fakoosz@gmail.com postafiókra, - és át is utalja a 2011. évi tagdíjat - az a szabályzatmintát ingyenesen kapja és igény esetén a saját vállalkozására történő adaptálást már a FAKOOSZ-tagoknak szóló kedvezményes áron fogja megkapni. Továbbá elengedjük az egyszeri 1 000 Ft belépési díjat. Így mindösszesen 9 000 Ft-ért -  többletköltség nélkül - teljesjogú FAKOOSZ tagságot is kap a teljes értékű szolgáltatás mellé.

 

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

 

 

---

Itt az üzleti év zárása! Mire érdemes odafigyelni!

2011.01.28.    12:50:04

 

Korábban már felhívtam a figyelmet az év zárása során , a 2010. évi adók végleges megállapításakor figyelembe veendő körülményekre. Most ismételten összefoglalom a még lehetséges mozgásteret, hátha valaki korábban nem olvasta.

 

Egyéni vállalkozók:

 

Az év zárása – az adóbevallás keretében – célszerű odafigyelni az alábbiakra:

- a korábbi évek esetleges, még el nem számolt vesztesége levonásra kerül-e az adóalapból?

- az értékcsökkenési leírás meghatározása keretében kihasználták-e teljes egészében az adótörvény adta lehetőségeket?

- ha hitelt vett igénybe tárgyi eszközök beszerzéséhez, a hitel kamata és az eszköz beszerzése után igénybe vehető utáni adókedvezményeket érvényesítette-e?

- mérlegelte-e fejlesztési tartalék képzésének lehetőségét? Ez évben már nemcsak az év végén bankszámlán meglévő összeg erejéig lehet képezni és akár több százezer forint megtakarítást is jelenthet, ha pl. egy a következő 4 évben tervezett beruházásra kívánja összegyűjteni a pénzt.

- az osztalékadó alapját csökkentő kedvezmények – pl. tárgy évi beruházási érték – számításba lettek-e véve?

 

Társas vállalkozások

 

Mire figyeljünk a mérlegkészítés időszakában?

- pénzintézettől igénybe vett beruházási célú hitelek után fizetett kamatok figyelembe vétele az adó megállapításánál.

- az OEP finanszírozásból kifizetett bérköltséget nem terheli szakképzési hozzájárulás (ez igaz az egyéni vállalkozók alkalmazottjaira is!)

- előző évek vesztesége(i) meghatározott feltételek esetén adóalapot csökkent(enek)

- társas vállalkozásoknak is van lehetősége fejlesztési tartalék képzésére, ezáltal társasági adó legális csökkentésre.

- a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál minden, az adótörvény által lehetővé tett gyorsítási eszközt kihasználnak-e?

- a korábban még használatba nem vett, ingatlan,  a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke és az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke meghatározott feltételek mellett szintén adóalapot, ezáltal adót csökkent.

 

Az év zárása előtt mindenképpen ellenőrizze az alábbiakat:

 

- nem túlzottan magas-e házipénztárban lévő készpénz? - 500 000 Ft felett sorozatos mulasztási bírságok jöhetnek

- a középfokú végzettséget igénylő munkakörben alkalmazott kollegái bére 2010-ben elérte-e a garantált bérminimumot? (89 500 Ft/fő/hó – teljes munkaidő esetén)

- a társaság számviteli politikájában meghatározott szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése megvalósult-e?

- az OEP finanszírozás nettó árbevételként került-e elszámolásra?

- a vállalkozás tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek, tartozásainak leltározása megtörtént-e?

 

T. Olvasó!

A fentiekben teljességre, illetve személyre szabottságra részletes, az adott praxisra vonatkozó információk hiányában nem törekedtem, nem törekedhettem. Az általam fontosnak tartott kérdésekre kívántam felhívni a figyelmet, melyeket kérem konzultáljon meg könyvelőjével, ha ez még jelen írástól függetlenül nem történt meg. A mikro-vállalkozásként működő praxisoknak minden fillérre szüksége, használjon ki minden legális lehetőséget egy kis odafigyeléssel.

 

 

Tisztelettel:

 

Széphalmi Miklós

A FAKOOSZ főkönyvelője

 

 

 

 

 

---

-->

Béren kívüli juttatások adó és járulék terhei 2011-ben

2011.01.13.  11:11:54

 

 

-->

Az első körbe azon juttatások tartoznak, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett jövedelem nagysága. (Szja tv.70.§.) a kifizetőnél adózó, nem pénzbeli juttatások.   A juttatás után a kifizető fizető fizeti meg, az adó alapja a juttatás értékének 1.19 szerese után a 27% egészségügyi hozzájárulást, vagy a 27% járulékot, jogviszonytól függően, valamint a 16 %-os mértékű személyi jövedelemadót   adóteher 51.17 %	A második körbe a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások tartoznak.(Szja tv.71.§.)   A juttatás után a kifizető fizeti meg, az adó alapja a juttatás értékének 1.19 szerese után a 16%-os mértékű személyi jövedelemadót19,04 %, mivel az adó.   Egyéb közteher és eho nem terheli   Széchényi pihenő kártya szabályozása 2011 ben lesz.	A harmadik körbe azon nem pénzbeni juttatások tartoznak, amelyek nem kerültek nevesítésre a kifizetői adókötelezettséggel járó és a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások között az Szja tv. 70-71 §-ában, ami a 70-71. §-ból kimaradt az a harmadik körbe tartozó juttatás, nem önálló tevékenységből származó, az éves összevont adóalapba tartozó jövedelem részeként, adó és járulékköteles jövedelem
· hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás ·cégtelefon magáncélú használata ·adóköteles díjú csoportos biztosítások ·adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék ·reprezentációnak nem minősülű vendéglátás ·csekély értékű ajándék ·értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatás ·jogszabályi rendelkezés alapján adott termék, szolgáltatás ·a minimálbér 1 %-át meg nem haladó egyedi értékű reklámcélú vagy egyéb ajándék	üdülési csekk évente a minimálbér mértékégi (munkavállaló és közeli hozzátartozói, valamint társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) étkezési utalvány (meleg ételekre és hideg élelemre egyaránt) havonta 18 ezer forintig (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) számlára utalt támogatás legfeljebb évi 300 ezer forintig (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 3O %-áig forintig (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 %-áig munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba havonta a minimálbér 3O %-áig foglalkoztató hozzájárulása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 5O %-áig internethasználat, internet utalvány legfeljebb havi 5 ezer forintot meg nem haladó összegben (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) helyi utazási bérlet (munkavállaló és társas vállalkozó személyesen közreműködő tag részére is) a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem a minimálbér havi összegének 5O %-áig

 

 

---

A cégautó adó alóli mentesség feltétele a menetlevél vagy útnyilvántartás vezetése

2011.01.05.16:30:43


A cégautó adó fizetésének törvényi mentességi feltétele- "mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek" (1991. évi LXXXII. törvény 17/D.§) - igazolása elképzelhetetlen útnyilvántartás vagy menetlevél vezetése nélkül. Ugyanis csak ezzel lehet igazolni, hogy más tevékenység ellátása érdekében nem üzemeltetik -, azaz a kizárólagosságot is bizonyítani kell.

A számla alapján történő üzemanyagköltség elszámolásának egyébiránt a számviteli törvény által előírt módon hitelesnek kell lennie (összhangban kell lennie a jármű tényleges használatával), ezért a kifizetőnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek a követelménynek a teljesülése ellenőrizhető legyen. Ezért is szükséges a menetlevél vagy útnyilvántartás készítése.

Ugyanakkor felhívnám figyelmét az alábbiakra is:

Állampolgári beadvány kapcsán vizsgálta az adatvédelmi biztos a hivatásbeli titoktartásra kötelezett egyéni vállalkozók, orvosok, pszichiáterek, magánnyomozók útnyilvántartás-vezetési kötelezettségének adatvédelmi vonatkozását. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozó köteles rögzíteni minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Így az útnyilvántartásban a magánnyomozó által felkeresett természetes személyek, valamint az orvosok, pszichiáterek által betegként felkeresettek feltüntetése is törvényi kötelezettség.

Az útnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések minden fenntartás nélküli alkalmazása az orvos-beteg, illetve magánnyomozó-ügyfél kapcsolatában elfogadhatatlan alkotmányjogi szempontból – foglalt állást az adatvédelmi biztos. A háziorvosok, pszichiáterek által felkeresett beteg nem tekinthető a törvény által meghatározott üzleti partnernek, személyes adata (neve, lakcíme) egy háziorvos útnyilvántartásában különlegesen védett adatnak is minősülhet. Az egészségügyről szóló törvény értelmében a beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szintén titoktartási kötelezettséget ír elő a magánnyomozó működése során; az üzleti partner nevét és címét nem lehet analóg módon alkalmazni egy üzleti kapcsolaton kívülálló érintett nevére, címére.

Az adatvédelmi törvény által megkövetelt különleges védelem érvényesülése érdekében Jóri András kezdeményezte a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott útnyilvántartás rendelkezéseinek módosítását. 2010. január 1-jétől az útnyilvántartásra kötelezett magánszemély – ha jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenységet (pl. orvosi tevékenységet) folytat, s olyan magánszemélyt keres fel, akire nézve titoktartásra kötelezett –, a megtett utakról külön útnyilvántartást vezethet. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére azonban csak akkor jogosult, ha az eljárása során tett megállapításban e nyilvántartás jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság mindent rendben talál, az útnyilvántartás az adózónál marad, annak adatai nem kerülnek az adóhatóság birtokába.

http://www.jogiforum.hu/hirek/22152

Vagyis: az útnyilvántartást, menetlevelet a könyvelőnek nem kell, nem szabad átadni! és egy esetleges APEH vagy OEP ellenőrzés során a revizorok figyelmét is fel kell hívni a követendő helyes eljárásra.

Személyes magánvéleményem:

Még mindig jobban megéri megfizetni a cégautó adót - ha kétséges a kizárólagos használat bizonyítása - , és az autóval kapcsolatos költségeket (amortizáció, szervíz, biztosítás, tankolás, stb.) a vállalkozás költségei között elszámolni, mint adózott személyes jövedelemből megvásárolni, üzemeltetni. Ez a havi 7/15 ezer forintos közteher bőven megtérül.

Vagy adókímélő megoldás lehet társas vállalkozás esetében az is, hogy az autót nem viszi be a vállalkozásba, és KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNY alapján számol el minden tényleges km után 9 Ft/km + APEH üzemanyagár és fogyasztási norma alapján a magántulajdonú gépjárműve után költséget.

Figyelem! Egyéni vállalkozó önmagára a kiküldetési rendelvényt nem alkalmazhatja, ő nem tudja megkerülni a cégautó adó, ha költséget számol el. (kivéve, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy csak és kizárólag OEP-finanszírozott háziorvosi tevékenységhez használja. Ugyancsak fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy társas vállalkozások esetében A KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNYT NEM HELYETTESÍTI AZ ÚTNYILVÁNTARTÁS!!!

A kiküldetési rendelvényt egyéni vállalkozó háziorvos önmagára nem, csak alkalmazottjaira használhatja.

A cégautó-adó megfizetésével a gazdasági társaságok egyébként a gépkocsi magánhasználatát automatikusan nem ismerik el.

OEP finanszírozott eü. szolgáltató esetében a törvény szövegét figyelembe véve csak azt ismeri el a vállalkozás a cégautó adó megfizetésével, hogy nem kizárólag a háziorvosi tevékenységhez használja. (üzemorvos, a Bt egyéb tevékenységei, stb.). Itt akkor lehet gond, ha az egyéb kiadások nem takarják be egyértelműen az OEP finanszírozás összegét és szükség lenne az autó költségeire is az OEP által fizetett díj ellenőrzéskori elszámolásakor. (Ezen ellenőrzések az Egészségügyi Államtitkársától kapott tájékoztatás szerint jelenleg szünetelnek.)

A cégautó adóról szóló törvény. nem a magánhasználatot adóztatja, hanem vagyoni típusú adó. Alapesetben minden autó alanya, amely nem magánszemély tulajdonában van.

Ha egyéni vállalkozóként csak orvosi tevékenységre használja a gépkocsit, és útnyilvántartást is vezet, akkor nem kell cégautóadót fizetni, illetve elszámolható a 9Ft/km és APEH üzemanyagár költség, amennyiben a kizárólagosságot egyértelműen bizonyítani lehet. (Azért arra érdemes odafigyelni, hogy az útnyilvántartásnak a betegforgalmi naplóval meg kell egyeznie!!)

 

 

Széphalmi Miklós

---

 

FONTOS INFORMÁCIÓ A HAMAROSAN ESEDÉKES SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL

2011.01.05.16:20:42

 

Sajnos nem minden könyvelő van tisztában azzal, hogy a háziorvosi vállalkozásoknak az OEP bevételeiből kifizetett bérek után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük és így a kelleténél többet fizettetnek be Önökkel.

A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság.

Nem köteles viszont szakképzési hozzájárulást fizetni az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

2003. évi LXXXVI. törvény 2. §

"(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
...
b) az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,

(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához."

Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

Azaz, ha egy OEP-pel szerződött orvosi vállalkozás kizárólag ezen tevékenységét látja el, akkor a munkaórák aránya 100% - 0%, azaz mentes a szakképzési hozzájárulás alól.

Ha viszont az orvosnak magánrendelései is vannak, vagy például üzemorvosként is rendel, akkor meg kell határozni a rendelési idők arányát, és ennek megfelelően kell kiszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget.

A közfeladat ellátásában véleményem szerint a nővér, asszisztens, takarítónő bére teljes egészében figyelembe vehető, ha az egyéb vállalkozási tevékenységben bizonyítottan nem működnek közre.

Amennyiben az elmúlt években nem így történt a fizetendő SZKHJ meghatározása, akkor önellenőrzés keretében 5 évre visszamenőleg az APEH-től visszakérhető a többlet!!!

Ha valakinek további kérdése merül fel ezen információk birtokában, kérem keressen a fakoosz@gmail.com e-mail címen.

 

Fentiek az eva hatálya alá tartozó vállalkozásokra sajnos nem alkalmazhatók.

 

Széphalmi Miklós

 

 

 

---

Adózási változások 2011-re

2010.12.29.10:07:25

 

Béren kívüli juttatások

 

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):

-Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés --> évente minimálbért meg nem haladó mértékben
-Iskolakezdési támogatás --> minimálbér 30 százalékáig
-Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
- Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke --> havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is
-Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg --> 300 000 Ft-ig
-Munkáltató által finanszírozott internethasználat--> havi 5 ezer forintig
-Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg --> max. min. bér 50 %
-     önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg --> együtt max. min. bér 30 %
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg --> minimálbér 50 %
- Juttatás szövetkezet közösségi alapjából --> minimálbér 50 %
- Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége --> minimálbér két és félszerese.

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.

A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak  27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!

 

---

 

 

 

Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011

 

2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy  a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.

Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.

Az új minimális járulékalap a következő:
-az egyszeres minimálbér, illetve
-középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.

Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét,
Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,
Evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.

Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de  fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!

 

 

 

 

---

CAFETERIA 2011

2010.12.28.  12:46:37

 

 

Az APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága nyilvánosságra hozta azokat a juttatásokat, melyeket 2011-ben a munkaadók a béren túl nyújthatnak dolgozóiknak.

 

A személyi jövedelemadó tekintetében 2011. január 1-jétől megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, helyette – jellemzően nem pénzbeli juttatásként – béren kívüli juttatásokról (Szja tv. 71.§) és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokról (Szja tv. 70.§) beszélhetünk. Az ezekhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli, melynek alapja a juttatások értékének 1,19-szerese - tartalmazza a közlemény.

A béren kívüli juttatások – kisebb eltérésekkel – az eddigi cafetéria juttatásokat foglalják magukban. Így a munkáltató változatlan formában adhat- üdülési csekket, kedvezményes üdültetést,- iskolakezdési támogatást,- helyi utazási bérletet,valamint továbbra is nyújthat- önkéntes nyugdíjpénztári,- önkéntes egészségpénztári,- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulást,- szövetkezeti közösségi alapból adott juttatást és- az iskolarendszerű  képzés munkáltató által átvállalt költségét.Ebbe a körbe tartozik továbbá - a meleg étkeztetés, vagy a fogyasztásra kész étel értéke, havi 18 ezer forintig,- a munkáltató  által finanszírozott internethasználat, havi 5 ezer forintig és- a Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, (több juttatótól együttvéve is) évente 300 ezer forintig.

Ezen juttatások 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó  terheli, de más fizetési kötelezettség (így társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás) sem a kifizetőt sem pedig a magánszemélyt nem terheli.

Más a helyzet a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetén. Ezen juttatások közé tartozik:- a cégtelefon használat,- a csoportos életbiztosítás,- a reprezentáció  és üzleti ajándék adóköteles része,- a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége,ha nem állapítható  meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.Ide sorolható  továbbá:- a kifizető  által jogszabály alapján a magánszemélynek kedvezményesen adott termék és nyújtott szolgáltatás,- a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám, vagy egyéb adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás,- a kifizető  által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,- és a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli része.

Ezen juttatások, jövedelmek 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Amennyiben a munkáltató a magánszemélynek a felsoroltakon felül olyan egyéb juttatást nyújt, amely nem minősül adómentesnek (Szja tv 7.§ (1) és az Szja tv 1. számú melléklete), akkor az ilyen juttatások a magánszemélynél összevont adóalapként adóznak, vagyis a 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. "

 

 

 

---

Itt az üzleti év vége

2010.12.21.16:33:38

 

 

Bizonyára a karácsonyi készülődés közepette kevésbé kapnak figyelmet a háziorvosok vállalkozásának ügyei, de van pár olyan téma amire érdemes odafigyelni, mert akár sokat is hozhat a konyhára.

 

E témában szeretném néhány lehetőségre felhívni a T. Olvasók figyelmét!

 

Általános tapasztalat, hogy a háziorvosi vállalkozások a méltatlanul gyenge finanszírozás mellett is a vállalkozásuk „nyereséges-re” kihozatalában érdekeltek. Ez így a hosszú távú gondolkozást is figyelembe véve, helyes hozzáállás. De nagyon nem mindegy, hogy ezen „nyereség” után ki és mennyi adót fizet. Azt már mindenki megszokta nagyjából, hogy az úgynevezett elvárt adóalap ( bevétel 2 %-a) utáni társasági adót, illetve SZJA-t megfizeti. De ha van lehetőség ezt a limitet minél jobban megközelíteni, akkor miért ne tegyük meg.

 

Most, az év hátralévő néhány napjában – és a mérlegkészítés, adóbevallás időszakában a jövő év elején - is van még lehetőség pár dolgot elrendezni. A továbbiakban a dolgot kétfelé kell választani: egyéni vállalkozókra, illetve gazdasági társaságokra. Vannak közös pontok is, de a kettős könyvvitel, illetve a pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt érdemes külön foglalkozni a két nagy csoporttal. ( Az EVA-alanyokra jelen írás nem tér ki, mert náluk az adózás lineárisan összefügg a bevételekkel.)

 

 

Egyéni vállalkozók tárgyévi eredménymérséklési lehetőségei:

 

Mivel az egyéni vállalkozóként működtetett praxisok az eredményüket pénzforgalmi szemléletben határozzák meg, ezért célszerű egyes kiadásokat még a tárgyévben teljesíteni.

 

A december 31-ig kifizetett, de csak jövőre esedékes

 

- biztosítási díjak;

- a decemberi adók-, járulékok; ideértve a január 20-án esedékes cégautó adót is;

- az alkalmazott(tak)nak még december hónapra járó munkabér(ek);

- a január eleji fizetési határidő előtt feladott közüzemi csekkek ;

- árubeszerzés előrehozatala 2010. évre

- bérleti díjak, stb.

 

mind-mind a 2010. évi adóalapot csökkentik. Minden így kiadott 1000 forint kb 500 Ft adómegtakarítást jelenthet a 2010. év után fizetendő adók esetében.Természetesen ezen lépések megtételéhez megfelelő nagyságú, rendelkezésre álló pénzügyi tartalék szükséges.

 

 

-->

Az év zárása – az adóbevallás keretében – célszerű odafigyelni az alábbiakra:

 

- a korábbi évek esetleges, még el nem számolt vesztesége levonásra kerül-e az adóalapból?

- az értékcsökkenési leírás meghatározása keretében kihasználták-e teljes egészében az adótörvény adta lehetőségeket?

- ha hitelt vett igénybe tárgyi eszközök beszerzéséhez, a hitel kamata és az eszköz beszerzése után igénybe vehető utáni adókedvezményeket érvényesítette-e?

- mérlegelte-e fejlesztési tartalék képzésének lehetőségét?

- az osztalékadó alapját csökkentő kedvezmények – tárgy évi beruházási érték – számításba lettek-e véve?

 

 

Társas vállalkozások

 

Az előzőekben írtak a társas vállalkozások (kft, bt) esetében csak megszorításokkal alkalmazhatók, mivel a kettős könyvvitelrendszere elsősorban nem a pénzmozgáshoz, hanem a gazdasági események időbeliségéhez kötődve mutatja a vállalkozások eredményességét. Azaz az ő esetükben nincs adózási szempontból racionális indoka későbbi gazdasági eseményekhez kötődő kifizetések előrehozásának. A társaságoknál elsősorban az elszámolható költségek teljes-körűségére, azok dokumentálására kell a figyelmet fordítani.

 

Ha még nem használta ki például az éves cafeteria keretet, az idő rövidsége elllenére is van még mód pár kiadás realizálása. Pl. meleg étkezési utalványok 18 000 Ft/hó/fő keretének kimerítése,az otthoni internethasználat költségeinek megtérítése (számla kell!), stb.

 

Mire figyeljünk a mérlegkészítés időszakában?

 

- pénzintézettől igénybe vett beruházási célú hitelek után fizetett kamatok figyelembe vétele az adó megállapításánál.

- az OEP finanszírozásból kifizetett bérköltséget nem terheli szakképzési hozzájárulás (ez igaz az egyéni vállalkozók alkalmazottjaira is!)

-előző évek vesztesége(i) meghatározott feltételek esetén adóalapot csökkent

- társas vállalkozásoknak is van lehetősége fejlesztési tartalék képzésére, ezáltal társasági adó csökkentésre.

- a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál minden, az adótörvény által lehetővé tett gyorsítási eszközt kihasználnak-e?

- a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke és az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke meghatározott feltételek mellett szintén adóalapot, ezáltal adót csökkent.

 

Az év zárása előtt mindenképpen ellenőrizze az alábbiakat:

 

- nem túlzottan magas-e házipénztárban lévő készpénz? - 500 000 Ft felett sorozatos mulasztási bírságok jöhetnek

- a középfokú végzettséget igénylő munkakörben alkalmazott kollegái bére 2010-ben elérte-e a garantált bérminimumot? (89 500 Ft/fő/hó – teljes munkaidő esetén)

- a társaság számviteli politikájában meghatározott szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése megvalósult-e?

- az OEP finanszírozás nettó árbevételként került-e elszámolásra?

- a vállalkozás tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek, tartozásainak leltározása megtörtént-e?

 

 

T. Olvasó!

 

A fentiekben teljességre, illetve személyre szabottságra részletes, az adott praxisra vonatkozó információk hiányában nem törekedtem, nem törekedhettem. Az általam fontosnak tartott kérdésekre kívántam felhívni a figyelmet, melyeket kérem konzultáljon meg könyvelőjével, ha ez még jelen írástól függetlenül nem történt meg. A mikro-vállalkozásként működő praxisoknak minden fillérre szüksége, használjon ki minden legális lehetőséget egy kis odafigyeléssel.

 

 

Figyelmüket köszönve kívánok minden jelenlegi és leendő FAKOOSZ tagnak és családtagjainak áldott ünnepeket és jelentősen bővülő finanszírozás mellett, jó egészségben eltöltendő, sikeres új esztendőt!

 

 

Tisztelettel:

 

Széphalmi Miklós

A FAKOOSZ főkönyvelője

 

 

 

 

---

 

Figyelem! Közeledik az évzárás, és néhány dolgot még tisztába lehet tenni!

2010.12.14.    17:12:58

 

Sokak figyelmét elkerülte, hogy változott a gépjárművek APEH fogyasztási normája!!

 

Az APEH 2010. 02. 03.-án közétett tájékoztatója szerint megváltozott az ez évre vonatkozó fogyasztási norma.

 

A változás csökkenést jelent. A kisebb fogyasztás miatt csökkent az elszámolható költség mértéke.

 

Idézet az APEH honlapjáról:

 

“A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza. A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.

A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve Complex CD jogtárban megtalálhatók.)

A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

 

Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható.”

 

Az alapnorma átalány a tavalyi évhez képest – 100 kilométerre vetítve jellemzően 0,3-0,4 literrel csökkent. A részletes adatokat az alábbi linken olvashatja:

 

http://www.apeh.hu/uzemanyag/fogyaszt_normak/gjnorma.html

 

 

A 60/1992 ( IV.1.) Kormányrendelet, melyben a gépjármü tuipusonként megtalálható a norma

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200060.KOR

 

Ezért aki év közben még a régi, magasabb fogyasztási normákkal számolt a nem cégautó költségeinek elszámolásánál, most még helyreteheti. Ha az APEH veszi észre, akkor annak következményei – adóhiány a cégnél, adóhiány a magánszemélynél. adóbírság, késedelmi kamat, stb.

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

---

2010.12.14.  17:11:17
Az előző részekben körbejártuk a számlavásárlás problémáját. Láttuk a kábító lehetőség előnyeit, buktatóit és nagyon komoly veszélyeit. Nézzük most meg vannak-e olyan lehetőségek, amik a végén hasonlóan jó eredményt biztosítanak, mint a számlavásárlás, viszont ha jön az adóhatóság, akkor is nyugodtan aludhatunk.

Az optimális adózás nem annyira nehéz mintsem gondolná az ember. A koncepció nagyon egyszerű: mindent használjunk ki, amire csak lehetőség van. A gyakorlatban a legtöbb vállalkozó nagyon nagyvonalú a saját kárára: nagyon sok olyasmit vesz meg a cégének, a saját adózott jövedelméből, amit nyugodtan vehetne költségként is. Becslésem szerint, ez egy átlag cégnél ez a kidobott pénz évente egy millió és három millió forint közti összeget jelent.

Menjünk végig a sláger pontokon.

1. Gépkocsi költségek. Megdöbbentő módon, a legtöbb cégvezető, nem számolja el a gépkocsi költségeit, pedig megtehetné. Egyik lehetőség, hogy maga a cég veszi meg az autót. Ilyenkor minden keletkező költséget is leírhat (szerviz, tankolás, mosás, stb.) de ilyenkor cégautó adót kell fizetni. Kényelmesebb, ha minden cég érdekében megtett utunkról kiállíthatunk kiküldetési rendelvényt , és elszámolhatjuk költségként, sőt még napidíjat is adhatunk. Nyilván minden utat jól le kell dokumentálnunk, de teljesen normális a 3.000km havi utazás egy normál cég életében, ami közel 100.000Ft havi elszámolható költséget jelent.

2. Reprezentáció. Elvisszük a céges vendégeinket enni-inni, külön programokat szervezünk. Ezek számlái is elszámolhatók, de költségként nem vonható le (azaz a 10% nyereségadót meg kell utána fizetnünk) Viszont nincs felső határ.

3. Egzotikus tevékenységek. Hogy mi számolható el költségként, az attól függ, milyen tevékenységet folytatunk. A korábbi példák szerint egy számítástechnikai cég nem számolhat el egy mázsa krumplit költségként, de egy üzemi konyha igen. Ugyan így néha meglepő költségek is elszámolhatók a megfelelő tevékenység mellett. Például a ruháink, smink, kozmetika és fodrászat is elszámolható, ha van valós előadó-művészeti tevékenysége a cégüknek. Ha nagy a ruha számlánk, meg kell gondolni nem érdemes-e felvenni ilyen tevékenységeket. (Persze néha egy kis ilyen irányú bevételünknek is kell lennie.)

4. Cafetéria. Sokan azt hiszik, hogy a cafetéria rendszer a nagy cégek huncutsága, pedig nem. Ezt ugyan úgy használhatják az egyszemélyes cégek, mint a MÁV. Nézzük meg mik a fő fajták és mik a hatályos és a jövő évi adózási szabályok.



Ezek nagyon komoly tételek. Ha számításba vesszük, hogy a középhaladó fiktív számláknál mondjuk az EVA-s cégek 30%+iparűzési adóterhelését ki kell fizetnünk, akkor látható, hogy az ez alatti adókulcsos költségek mindenképpen megérik.

Nézzünk néhány tételt, mit lehet spórolni:

• ebédjeggyel kivehető fejenként 216.000Ft 25% illetve 19,04% adó mellett
  
• üdülési csekkben évente 73.000Ft vehető ki közvetlen családtagonként! Ez férj-feleség, két gyerekkel 292.000Ft.
  
• Bérlet, internet, iskolakezdési támogatás újabb 150.000Ft
  
• Az önkéntes nyugdíjpénztárak sajnos nagyon gyenge hozamot hoztak, ezért nem ajánlhatók, az egészségpénztárak viszont kiadhatók gyógyászati költségekre, gyógyszerekre, vitaminokra. Ez kb. évi 250.000Ft-ig simán megéri.
  
• A jövő évtől bevezetésre kerülő Széchenyi kártya wellness jellegű szolgáltatásokra vehető igénybe, 300.000Ft-ig mindenképpen megéri.
  
• A kockázati életbiztosításunknak kell fedezni, ha váratlan halálunk esetén ki kell fizetni utódainknak a cégünk utáni öröklési illetéket, ki kell fizetni az üzlettársakat és még legalább három évig kell pótolni a kiesett jövedelmünket. Egy mindenre fedezetet nyújtó biztosítás éves díja 1-200.000Ft. Ez eddig már jóval 1.000.000Ft-on felül van. És akkor a kockázati életbiztosításnak álcázott befektetésekről nem is beszéltünk. (Ez talán a legnagyobb ötlet - de erről majd legközelebb.)

Csak csupán a legális lehetőségeket szívósan kihasználva jövőre már két-három millió forint költség is elszámolható 10% körüli átlag adóterheléssel. És nyugodtan lehet aludni, nem fenyeget a börtön réme.

 

Forrás:

 

 

---

 

---

 

Mit tegyünk, ha az APEH elkezd vizsgálni minket, és esetleg akad egy kis vaj a fülünk mögött?

 

 

---

Mire költsem az egyszeri 200 000 Ft többletfinanszírozást?

2010.12.09.       12:50:54

 

Bizonyára minden érintett elgondolkozott azon, hogy a tegnapi államtitkári bejelentés alapján várhatóan még ebben az évben praxisonként megérkező 200 000 Ft többlet finanszírozást hogyan lehetne a legcélszerűbben, leghatékonyabban felhasználni a praxis érdekében. Ehhez szeretnénk néhány tippet adni  mindazoknak, akik írnak egy e-mailt a fakoosz@gmail.com postafiókra, "Mire költsem?" tárgy megjelöléssel. Minden levélírónak rövid időn belül válaszolunk.

 

Tisztelettel:

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

---

Milliárdos többlettámogatást kap az alapellátás

2010-12-08 16:58:38

Többletpénzhez, 1 milliárd 730 millió forinthoz jutnak az alapellátó praxisok és a hajléktalanok ellátását biztosító szolgálatok – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

 

 

Szócska Miklós a részleteket ismertetve elmondta, hogy 200 ezer forintot kapnak praxisonként a háziorvosi ellátásban területi ellátási kötelezettséggel rendelkező felnőtt, gyermek és vegyes praxisok. Ezen összegen felül további 200 ezer forintot kapnak a háziorvosi sürgősségi ellátást biztosító központi ügyeletek.

Az alapellátásban résztvevő fogászatok 150 ezer forintot kapnak, ha legalább heti 30 órát rendelnek. Ha ennél kevesebbet, akkor arányosan kevesebb összeg jut nekik. De kapnak pénzt a heti 168 órában működő hajléktalanokat ellátó intézmények is, mindegyik másfél milliót. Szócska Miklós azt mondta az eddigi gyakorlattal ellentétben átlátható módon adják oda az év végi maradványforrást.

„Ez sokszor haveri osztogatásnak esett áldozatul az elmúlt időszakban, úgyhogy mi transzparens módon, az ellátási érdek szerint fogjuk ezeket elkölteni. Tudom, hogy ez az összeg szimbolikus, szerény összeg, de az egész ország egy szerény ünnepre készül most a gazdasági realitások miatt.”

Egyébként a gyógyszerkassza maradványát kapják most meg az alapellátásban résztvevők. Az összes mozgósítható pénzt - mondta Szócska Miklós. „A kasszamaradványok, amelyek most ebben a pillanatban felhasználhatóak voltak, 1 milliárd 730 millió forintot tesznek ki. Ez az összes, jelenleg általunk ismert többlet és maradvány, ami felhasználható.”

Amint megszületik a döntésről szóló jogszabály, az egészségbiztosító átutalja az összeget az érintetteknek. Az államtitkár azt mondta: tudja, hogy nem sok pénzről van szó, de ezzel is üzenni szerettek volna az alapellátásban résztvevőknek, hogy nagyra értékelik és köszönik a munkájukat.

 

 

Elég a túléléshez

A pillanatnyi túléléshez elegendő ez a pluszforrás, de az alapvető problémákat nem oldja meg - így reagált a bejelentésre a főként a vidéken dolgozó háziorvosokat tömörítő szervezet, a FAKOOSZ elnöke. Selmeczi Kamill szerint a doktorok alapvetően a rezsitartozásokra költik majd a pénzt. Jelentős költséget jelent az autó fenntartása, ami főként vidéken nélkülözhetetlen. „Arra elegendő lesz, hogy talán egyik praxis sem fog olyan helyzetbe kerülni, hogy kifizetetlen számlája, vagy esetleg járuléktartozása áthúzódik a következő évre.”

A szervezet számításai szerint ugyanakkor hosszabb távon minimum 40 százalékkal kellene emelni a praxisok finanszírozását, ahhoz, hogy a gazdálkodásuk fenntartható legyen.

 

Forrás: Kossuth Rádió - Esti Krónika

 

---

 

Fiktív számla

Láttak már olyan vállalkozót, aki minimálbéren van bejelentve, cége éppen egy hajszállal nyereséges - ugyanakkor szemmel láthatólag jól él: vadonatúj mercije van, és már második egzotikus útján van túl idén a családdal. Miből is van ez az egész? Mindenki, aki egy kicsit is közel áll a magyar rögvalósághoz az rögtön tudja: a cég a valóságban nagyon is nyereséges, csak ezt ?egyéb adóoptimalizációs tranzakciókkal? mint például fiktív számlákon keresztüli pénzkiszivattyúzással oldja meg. Ez a dolog félelmetesen elterjedt az utóbbi időben és még ennél is félelmetesebben terjednek az adóhatóság ez irányú vizsgálatai.

Mitől fiktív egy számla?

 

Attól, hogy nem igaz. Mármint a számla maga teljesen szabályos, de a hozzá kapcsolódó gazdasági esemény nem, vagy nem úgy történt meg, mint amit a számla állít. Nézzük meg a főbb típusokat!

Kezdő szint.

Mindenki kicsiben kezdi a fiktív számlákat. Szeptemberben elmegyünk a papírboltba a gyereknek megvenni az iskolaszereket és számlát kérünk róla a cég nevére irodai papíráruról.  A feleségünknek vett laptopot a cégünkre kiállított számlával vesszük meg. Néha egészen elharapódzik a dolog, adóellenőr ismerősöm mesélte, hogy volt aki a télre a családnak vett három mázsa krumplit is elszámolta költségként - egy számítástechnikai cégben. (Megjegyzem, ha az embernek üzemi konyhája van, ez simán elmegy.)

A kezdő szint magasabb változata, amikor önkéntes illegális beszerzői társulásokat alkotnak a cégek. Az iskolai büfé elszámolhatja mindenkinek az élelmiszer vásárlásait, a számítástechnikai cég mindenki otthoni szoftver és hardver igényét, a táncegyüttes, mindenki ruha számláját.

Kezdő szinten viszonylag nehéz megbukni - bár ezt már itt sem lehet kikerülni, ha egy igazán lelkes és hozzáértő APEH ellenőrt kapunk.

Középhaladó szint.

Itt olyan számlákat szereznek be, amelyek olyan költségek, ami akár fel is merülhetne a munkája során. Itt minden lehetséges: alvállalkozók, üzletkötők, marketing, nyomda, és a Jóisten tudja mi mindenkitől érkező számlák.

Ezek forrása hármas. Egyrészt vannak olyan cégek, akik a vevőik egy részének egyszerűen nem adnak számlát. Ezeket a fennmaradó tételek számláit eladják. A másik rész EVA-s cégek, akik a 25 milliós keretük egy részét adják el hasonló módon. Harmadrészt pedig olyan cégek, amelyek igazából nem is léteznek, adót nem fizetnek, és így állítanak ki számlákat.

A leghalványabb mértékben sem szeretnék tippeket adni, hogyan vásároljunk számlát, de könyörgöm! Csodálkozik bárki is, hogy lebukik ezekkel, ha a számla mellé nem raktak HIHETŐ szerződést, teljesítésigazolást? Csodálkozik valaki, hogy megbukik egy többmilliós számlával, amit rendes esetben átutalással fizetnének, de most kézzel van írva és készpénzes a teljesítés?

Egy közepesen lelkes kezdő adóellenőr az ilyen trükköket fél álomban 3 km távolságból is kiszúrja.

Mindez nem akadályozza meg az adóhatóságot, hogy kiderítse az igazat. Az első kettőn is könnyű lebukni, de a harmadik igazán magas labda számukra. Ha egyszer Ön is ilyen jellegű ?adóoptimalizálásra? adja a fejét (Ne tegye!) és nem vagyunk biztosak abban, hogy nem az első két variációról van szó, akkor úgy kerüljük, mint a tüzet.

Haladó szint.

 

Itt a cégek a teljes gazdálkodásukat a fiktív számlákra építik. Nagyon gyakran pusztán csak az áfa visszaigénylés a cél. De vannak finomabb cégek, ahol mindenkit zsebből fizetnek, a bért meg fiktív alvállalkozói számlákkal fedik le. Az utóbbi évek kedvelt területei az építőipar, a számítógép kereskedelem, az őrzés-védés, a takarítás és a gépkocsi kereskedelem volt, így ennek megfelelően a tisztelt adóhatóság az ilyen jellegű számlákat tüzetesebben ellenőrzi.

Nagyon gyakran több cég hoz létre fiktív cégeket, strómanok tulajdonlásával és vezetésével, kizárólag fiktív számlák kibocsátására. Nem egyszer több tíz, sőt több száz fiktív cégből álló cégbirodalmat hoznak létre, ahol a számla kibocsátó lényegében valós, de egy láncon keresztül a számlák egészen fiktívekké válnak. Ezeket a csoportosulásokat hívják számlagyáraknak. Minden évben sorozatban kapják el az ilyen csoportosulásokat, csak az utóbbi években közel 100 ilyen ügyben buktak meg az elkövetők. Tessék csak rákeresni a számlagyár szóra az interneten, máris sok ezer bejegyzésben, hírben kapunk információt sok száz ügyről, a kocsmai számlatöltögetőktől a vérprofi cégbirodalmakig.

Ezen a szinten nyilvánvalóan már bűnszervezetről és nem pajkos adóoptimalizálásról van szó. Mindenkinek magának kell meghúzni a határt, mit tart még elfogadhatónak és mit nem a saját cégében. Egy biztos. Az adó optimalizálásának ezen formája olyan, mint a dopping a sportolónak. Ha egyszer kipróbálja, nagyon könnyen szokik rá és nagyon könnyen lesz a rabja. Ezen túl gyakorlatilag napok kérdése és enélkül már elképzelhetetlennek tartja a működőképességet és élni sem lesz képes nélküle.

Persze a dolog itt nem ér véget, hiszen amint rákapott az ízére egyre többet és többet szeretne és mindaddig, amíg meg nem bukik, gyakorlatilag egyre nagyobb adagokat enged meg magának és egyre felelőtlenebb módon. Gyakorlatilag a jövő előre borítékolható. Előbb, vagy utóbb meg fog bukni, akár tetszik, akár nem.

 

Forrás.

---

Szja csökkentés hatása a vezetői, dolgozói bérekre

2010.11.24.     10:28:58

 

Jövőre éves szinten 5 és fél millió forinttal több marad a Magyarországon dolgozó felsővezetők zsebében éves szinten a Hay Group tanácsadó cég friss elemzése szerint. Az  új adórendszer inkább a magasabb keresetűeknek kedvez.

Az elemzéshez a Hay Group 2010-es bérpiaci felmérésének adatbázisát használták fel, amely 420 magyarországi vállalat munkavállalóinak adatait tartalmazza. A közleményben megjegyzik, hogy a felmérés a nyugdíjjárulék fél százalékos emelése előtt történt, ezért a számokat a Hay Group e változás nélkül számolta ki. A 0,5 százalékos járulékemelés - mivel mindenkire egyformán vonatkozik, a közteherviselési arányokat nem módosítja.

A jövő évi egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó a havi bruttó 290 ezer forint felett keresőknek jelent előnyt.  Minél nagyobb az e fölötti jövedelem, annál nagyobb az adóváltozásból fakadó nyereség.

Az elemzésben az összehasonlíthatóság kedvéért gyermektelen alkalmazottakkal számolt a Hay Group. A rendszerbe beépített kedvezmények miatt természetesen a többgyermekes szülők még ennél is jobban járhatnak.

Az elemzés eredményei szerint az új adórendszer legnagyobb nyertesei a felsővezetők. A hazai igazgatói szint készpénzes jövedelmeinek átlagát figyelembe véve elmondható, hogy a hazai felsővezetők átlagosan 5,4 millió forinttal többet fognak keresni 2011-ben - akkor is, ha egyáltalán nem kapnak béremelést.

A rendszer előnyei a fizetések csökkenésével fokozatosan enyhülnek: a középvezetők átlagosan évente 1,9 millió forinttal, a szakértők pedig 270 ezerrel többet vihetnek haza.

Az alacsonyan kereső, adminisztratív és fizikai dolgozók viszont rosszabbul járnak majd, átlagosan évi 12.500 forintos csökkenést tapasztalhatnak a keresetükben.

A Hay Group szimulációi szerint a legnagyobb veszteséget a havi bruttó 220 és 250 ezer forint között keresők fogják elszenvedni, ennek értéke nagyjából havi 4-5 ezer (éves szinten 50-55 ezer) forint között lesz.

A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy teljesen új helyzet állt elő a magyar gazdaságban, a vezetői és dolgozói bérek egy részének emelésére nem kell költeni. Ez a vállalatok számára megtakarítást jelent, amelyet más helyen hasznosíthatnak. Javíthatják belőle például az alacsonyabb keresetűek bérét, vagy fejlesztésre, bővítésre fordíthatják a felszabaduló összegeket - értékelte a közleményben Jakabos Tünde, a Hay Group javadalmazási üzletágának vezetője a 2011-ben kialakuló helyzetet.

A Hay Group szakértője szerint a gyermekvállalási kedvezmények előnyösen hathatnak a gyermekes munkavállalókra. Az új adórendszerben a vállalatok előnyben részesíthetik a gyermekes munkavállalókat, akiknek adott esetben jelentősen kisebb bruttó bérrel (és így alacsonyabb munkaadói bérköltséggel) lehet ugyanakkora nettó bért biztosítani, mint a gyermekteleneknek.

A Hay Group november közepétől kezdi meg a felmérését, amelyben azt próbálja kideríteni, hogy a vállalatok milyen mértékben és módon élnek az adócsökkenés által biztosított lehetőségekkel.

/MTI/

 

 

 

---

Jövőre többet ér a cafeteria            2010.11.24.10:21:31

 

 

A NEXON számításai szerint 2011-ben kedvezőbb lesz a mostaninál a vállalatok számára a béren kívüli juttatások alkalmazása: ha például egy cég 100.000 forintos cafetériát kíván adni a munkavállalóinak, az - kedvezményes elem esetén - jövőre alig több mint 119.000 forintos ráfordítást jelent majd, míg az idén 125.000 forintba került.

A NEXON humánügyviteli szakértő cég az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztet: a november 16-án elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradnak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek majd a szuperbruttóra vetítve.

Ezzel szemben az idén a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt - fűzik hozzá.

Továbbra is lesznek azonban különbségek az egyes elemek adózása között: a törvényben nevesített juttatások, például a bérlet, az üdülési csekk és az étkezési utalvány után csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetni. A többi elemnél, ahol a kedvezményes adókulcsú elszámolás nem érvényesíthető, a munkavállalót terhelő pluszköltségeket is át kell majd utalni a hatóságoknak.

Továbbra is adómentes lesz a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, vagy évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet.

Várhatóan örülnek majd a munkavállalók annak, hogy az étkezési utalványt ezentúl meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni - idézi a közlemény Novák Évát, a NEXON cafetéria-szakértőjét. Emellett lesz egy új szereplője a rendszernek, az úgynevezett megújulási kártya, ennek felhasználási feltételeit egy későbbi rendelet szabályozza majd. Több elemnél a maximálisan felhasználható összeget a minimálbér függvényében kell megállapítani, így még ez is változhat a későbbiekben - fűzte hozzá.
/MTI/

 

---

Adóváltozások 2011-re 2010.11.24.   07:22:36

 

 

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

 

 

Forrás

 

---

 

Fizessünk-e osztalékot még az idén?    2010.11.15.       14:39:24

 

 

A továbbiak itt olvashatók...

 

 

---

 

Költségmegtakarítás az adóváltozások kihasználásával! 2010.11.11.              12:16:35

 

http://www.adoforum.hu/cikk/79264/koltsegmegtakaritast-erhetnek-el-a-cegek

 

A jövő évi adóváltozásokat ügyesen kihasználva jelentős költségmegtakarítást érhetnek el a cégek. A héten megszavazott s várhatóan a jövő héten a zárószavazáson is túleső adócsomagban ugyanis egy sor olyan elem található, ami alapvetően alakítja át a bérek, juttatások adóterhelését.

A legjelentősebb változás kétségtelenül a jövedelemadózásban következik be, hiszen jövőre egykulcsossá válik a rendszer, vagyis a felső kulcs megszűnik. Ez jelentős adóelőnyt jelent, hiszen száz forint után így 38 helyett csak 19 forint lesz az adó. Ezt az arbitrázst korlátozottan ugyan, de ki tudják használni a munkáltatók a kifizetések átütemezésével. Nyilván a munkabérrel nem érdemes machinálni - az elég életszerűtlen lenne ugyanis, hogy egy munkaadó visszatartsa a béreket -, ám a bónuszok, prémiumok és egyéb motivációs célú kifizetések esetében már meg lehet fontolni az átütemezést. Vagyis mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak megéri, ha az ez évre vonatkozó pluszpénzt nem az idén, hanem csak jövőre fizeti ki a foglalkoztató. A megállapodás részeként az adóelőnyön osztozhatnak is a felek, így a munkáltató is megússza kisebb költséggel s a munkavállaló is többet kaphat. Azt azért érdemes lesz beleszámítani, hogy jövőre fél százalékpont pluszteher is keletkezik azokon a jövedelmeken, amelyek az adótábla szerint adóznak, hiszen a nyugdíjjárulék mértéke 9,5-ről tíz százalékra emelkedik. Ez az emelés ugyanakkor csak időszakos lesz, vagyis 2012-ben megszűnik. Ez azt is jelenti, hogy ha nem változik a szabályozás, a jövő év végén ismét érdemes lesz az új évre halasztani bizonyos kifizetéseket a kisebb járulékteher reményében. Ez persze nem jelent már hatalmas előnyt, ugyanakkor a megszavazott adószabályok alapján nemcsak a járulékcsökkentéssel érdemes számolni, hanem a szuperbruttó kivezetésének újabb lépcsőjével is - az idén még 1,27-szeres szorzóval kell megállapítani a fizetendő szja-t, jövőre ez 1,19, két év múlva pedig 1,13 lesz, 2013-tól pedig megszűnik.

Nemcsak az adótáblában bekövetkező módosításokra érdemes azonban figyelni. A természetbeni juttatások újbóli átalakítása ugyanis szintén lehetőséget nyújt a kedvezőbb adózás kihasználására. Az idén 25 százalékkal adóznak a cafeteriaelemek, jövőre azonban ez is betagozódik az egy kulcsba, vagyis a teher 16 százalékos lesz - szuperbruttóra vetítve 19. Mivel a legnépszerűbb elemek adóztatása másban nem változik - az üdülési csekk, az étkezési utalványok, az iskolakezdési támogatás és a bérletjuttatás egyaránt a kedvezményes elbírálás alá esik az idén és jövőre is -, itt érdemes számolni az átcsoportosítással. Ha ezeket a juttatásokat már a jövő évi keret terhére állapítja meg a munkáltató, akkor azok után már csak 19 százalék adót kell fizetni, vagyis a megnyert hat százalékponton szintén megosztozhat a munkaadó és a munkavállaló.

 

 

---

 

Osztalékfizetési korlátok                                                       2010.11.03.            09:47:03

A számviteli törvény előírása szerint nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a – számviteli törvény szerint helyesbített – saját tőkéje nem éri el, vagy – figyelem! – a kifizetés után nem érné el a társaság törzstőkéjét. 1. A Gt.-ben meghatározott korlátok: - kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető osztalék, - a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról, fizetéséről, illetve - nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét (például törzstőkéjét, alaptőkéjét). 2. Korlátok a számviteli törvényben A számviteli törvényben, az osztalék fizetésével kapcsolatban meghatározott korlátok a következők: - ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, ez esetben az eredménytartalék igénybevételére is lehetőség van (legfeljebb azonban a pozitív összeg erejéig), - kettős könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

 

 

---

2010.10.25.     10:46:33

 

Dr. Gyenes Géza a mai napon két módosító javaslatot nyújtott be a jövő évi adótörvény-tervezetekhez.

 

1. Kezdeményezi, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt a mozgássérült vagy más módon fogyatékosokat nevelő családok a a gyermekek számára tekintet nélkül a maximális mértékben (10 000 Ft/hó/gyermek helyett 33 000 Ft/hó/gyermek maximális összeghatárig vehessék igénybe.

 

2. A második javaslatban pedig azt javasolja a FAKOOSZ örökös tiszteletbeli elnöke, hogy

a.) az alapellátó háziorvosi vállalkozások is minősüljenek közszolgáltatónak a helyi iparűzési adó vonatkozásában, azaz csak akkor kelljen ezt az adót fizetniük, ha árbevételük jelentős része nem csak a közfeladat ellátásából származik;

b.) ugyancsak javasolja a praxisjog értékesítésének adó- és illetékmentessé tételét, hogy ezen módon is támogatást nyerjen az orvosutánpótlás biztosítása, elősegítse a kormányprogram megvalósulását.

 

A száraz paragrafusokat e helyütt nem, csak az indoklást ismertetnénk:

 

A mozgássérült és más módon fogyatékos gyermekek nevelése óriási terheket ró családjukra, ezt a kiemelt családi pótlék is elméletben megpróbálja kompenzálni pár ezt ezer forinttal. Valójában a szülők havi nem ritkán százezer forintot is meghaladó összegeket költenek fogyatékos gyermekeik terápiájára, nem beszélve az egyéb járulékos költségekre a bonyolultabb szállíthatóságból fakadóan, vagy akár az átlagos üdülőhelyek számukra alkalmatlan volta miatt. Mindezt, ha nem teszik saját forrásból a szülők, a TB költségvetésből évtizedeken keresztül költheti az állam a gyógyításukra és a költségvetésből a munkanélküli segélyükre a milliókat. Érdekességként még megemlítem, hogy az óvodai/iskolai csoportlétszám kalkulálásánál integrált csoport esetén is 3 főnek számít egy ilyen szomorú sorsú gyermek.

 

Mozgássérültnek gyermekeket nem véletlenül minősítenek és nem olyan megkérdőjelezhető módon, indokokkal és tömegesen mint a rokkantnyugdíjazásnál, ami sajnos a ténylegesen rászorultak helyzetét ellehetetleníti, mert teljesen bizonytalan hogy megalapozottan kapja valaki, vagy sem, mint köztudott.

Ezért miután a jelenlegi SZJA javaslat kiemelten támogatja a családokat, javasolom, hogy a kiemelt családi pótlékot kapó gyermekek esetében az adóalap kedvezmény számításánál a gyermekek száma ne befolyásolja a kedvezőbb adózási lehetőség igénybe vételét.

 

Ez változtatás mindössze pár ezer családot érint, így nagy költségvonzata nincs a költségvetés szempontjából, de fontos kérdésben nyújtana rászoruló családoknak segítséget, a törvényjavaslat szellemiségével összhangban van.

 

Tekintettel arra, hogy a gazdasági, társadalmi válság az egészségügyben az átlagosnál erőteljesebben érezteti hatását, a jelenlegi egészségügyi helyzet már nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az egészségügy – ezen belül az első vonalbeli háziorvoslás - nemzetstratégiai kérdés.

 

Egészséges társadalom nélkül a nemzet jóléte nem érhető el. Az érdemi változtatások elmaradása egészségügyi és gazdasági katasztrófához vezethet. Ezért a válságkezelésben az egészségügynek prioritásra van szüksége. Nem más területek rovására, hanem épp ellenkezőleg: azok érdekében.

 

A fenyegető társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében kiemelt cél az orvos és egészségügyi szakszemélyzet utánpótlásának biztosítása. Mindaddig, amíg az uniós átlagot közelítő jövedelem-színvonal biztosítása gazdasági akadályokba ütközik, akad néhány terület, ahol viszonylag kis összegű bevételekről való lemondással, de némi anyagi könnyítést lehet biztosítani az alulfinanszírozott háziorvosi praxisok számára.

 

Napjainkra gyakorlatilag a háziorvosi praxisok adásvétele – utánpótlás hiányában – leállt. Ezáltal az Itv-ben meghatározott illetékmérték alapján a költségvetés illetékbevételt érezhető nagyságrendben nem realizál, miközben ez a költségtényező is visszatartó erő a megüresedő praxisok megvásárlásakor.

 

Ezért kezdeményezem, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési joga átruházása, mint vagyoni jog átruházása, kerüljön ki az Itv. hatálya alól.

 

Ugyancsak szükségesnek tartom, hogy ezen jog átruházása mentesüljön a személyi jövedelemadó alól is, hasonló adóterhet viseljen, mint a lakóingatlanok átruházása, azaz az önálló orvosi tevékenység működtetési joga értékesítéséből származó bevétel, a működtetési jog megszerzésétől számított 5. adóévet követően. legyen adómentes. Az időbeli korlátozás nem vonatkozina az öröklés útján szerzett és nem továbbfolytatott működtetési jog értékesítésére..

 

Egyben szükségesnek tartom a háziorvosi- és ügyeleti ellátás mentesítését a helyi iparűzési adó hatálya alól, hasonlóan közszolgáltató besorolást tartok indokoltnak a háziorvosi vállalkozásoknak is, mint a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást végzőknek.

 

A jelenlegi indokolatlan megkülönböztetése a háziorvosoknak a többi kötelező önkormányzati feladatot ellátó vállalkozástól az alábbiak miatt nem tartható fenn:

 

- a háziorvosi vállalkozásban nincs szabad verseny, növekedési lehetőség, stb. (adott volumenű közfeladat kötelező ellátása, degresszióval sújtott, azaz csökkenő finanszírozás piaci növekedés esetén)

- a területi ellátási kötelezettség és a degresszív finanszírozás a piaci versenyt gyakorlatilag kizárja.

- fentiek miatt a vállalkozó háziorvosok klasszikus vállalkozási tevékenysége nem értelmezhető, gyakorlatilag a törvényben eddig is mentesített közszolgáltatókhoz hasonló a helyzetük, ugyanakkor az ármegállapításra még csak javaslattételi joguk sincsen.

 

Ezen álláspontomat az is erősíti, hogy a NEFMI és a KIM közös kormány-előterjesztés tervezete (18551-8/2010-0004JKF ) 2010. október 21-én a 12. oldalon az egészségügyi ellátást – ideértve az alapellátást is - teljes egészében közfeladatnak minősíti, azaz nincsen indoka az iparüzési adó tekintetében az alapellátó egészségügyi vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének.

 

Az önálló orvosi tevékenység joga értékesítésének, átruházásának illeték- és SZJA mentesítése a költségvetésre érdemi hatást a jelenleg teljesen pangó, mozdulatlan „piac” mellett nem gyakorol. Ugyanakkor ezen intézkedéseknek részbeni árlehajtó, illetve piacgeneráló hatása révén csökkenteni lehet az orvos-elvándorlást. Egy háziorvos képzési költsége pedig többszöröse az egy praxis adás-vétele során összesen realizálható adó- és illetékbevételnek. Mindemellett a nyugdíjba vonuló, a praxist eladó orvosok is méltóbb élethelyzetbe kerülhetnek, miután aktív éveikben – főleg 1990-et követően - az elégtelen finanszírozásuk miatt gyakorlatilag a saját jövedelmükről való lemondással kényszer-finanszírozták az Egészségbiztosítási Alapot, nem tudták realizálni jogos, munkájukkal, szaktudásukkal, felelőségükkel arányos bérüket, munkajövedelmüket.

 

A helyi adó alóli mentesítés legfeljebb 1 milliárd Ft bevétel kiesést jelent az érintett 3 000 önkormányzatnak, a központi költségvetést nem érinti.. Azaz egy önkormányzatra átlagosan 33 000 Ft jut, mely szintén nem érzékelhető nagyságrend. Különösen abban az esetben, ha figyelembe vesszük, hogy az alapellátás biztosítása önkormányzati kötelező feladat.

 

 

Budapest, 2010. október 25.

 

Dr. Gyenes Géza

 

---

 

 

Nyugdíjba megyek. Nyugdíjba megyek?

 

 

 

Egyre több háziorvos éri el napjainkban és a közeljövőben is az öregségi nyugdíjkorhatárt. Szinte mindenkiben felmerül a „hogyan tovább?” kérdése. „Hagyjak ott csapot-papot, vagy esetleg dolgozzak tovább, akár a praxisban, akár más területen?”

 

Mivel fontos, a későbbi éveket alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, a döntést megkönnyítendő lássuk a lehetőségeket.  Általános, mindenkire alkalmazható megoldást – az eltérő életpályák, élethelyzetek miatt – nem lehet vázolni, a közös pontokra szeretnénk felhívni a figyelmet, a jelenleg (2010. szeptember végén) hatályos jogszabályok alapján.

 

Mi a legfontosabb?

 

A lehető legkorábbi időponttól kezdődően elérni a nyugdíjas státuszt. A nyugdíj szerzett jog, amit visszavonni nem lehet, így az élet végéig biztos - még ha nem egy esetben méltatlanul alacsony is – havi bevétel a családnak.

 

Ehhez először is szükséges tisztázni a nyugdíjbiztosítóval, hogy mikortól és milyen ellátásra lesz jogosult a nyugdíjba készülő háziorvos. Van-e lehetőség előrehozott vagy korengedményes nyugdíjjogosultság megszerzésére, ennek melyek a feltételei, illetve később milyen esetleges hátránnyal jár. (Nyugdíj mellett megszerezhető biztosítotti jövedelem felső korlátja, „visszafoglalkoztatási tilalom” a saját vállalkozásba, stb.) Ezért javasolt már akár 1-2 évvel korábban felkeresni a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási kirendeltséget, hogy mindezeket a kérdéseket tisztázni lehessen. Azért is fontos ez a lépés, mert így időben kiderülhetnek az esetleg hiányos adatszolgáltatásokból adódó „lukak” a szolgálati időben, a nyugdíj alapjául szolgáló járulékfizetésben.

 

Sokakat érintő kérdés az ügyeletben töltött sok-sok éjszaka és nappal munkaidejének beszámítása a szolgálati időbe. Ez jelenleg csak a munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti viszonyban állók esetében tűnik automatizmusnak, az egyéni és társas vállalkozók esetében sajnos akadályokba ütközik. (Jelenleg egy társas vállalkozó háziorvos keresetet indított ez ügyben a nyugdíjbiztosító ellen, mely per fejleményeiről a későbbiekben beszámolunk.)

 

Miután mindezeket a lépéseket megtettük, jön a következő, nem megkerülhető kérdés:

 

Mi legyen a vállalkozásommal?

 

Ha a háziorvos a nyugdíj mellett is tovább kíván praktizálni, akkor különösebb tennivaló nincsen, minden megy tovább a maga útján. Illetve egy „apróság”: ha nyugdíj mellett legalább 1 évig a biztosítási jogviszonya fennáll és folyamatosan fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor az 1 év elteltével igényelheti a nyugdíja soron kivüli emelését.(Figyelem! Igényelni kell, a nyugdíjbiztosító nem teszi ezt meg automatikusan.) És figyelni kell a nyugdíj mellett megszerezhető jövedelem-korlátra, ami akár feloldhatatlan ellentmondásba is kerülhet az ún. tevékenységre jellemző keresetre, mint járulék- és SZJA-alapra vonatkozó előírásokra.

 

Ha a visszavonulás a praxisból teljes körű, akkor sem érdemes megszüntetni a vállalkozást, mivel az jelentős tortúrával, komoly adminisztrációval, anyagi következményekkel is járhat, inkább „hibernálni” érdemes. A vállalkozás megtartása mellett szóló év az is, hogy az „alvó” állapotban – évi pár tízezer Ft-ból (bankszámlavezetés, minimális könyvelői díj) ez fenntartható - :ketyeg pl. APEH-ellenőrzések elévülési ideje. Nagyon nem mindegy, hogy amennyiben az APEH viszonylag szűkös ellenőri kapacitásából a bejegyzett sok százezer egyéni- és társas vállalkozás közül mikor kerül sorra a saját vállalkozás. Az  aktív, évi akár 10 millió Ft feletti forgalom időszakában, vagy akkor, amikor már nincsen bevétel, kiadás is alig. Sokkal kisebb így a hibalehetőség, így a várható bírságok, jogkövetkezmények nagyságrendje is. Egyben a korábbi „bűnök” is elévülhetnek közben.

 

A visszavonulással egyidejű megszüntetése a vállalkozásnak a jelenlegi törvények értelmében azonnali APEH ellenőrzést von maga után.

 

Léteznek további előnyök is a cég megtartásában

 

Amennyiben a háziorvos nem kíván teljesen nyugdíjba vonulni, csak a praxist hagyná ott, a meglévő vállalkozás keretében számos testhezálló feladatot tud  vállalni (pl. ügyelet, oktatás, helyettesítés, stb.), vagy akár más tevékenységekbe is tud  kezdeni (táppénzfelügyelet, orvos látogató, stb.) Itt figyelni kell arra, ha olyan tevékenységet kezd a doktor, amit eddig nem folytatott, akkor azt az APEH-felé be kell majd jelenteni. A társasági szerződést a jelenlegi szabályok szerint nem kell módosítani.

 

De mi legyen a céggel, ha már nem tudok, nem akarok dolgozni?

 

Ebben az esetben is igaz az, hogy a cég megszüntetése végelszámolással a legutolsó esetben javasolt megoldás. Mit lehet akkor tenni ehelyett?

 

Eladni

 

Ez akkor jöhet igazán szóba, ha a cég teljesen tiszta, nincsenek adósságai (gépjárműhitel, stb.), a cégben nincsenek „rejtett aknák” ( egy esetleges APEH-ellenőrzés által kiszúrható hiányosságok, stb.), garanciális kötelezettségei. Vevőként elsősorban olyan fiatal kollega jöhet szóba, aki a praxist is átveszi. (Ha talál valaki ilyen fehér hollót.)

 

Átadni  (eladni, ajándékozni) családtagnak, aki vállalkozásba akar kezdeni.

 

Ebben az esetben  a tevékenységi körök társasági szerződés módosítás nélkül változtathatók. (háziorvosi főtevékenységű Bt-ből, Kft-ből „percek” alatt lehet pl. informatikai – vagy bármilyen főtevékenységű -  céget létrehozni. Ilyen esetben célszerű mérlegelni, hogy az eddigi „ÁFA-mentes” státust megmaradjon-e. ÁFA-körbe két féle módon lehet belépni, bejutni. Vagy a következő év január 01. napjától választható,  önkéntes döntés alapján, vagy akkor ha év közben eléri az egyébként ÁFA-köteles tevékenységekből származó bevétele az alanyi adómentesség felső értékhatárát, ami jelenleg 5 millió Ft. Itt is figyelni kell az új tevékenységeknek az APEH felé történő bejelentésére.

 

Az eladás, átadás  akadályai lehetnek

 

§         Meglévő hitelszerződések

§         Nagy összegű kintlévőségek

§         Hosszú távú, nehezen felbontható szerződések

§         Jelentős új tárgyi eszköz állomány, főleg ha azokhoz kapcsolódóan adókedvezmények is igénybe vételre kerültek.

 

Általános recept a nyugdíjba vonulás előkészítésére, az azt követő évek aktív tevékenységére nincsen, minden esetben előzetes átvilágítást, helyzetfelmérést, elemzést igényel – amelyet nemcsak gazdaságossági, hanem családi szempontok is jelentősen befolyásolnak -, lehetőleg a vállalkozás könyvelője, esetleg közgazdász és ügyvéd bevonásával. Jelen írásommal csupán a megérdemelt nyugdíjba készülő házorvosok előtt álló választási lehetőségeket szerettem volna bemutatni, a döntés az Önöké.

 

 

Széphalmi Miklós

a FAKOOSZ főkönyvelője

 

---

 

 

OEP ellenőrzési jegyzőkönyvből szemezgetve.

 

 

 

Néhány hete az OEP az általa folyósított finanszírozás felhasználását ellenőrizte egy fogorvosi praxisnál, amelyben több fogorvos is dolgozik. Néhány tipikusnak tekinthető hibát ezúton közlünk, hogy egy esetleges ellenőrzésre a háziorvosok is előre fel tudjanak készülni. (Reméljük, az idő megoldja a problémát és ez az ellenőrzési túlhatalmi lehetőség megszűnik, de addig is jobb résen lenni.)

 

Befektetett eszközök (gépek, berendezések) beszerzése:

Azon gépek, berendezését nem fogadták el az OEP finanszírozás terhére, amelyeknél egyértelműen megállapítható volt, hogy a Szolgáltató nem a szerződött tevékenységéhez használta.

 

Kis értékű tárgyi eszközök:

A Szolgáltató 2008 évben 2 db scannert is elszámolt, melyekhez egy számla tartozott. Mivel az egyik készüléket a rendelőktől elkülönülő székhelyen tárolták, így csak az egyik beszerzését fogadták el szabályszerű felhasználásnak.

 

Anyagköltség

Több százezer forint értékben találtak olyan gyógyszerszámlákat, melyeket személyes használatra vásároltak (étrendkiegészítők, szívgyógyszerek, szemcseppek, orrcseppek, anyagcsere elősegítők, központi idegrendszerre ható készítmények). Ezen tételeket szintén nem fogadták el az elszámolásban.

 

Közel 1 millió  forint értékben vásárolt a Szolgáltató aktatáskát, hangfalat, bútorlapot, ruházatot – nem fehér köpenyt, hanem divatcikkeket -  mely tételeket szintén nem fogadtak el.

 

A szakmai könyvekről szóló számlákból nem volt megállapítható, hogy azok valóban az orvosi tevékenységhez kapcsolódtak.

 

Az irodaszer, nyomtatvány költségből nem fogadták el a 2 db bőr irattartó beszerzését, darabonként 34 ezer forintért. Ugyancsak kifogásolták a nem OEP szerződött telephelyükre beszerzett bútorokra történt kifizetéseket, valamit a szintén ide kapcsolódó rezsiköltségeket.

 

Számítástechnikai szolgáltatásként elszámolt reklámköltséget – internetes reklám költsége – szintén nem fogadták el OEP-finanszírozott kiadásként.

 

Munkaszerződések

Következmény nélkül, de felhívták a figyelmet az alkalmazottak munkaszerződéseinek aktualizálásra, különös tekintettel a munkabérek meghatározására.

 

Remélhetőleg tanulságos e rövid összeállítás minden, ezen ellenőrzéssel fenyegetett háziorvos részére is.

 

(Szubjektív megjegyzésem: Én imádkoznék, hogy ezen jegyzőkönyv nehogy egy APEH-revizor kezébe kerüljön.)

 

Széphalmi Miklós

---